Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-03-25 / 12. szám

March 25, 1954. AMERIKAI MAGYAR SZÓ NEVEZETES AMERIKAIAK Andrew Jackson 1767 március 15 — 1845 junius 8 Az egyszerű munkásnép képviselőjeként jutott az Egye­sült Államok elnöki székébe. Délkarolinában született skót és ir szülőktől. Jogi tanulmányainak befejezése után a ten- nesseei Nashvilleben kezdett ügyvédi gyakorlathoz. Itt nő­sült meg és ebben az államban, amely akkor az Egyesült Államok nyugati határán terült el, az indiánok elleni har­cokban tüntette ki magát. Az 1812-i Anglia elleni háború­ban felajánlotta szolgálatait a kormánynak és a neworleansi csatában 6,000 ember élén megverte a 12,000 főnyi angol sereget. 1823-ban a politika terére lépett, amikor is szená­tornak választották meg, majd öt évvel később, az Egyesült Államok hetedik elnökévé, ő volt az első elnök, aki még nem vett részt az unió megalkotásában. Választói főképen a nyu­gati államok földművelőiből és a keleti városok ipari mun­kásaiból verődtek össze és elnöksége allatt az Egyesült Álla­mok teljesebb demokráciává fejlődött ki. Ekkor kezdődött meg az a szokás, hogy az elnökjelölteket pártkonvenciók vá­lasszák meg és az ingyenes népoktatást is az ő kormánya vezette be, a Jackson megválasztása uj korszakot indított meg az amerikai demokrácia történetében. Robert L. Frost % született 1875 március 26-án A legkiválóbb amerikai költőnek kijáró “Pulitzer-dijat” négyszer nyerte el. Amerika legünnepeltebb élő költője, aki arról ir, amit legjobban szeret és ismer: a Természetről és New Englandról. San Franciscoból 10 éves korában költözött át szüleivel együtt a keleti partokra és rövid európai és nyu­gati tartózkodásoktól eltekintve, a kőfalairól, nyii'fáiról és: zord telekről ismeretes New Englandban töltötte el élete! nagy részét. Kétszer is nekikezdett, hogy egyetemi tanul­mányokat végezzen. Először a newhampshirei Dartmouth Collegébe iratkozott, majd 1895-ben Harvardba, de néhány hónap után mindig abbahagyta a próbálkozást. Azóta ez a két egyetem, húsz másikkal együtt tiszteletbeli doktorátust szavazott meg a nemzet koszorús költőjének. Első nagy si­kerét 1913-ban érte el a “Boy’s World” cimü kötetével és két évvel később a “North of Boston”-nal. Ez utóbbi tartal­mazza két legjobban ismert költeményét a “Mending Wall”-t és “Death of the Hired Man”-t. A Pulitzer-dijat 1924-, 1931-, 1937- és 1943-ban nyerte el. Vermontban egyetemi tanár is volt és a massachusettsi Cambridge-ben lakik. Legnagyobb- sikerü költeményeinek tárgyát félreeső farmokon találta meg, barátságos beszélgetésekből, egyszerű emberekkel be­szélgetve, a tájék bájától és őszi meg téli mélabujától meg- ihletten. Washington Irving 1783 április 3—1859 november 28 • Az első amerikai iró. akit a külföld kellőképpen méltá­nyolt. Legjobban ismert novellája RIP VAN WINKLE, a' hollandus amerikai bevándorló, aki 20 évet végigszendereg! a Catskill-hegyek tövélSen. Akkor visszatér otthonába, aholl A TÁROGATÓ Benne tollászkodik sárga lábú holló!” “Amott kerekedik egy fekete felhő", Ezt a talán legjellegzetesebb népi magyar hangszert, a táro­gatót, melyet március 15-iki ünnepélyünkön hallatott Brown mester, senki sem irta le és jellemezte találóbban, mint a magyar nép nagy mesemondója, Jókai Mór, egyik kevésbbé ismert, érdek- feszitő regényében, a XVII. században lejátszódó “Szép Mikhál”- ban. Talán ebben a megfogalmazásban jutott a tárogató értéke­lése a legmélyebben a magyar nép tudatába. Jókai ezt mondja: “A tárogató síphoz akkor is kevesen értettek. Fortélyos egy hangmiiszer az: aki nem ért hozzá, mikor belefuj, olyan! hangot ad rajta, mint amikor a kutyának a farkára tapos­nak; de aki kitanulta a módját, minden nótát a leggyöngé- debb szívhez szóló hangokon túl eljátszani rajta: olyan hang az, hogy elfacsarja az embernek a szivét, s maga se tudja mért, sírva fakad rajta; azok a régi dallamok úgy hangza-j nak "belőle, hogy az embernek eszébe jut tőle édesanyjának dajkadala s az édesapjának temetésén szólott ének, fáj ez, i jól