Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-03-18 / 11. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ March 18, 1954 4.______: Pangás és munkanélküliség Március az a hónap, amely­ről Eisenhower elnök a kor­mányzat számára a jelet, a bizonyítékot • várta, hogy a gazdasági élet visszabil- len-e egyensúlyi állapotába. Nos. március hava itt van és a jelek csak az bizonyitj4k, hogy a gazdasági visszasés folytatódik s- a munkásság az! egyik tengerparttól a másikig arra kényszerül, hogy a szük­séghez képest fokozza védel­mi tevékenységét. A newyor- ki és a chicagói CIO-tanácsok a munkanélküliséggel kapcso­latban külön-külön egészna­pos megbeszéléséket tartot­tak március 6-ikán és olyan munkatervet állítottak fel, amelyek világosan jelzik, hogy szakszervezetek erélyes' lépésekre készülődnek. A ka­liforniai Federation of Labor is , az * ügyvezető tanácsának egyik ülésén riadót fújt és,a CIO-éhez hasonló, átfogó munkatervet jelentett be.' Ezeken a munkásgyülése- ken lehetett hallani a terje­dő nyomor és éhezés siralmas történetét. A közsegélyre szo­rulók között szétosztott össze­gek számos községben költ­ségvetési válságokat idéztek elő. Ilyenkor tapasztalni, mit jelentenek a statisztikai ada­tok az emberek mindennapi életének nyelvére lefordítva, • A acéltermelés, amely a gazdasági élet barométerének tekinthető, újabb mélypontra üzemképességének 68.9 száza­lékára sülyedt március első hetében. Ez a tavalyinál 30 százalékkal alacsonyabb. , James Mitchell, ‘munkaügyi miniszter, a képviselőház költségvetési bizottsága előtt kijelentette, hogy a munka- néiküliségbtn némi fokozó­dás lesz. Egy héttel ezt meg­előzőleg a detroitiak előtt még rózsás távlatokat festege- tett. Az Elnök álmodozó jósla­tainak és a legtöbb kormány­egy évvel ezelőtt tiz százalék­kal több volt az eladás, a kö­zépatlanti államokban kilenc- a déli államokban hat, a kö­zépnyugatiakban 12 és fél, a nyugati parton 2 és fél és északnyugaton Öt szálakékkal volt tavaly magasabb az ela­dás. • Detroitban március első he­tében 25 százalékkal maradt alatta az Eladás a tavalyinak. Bostonban 10, New Yorkban 6, Philadelphiában 17 és Cle-i velandon (a viharok miatt is) 45-50 százalékkal. A profit mégis nőtt. A Na­tional City Bank márciusi' gazdasági és üzleti kimuta­tása 2,359 nagyvállalatnál az adók levonása' után 9 billió 912 millió 552 ezer dollárnyi tiszta hasznot - tüntet fel. az í 952-es év- 9 billió, .44 millió 756- ezer dollárjával összeha­sonlítva, vagyis 10 százalékos profitemelkedésről van szó. New York városában Mc Carthy jóléti főbiztos azt mondta a CIO-konferencián, hogy az Ínségesek listája, (tehát azoké, akik nem fo­lyamodhatnak munkanélkijli- segélyért, vagy pedig már ki­mentették azt) hetenként 1 ezer fővel növekszik.- A jóléti segélyezettek listáján decem­ber óta 162,000-rőí 250,060-re emelkedett a szám. Kijelen­tette, hogy ez oly nagy mér­tékben megcsappantotta, a vá­ros és az állam segélyalapját, hogy válság fenyegeti a költ­ségvetést. — Hasonló érte­lemben nyilatkozott a chica­gói jóléti biztos, Alvin E. Ro­se is. • A CIO és az AFL állami és városi depresszió elleni prog- rammja a fogyasztók vásár­lóerejének felerősítését tekin­ti általános^ kiindulópontnak. Némi eltéréssel valamennyi a személyi adómentesség foko­zását sürgeti. Többnyire 800 dollárig követelik áz adómen­tességet. SüYgetik a szövetsé­gi kormány által támogatott építkezéseket, áz 1,25 dollá­ros minimális órabér törvény­behozását, a becsületes mun­kásalkalmazási törvény meg­hozatalét és érvénybelépte­tését, az élelmászerfelesleg- nek az ínségesek közt való kiosztását, a társadalombizto­sítás megjavítását. Főleg a munkanélküli segélyre vetnek nagy súlyt a munkáskonfe­renciákon, miközben a repub­likánusok azzal, hogy érdem szerinti és újabb diszkválifi- kációs fogásokkal igyekeznek, változtam rajta, voltaképpen a meglevőt is veszélyeztetik. BOMBASZERü ADAT A MUNKANÉKÜLISÉGRŐL A kormány népszáipjálá.si ádSfgyüjtői hamarosan e£j£ bombaszerü statisztikai adat­tal fogják meglepni a közvé­leményt, írja a “Wall Street Journal”. Eszerint a február elejei munkanélküliségre vo­natkozó adatok messze túl­szárnyalják az Eisenhower- kormány várakozását. A lap jelentése szerint februárig több mint egy félmillióval emelkedett a. munkanélküliek száma. Azon múlik, hogy a népszámlálási hivatal két mé- rőrudja közül melyikben bí­zik az olvasó. De ugylátszik mind a kettő nagy riadómat fog kelteni Capitol Hill-en. A hivatal egyik mérőrud- ja szerint a teljes munkanél­küliség legalább S.