Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-04-29 / 16. szám

AMERIKA IS SZERETNE JÁTSZANI A MAGYAR VÁLOGATOTT ELLEN SVÁJCBAN . (16-ik oldal) SZENZÁCIÓS RIPORTSOROZAT! AMERIKAI UJSÁGIRÓINDOKINÁBAN ! 13-1K OLDAL CZAPiK EGRI ÉRSEK VISSZHANGOZZA A PÁPA H-BOMBA ELLENES KIJELENTÉSEIT (11 -ik oldal) Vök III. No. 16. Thursday, April 29, 1954 NEW YORK, N. Y. Egyes szám ára 15c Published Weekly by the Hungarian Word Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Entered as 2nd Class Matter Dee. 31, 1952 at the P.O. of N.Y., N’.Y. under the Act of March, 2, 1879 ITT AZ IDŐ, MOST VAGY SOHA! V édjük meg hazánkat és az egész világot a H-bombás háború borzalmaitól, írjunk Eisenhower elnöknek, képviselő­inknek, helyi lapunknak és kérjük: 1. Nemzetközi konferenciát az atom- és hidrogénbom­bák betiltására 2. A világ minden politikai és gazdasági problémájának BÉKÉS utón való megoldását. ÜNNEPELJÜK MÁJUS ELSEJÉT! ELÍTÉLIK DULLES PROVOKÁCIÓIT WASHINGTON. — A kong­resszusban egyre élesebb han­gok hallatszanak Dulles hal­latlan háborús felbujtásai el­len. Johnson szenátor, aki a múlt héten már élesen elitél­te Nixon alelnök kijelentését az indokinai háborúba való beavatkozásunk lehetőségei­ről, most ismét ostorozta a háború tervezőit. Az indokinai háborúba va­ló beavatkozásunk, mondot­ta a demokrata szenátor, “az egész amérikai történelem j legoktalanabb kalandja len­ne”. Majd igy folytatta: “Ugyan mikor vált ez a háború, amelyről minden ed­digi megállapítás azt bizo­nyította. hogy szabadság és függetlenségi harc, mikor vált ez a háború hirtelen kommunista agresszióvá? “Vegyük tudomásul, Ázsia forrong. Az a megállapítás, amelyben mi amerikaiak is hiszünk, hogy tudniillik min­den embernek joga van az egyenlőséghez, végigsöpri a kontinenst.” Ha ebbe a háborúba bele­keveredünk, mondotta, akkor legalább 500,000-es amerikai veszteséglistára számíthatunk és 100 billió dollár elköltésé­re. És tetejébe kirobbanthat­juk a Harmadik világháborút, amelyet 100 évig viselhetünk — és mégsem nyerhetiihk meg, Ilasohló értelemben szólalt fel Butler nebraskai republi­kánus szénától’, O’Hara illi- noisi demokrata képviselő és Chester Bowles, Amerika volt indiai nagykövete. Mi egy kis csalás a Riccarfhysláknak? A hadügyminisztérium és! McCarthyék vesz ekedését vizsgáló szenátusi kihallgatás legújabb szenzációja a me- earthysta banda egy újabb csalásnak leleplezése volt. Ki­derült. hogy McCarthy jog­tanácsosa, a koraérett. Roy Cohn egy megváltoztatott fényképpel akarta igazolni azt, hogy Stevens hadügymi­niszter ugyancsak igyekezett jóbalenni Shine-al. Még- pe­dig azért, hogy McCaiTnyék ne vizsgálják továbbra is a hadsereget. A fénykép azt látszik mutatni, hogy Stevens boldog mosollyal áll Shine mellett, mintha csak örülne, hogy egyedül lehet a hadse­regbe besorozott milliomos csemetével, McCarthy egy másik pártfogoltjával. Most aztán kiderült, hogy a fény­képen mások is voltak, de Mc Carthyék levágták róla a töb­bi személyeket. Ez persze nem az első ha­misítás, amelyet a mccarthys- ták használtak. Hogy a sok közül csak egyet említsünk, hasonló, gyalázatos hamisí­tással döntötték el a mary­landi szenátorválasztást, ami­kor Tydings demokrata sze­Amerikai fegyverek I ráknak BAGDAD. — Hivatalosan je- j lentik, hogy az amerikai kor- jmány Ígéretet tett hadifelszere­lés szállítására az iráki kor­mánynak. A hadianyagot in­gyen és minden feltétel nélkül fogja kapni Irák. (Irák arab állam Irán, Szíria, Jordán és Szaudi Arábia között, I nem messze Izráéltől. i Washington reméli, hogy e ; katonai támogatás után egy uj I katonai blokk létesül a Szovjet- ' unió déli határai mentén Pa- : kisztán, Törökország, Irán, Irák j és Szaudi Arábia részvételével Amikor Dullesék hasonló ka- I tonai “segélyt” adtak Pakisz- í tánnak, Nehru hindu miniszter- elnök azt az ázsiai béke vészé- I lyeztetésének nevezte. Izraelben nagy nyugtalansá- ! got keltett az Iraknak nyujtan- j dó amerikai hadifelszerelés hi­re. Az arab államoknak eltökélt . szándék^ az izráeli állam meg- í semmisítése. Malenkov: “Bumerang lesz az A-bomha támadás” MOSZKVA. — Malenkov szov­jet miniszterelnök a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa előtt mon­dott beszédében kijelentette, hogy ha a Szovjetunió ellen atomtámadást indítanak az “kétségkívül” a támadó leveré­sére fog vezetni, még pedig a saját maga által választott fegy­verek — atomfegyverek által. Ugyanakkor azt is hangoztat­ta, hogy a szocializmus és ka­pitalizmus megférhet békében egymás mellett, sőt békés gazda­sági versenyre hívta ki a “nyu- gat”-ot. Beszedőnek nagy részét gazda­sági kérdéseknek szentelte. Kü­lön hangsúlyozta a Szovjetunió baráti viszonyát a Kínai Nép- köztársasághoz, az Északkoreai Demokratikus Köztársasághoz, a Német Demokratikus Köztársa­sághoz és a többi népi demok­ráciákhoz. Kifejtette, hogy a Szovjetunió mily nagy fontosságot tulajdo­nit a külkereskedelem fejleszté­sének. Megemlítette, hogy a Szovjetunió külkereskedelme az elmúlt év folyamán két és fél- [ szeresére nőtt. Az Egyesült Államok kormá­nyának kereskedelmi bojkottpo­litikája nem tesz jót senkinek, beleértve magát az Egyesült Ál­lamokat is. Kruscsev, a szovjet kommunis­ta párt titkára szintén beszédet mondott a parlamentben, mely- j ben élesen megbélyegezte John Foster Dulles diplomáciai mű­ködését. Kruscsev a világ “ag- gressziv erői” igazgatójának ne­vezte külügyminiszterünket. Dullesről itt is I meg van a vélemény CHICAGO. — Az itteni Daily News vezércikkben foglalkozott az indokinai helyzettel. A vezér­cikk cime: “Ike, Nixon, DULLES a háború ösvényére vezetik USA-t.” Csaknem háromszorosára emelkedett a Boeing hadire- pülőgépgyár profitja az év első negyedében. Hiába no, vannak Dulles “uj kinézésű” külpoliti­kájának bizonyos előnyei! nátor mellé odahamisitották Browder, a volt kommunista párttitkár fényképét. Párisban nem engedélyezik a május 1-i felvonulást PARIS. — A hatóságok meg­tiltották, hogy a munkások fel­vonuljanak a város keleti végén azon ürügy alatt, hogy igy akar­ják megakadályozni áz esetleges ■zavargásokat. A tüntetés rende- -ői a vincennes-i erdőben, Páris határában, tömeggyülést hirdet­tek Május elseje egyike azon ünnepeknek — talán az egye­düli az ünnepek között — amelyeknek jelentősége kezdettől fogva nőttön nőtt és amelyek a maradiság erőinek minden hatalmas erőfeszítése ellenére évről évre hatékonyabb társa­dalmi és politikai mozgatóerővé váltak. Ez oly tény, amelyet nem tud letagadni senki sem, akár ünnepli május elsejét, akár nem, akár hisz jelentőségében, akár nem. A maradiság erői kezdettől fogva azon voltak, hogy