Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-05-06 / 17. szám
May 6, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3 ÜNNEPELJÜK UHRIN JÁNOST A los angelesi haladószellemü magyarság örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy Uhrin Jánost, Los Angeles magyarsága egyik legkiválóbb, közszeretetben és tiszteletben álló tagjának negyvenéves szervezeti tevékenységét disz- ebéd keretében megünnepelje. Az elmúlt 40 év alatt nem volt Los Angeles magyarságának olyan érdemes közéleti megmozdulása, amelyben tevékeny és vezető részt ne vett volna. Ezen idő alatt pedig a szervezeti életben mind a mai napig fáradhatatlan és pótolhatatlan tevékenységet fejt ki. Pótolhatatlan azért, mert széleskörű tudása és gazdag gyakorlati tapasztalata, minden szerep betöltésére képesíti. Épp olyan jó közkatona, mint tisztviselő, előadó, iró és szervező. Nagy tudását és olvasottságát mindig a haladás, az emberiség felvilágosításának szolgálatába állította. Már kora ifjúságában tisztán látta az élet küzdelmeit, melyet európai vándorlásával csak gyarapitott. Uhrin János Békéscsabán született és szabó mesterséget tanult, mint szabósegéd Magyarország különböző városaiban dolgozott. Majd 20 éves korában megkezdte vándorlását és Sopronból elhagyta az országot, ahonnan az ausztriai .Salzburgba ment, azután Németországba, Párisban, Londonban dolgozott. Végre 1913-ban New Yorkban kötött ki. Itt sem maradt sokáig, mert pár hónapi tartózkodása után Los Angelesbe költözött. Mint világot járt és tapasztalt fiatalember, —- aki ma is tökéletesen beszél németül és franciául a magyar és angol nyelven kivid — mindjárt bekapcsolódik a haladószellemü munkások táborába, ahol előadásokat tart, szervez, tanít, ir, segélyakciókban résztvesz és mind a mai napig kimeríthetetlen energiával dolgozik. Egyénisége feddhetetlen. Ha ellenségei volnának, azok is csak elismeréssel adózhatnának tiszta, becsületes múltjáért és munkájáért. Egy ember, aki a közjóért ennyi szolgálatot tett, méltán kiérdemelte a los angelesi magyarságtól, hogy elismerését és megbecsülését fejezze ki, azon diszebéden, mely Uhrin János tiszteletére lesz rendezve május 23-án a Munkás Otthonban. A los angelesi haladószellemü magyar szervezetek jubileumi bizottsága Mit jelent a toledói bér levágás? Megdöbenésscl fogadta az ország munkássága azt a hirt, hogy Walter Reuther autószakszervezete a minap megállapodott Toledóban a Kaiser Motors Corporationnal, hogy 10 százalékkal levágják a munkabéreket. Ez a megállapodás 10,000 munkásra sújtott le egy csapással. MÁJUS ELSEJE! TÜNTETÉSEK A VILÁG MINDEN RÉSZÉBEN A dolgozó emberiség egyetemes ünnepén, május elsején, több millió munkás tüntetett MINDEN ORSZÁGBAN, szocialista és tőkés államokban egyaránt a béke mellett A tőkés államokban a hatóságok mindenütt igyekeztek májusi ünnepélyeket, felvonulásokat vagy teljesen megakadályozni, vagy hamis, álhazafias megmozdulásokkal ellensúlyozni. New Yorkban például a hatóságok ismét megtiltották a hagyományos felvonulást, sőt még a Union Square használatát is csak két órai időtartamra, délután 6 és 8 között engedélyezték. Ehelyett két nagy “hűség- felvonulást” szerveztek, egyet Manhattanban,, egyet Brooklynban. Union Square- et pedig a környék sztrájktörő üzlettulajdonosai a Klein, a Hearns, meg ehhez hasonló üzletek tulajdonosai vették át és nagy “népmulatságot” í-endeztek. Annak ellenére, hogy heteken keresztül reklámozták ezt az “ünnepélyt’, hogy a város leghíresebb zenekarait és egy néhány tucat országos hirü rádió és TV komikust tettek programmra, a téren, ahol a munkásság ünnepélyein néha százezres tömegek szoktak szorongani, ezúttal valami 1500 néző lézengett, akik legtöbbje, a Goldman rezesbanda harsány muzsikálására lett figyelmes. A Fifth Avenue-i “hazafias” felvonuláson, amelyen a legnagyobb