-Kmillio fő­re • rúgott a február 13-ikán végződő héten. A másik sze­rint, amely más módszerek­kel dolgozik, ez a- szám több lesz 3.6 milliónál. Mindakettő jóval felülmúlja azt a 2.5 mil­liós “csucs”-ot, amelyet az év elején bejósolt a>: elnök, ami­kor a kongresszus elé beter­jesztette költségvetési becs­léseit. szócsőnek is ellentmond a va­lóság. A Federal Reserve Board a februári előzetes jelentésében azt mondja,, hogy mutatószá­ma egy újabb ponttal lejjebb szállt, ámbár februárban rendszerint két ponttal maga­sabb szokott lenni, mint ja­nuárban. • Gazdasági jövendőmondók és más ipari szócsövek remé­nyeiket a vásárlóerő hirtelen fellendülésére alapították azon elmélet alapján, hogy a gadzasági életben minden a legnagyobb rendben van s er­ről “százezer boltisegéd és elaádó gondoskodik.” Az üzle­ti körök szaklapjai azonban lesújtó választ adnak az ilyen fecsegésre, amikor a fogyasz­tók állandóan csökkenő vá­sárlásairól számolnak be. A “Business Week” áttekintést ad olyan körzetről, ahol (fi­noman mondja) "fölösleg mu­tat k o z i k munkaerőben”: ezekben a körzetekben á bol­ti eladások meredeken ha- nyatlanak. A “Fairchild News” hetilap részletes, át­fogó jelentést tett közzé a gazdasági pangásnak a vá­sárlókra gyakorolt hatásáról. Eszerint New Englaiidben TOGLIATTI AZ OLASZ HELYZETRŐL RÓMA. — Az olasz népi mozgalom az egész világ ér­deklődésének központjában áll, — hangoztatta Togliatti, az olasz kommunista párt ve­zére, a párt hivatalos lapjá­nak, a “l’Unitá”-nak 30-,k év­fordulóján rendezett ünnepé­lyen. , Az olasz népi mozgalom életerejének kérdése össze­függ egy másik problémával, mégpedig az Oloszországban ma fennálló polgári rend tart­hatatlanságának és egyre nyilvánvalóbb hanyatlásának kérdésével. Erre a polgári rendre jel­lemző a nép egyre nagyobb tömegeinek növekvő nyomo­ra, a korrupció egyre na- I gyobb arányú elterjedése a társadalom felsőbb rétegei- j ben, és végül a politikai élet kétségbeejtő zűrzavara. 1 Ennek a nyomornak, kor- j rupoiónak és zűrzavarnak I eredete egy alapvető dologra vezethető vissza, nevezetesen arra, hogy az olasz társada­lomban már évtizedek óta megérlelődött néhány mélyre­ható gazdasági és szociális változás. Ezeket a változásokat elő­ször a fasiszták erőszakossá­ga akadályozta meg, ma pe­dig a kereszténydemokrata párt korruptsága gátolja. Ma már odáig jutottunk, hogy vagy mélyreható változások valósulnak meg az olasz tár- sadalom szerkezetében a munkásmozgalom átal megje­lölt irányban, vagy pedig egyre mélyebbre süllyed az olasz társadalom. Ezel függ össze a jelenlegi olasz helyzet legutóbbi fejle­ménye — mondta a továb­biakban. — A Scelba elnöksé­ge alatt megalakult uj kor­mánynak nem tiszta a keze, de még ruhája sem. Ezen a kézen és ruhán igen sok folt van. Nem akarok ezen a he­lyen arról beszélni, honnan erednek ezek a foltok. A vá­lasz erre a. kérdésre azonban ott él mindazok szivében és ajkán, akik emlékeznek a Mo­denában, Melissában és a töb­bi, másutt elkövetett véreng­zésekre ; akik emlékeznek az éveken át partizánokkal zsú­folt börtönökre; akik nem fé­A “SMOG” Említs egy várost vagy államot és az emberi agy gon­dolattársulás révén határozott képet vetít eléd. Florida: na­rancs és citrom ültetvények. Pittsburgh: acélgyárak. West Virginia: szénbányák. Chicago: vágóhidak. Detroit: atító- gyárak. És California? A Kereskedelmi Kamarák és az ingatlan kereskedők gondolkodtak róla, hogy az e/hberek képzeletébe bevéssenek minden szépet és jót. A klíma kitűnő és változa­tos: hófedte hegy óriásokkal, forró sivatagi homokig és üde tengerpartig minden fellelhető. Mérföldeken végig húzódnak a narancs, citrom, barack, füge és datolya ültetvények. A nagy filmek a hollywoodi stúdiókból indulnak világkőrutra. Olajkutak erdei, hatalmas repülőgépgyárak, rizs és