Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-04-22 / 15. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÚ April 22, 1954 HATALMAS KÜZDELEMBEN GYŐZTE LE AUSZTRIÁT A MAGYAR VÁLOGATOTT BUDAPEST, április 12. — Hét mérkőzésen mérte össze erejét a magyar és osztrák labdarúgás vasárnap, április 11-ikén és pedig Becsben, ahol a fő mérkőzés zajlott le. Budapesten, ahol- Magyarország “B” csapata 5:0-ra győzött az osztrák “B” csapat ellen 60,000 néző előtt, Szegeden, ahol a magyar Utánpótlás válogatott csak egy 2:2 eldöntetlent tudott kivini az osztrák utánpótlás ellen, Sztálinvárosban, ahol Magyar- ország V. eldöntetlenre játszott Ausztria V. ellen 7,000 néző jelenlétében, Linzben, ahol Magyarország IV. 4:1-es ragyogó győzelmet aratott Ausztria negyedik csapata fölött 20,000 néző jelenlétében és végül ugyancsak Becsben, ahol a magyar ifjúsági válogatott a nagy mérkőzés előtt gyönyörű mérkőzésen legyőzte az osztrák ifjúsági válogatottat. A mérkőzés előtt Vasárnap napsütéses időre ébredt az osztrák főváros. Válogatottjaink szállásán délelőtt sajtó- fogadás volt — élénk érdeklődéstől kisérve. A Bécsben összegyűlt külföldi újságírók rengeteg kérdést tettek fel Sebes Gusztávnak, az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnökhelyettesének. Mór két órával a mérkőzés kezdete előtt megindult az emberáradat a stadion felé. Háromnegyedhárom előtt kezdődött meg a magyar és az osztrák ifjúsági válogatottak mérkőzése az angol Taylor bíráskodása mellett. Magyarország ifj. —- Ausztria ifj 6:0 (3:0) A magyar ifjúsági labdarugóválogatott várakozáson felül remek teljesítményt nyújtott, re- vansot vett a tavalyi 1:8-as vereségért. Az első tiz perc után kezében tartotta a játék irányítását. a játékosok pontosan adogattak. A csatárok ötletes húzásokkal közelítették meg az osztrák kaput, felőrölték az ellenfél védelmét, s megérdemelten szerezték meg a győzelmet. Kovalik, Henni II., a két fedezet és Orosz játszott'a legjobban. Kezdődik a nagy mérkőzés Félöt előtt néhány perccel, az olasz Bernardi játékvezető sípjelére tűntek fel a játékoski járóban az osztrák és a magyar válogatott labdarugó- csapat tagjai. Elől Ocwirk és Puskás haladt. A két csapat felsorakozott a diszlelátó előtt, majd felhangzott az osztrák és a magyar himnusz. Ezután J. Raab osztrák kancellár és J. Cerö dr. igazságügyminiszter, az Osztrák Labdarugó Szövetség elnöke sorra kezet fogott a magyar és az osztrák labdarugókkal. Még néhány másodperc felt el, s megkezdődött a 97-ik osztrák—magyar mérkőzés. MAGYARORSZÁG: Grosics — Buzánszky. Lóránt, Lantos — Bozsik, Zakariás — Budai. Kocsis, Hidegkúti, Puskás,. Czibor. AUSZTRIA: Zeman — Stotz, Happel, Hanappi — Ocwirk, Giesser — Hallá, Wagner, Dienst. Koller, Schleger. A magyar válogatott kezdett, az első támadást is mi vezettük. Ezután az osztrákok igen nagy lendülettel vetették bele magukat a küzdelembe. Előbb szabadrúgáshoz jutottak, majd sarokrúgáshoz, de Schleger rosszul irányította be a labdát a középre. A 10. percben a magyar csatársor is komoly támadásba lendült: Hidegkúti—Czibor—Kocsis volt a labda útja. A 11. percben Hidegkúti próbálkozott lövéssel, s á labdát Zeman csak nehezen tudta kiütni szögletre. A T2. percben Kocsis néhány pillanatra a pálya szélére ment: az orvos kezelte bekötözött lábát. Már most látható volt, hogy igen erős a mérkőzés irama, s az osztrákok részéről Ocwirk az, aki elindítja a támadásokat. A 19. percben a jobboldalon álló Puskás középre húzódott és mintegy 25 méterről hatal- . más lövést küldött Zeman kapujára. A labda nagy erővel pattant ki a kapufáról. Továbbra is ide-oda hullámzott a játék, egyszer az osztrák válogatott, egyszer a magyar csapat kezdeményezett. A 22. percben Hidegkúti átadását Puskás újra azonnal a kapura rúgta és a labda most is a szélső kapufának vágódott. Ennél a jelenetnél még az osztrák közönség is felszí,sz- szent... A játéktéren azután egymást követték á keményebbnél keményebb összecsapások, bár a labdarugók ekkor sem vétettek kirívó szabálytalanságokat. A közönség közben nagyszerű parhai'cot láthatott Puskás és Ocwirk között. A nagyképes- ségii osztrák labdarugó a “recept szerint” árnyékként követte Puskást, emellett volt ereje a sorozatos támadások elindítására is. A 36. percben Kocsis a hálóba fejelt, de az olasz játékvezető szabálytalanságot látott és a gólt nem adta meg. — Hopp auf! Hopp auf! — viharzott szinte félelmetesen a 60,000 osztrák szurkoló hangja, amint játékosaik a magyar csapat térfelére jutottak. De védelmünk jól állta az ostromot, még a legveszedelmesebb akcióknál is gyorsan, időben lépett közbe. A 43. percben egy ártatlannak látszó összecsapás után Halla a földön maradt, s egy kis színészi túlzással elérte azt, hogy a közönség amúgy is temperamentumos részét a magyar játékosok ellen hangolja. Halla röviddel ezután már teljesen frissen szaladt a labda után... A 43. perc meghozta a magyar válogatott vezető gólját. Puskás indította el az akciót, kitűnő érzékkel továbbította a labdát Czi- borhöz, ő néhány lépést tett vele, átadta a másik oldalra Budainak. A befutó Budai a labdát a jobbkapufa felé rúgta. Kocsis és Happel egyszerre futott a kapura tartó labdára. Happel lába érte el előbb — onnan pattant a labda a gólvonalon túlra. 1:0 Magyarország javára! A szünet után az osztrákok — látva, hogy esetleg győzelmet érhoinek el ezen a mérkőzésen — még nagyobb erővel folytatták a küzdelmet. A nagy lendületben néhány szabálytalanság is előfordult. Ocwirk összefejelt Puskással, s a bíró szabadrúgást Ítélt javunkra. Az iram továbbra is igen nagy volt, feszült percek következtek és az osztrákok hallatlan lelkesedéssel küzdöttek a kiegyenlítő gólért. A 12. percben Lantos csak nagy üggyel-bajjal szerelte a jobbszélre kihúzódó Dienstet. Egy perccel később kavarodás támadt Grosics kapuja előtt, a magyar kapus öklözéssel mentett. A 15. percben Wagner lövését védte Grosics, majd Hidegkúti és Puskás összjátékkal próbált felnyomulni, ám Puskás lesre futott. A 19-ik percben Hidegkúti jól adta át a labdát Czibornak, aki váratlanul gyors, erős lövést irányított a kapura. A kapufa azonban megint mentett! Ezután mindkét csapat frissített. A 20. percben Kocsis helyett Palotás állt be a középcsatár helyére és Hidegkúti lett a jobbösszekötő. Az osztrákoknál a jobbszélső Hallát Eigenst iller váltotta fel. Az osztrákok meg-megujuló támadásait a rendkívül lelkesen, önfeláldozóan játszó magyar védelem állandóan visszaverte. Lantos a kapuvonalról mentett, Grosics többször kifutással, lábbal vágta messze előre a labdát, az egyik alkalommal pedig Schleger fejesét' reflex-mozdulattal kifordulva öklözte szögletre. Már erősen sötétedett, az osztrákok még változatlanul nagy erővel harcoltak a kiegyenlítő gólért. De a magyar játékosok ezekben a percekben is megőrizték nyugalmukat. Ha kellett, a csatárok is hátrahuzódtak, s a védelemmel együtt megakadályozták az osztrák együttes gólratörési kísérleteit. Magyarország válogatottja igen nehéz feladatot oldott meg vasárnap. Az a körülmény, hogy az osztrákoknak nem volt vesztenivalójuk, hiszen ha győznek, á “6:3-as” csapatot verik meg, ha vesztenek, a világ egyik legjobb csapatától kapnak ki — nagy nyugalmat kölcsönzött az osztrák játékosoknak. A mi csapatunkra viszont nagy felelősség hárult. Válogatottunk 1950 májusa óta egyetlen vereséget sem szenvedett, s ezt a nagyszerű i'ekordot ezúttal is meg akarta őrizni. Játékosaink dicséretére válik, hogy a nagy erőpróbát az igen jó formában, nagy becsvággyal küzdő osztrák válogatottal szemben is sikerrel kiállták. Az eredmény értékét még növeli, hogy a győzelem az osztrákok hires és sokszor bizony félelmetes Prater-stadionjában született meg. A magyar labdarugóválogatott erre a mérkőzésre is pontosan előkészítette taktikáját. Labdarugóink tudása, technikai és taktikai felkészültsége most is diadalmaskodott, de ehhez nagyban hozzájárult az a rendkívüli lelkesedés, felelősség- tudat, amely valamennyieket áthatotta. Az osztrák válogatott — mint általában mindig a magyarok ellen — most is igen jó teljesítménnyel ugrott ki és kis híja volt, hogy ki nem egyenlített.-A csapat, most sokkal jobban szerepelt, mint a legutóbbi magyar—osztrák találkozó alkalmával, jó taktikát választott, sokszor sikerült a magyar csapat három legveszélyesebb tagját, Puskást, Kocsist, Bozsikot megzavarnia támadások felépítésében. A magyar csapatból ezúttal elsősorban a védelem nyújtott magasszinvonalu teljesítményt. Grosics vakmerőségét, jó helyezkedési érzékét, kifutásait az osztrák közönség is megtapsolta. Nagyon jól végezte nehéz feladatát Lóránt és Lantos, akik szinte hiba nélkül játszották végig a mérkőzést. Alig maradt el tőlük Buzánszky. Zakariás megint szivvel-lélekkel küzdött, nagy része volt a győzelem kivívásában. Bozsik elmaradt szokott teljesítményétől és részben ez a magyarázata annak is, hogy a csatársor kevesebb támadást indíthatott. A támadósorban Puskás és Czibor bizonyult a legjobbnak, sajnos a lövésekkel nem volt szerencséjük. Budai sokszor jól futott el a jobbszélen és a második félidőben sokat segített a védőknek. A csatársor többi tagja is nagy lelkesedéssel harcolt, s ha ezúttal a szokottnál gyengébben ment is a játék, hasznos tagjai voltak a csapatnak. Kocsist sérülése akadályozta képességei kifejtésében. Az osztrák válogatott kimagaslóan legjobb játékosa Ocwirk jobbfedezet volt. Tőle indult el a legtöbb táimulás, s ugyancsak ő akadályozta meg leginkább a magyar akció kibontakozását. Kitünően mutatkozott be uj szerepkörében a középhátvéd Happel, de rajta kívül Stotz, Hanappi, Giesser is erőssége volt az osztrák csapatnak. Zeman — mint a magyarok ellen mindig — most is bravúrosan, s néha-néha szerencsével védett. A mérkőzés olasz játékvezetője, Bernardi határozottan vezette a mérkőzést. Egy pillanatra sem engedte befolyásolni magát a közönségtől. Válogatottjaink méltán lehetnek büszkék a bécsi győzelemre. A mérkőzés sok tanulságot is hozott. Ezek nagyon hasznosak, különösen most, amikor uj és uj nehéz feladatok állnak legjobb labdarugóink előtt. Rajcsányi Károly Ml LESZ A MAGYARRAL? (Folytatás a 12-ik oldalról) hogy mi az eljárás, ha hatósági emberek egyéni túlhajtott ambícióból nem járnak el szabályszerűen nem-polgárokkal szemben. A DP-benvádorlás óta gombamódra szaporodtak el az újságok. A habsburgisták megrohanták fekete-sárga írásaikkal a Kanadai Magy. Újságot is az újság nyilttér jellege jogán. A történelem meghamisitááa, való tények szemérmetlen elfer- ditése, tisztességes egyének meggyanusitása stb. •nem bűn náluk. Mikor egy “nagyon kitüntetett” egyént, aki az u. n. “magyar harcosok bajtársi közösségének” jelentős tagja, levélben figyelmeztettem, hogy hazudott: távollétemben levélszekrényembe tette a kettétépett levelemet s mellékelt hozzá egy nyomtatott “Üdvözlégy Máriát” és egy “imát Mindszentyért”... Eltettem, megőrzőm, de nem imádkozom a “VITÉZ” ur imádságait .. . Látom azonban belőle, hogy mik voltak a menekülő harcosok hadi felszerelései, melyeket a NÉPPÁRT-nak nevezett hadi felszerelő raktár adott ki nekik az útra a Kanadában meginditan- *dó “pápai szent háború“ megnyitásához. Anyagi viszonyaim nem engedik, hogy magam indítsak egy röpiratot időnkint, melyben én nyilvánosság eié viszem a “SZENT HÁBORÚ” hadi taktikáját. Meg kellett elégednem a néha angol tekintélyes lapokban, sőt néha a Kanadai Magyar Újságban is megjelenő ellenkező közleményekkel, melyekből későbbi cikkeimben Ízelítőt adok az olvasónak, hogy lássa a feleletet cikkem címeként feltett kérdésre, mi lesz a magyarral, ha nem fogunk össze úgy a “SZENT”, mint a nem szent háborúval szemben. Jelen soraimban végül még ezen lap olvasóinak informálására kijelentem, hogy én nem vagyok ujságügynök, én ezen lapnak rendes előfizetője vagyok; soha életemben, sem a múltban, sem a jelenben, nem Írtam fizetésért, hanem rajongó szerétéiből minden magyar és nem magyar embertársam iránt, akik bármily nyelven kívánnak “JÓ NAFOT HARWICH BÁCSI” szóval és szeretettel nyújtják kátrányos, meszes, vagy. zsíros kezüket anélkül, hogy bocsánatot kérnének, hogy becsületes kezük piszkos. A lapot tehát minden mellékérdek nélkül ajánlom figyelmébe minden, olvasónak, aki tudni akarja, hogy állunk a magyar névvel. .. V 16 Négy más mérkőzésen győzték le a magyar csapatok az osztrákokat aznap -- Két mérkőzés eldöntetlen volt
