Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-03-25 / 12. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ March 25, 1954. 14 '■r.....................................................................................................:-------I A TUDOMÁNY VILÁGÁBÓL Indo-Kina és a világbeke Amerikai lap a szovjet tudomány eredményeiről A “Newsweek” cimü reakciós hetilap március 1-i száma ' hosszú cikket szentel a szovjet tudomány sikereinek. A lap ' a többi között a következőket Írja: “A bennszülött orosz tudomány — ^ok amerikai még mindig úgy gondolja — önmagától semmire sem képes. A Nyugat számára sajnálatos — de a "tények ezt egyáltalán nem igazolják. Az a maroknyi, amerikai tudós, aki rászánja az időt, hogy megismerje az orosz tudományos irodalmat, arról számol be, hogy awörös tudósok korántsem államilag ellenőrzött csalók vagy pojácák. Ahol a szovjet tudomány jó — mondják ezek a megfigyelők •— ott nagyon-nagyon jó...” “Moszkvának azért sikerült-olyan gyorsan úrrá lennie az atomenergia és a hidrogénenergia bonyolultságain, mert a szovjet tudósok és technikusok jók” — idézi a lap Sterling Cole képviselőt, az amerikai kongresszus atomerő-bizottságá- nak elnökét. Közli egy másik szakember, dr. Vannevar Bush nyilatkozatát is. “Kétségtelennek látszik, hogy ők, az oroszok, több tudóst képeznek ki, mint mi — hangzik a nyilatkozat. — Jobban átvizsgálják országukat, tehetséges gyerekek után kutatva, mint mi. Az oroszok furcsa módon rendkívüli kiváltságokat adnak a tehetséges fiataloknak — ha el-j hihetjük, amit hallunk róluk. Mi viszont még mindig túlságosan sok tehetséges fiatalt hagyunk elkallódni.” Ezekután a lap az alábbi áttekintést adja az egyes tudományágak helyzetéről a Szovjetunióban: Matematika “Ez olyan terület, ahol az oroszok valóban kiválóak — mondja dr. F. J. Weyl, a haditengerészeti kutatóhivatal fő matematikusa. — Az orosz matematikusok ritka módon he-| lyes arányt tartanak az elvont és az alkalmazott matematika) között. Hajlandó volnék arra fogadni, hogy az orosz tudósok jóval több matematikát tanulnak, mint bárki az Egyesült Államokban. j Azt hiszem, van olyan terület, ahol jobbak vagyunk. De igen nyugtalanító az, hogy egy területen ők a jobbak. Ez pedig az a területe a matematikának, amelyet a hidrodinamika, az aerodinamika, a szerkezetek rugalmas és plasztikus deformációja terén használnak. Ez pedig nagyon fontos a katonai alkalmazás szempontjából. Amig mi nagyon drága szélcsatornákat építünk, hogy kipróbáljunk egy újfajta repülőgépszárnyat, lehet, hogy ők sokkal olcsóbban tudják megadni a választ matematikai számításokkal.” Fizika A fizika évek óta aránylag nagy részét vonzotta magához a legjobb szovjet tudósoknak, és ezek nagy eredményeket értek el. A szinkrotront — azt a készüléket, amely megsokszorozza az atomromboló berendezések erejét — egy V. Veksz- ler nevű orosz kidolgozta, néhány hónappal azután és függetlenül attól, hogy Edwin McMillan professzor a kaliforniai egyetemen azt feltalálta. Az oroszok legalább két területen megelőzik az egész világot: az egyik a láncreakció elmélete, a másik a transistoroké (kristályegyenirányitó és erősítő) j — ezek az apró kis szerkezetek alighanem forradalmasítani fogják az elektronfizikát, mert feleslegessé teszik a vacuum csövet. Az elektromos robotokon (gépember, vagyis sokféle bonyolult munkát elvégző gép. — A ford.), köztük a számológépeken végzett munkájuk is elsőrendű. Az első