gyapot­farmok páratlan méretekben itt láthatók. A méretek való­ban oly nagyok, hogy n tárgyilagos leirás is túlzásként hangzik. Amit California legnagyobb városával kapcsolatban nem hirdetnek, az a “Smog”. Ezt a szót néhány év előtt a “smoke? és “fog” szavakból állították össze, igen helyesen, mert amit jelent, az magában foglalja a füst és a köd min- ment kellemetlen és ártalmas tulajdonságát. ­Las, Angelesben és közvetlen környékén ez a “smog” rmndá'ir. ó^béÁ^milügkra^ búgó Jíárolíat. okoz. termények!??11 <és ä|rui''dh&044s • sóíy ájápfráí: rpKütersaiy rnégállapifot't veszélye-. két rejt magában áz emberi szérvézétre. Miután orvosilag is igazolt megállapítást nyert, hogy los angelesi lakosság szive, tüdeje, szeme és torka veszély­ben van, — nem is beszélve a milliókat jelentő idegenforga­lomról, — a városi és állami hatóságok egyetértenek abban, hogy a “smog”-nak pusztulni kell! Eddig rendben lenne a dolog. Igen ám, de minden beszéd és határozat ellenére, a' “smog” itt van és semmi jelét nem adja annak, hogy pusztulni óhajtana. Hol van hát a baj? Akik a “smog” forrását kutatták, részint az autók mil­lióit, másrészt az olajfinomítókat és egyéb füstölő gyártele­peket okolnak. A szakmabeli mérnökök szerint bizonyos többé kevésbbé költséges beruházkodások révén meg lehetne szüntetni, de legalább is csökkenteni a “smog”-ot. Nem meglepő, hogy az olajfinomitók és nagy gyárak tulajdonosai nem rohannak költségekbe verni magukat a lakosság szive és tüdeje'érdekében, mert ezeknek az urak­nak ilyen a természetük. Meg aztán Mr. Cross, Berkeley vá- x’os polgármestere Knight kormányzót az “olajipar csatlósá­nak” nevezte, aki ilyen minőségben nem is próbál komoly harcot indítani a “smog” ellen. A tülekedésben a* legjellemzőbb egy Philip S. Magruder nevű ur legutóbbi kijelentése volt. Ez az ur, aki mellékesen a General Petroleum alelnöke és a Western Oil and Gas As­sociation “füst bizottságának” az elnöke, kijelentette, hogy “Los Angeles gazdasági helyzetére súlyos kihatással lenné­nek a tulszigoru rendszabályok a “smog” korlátozására.” ő maga,,-— mondotta — soha többé nem építtetne olajfinomí­tót Los Angeles környékén. Most Washington államban épít­tet egyet. Egyszerű magyarsággal ez azt jelenti, hogy Los An­geles város és California állam választhat a lakosság egész­sége és az ipartelepek között. Vagy békében hagyják a “smog”~ot terjesztő telepeket, vagy elköltöznek a gyárak és itthagyják az egészséges lakosságot, — üres zsebekkel. Akik ezen az önző és szívtelen kijelentésen megbotrán- koztak, ne felejtsék el, hogy ez nem Los Angeles és Califor­nia különleges?? ^helyzete. Nincsen ebben semmi uj, semmi meglepő. Mr. Magruder nem rosszabb (és nem jobb) azok­nál az uraknál, akik például a bányák biztonságára sem köl­tenek és nyugodtan tudomásul veszik, hogy minden évben száz és száz bányász pusztul el vagy válik nyomorékká. Nem rosszabbak és nem jobbak ezek az egész ország és az egész világ profitéhes tőkés urainál, akiknek CSAK a dollár, a font, a frank, a lira, vagy a márka a fontos és nem az em­berek egészsége. A los angelesi és a californiai “smog” probélmája így kapcsolódik Dele a nagy világproblémába, amelynek megol­dása a dolgozók millióira vár. (EHN) lejtik el azokat az erőszakos­ságokat, visszaéléseket,- csa­lásokat, amelyekkel meg akarták akadályozni a mun­kásosztály feltörekvő mozgal­mát az elmúlt öt , esztendő alatt. A mi feladatunk az, hogy az olasz gazdasági és politikai élet mai zűrzavarában rámu­tassunk azokra az egyszerű, észszerű és helyes megoldá­sokra, amelyek csak az or­szág nyugodt békés megújho­dását és fejlődését akaró de­mokratikus erők együttmű­ködésével és egységével való­síthatók meg. IN MEMÓRIÁM Március havában kegyelettel emlékezünk meg a következő el­hunyt drága olvasóinkról: Szepesi Géza, N. Y. 1948. Pvt. Frank Ablonczy, a mind­nyájunk által szeretett Ablon­czy Pál barátunk drága fia, aki hősi halált halt hazája védelmében, 1944-ben. Mrs. J. Mikita, Youngstown, 1947 Balogh Miklós, Detroit, 1946. Sipeki András. Detroit, 1944. Reich Mátyás, New York, 1950. Barcza Károlyné, 1950. Uhrtn Pál, Gary, Ind. 1953. CALIFORNIA

Next

/
Oldalképek
Tartalom