látványosságok a nagy amerikai trösztök, a Standard Oil Company, a General Motors feldiszitett teherautói voltak, a rendezőség szerint 200,000 ember vett részt. Ez a szám oly nevetséges túlzásnak bizonyult, hogy a rendőrség, amely a múltban mindig a legnagyobb készséggel támasztotta alá, vagy tetőzte meg az ilyen “becsléseket”, ezúttal diszkréten mély hallgatásba burkolózott. A felvonulók ezen a tüntetésen a háborúra, más népek gyűlöletére uszító táblák százait lengették. Tüntetés New Yorkban Május Elseje dicső hagyományait és az amerikai nép igazi érzelmeit, mint mindig, ezúttal is az öntudatos munkásság tüntetése tükrözte vissza. Dicsőség a newyorki haladó munkásságnak, fiatalságnak, amely napjaink széleskörű megfélemlitési terrorja közepette mégis 15,000-es tömegben jelent meg a Union Sq.-en tanusgot tenni a béke szabadság, nép jólét, demokrácia elvei mellett. Szép számban vett részt a megmozduláson a newyorki magyarság is. A plakátok rengetegében ott lehetett látni azokat is, amelyek az amerikai és ma- gyra nép barátságát, a két nép közötti békés kapcsolatot és kereskedelmet sürgették. A legnagyobb hatást a világhírű békedijas amerikaiak, Paul Robeson és Howard Fast, valamint a szervezett munkásság kiváló régi harMegdöbbent a munkásság, mert két dolog ismét nyilvánvalóvá lett előtte: hogy a növekvő munkanélküliséget a nagyvállalatok sietve bunkónak használják fel, hogy azok ra a munkásokra "sújtsanak le vele bérlevágás formájá- bn, akik dolgoznak, és hogy a jobboldali szakszervezeti vezetőség, amely szájjal, szólamokkal hitegeti a munkásokat, a háta mögött lepaktál a munkadókkal. Reuthernek volt annyi esze, hogy nem maga állt oda a munkások elé a csüggesztő hírrel, hanem maga helyett Richard Gossert, a CIO autómunkások alelnökét küldte oda, aki aztán a toledói Willys Motors termelő munkásai elé terjesztette április 14-ikén és rávette őket, hogy fogadják el. Ez volt az első na- gyobbszabásu “önkéntes” bérlevágás a harmincas évek kö- zepete óta. Ez a mesterkedés hetenként 80.000 dollár megtakarítást jelent Kaisernek, az ország egyik leggazdagabb gyárüzemtulajdonosának, egy ben 80,000 dollárnyi élelmiszert és ruhát, amitől megfosztják a munkásokat ........... Ez többek közt azért is hatott bombaszerüen az ország munkásaira, niert több más helyen éppenséggel béremelésért harcolnak a munkások, igy például a gyászhir napján volt 178-ik napja, hogy a clecosa, Elizabeth Gurley Flynn KP vezér beszédei váltották ki. Japánban egy millió 600,000 munkás vett részt a májusi tüntetéseken. A legtöbb plakáton a h i d rogénbombák betiltását követelő jelszavak álltak. Berlinben 600,000 munkás vonult fel tüntetni. Kelet Berlinben 500, 000, Nyugat-Berlinben 100 ezer. Parisban a kormány Dullesék nyomására betiltotta a májusi felvonulást, de a vincennesi parkban mégis tízezres tömeg ünnepelte a napot. Moszkvában a hires Vörös téri felvonulás megfigyelésére összejött külföldieket ámulatba ejtette a szovjet légiflotta felvonulásában első ízben résztvevő uj, óriási lökhajtásos repülőgép. A szovjet vezetők beszédeiben azonban nem esett szó Amerikáról vagy a nyugatról. Csak az életszínvonal emelésére vontakozó terveikről beszéltek. velandi Dróp Forge-üzem j munkásai sztrájkolnak bér-i emelésért. Mondani sem kell, hogy a Reuther-Kaiser bérle- vágási egyezmény kirántotta a gyékényt e sztrájkoló munkások lábai alól, akik tapasztalhatták, hogy utána a vállár lat fokozott mértékben ellenállt követeléseinek. A bérlevágás a Kaiser- üzemekben azonban nemcsak pénzt jelent, hanem egyszersmind a termelés felfokozását is, még hozzá 20 százalékkal az elkövetkező három-hat hónapban, amint ebbe is beleegyezett a CIO autómunkás-szaksíferve- zete. Vigadnak a gyárosok Amilyen rossz hir volt ez a munkásoknak, olyan jó volt a munkaadóknak, akik azonnal