Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-03-18 / 11. szám
M&reh Í8, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ ARCCAL A HOLNAP FELÉ DR POGÁNY BÉLA ROVATA A közoktatás mccarthyzálása Az olvasóközönség már megszokta, hogy a “Daily News” első oldalán általában véve három téma váltogatja egymást: 1. a hideg- és meleg háborús uszítás; 2. a baloldali elemek elleni izgatás; 3. a bűnügyek, a nemiség és durva erőszak tényeinek kiteregetése. — Ezek a témakörök természetesen az egész lapot behálózzák és megadják neki a boulevardlap és a reakciós sajtó százszázalékos jellegét. Az utóbbi időben azonban uj téma virult ki a “Daily News” hasábjain. Hatalmas cikksorozatban foglalkozik a newyorki iskola- és nevelési rendszer kérdéseivel. A szokatlan téma kicsendül a lap számaiból, mert ime Végre, azt hin- *né az ember: — a kultúra-is kap egy kis helyet a kétmillió példányszámú, hírhedt sajtótermék oldalain. És az olvasónak be kell látnia, hogy a “News” ez alkalommal egy óriási jelentőségű, roppant bonyolult témára bukkant: a közoktatásra. amely minden államrendszernek, akár demokratikus, akár fasiszta, egyik életfontosságú problémája, a szeme világa. ... _ .... '■•.i.., > A Tényleges bajok Az iskolarendszerünkkel valóban bajok, vannak és soksok tekintetben súlyos kritikát érdemel. A haladószellernü sajtó lankadatlanul tiltakozik az ellen, hogy a szövetségi kormányok különösen a hidegháborús éra óta az adófizetők töméntelen billió dől árjait fordítják hadikészülődésekre és hadifelszerelésre, mig a közoktatás és kultúra cé.jait szolgáló költségvetést szinte a semmire lefaragják, ennélfogva nem épitenek iskolákat és távolról sem fedezik a szaporodó tanulóifjúság szükségleteit, hiányosan szerelik és tartják karban az iskolákat, rosszul fizetik és különmunkával agyonterhelik a tanitókat, tanítónőket, és politikai szempontból eszközük a kinevezéseket és előléptetéseket. A ha- ladószellemü sajtó támadja az egyházi hierarchia egyre erős- bödő betolakodását és tiltakozik ellene. Haladószellernü pedagógusok és szakemberek a városi nevelési tanács reakciós érzelmű tagjainak: bankároknak vállalati igazgatóknak, iparmágnásoknak, nagykereskedők- nak és jobboldali politikusoknak üzleti beavatkozását, spekulációit, faji elfogultságát, antiszemitizmusát és a mc- carthysta szellem térhódítását tartják iskolarendszerünk le- züllése főokának. Kifogásolják a tankönyvek összeállításának elfogultságait és bizonyos haladásellenes, tudománytalan anyagkezelését. Ezek a bírálók igen helyesen azért harcolnak, hogy az ország és a város demokratikus hagyományainak és az oktatás legfőbb tudományos szempontjainak megfelelően kizárólag a tanerők szaktudását, erkölcsi feddhetetlenségét, eredményes tanári múltját és teljesítőképességét tekintsék irányadónak. Earl Conrad kritikája Az iskolák belső életével kapcsolatos kritikák közül kiemelkedik az a kötet, amelyet néhány évvel ezelőtt Earl Conrad irt “The Public School Scandal” címmel. Főleg azt kárhoztatja benne, hogy a tanítást futószalag-módszer alapján bonyolítják le és az oktatás és vizsgáztatás gépies eljárások szerint folyik, amelyek közt kihull a tanulóifjúság oly mérhetetlenül fontos, derekas, emberies értéke. Sok a tanuló, kevés a tanerő, kevés az iskola és a tanterem, néhol három síitában is robog a tahitás üzeme, amely a nagyipar szükségleteinek céljaira alkalmas jó átlagtanulónak kedvez, de a gyengébbeket kiveti a gépezetből s éppenolyan tehertételnek, nyűgnek tekinti, mint a zseniális kivételeket, akikkel nem tud mit csinálni. Earl Conrad,- akárcsak a többi haladószellernü bíráló arra