megsemmisítsék, kitöröljék a munkásság eszmevilágából. Evégett igénybevették a terror és a félrevezetés minden esz­közét. De hiába. .Hitler első dolga hatalomra jutása után az volt, hogy ki­sajátította május elsejét a nácik számára. Egy romba- döntött Németország, hétmillió német pusztulása volt a tör­ténelem válasza arra a politikára, amelynek ekkora becs­telenség volt egyik ismérve. .Ma kilenc évvel a német katasz­trófa után New York profitokban dúskáló üzletemberei szintén “kisajátították” maguknak május elsejét. Egész napos “ünnepélyt” terveznek a munkásság hagyományos gyülekezési helyén, a Union Square-en, hogy hivatalos se­gédlettel egész nap megszállva tarthassák a teret és átlát­szó ürügyük legyen a munkásság kiszorítására. Ebben a ci­nikus és megalázó pökhendiségben benne van komme egesz politikai lélektana. Mert ki merték volna-e főzni ezt a gyat­ra cselfogást, ha nem támaszkodnak arra az. országos hisz­tériára, a gyanakvás és gyűlölet légkörére, amelyben lehet­séges hazaárulással vádolni minden munkást, magán- és közalkalmazottat, tanítót,tudóst, papot, művészt, politikust, államférfit, élőt és halottat, aki szóval és tettel ellenzi a világgyujtogató imperialisták, monopolisták és politikai megbízottaik hatalmi fantazmagóriáit ? Mertek volna-e ilyes­mihez folyamodni, ha nem számítanak arra, hogy az üldö­zéssel és terrorral, fonák törvényekkel és hatalmi visszaélé­sekkel, börtönökkel és rendőrbotokkal megfélemlített, szét­zilált, megzavart és megtévesztett munkásságban nem lesz elég bátorság és harciasság, hogy erre a fricskára vissza­vágjon? Tavaly még csak odáig bátorkodtak a reakciós ható­ságok, hogy a város utcáin végighömpölygő, békés felvonu­lást betiltsák, ámde a Union Square használatát még nem merték betiltani. Idén már egy óriási lépéssel tovább men­tek, a teret egész napra lefoglalták,' de még másfél órára átengedik a május elsejei tüntető munkásoknak. Nem keli politikai lángésznek lenni annak megjósolásához, hogy ezen az alapon jövőre még ezt a másfélórát sem engedélyeznék, ha ezt a hatósági arroganciát következmények nélkül meg­ússzák. A május elseje a munkásságnak nemcsak szent ünnepe széles e világon, hanem olyan ünnep, amely Amerika földjén született hatvankilene évvel ezelőtt és csak évek mulvea mondta ki 1889-ben a második internacionále párisi ülésén, hogy a május elseje az egész világ munkásságának világün­nepe lesz. Most az amerikai reakciós propaganda elhitette a munkásokkal, hogy az nem az egész amerikai munkásság ünnepe, Jianem csakis a szélsőbaloldali elemeké, azé a meg­hurcolt politikai kisebbségeké, amelynek üldözése is kiközö­sítésé csak ürügyül szolgál az egész amerikai nép, a hagyo­mányos intézmények, a demokratikus polgárjogok és alkot - mánybiztositotta eszmények eltiprására. Részijén hiszékeny­ségből, részben megfélemlitettségből tartják távol magu­gat a városi és szakszervezeti munkások ezrei és tízezrei attól, hogy munkáslelkiismeretük parancsszavát, a munkás­szolidaritás szent elvét és érzését megtagadva ünnepi szív­vel, mosolygós arccal, hittel és bizalommal, lobogók alatt, lobok és dalok dobbanó ritmusával felvonuljanak ünnepelni j munkásság világünnepét, Május Elsejét. (Folytatás a 8-ik oldalon^ ________t AMERIKAI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom