Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-03-18 / 11. szám
Olvasóink Írják... Munkás, ismerd meg elődeid harcait! Tisztelt Szerkesztőség! A tengerjáró hajók munkásai pihenőhelynek tekintették San Franciscoi és Oak- landot, ha volt rá pénzük, ha maradt a keresetükből. Itt várták be hajóik következő beérkezését. San Francisco és Oakland Jefferson-parkjaiban megengedett dolog volt a szabad szólás. Itt volt a helyi munkanélküliek találkozóhelye, ahol szappanládáról ismertették meg az ideérkezett munkásokkal és munkanélküliekkel a legújabb, őket érdeklő híreket. A földgömb túlsó tengeri kikötőiből itt időző munkások adták le felszó- litásaikat a világ munkásainak egyesülésére. Ebben az időben kedvező körülmények között ipdult meg az I. W. W. amely szigorúan az osztály- hayc alapján állt. Besúgók akkor is bőven akadtak, akik állandóan nyomon kisérték a jó szervezőképességgel biró embereket. A gyárak, üzemek, ipari érdekeltségek akkor is felhasználták a városok rendőrségeit a szervezők üldözésére. —- Oaklandon történt, Iiogy egy j ó szervezőt, aki üzenetet hozott a francia munkásoktól, Ta rendőrök még az üzenet bevégzése előtt betoltak a zsuppkocsiba. Az illető a rendőrkoesiból kiáltotta oda az embereknek, hallgatóinak hogy: “Legyetek itt holnap is, hogy az üzenet el nem mondott részét meghalgas- sátok!” Másnap valóban újabb ember jött és a következőképpel} tette lehetővé, hogy az üzenetet befejezze: felszerelte magát lánccal és lakattal, aztán odaláncolta- lakaltolta magát az utcalámpához. Ennek köszönhette, hogy volt .elég ideje az előtte való napon félig elmondott üzenet befejezéséhez, mert amire a rendőrök elkészültek a lánc elvágásával, addigra ő is végzett az üzenettel. , Ezt .a jelenetet nem hollywoodi rendezők és színészek készítették, hogy aztán a mozik zárt falai közt vászonra vetítsék. Ezt a jelenetet én a saját szememmel láttam egy butorszállitó kocsi üléséről. A kocsival „ugyanis a vasutakon -szállított ■ s megrongált áruk "elárverezésére szolgáló raktár bejáratához közel álltunk meg, szemben a san franciscoi hajókikötőkkel, a vízre épített' raktárépületekkel, a Los Gatos-butorüzlet- tulajdonos barátommal. Segíteni voltam vele, hogy az előző napon lezajlott árverésen vett bútorokat hazaszállítsuk. Korán keltünk fel, hogy a kétórás utazás .után a nyolcórai üzletnyitáskor ottlegyünk. v A jobb kilátást a rakparti széles ut felőlem levő oldalán leállított tehervonat zárta el. A túlsó oldalon a szak- szervezet piketelői járták, a pár mérföldes hajókikötők sorát- A barátomtól tudtam meg, hogy az iroda nagyon el van foglalva, mert innen irányítják a hajótulajdonosok által létesített piketek ellenőrzését is és az iroda -meg az üzlet elkésett az elárverezett bútorok osztályozásával. Ezek tudatában még figyelmesebb lettem a vasúti teherkocsikban e 1 h elyezett gengszterekre, akik között rendőr- és civilruhás alakok is settenkedtek. Négy órai várakozás után'kinyílt az üzlet kapuja, felraktuk a bútorokat és hazamentünk a csendes kis városunkba. A következő napon hozták a hirt az újságok, hogy egy piketelő munkást egy rendőr lelőtt. Vasárnap délután tiltakozó gyűlésre készültek a munkások, de a San Francisco városi rendőrök is felkészültek a Jefferson-parki gyűlés elintézésére, de erről a munkások is tudomást szereztek. Amikor a .szappanládán beszélő szónok észrevette a közelgő rendőröket, felszólította hallgatóit, hogy menjenek a magas eucalyptus- fához. A szónok felmászott a fára és onnan folytatta beszédét. Ostorozta a rendszert, amely .a zsarukat idekiildte . nyakukra. A rendőrök ezzel a szónoki fogással szemben tehetetlennek biz onyultak, ■mert a fára ők már nem tudtak utanámászni. Segítségükre megjöttek a tüzQjtók és vizsugarakkal mosták le a szónokot a fáról. Ezekből a városokból kivesztek azóta az J. W. W. bátor szervezői. Hova lettek, nem tudjuk. A hajósvállalatok pedig, ahol ezek az emberek dolgoznak, nem adnak felvilágosítást. Ki tudja, milyen elhagyott partokon vagy talán egyenesen a tenger vizére rakták ki őket. Csak annyi bizonyos, hogy az illetők eltűntek a fentnevezett városokból. A tanulság mindebből az, hogy minden termelő és teremtő munkás igyekezzen megismerni osztálya harcát a profitéhes semmitevők ellen, akiket távolról sem illet meg egészen a munkás munkájának gyümölcse. ' D. Egyed Sokat tanul a lapból Tisztelt szerkesztőség! Nekem a lap nagyon, de nagyon sokat ér. A népet felvilágosítja és sokat tanul belőle az ember. Nagyon szeretem a lap utolsó oldálán közölt sportcikkeket. Egész héten azokon vitatkozom a testvéremmel, aki velem együtt majd kiugrott a bőréből, amikor olvastuk a gyönyörű cikkeket a magyar labdarugó válogatott fényes győzelméről. Mint ahogy - Bozsiknak többet ért a haza becsülete és népi hozott szégyent a magyar sportra, amikor egy csirkefogó 10u,üG0 dollárt' ajánlott neki Londonban, ámde őneki többet ért' a szabad-) ság, mint a 100,000 dollár, i azonképpen én is többre be-i csülöm két lapomat, a “Magyar Szó-t” és a Kanadai | Magyar Munkás”-! minden másnál. Ez a két'lap többet] ér nekem, mint nem tudom [ mi. ■ Előfiztőjük voltam, vagyok és az is akarok maradni. Munkástársi tisztelettel- 1 A. D. LAPUNKÉRT Fodor által: Varga M. János $5 Halasi János $5 Dányi Ferenc $5 Fodor Mihály $5 Fairfield-Bridgeporti Fenntartó Gárda $18 J.‘Magyar $2 Julia Horváth $3 v J. Bodnár $1 T. J. Kovács n. f. $4 Klein J. $2 Erős J. $2 Pintérék $2 Pittsburgh és környéke kvótájára (Dattler által) $13 Ohioi jóbarát $20 Pongrácz Ferenc $3 Cleveland East kvótájára: Hirsch $5 Rappaport J>5 Takács $10 N. N. $10 Gyűjtés $15.50 Mosoda $50 Bertalan Kish $5 Clevelandi jóbarát (Joe Russ által) ’ $25 Cleveland West kvótájára: N. N. $5 N. N. $10 Akron kvótájára $9 Detroiti Nők, Detroit kvótájára $12.75 Chicagói Kultur Kör, Chicago kvótájára $50 N. N. (Dattler által)' $10 Miamii lapbarátok $50 Alex Stone $7 ' Szebenyei József emlékére egy öreg kortársa, Cleveland, Ohio $25 ■ A. Chore $1 Joe Balga $1 Joe Kosztyu $2 Joseph Takács $2 Pente Bálint $13 Szabó Kálmán és Ilonka n. f. $1 Mrs. Paule Papp $3- N. Y. Márciusi ünnepélyen bejött adományok $567.00 Columbus, Ohio' kvótájához $7 Nagy András által. Fenntartó Gárdisták: Id. Nagy András $2 Ifj. Nagy András $2 Gyurkó József $2 Mrs. Kochlacs $1 Egry István $1 Harbori olvasó $1 Soós Imre $1 Halmi Teréz $1 I. Jóbarát $1 JI. Jóbarát $1 Egy olvasó $1 Kish Gábor $1 Dobay János $1 Préda János $1 Szász Sándor $1 Mózes Lajos $1 Bodnár Imre $1 A Milwaukeei kedélyes est, Milwaukee, kvótájára $27 Egy wisconsini öreg pár üdvözli Rosner Sándort $2 Egy jóbarát, New Brunswick $2 J Jóbarát, Highland Park, N. J. $5 Dr. Katz Lipót, Mexikó $10 j Katona László n .f. $1 i Detroit kvótájára Fodor Nagy Árpád által $550.00 Tróján János $2 Juhász Mihály $1 I Weiss Elena, F. G. $5 “Ifj Paul Beverere van száikségiiá” THIS LITTLE LAW IS ALWAYS VvISHING FOR BETTER WAGES AMO WORKING CONDITIONS. BUT SHE THINKS IT IS UNLADYLIKE TO PITCH IN AND DO SOMETHING ABOUT THEM. DON'T m A WISH-FISH / A mult hónapban Clevelan- don egy érdekes gyűlés alkalmával elitélték Joseph Me Cart-hy szenátor kommunistaellenes módszereit. A Euclid Avenue-i Temple- kongregáció ifjúsági szervezetének, védnöksége alatt egy öttagú előadói csoport vitatta meg ezt a kérdést. i Az egyik tag Philip Porter, a “Plain Dealer” rovat- irója és vasárnapi számának szerkesztője, túlzottnak tartotta a McCarthynak tulaj- j donitott fontosságot. William IE. Stevenson, az Oberlin j egyetem elnöké, úgy vélte, | hogy McCarthy az Ameriká- j ban már 1938-ban megkezdődött hanyatlás jellemző tünete. A három- másik előadó McCarthy-t “veszedelem”-nek minősítette. Porter nejn csinált titkot belőle, hogy McCarthyról “sötét nézete” van. Ä wiscon- sini szenátort “lelkiismeretlen ember”-nek nevezte és kijelentette: “Ha az emberek egy időre abbahagynák a Mc Cárthy miatt való' nyugtalanít ödäst, az egész ügy elaludna.” ~ Ezután Porter hozzátette: “McCarthy az én szememben semmi más, mint politikus. A reklám csinált belőle nagy embert és ő reklámból táplálja fel magát.” Dr. Stevenson felolvasta az alkotmány ötödik és hatodik függelékét és az általuk nyújtott védelmet összehasonlította azokkal - a módszerekkel melyeket szerinte 1938-ban Martin Dies idejében kezdtek alkalmazni kongresszusi vizsgáló bizottságok. “Ha a némelyik kihallgatás során használt módszereket igazoltnak tartjuk, akkor alkotmányunkat elavultnak tekinthetjük,” mondotta. “Uj Paul Revere-re Van szükségünk, aki óva intsen bennünket, de nem az angoloktól, hanem azt a figyelmeztető kiáltást hallassa, hogy ‘Szabadságjogaink kicsúsznak kezeink EMII!’ McCarthyt okolta szabadságjoga ir'kvn esett sok sérelemért. Rev. Earle C. Hochwald, az East Cleveland Congregational Church lelkipásztora, azzal vádolta McCarthyt, hogy “rágalmak és megbízhatatlan tanuk” mapján száll perbe a vádlotakkal, majd hozzátette: “A nem gondolkodó embernek a kormányba vetett hitét megöli és fasiszta zsarnokság számára eszményi feltételeket teremt meg.” Philip Horowitz rabbi, az Euclid Avenue-i Temple hitoktatója, kifogásolta McCarthy -vizsgáló eljárását és azt mondta, hogy az “igazi rettegést” kelt ártatlan emberek sorában. Dr. Raymond L. Spoerri, a c 1 e v élándi templomszövetség .ügyvezető titkára, a következő" ^kijelentést tette: “A mccarthyzmus ma Amerikában a demokrácia legnagyobb felforgatója.” lidézett más preszbiteriánus és methodista főtisztviselőket, akik szintén McCarthy ellen foglaltak állást Amikor a „hallgatóság kéréseire kéül a sor, kiderült hogy nem egy megjelent vagy McCarthy-bérenc volt vagy pedig már megfertőzte a mccarthysta lélek Válasz a kolorádói bányásznak , Tisztelt Szerkesztőség! A “Magyar Szó” február 4-iki számában egy kolorádói bányász munkástársunk azon sopánkodott, hogy csak pár napot dolgoznak jelenleg, holott a demokrata kormány idején sokkal jobb volt a bányamunkások helyzete. Erre a következőket válaszolom: Hát persze, hogy jobb volt. Truman adminisztrációja idején megindult a koreai háború. Miért? Azért, hogy bizonyos ideig még fenn tudják tartani a prosperitást. Ha ugyanis nem lett volna háború ,akkor már a demokrata kormány alatt is régen beállt volna a nagy depresszió, vagyis a munkanélküliség még nagyobb lett volna, mint most. Csak azok, akik már régóta élnek ebben az országban, csak azok a megmondhatói, mi ment itt végbe, amikor a demokraták ültek a husosfa- 'zék körül Ezzel természetesen ' nem azt akarom mondani, hogy republikánusok jobbak. Az egyik barna, a másik szürke, a többit godolják hoz- 1 zá. Nem, kedves munkástársaim, a háború elmúlt és az egyik bajt követi a másik, Amig ez a gazdasági rendszer fog fennáilani, mindig nagy lesz a. munkanélküliek hadserege, ezt a tőkés rend- „ szer nem tudja megoldani,7 még akkor sem; ha az, egész viággal felveszik a kereskedelmi kapcsolatokat. Ebből csak egy kiút van: egy igazságosabb rendszer, amelyért vállvetve kell dolgozni. S. Kalifornia *-• ti: ..■ i ' ■' - • y „- > -,P ;;*-?■■■. y , ' _ : : ' 6 “ ' _“f- AMERIKÁI MAGYAR SZf> * ‘ ~ "