olyan gépet, amellyel a héliumot rendkívül alacsony hőmérsékleten csepfolyositani lehet, egy orosz találta fel. Az oroszok azóta is gyorsan haladnak előre a rendkívül alacsony hőmérsékle-| ten folyó kísérletekkel. Vegyészet Elméleti sikon az orosz vegyészet mindig jó volt. Dmit-I rij Mengyelejev még 1869-ben felállította azt a szakaszos táblázatot, amely megállapította a vagyi elemek kapcsolatait és ezzel lehetővé tette újabb elemek felfedezését... Az ég és a csillagok Az asztronómia terén az oroszok mindkét irányban tel-1 jesen fenntartják a kapcsolatot a világ többi részével. Az! orosz csillagászok résztvettek egy nemzetközi értekezleten, amelyet tavaly tartottak Rómában és készségesen folytattak eszmecserét a nyugatiakkal. Bármely csillagász kaphat, ha akar, orosz csillagászati térképet. Ami az időjóslást illeti, Ivan R. Tannehill, az Egyesült Államok meterorólógiai hivatala időjóslási szolgálatának feje ezeket mondja: “Nagyon sok meteorológiai állomásuk van és sokkal többet költenek rájuk, mint mi — egy főre számítva valószínűleg két és fél-háromszorannyit. Jobban hangsúlyozzák a hidrológia és hasonlók fontosságát. A rádiószondázás taktikáját (léggömbön küldenek fel műszereket nagyon magasra és ezen műszerek jelzései rádión érkeznek vissza a földe) úttörőként már 1930-ban alkalmazták. Hosz- szu időre szóló jóslásokat is dolgoznak ki és ebben körülbelül ugyanolyan jók, mint mi.” \ S hogy miért közli mindezt a “Newsweek”, arra magyaReménységgel eltelve nézett a világ még tegnap az április havában megtartandó genfi konferencia elé, hogy ott rendezni fogják a koreai háborút és az indokinai fegyverszünetet. Most azonban, hogy Paul Ely tábornok, a francia indokinai haderő főparancsnoka Washingtonban tárgyalásokat folytat Eisenhower elnökkel, Arthur W. Radforddal, az egyesített amerikai vezérkari főnökök elnökével és Charles E. Wilson védelmi miniszterrel, a világ reményei elé felhők vonulnak. Paul Ely, mielőtt Párisból Washingtonba jött, titkos megbeszélést folytatott René Pleven francia külügyminiszterrel, feltehetően arról, hogy miképpen akadályozzák meg a megegyezést Genfben. Erről csak titokban tárgyalhattak, tekintve, hogy a francia közvélemény, a francia nép, kívánatosnak tartja és sürgeti az indokinai háború befejezését, mely háború immár 8 éve dúl és kimeríti Francia- ország államkasszáját annak ellenére, hogy a háborús költségeknek körülbelül a felét USA szolgáltatja. A Washingtonban hétfőn tartott konferenciáról ki jövet úgy Ely, mint Radford, azt mondták a sajtó képviselőinek, hogy csak az amerikai katonai segély “részleteire” vonatkozó kérdéseket beszélték meg. De a washingtoni megbeszélésekkel szinte egyidőben adta ki a félhivatalos francia hírügynökség a francia külügy-! minisztérium kije lentését, i hogy “Ely washingtoni küldetésének semmi köze Indo-Ki- nához.” A N. Y. Times azt a megjegyzést fűzi a hírhez, hogy a nyilatkozat oka nem világos. De ami nem világos a “N. Y. Times”-nak, világos a közvélemény előtt, hogy tehát Franciaországban Ely tábornok amerikai látogatása nagy nyugtalanságot keltett a békét akaró nép körében és a francia kormány ezzel a gyenge, suta cselfogással próbálja csillapítani a közhangulatot. A francia kormányt, a mostanit és bármelyiket, egy nap alatt elsodorná helyéről a nép haragja, ha kitudódna, hogy washingtoni segítséggel akarják elbuktatni a genfi konferenciát és folytatni az indokínai háborút. Az Eisenhower-kormány is dilemmában van és problémáit nem tudja megoldani. Mindenképpen azon van, hogy folytassák az indokinai háborút és hogy a genfi konferencia kudarcot valljon. Ez óhajának legfőbb oka a kínai kérdés. A Kínai Népköztársaság mint egyenjogú nagyhatalom fog résztvenni a genfi konferencián úgy, amint ebben a négy nagyhatalom külügyminisztereinek Berlinben nemrég lefolyt konferenAmerikai pilóták az indokinai fronton. Fent a Do Son-i repülőbázison egy hadirepülőgépet készítenek elő repülésre. Alul: uzsonnaidő a fronton. A múlt héten vietminhi partizánok rajtaütöttek egy ilyen indokinai repülőbázison, de az amerikai repülőknek szerencsére nem esett bajuk. rázatot ad a cikk végén közölt alábbi nyilatkozat: “Egy kiváló amerikai fizikus — Írja a lap — igy panaszkodik: “Tudjuk, hogy az oroszok sok jó dolgot csinálnak és meg is kaphatjuk a lapjaikat. De nem vesszük igénybe ezt a forrást. Ha valaha majd harcolnunk kell velük, alaposan meg fogjuk bánni, hogy nem törődtünk annak a megállapításával, hogy mivel foglalkoztak.” ciáján megállapodtak. Kina felvétele a UN-be az esetben, ha genfi konferencia sikerrel jár, elkerülhetetniil bekövetkeznék s ennek oly nagyszabású kül- és belpolitikai következményei lennének az amerikai vonalvezetésre, hogy teljesen felforgatná a jelenlegi helyzetet. Ezt tehát idehaza minden áron meg akarják akadályozni. (Lásd cikkünket a belső oldalakon: A genfi “kelepce”.) Ugyanakkor a világ népei, sőt USA szövetségesei is hajlandók támogatni Kina felvételét. Ennek a kívánságnak adott a napokban kifejezést Angliában Sir Gladwyn Jebb, a volt angol fődelegátus a UN-ben, valamint maga Dag Hammarskjöld, a UN vezértitkára, mindketten azt hangoztatva, hogy a UN-nek a világ összes nemzetei gyülekezőhelyének kell lennie az alapokmány értelmében. Nehru, India miniszterelnöke, már régóta követeli ezt. Legújabban pedig, amikor Louis St. Laurent, Kanada miniszterelnöke, visszatért világkörüli útjáról, amelynek során Nehruval és más ázsiai vezető személyiségekkel tárgyalt, Kanada is Kina felvétele felé hajlik, amint ezt félreérthetetlenül kifejezésre juttatta a múlt héten Lester B. Pearson, kanadai külügyminiszter, egy pótválasztási beszédében, mondván, hogy Kina fel fogWiagyni Vietminh támogatásával és beleegyezik a koreai békefeltételekbe, ha elismerik. % így hát a Pentagon úgy próbálja a maga számára megoldani az indokinai kérdést, hogy segítséget ad a franciáknak a háború folytatására, amint az Ely tábornokkal folytatott megbeszélések egyik eredményeképpen már el is határozták, hogy újabb huszonöt B-26-os amerikai bombavető repülőgépet menesztenek Indo-Kinába a francia légierő megerősítésére, miután februárban már küldtek 22 ilyen bombavetőt, sőt a francia vietnami csapatkiképzés céljaira is terveznek katonai kiképzőket küldeni. A Dulles által újabban hangoztatott hadászati “uj kinézés” elmélete alapján e pillanatban még haboznak holmi atombombás közbelépéssel, noha az ürügyet, vagyis a “kommunista agresz- szió”-ra azonnal következő atomtámadást, már elméletileg kiagyalták, de az ezzel feltétlenül kirobbanó harmadik világháború kockázata és a világ népeinek egyre erős- bődő békeakarata az, ami féken tartja a kardcsörtetö kezeket. SUNNYSIDEON MAGYAR BORBÉLY S. CSÖMÖR & E. BARABÁS 4505 QUEENS BOULEVARD > 46—46. St. közt, * ‘Bliss’ állomásnál Hajvágás rők és férfiak számára JÖJJÖN EL EGYSZER ÉS JLLANDd VENDÉGÜNK LESZ! SUNNY SIDE, L. L, N. Y.