esik amaz. Ha pedig megint más hangból veszi a hozzá­értő a tárogatót s neki ereszti annak harsogó zenéjét, az, meg oly hatalmas riadót ád, hogy két mérföldnyire felveri1 a csendet, s felkölt minden érzést, ami, lángot foghat. Bátor­ság, elkeseredés, legénykedő hőség támad a szivekben. Aki azt hallja, azt hiszi, ott jönnek a Kárpátokról alá újra hon­foglaló ősei, s úgy érzi, mintha eléjük kellene mennie: hol a kardom? hol a paripám? Harmincz évvel később a Rákóczy-hadjáratnak ez volt a lelkesítő hangszere. Azért annak az elmúlta után a béke­szerető kormány minden tárogatót összekerestetett az or­szágban, nem különben, mintha szakállas ágyú volna és ösz- szetörette. — Nagy ritkaságnak maradt meg egy példány a budapesti nemzeti muzeum számára: annak a fújásához is csak kevés ember ért már az országban.” 13 “Az egész világ megéghet abban a tüzkátaszt- rófában, amelyet titkos kémszer­vezetünk, a Central Intelligence Agency (CIA) idézhet elő túlka­pásaival, figyelmeztette Ameri­ka népét Mansfield, montanai demokrata szenátor egy szená. tusi beszédben, amelyet az ame­rikai üzleti sajtó csaknem 100 százalékosan agyonhallgatott. Mansfield idézett egy érdekes jelentésből, amely a Times c. folyóiratban jelent meg: “Bár a CIA tisztviselői nem ismerik be, ez a szervezet kez­dettől fogva tevékeny részt vett különböző nyílt cselekmények­ben, ellenállást támogató kém­kedésekben, sőt szabotázsban.” “Nem engedhetjük meg, mon­dotta Mansfield, hogy ez a szer­vezet azt tehesse bárhol a vilá­gon, ami jól esik neki. Mert ha gondatlanul bánnak a tűzzel, az egész világ eléghet.” Mansfield nem mutatott rá azokra a tényekre, amelyek a népi demokráciákban lefolyt kémtárgyalásokon jutottak nap­világra és amelyek rávilágítot­tak a CIA szerepére az árulók támogatásában és szervezésében, mint a Rajk-ügyben. Sok más, semleges kormány, India, Gua­temala, stb. panaszkodtak már a CIA felforgató tevékenységet miatt. természetesen mindent megváltozva talál. Irving New York­ban eredetileg jogot tanult, de sohasem lett ügyvéddé. Euró­pai utat tett s visszaérkezve “Knickerbocker’s History of New York” szatirikus útleírásával nagy sikert ért el. 1819- ben a Sketch Book cimü könyvét adta ki, amelyben a Hud­son völgyének legendáit foglalja össze, beleértve a Rip Van Winkle-t és a “Legend of Sleepy Hollow”-t. Történelmi re­gényeket és útleírásokat irt még és 1829-ben a londoni ame­rikai követség első titkára lett. Itt irta meg az ALHAMRA-t amit a kritika úgy az országban, mint a külföldön kivételes elismeréssel fogadott. Londonból Spanyolországba helyez­ték át, ahol 3 évet töltött. Visszatérte után a newyorki Tar- rytown közelében, a Hudson partján telepedett le; házát nemrégen történelmi emlékműnek jelentették ki és restau­rálták. Utolsó könyve, amelyet röviddel halála előtt irt, George Washington életével foglalkoz.ik. , Common Council NE HAGYJUK A HALADÁS FÉNYÉT kialudni Magyar Amerika- j ban! — Adakozzunk a lap javára! Szegedi emlékek. .. (Folytatás a 12-ik oldalról) log volt), melyen madzag lógott, hogy a katona derekára lehessen kötni és szuronynak lehessen hívni. Ez tehát talpig feifegyverzett négy kato­nát, a másik négynek mi sem jutott, de ezeket a Péter leleményesen tartaléknak és kémeknek ne­vezte ki és felhatalmazta őket arra, hogy a csa­tában netán életét vesztő katona fegyverét átve­gyék és ezzel rendes sorkatonának lépjenek elő, ezzel is megzavarva az ellenség stratégiáját, to­vábbá azt is megengedte nekik, hogy a csatában sárgöröngyökkel vegyenek részt, mellyel kárpó­tolható lesz a soha el nem készült, bár kifizetett kézigránátok hiánya. Ezzel a négy fegyveres és négy fegyvertelen katona kettős rendekben az úttest közepén levonult a közeli Kálvária-térre a háború színhelyére. Itt a hadsereg a bokrok mö­gé lapult és várta az ellenséget és mellesleg saját tábornokát, mert csak ő lehetett a megmondha­tója, hogy ki az ellenség és hol található. Tudni­illik Péter úgy is, mint tábornok és úgy is, mint cipőben járó fiatal ember, nem állt az utcán