megszimtolták benne az áltlános bérlevágási lehetőségeket mindenféle más szakmában és iparágban. A tőkések egyik lapja a “Business Week”, hamarosan a következőképpen kommentálta: “Ez a hir nemcsak Toledó- ban keltett nagy visszhangot, hanem a detroiti autóvilágban is, sőt az egész országban, mert a lanyhuló nemzet- gazdaságban fokozódik az érdeklődés a bérszínvonalak iránt.” Ez a cikornyás stilus magyarul azt jelenti, hogy nagyon örülnek neki a munkaadók s rövidesen hozzáfognak mindenütt az általános bércsökkentéshez. Mese habbal A munkásság haragos érzéseire még Richard Gosser is próbálta beadni, hogy ez a bérlevágás nem is igazi bérlevágás, mert hiszen a megállapodásban van egy kikötés, hogy terveket készítenek ellensúlyozó bónuszok fizetésére, amely bónuszok végeredményben még több pénzt hoznak a konyhára, mint a régi bérek. Hogy mikor és hogyan ,arról hallgatott, mint egy halott. Legjobb esetben is csak decemberben lehet róla szó és addig sok viz fog lefolyni az ország összes folyóin. De ami aztán a legjobb és minden bizonnyal a legemlékezetesebb lesz/ az Gosser azon kijelentése, hogy a bérlevágás volt az “egyetlen mód, hogy azt a vállalatot üzemben tartsák.” Ennek a szerencsétlen munkásvezérnek mindig nagyobb gondja, hogy a gyár fokozza a profitját, mint az, hogy a munkások érdekeit védje és a munkások béreit fokozza. Mi más lehet a munkások elárulása? Gosser azt hangoztatta, hogy a szakszervezetnek kötelessége a vállalatot segíteni az ipari versengésben a három nagv autógyár ellenében. Az ember azt hinné, hogy a szakszervezet első kötelessége a dolgozó munkásokat segíteni, de az ilyen vezetők jobban tartanak attól, hogy rájukolvassák, hogy aki béremelést akar, az jó ember nem lehet, tehát kényelmesebb azon iparkodniuk, hogy a gyárosok profitja duzzadjon s azért ígérték meg, hogy a bérlevágás mellet az autómunkások fel fogják gyorsítani a munkatempót is. Stellato odavág A Willys elnöke Edgar Kaiser, természetesen örömmel üdvözölte az uj megállapodást és kijelentette, hogy ezzel “konstruktiv lépés történt előre.” Mások azonban másképpen vélekedtek. Carlo Stellato például, aki a Ford Local 600 autószakszervezet elnöke, Walter Reuthernek a következő táviratot menesztette : “Mi nem tudjuk elhinni, hogy a hir igaz. Nem tudjuk és nem is fogjuk elhinni, hogy a United Auto Workers a ‘giveaway’ (árulás elajándékozás) programmjára vállalkozott.” Később pedig úgy nyilatkozott Stellato a toledói “Blade” riportere előtt hogy “Fel nem foghatom, hogy bármekkora bércsökkenés is lehetővé tehetné a Willys versenyét olyan hatalmas vállalatokkal, mint a Ford vagy a General Motors.” És Stellato ezzel a megjegyzéssel lerántotta a leplet a versenvképessé-tétel masz- lagáról. Nyilvánvaló, hogy ezután minden vállalat használhatja a varázsigét s azon ürügy alatt, hogy versenyképessége fokozódik, kierőszakolhatja a bérlevágást, legalább is megpróbálkozhatik vele. Hiszen utóvégre a legnagyobb trösztök, mint a G.M., Ford és US Steel is érvelhetnek ezzel! Ki .fogja azonban megvédeni a munkásokat? Nemcsak az autómunkásokat, hanem az acél, a textil, a gumiipar munkásait, a dokkmunkásokat és a többieket. ? A munkásság összefogása A ’Reuther-tervet’ az égés; munkásosztály előtt le kel leplezni és harcolni kell eile ne. Éppenolyan kísérlet ez mint volt a hírhedt reuther ötéves mozgóbérskálás szer ződés, amelyet vissza kellet szívni. Elvégre ma mégis csak 15 millió szervezet munkás van az országban, i harcot természetesen nem le hét a vezetőségtől várni as az egyszerű munkásokna maguktól kell megvivniok. E ben a kérdésben egységl kell forrniuk a munkásokns és lesz majd harcos szaksze vezet, amely mindenképpen segítségükre fog menni, mi például a UE .amely évek ó sürgeti a munkásság egy? gét olyan kérdésekben, arr lyek minden munkást 'eg aránt érintenek.