törekszik, hogy az egykor pro- gresszivnek induló, de később különféle mellékvágányokra és áli+takra tévedt John Dewey (1859—1952), amerikai filozófus és pedagógus, a newyorki tanárképző intézet megalapítója, eszméinek alapján kiépített oktatási rendszert to- 1 vább tökéletesítsék, az emberiesség irányában javítsák és reformálják. A bajok a “News” izgatott képzeletében Vizsgáljuk meg azonban közelebbről, mit kifogásol a “Daily News”? Március 10-én a cikksorozat tizenegyedik folytatásában a következő mondattal kezdi: “A progresszív közoktatási rendszer, a balszárnyi gondolkodásnak ez a terméke, aláássa a newyorki nyilvános iskolarendszert és a kommunisták kezére játssza — kiábrándult szülők és tanerők széles rétegeinek felfogása szerint.” A továbbiakban egy szülőt idéz, aki azt állítja, hogy.iskola- rendszerünk nem egyéb, mint “egy kommunista összeesküvés, hogy az amerikai ifjúság szellemét eltompitsa.” Saját magyarázatképpen pedig azt fűzi hozzá: “Sok tanerő ma már úgy látja, hogy az iskolákat az ‘uj rend’ céljainak meg. - . (Fnjyta.tas. a 12-ik oldalon) Óriási izgalom Olaszországban a Montesi botrány következtében 1 > Lemondott az olasz “J. Edgar Hoover”. — *Megingott a Scelba- rendőr kormány Olaszországban.— Bepillantás az olasz uralkodó körök erkölcsi fertőjébe. — A. gyilkos Montagna márki, aki tegnap még a nácik besúgója volt, ma pedig Wall Street spiclije. A N. Y. Times római tudósítója Arnaldo Cortesi, március 11-i kelettel a Magyar Szó által egyizben már ismertetett Montesi botrány ■ujabb' szenzációs fejleményeiről küldött' szenzációs beszámolót: a hallatlan botrány következményeként lemondott Signor Pavone, az olasz rendőrség, csendőrség rettegett feje, Scelba kebelbarátja és első számú pandúrja. A Scelba- kormány ,egy* másik tagja, Piccione külügyminiszter fiának kapcsolatai miatt ie fog kelleni mondani minden valószínűség szerint. Wall Street utolsó olasz reményének, a Scelba-féle csendőrkormánynak a helyzete is súlyosan megingott, pedig még csak a múlt héten kapta meg a bizalmi szavazatot a parlamentben. Mi az az ügy, ami csaknem alapzatában megingatta az olasz politikai helyzetet? . Wilma Montesi halála Tavaly tavasszal történt. Április 11-ének szeles, ködös hajnalán az Ostiatól néhány kilométerre fekvő Tor Vaia- nica-nál a halászok a tengerparton holtan találtak egy fiatal, feltűnően csinos, bar- nahaju, hiányosan öltözött nőt. A vizsgálat nyomban megállapította, hogy a leány, halála néhány Órával korábban következhetett csak be s az orvosszakértő véleménye alapján balesetre, vagy ön- gyilkosságra gondoltak. Másnap egy szerény római, kereskedő ráismert a holttestben 21 éves leányára Wilma Mon- tesi-re, aki két nap óta eltűnt a szülői házból. A rendőrség hozzákezdett, ugyan a nyomozáshoz, de feltűnő sietséggel befejezettnek nyilvánította az ügyet, hivatalosan leszögezve, hogy a leány halálát baleset okozta: a tengerben fürdő Wilma elájult j és belefulladt a vízbe:. . Az külügyminiszter fiának szerepe Az olasz fővárosban azonban igen furcsa hírek kezdtek szállingózni. Az újságok több névtélen levelet kaptak, amelyek telve__ voltak gyanúsításokkal és- vádaskodásokkal. Különösen sokat beszéltek ebben az időben Piccioni szerepéről az -ügyben. Az “arany- ifjú” Attilio Piccioni volt miniszterelnök és a Scelba-kor- mány jelenlegi külügyminiszterének a fia. Több mint félév telt el Wilma Montesi halála óta, amikor október 25-én az Attua- lita cimü lapban Siívano Műtő főszerkesztő szenzációi) leleplezéseket tett közzé. Muto cikkének a cime igy hangzott: “Az igazság Wilma Montesi haláláról”. A fiatal. 24 éves főszenkesztő ezzel a cikkel ünnepelte lapja fennállásának egyéves évfordulóját. Muto a birtokában lévő bizonyitékol; és a beszerzett tanúvallomások alapján kijelentette, hogy Wilma Montesi halálát nem a tengerbefulladás okozta. A leány április 10-én orgián vett részt, amelyet a róhtai társaság legnevesebb' arisztokratái és ismert közéleti szereplők rendeztek a fényűzően berendezett ostiai Ca- pocotta-villában. A főszerkesztő szerint a társaság különböző kicsapongások során olyan nagy mértékben fogyasztott kábítószert, hogy váratlanul elállt Wilma Montesi szívverése, s a le^n.v meghalt. A gazdag ‘signori’-k rövid tanácskozás után elhatározták, hogy eltüntetnek minden nyomot: hagysietve ugy-ahogy felöltöztették a leányt, majd holttestét botusz- kolták az egyik arisztokrata gépkocsijába és húsz kilométerre a villától, bedobták a tengerbe. Itt akadtak azután rá másnap a halászok. Montagna márki orgiái A cikk megjelenése után a rendőrség feljelentette Silva- no Mutót, hogy “hamis és tendenciózus híreket terjeszt amelyék alkalmasak, a közrend megzavarására.” 'Muto a vizsgálóbíró előtt kijelentette, hogy a neves “római társaság” feje Ugo Montagna di San Bartolomeo márki, az olasz főváros legfelsőbb társadalmi köreinek ismert tagja, a pápa orvosának jóbarát- ja, volt. ő bérelte a Capocot- ta-villát, amelyben rendszeresen tartottak orgiákat. A márki szintén beperelte a főszerkesztőt, Muto azonban a vizsgálóbíró tudomására hozta a rejtélyes éjszaka koronatanúinak: két rendkívül szép és' ismert fiatal római leánynak a nevét. Az egyik fiatal leány Anna Maria Moneta Caglio, — akinek a neve a “legjobb” római társaságokban “fekete párduc“ volt, ősrégi milánói nemesi családból származott. Apja gazdag közjegyző, aki korábban mitsem tudott leánya furcsa “karrierjéről” a 'római nagyvilági életben, a- melyben Anna Mariát Montagna márki barátnőj eként tartottál?: számon. A leány i Muto főszerkesztő leleplezé- I sei után váratlanul eltűnt Ró- Ijnából: bevonult a firenzei zárdába, miután plébános fivérével alaposan “átbeszélte” az ügyet. A leány az egész esetet jegyzőkönyvben összefoglalta és közjegyzőjénél letétbe helyezte,, A koronatanúk i t , rettegése i Amikor megtudta' hogy a vizsgálóbíró Rómába ; idézi, kijelentette, csak abban az esetben hajlandó a fővárosba utazni, ha legalább három, detektívet személyes védőr- ségként mellé rendelnek. Anna Maria joggal fél ugyanis, hogy a rejtélyes éjszaka főszereplői tőle is igyekeznek megszabadulni, mielőtt vallomást tehetne. . A rendőrség valóban kirendelte a detektí- veket és a leány Rómába jövet hét és fél órán keresztül vallott zárt ajtók mögött. Egyetlen szó' sem szivárgott ki arról, hogy beszámolója mit tartalmazott... A másik koronatanú: Adriana Bosaccia, értesülve a vizsgálóbíró elé idézéséről, öngyilkossági kísérletet követett el. Környezete szerint ! annyira rettegett a bosszútól, | hogy inkább az életét akarta ! eldobni magától, mintsem feltárja az ügy részleteit. A “zöldliaju” asszony, aki miatt egy Long Beach, Caiif.-i repülőgépgyárban csaknem teljesen megszűnt a munka. Az egész gyár személyzete mind odacső- dült Mrs. Ballinger — mert igy hívják — hajának csodálatára. Mrs. Ballinger ir nő és az írek nemzeti színe zöld. A gyárigazgatóságnak végül is haza kellett küldeni Mrs. Ballingert, hogy mossa ki hajából a zöld festéket, mert különben mi lesz a repülőgépgyártással. Mrs. Ballinger kijelentette, hogy fogadásból festette be hajat 52 ÉVE SZOLGÁLJA sajtónk az amerikai magyar munkásságot. Ne engedjük, hogy a döntő időkben elnémuljon szava. Adakozzunk a lap javára! Segítsünk i betölteni városunk kvótáját! 5