me­zítlábas serege élére, hanem a járdán messziről követte, mintha csak valami alkalmi járókelő volna. A bokrok között ellenben senki sem láthatta meg és a generális csatlakozott seregéhez, amely készen állt a csatára. Az ellenség nem jelentke­zett, csak két apróbb gyerek és egy kutya cso­dálta meg őket tisztes távolságból, de ezt meg a legigazabb generális se nevezhette háborúra való kihívásnak. Ha nincs ellenség, akkor találni kell és ha ta­lálni se lehet ellenséget, akkor csinálni kell. Szé­gyen lett volna, ha Péter ennyit se tudott volna a hadvezérek ábécéjéből. Most találtuk csak ki, hogy mire valók a kémek, ezeket ugyanis arra utasította, hogy végigkutassák a környéki utcá­kat ellenségnek alkalmas emberanyagért. Az volt a haditerv, hogy ha ilyet találnak, a kémek köte­lessége lesz az ellenségnek kiszemelt gyerekcso­portot csufolkodással, göröngyökkel vagy egyéb kihívással felriasztani. Aztán a kémek futást színlelve a tér felé menekülve a bokrokban rej­tőző sereg felé csalják az ellenséget, mellyel meg- ütközhetik. Nem állítom, hogy ez a terv valami finom, lovagias dolog volt, de nem sportolók vol­tunk, hanem valóságos hadsereg, ha nem is tud­tuk, hogy az ilyesmi állandó szokás a katonai mesterségben. Nem is ezzel volt a hiba, hanem a kémek nem voltak elég körültekintőek az ellenség kiválasztá­sában, vagy más okból, de az történt, hogy a ké­mek kiprovokált fiuk hadát két idősebb és tagba­szakadt báty követte hátvéd gyanánt. Ezeket megpillantva hadseregünk nagy előrelátással ki­ugrott a bokrokból és megszaladt,-Aci merre lá­tott, de\ senki sem olyan gyorsan, mint tábornok­unk sajátmaga, aki pillanatok múlva már a mesz- szi utca gyalogjáróján haladt oly ártatlanul, mintha nem is tábor, hanem ártatlan sétál­gató lett volna, akit a véletlen körülmények já­téka sodort erre a környékre. (Ebben a tantárgy­ban is sok tanuló akadhatott, ha Péter később tábornokképző iskolát nyitott, ami korántsem le­hetetlen.) Nem is látta volna viszont tábornokát sere­günk sokáig,, ha nem kellett volna beszednie a fegyvereket. így azonban megjelent másnap és visszakövetelte a fegyvereket. De az egyik pus­ka hiányzott, viselője úgy találta, hogy akadá­lyozta a szaladásban és eldobta. Péter nem vette könnyen a dolgot és haditörvényszéket emlege­tett. Aztán egyszerre elcsendesült, mert váratla­nul eszébe jutott, hogjr az előző napi veszteség és vereség jog és törvény szerint a gyávaság bűné­ben leledző sereget terheli, ezért egyetemesen felelőssé tette hadsegerét, majd megbocsájtott és a fegyverhiány pótlását Ígérte, ha 50 krajcáros rendkívüli adó lefizetésével lehetővé válik két szál deszka soronkivüli beszerzése. Erre az elsze­gényedett hadsereg nem volt képes,-mire a másik puska és két szurony eltűnt és soha többé nem láttuk őket. Hetekkel később a Nemestakács- utcai konkurrens had végleges birtokába kerültek valami lefizetés ellenében, amikor már anyagilag ők is kimerültek és Péter feladta gyárát és a ka­tonai mesterségét. Késő őszre járt és a mezítlábas hadak inkább behúzódtak a szobákba. Pétert néha látni lehe­tett elmenőben sietve, gyorsan és meggyőzően mondott pár szót a sereg és a fegyverek leszállí­tásáról és tavaszi újjászervezéséről, de a tél fo­lyamán megkapta első hosszunadrágját és attól kezdve csak elsietett volt katonái mellett, mint aki nem vette észre őket. A Zoltán-utca egykori sportköréből alakult egykori sereg tagjai eltü­nedeztek a tél folyamán. Kettőből kifutó lett, egyik pékinasnak ment, ketten pedig a város másik tájára hurcolkodtak. A hadseregnek nem \ olt jogutóda, lehet hogy ezért van, hogy Péter, a tábornok és municiógyáros máig is tartozásban van a nehezen kiizzadt heti kétkrajcáros ellenérté keivel; noha sokkalta valószínűbb, hogy Péter ezzel is csak a katonák, adószedők és münició- gyárosok régi idők óta szentesített gyakorlatát követte ebben is. j Edward R.Murrow, a népszerű rádió és TV kommentátor, aki nagyhatású programúiban lep­lezte le McCarthy üzelmeit,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom