Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)

1954-03-18 / 11. szám

March 18, 1954 AMERIKAI MAGYAR SZÓ ^JSétvécji Lvél írja: Rev. Gross A. László B. D., Th. M. INDIA A KÖZFIGYELEM FQKUSZÁBAN Aki nyitva tartja a szemét és félig-meddig tárgyilago­san vizsgálja a nemzetközi viszonyok alakulását, az manap­ság India felé irányítja a tekintetét. Ennek a hatalmas or­szágnak a közeljövőben való magatartása rejti magában az ázsiai helyzet kulcsát — az én szerény megítélésem szerint. India miniszterelnökének: Nehrunak a szerepe nem va­lami irigyésreméltó. Mint a béke meggyőződéses hive, ke­rülni óhajtja — amennyire ez lehetséges — a nyugati hatal­makkal való nyílt összeütközést. “Semleges” próbál maradni a Nyugat és Kelet konfliktusában, de mivel országa úgy földrajzi, mint világszemléleti szempontból a szó legszoro­sabb értelmében integer része a Keletnek, ez az igyekezete nem sok sikerrel kecsegtet. Hogyan maradhat egy keleti államfő tartósan semleges a Nyugat legújabb terjeszkedési manővereivel szemben, mikor országa csak nemr.ég szaba­dult ki — hosszú és küzdelmes harcok árán — a Nyugat jármából?! Hogyan maradhat közömbös egy szines ázsiai nép olyan törekvésekkel szemben, amelyeknek be nem val­lott, de annál nyilvánvalóbb célja az, hogy a Kelet népeit egymás ellen ingerelvén, olyan kaotikus helyzetet teremtsen Ázsiában, amely tárva-nyitva hagyja a kaput a fehér Nyu­gat számára, hogy régi kolóniális uralmát visszaállítsa, meg­erősítse és állandósítsa — talán minden korábbinál súlyo­sabb béklyók alkalmazásával?! Egyszerűen kizárt dolognak tartom, hogy Nehru soká­ig “semleges” maradhasson. A jelek szerint máris elvesz­tette semleges jellegét. Ha csak egy kis gerinc is van a test­alkatában, nem lehet semleges az Egyesült Államoknak — India egykori gazdájának: Angliának az áldásával kisért — ama tervével szemben ,hogy az Indiával nem valami barát­ságos viszonyban lévő Pakisztánnak a legmesszebbmenő fegyveres támogatást nyújtja, hadibázisokat létesít az In­diát két oldalról határoló Pakisztán területén és — mint ahogy azt tette egy sereg más pontján a világnak — telje­sen befészkeli magát ebben a két részből álló országban is. Nehru, amint erről a tervről tudomást szerzett, erélye­sen tiltakozott ellene. Szó nélkül tűrni egy olyan hadimüvele- tet, amely Indiát két oldalról átkarolná: öngyilkossággal ha- tárps volná. Ám amikor Nehru tiltakozó szava elhangzott, Eisenhower azonnyomban felajánlotta Indiának ugyanazt a támogatást, amit Pakisztánnak már korábban felkínált. Ilyenformán Nehmt sarokba próbálták szorítani. Ügyes dip­lomáciai sakkhuzás-volt, azt meg kell hagyni, mert ha Nehru elfogadja ezt az ajánlatot, a Nyugatnak sikerült két nagy keleti népet a maga oldalára csábítani és ugyanakkor Neh­mt úgy bemutatni a világ közvéleménye előtt, mint egy op­portunista, elvtelen politikust, aki csak addig handabandá- zik a szomszéd országok felfegyverzése ellen, mig neki ma­gának is fel nem ajánlják ugyanazokat a lehetőségeket, de mihelyt ő is megkapja a maga koncát a. busás prédából, menten elnémul és szemrebbenés nélkül bevonul “a szabad népek” ájlig felfegyverzett táborába... Ám Nehru nem esett a fejelágyára és úgy látszik: elvei is vannak. Az volt a válasza erre az átlátszó manőverre, hogy “képmutatás volna India részéről elfogadni olyan fegy­veres támogatást, amely ellen csak néhány nappal ezelőtt erélyesen tiltakozott.” Nehru tehát nem nyelte le a csalét­ket, amely Indiát menthetetlenül besorozta volna az ameri- kai-angol-francia (“nyugati”) imperialista érdekek bűvköré­ben vergődő “szabad népek” közé és ugyanakkor őt — a te­kintélyes és befólyásos ázsiai államférfit — leredukálta vol­na a jellemszegény politikai kalandorok színvonalára. Nehru eddigi politikai vonalvezetésének a helyessége vagy helytelensége felől lehet vitatkozni, de az a tény, hogy ezt az embert szilárd elvek és becsületes törekvések irányít­ják, nem lehet vitás. Nehru elsősorban ázsiai és mint ilyen, világosan látja, hogy ez a hatalmas kontinens csakyigy sze­rezheti meg a népességének számarányához képest" őt jogo­san megillető helyet az emberi társadalomban, ha a saját erejéből, külső befolyás és “támogatás” nélkül áll a lábára, mert minden júilső “segítség” megannyi gátat és béklyót jelent az ázsiai népek számára és megannyi éket ver e test­vérnépek közé, holott ezeknek létérdekük, hogy egymással RAGYOGÓ PROGRAMMAL ÜNNEPELTE NEW YORK MAGYARSÁGA MÁRCIUS IDUSÁT Közel 400 főnyi haladószel-1 lemü New York és környéki! magyar jött el vasárnap, március 14-én a Jugoszláv Hallba megünnepelni az 1848 március 15-iki magyar forra­dalom emlékét. És olyan gyö­nyörű Programm emlékével távoztak, amelyre hosszú éve­ken át fognak megelégedés­sel és büszkeséggel gondolni. A sok, sok tündöklőén szép programmszám közül is ki kell emelni a bronxi Magyar Dalárda ragyogó dalszámait, amelyeket szűnni nem akaró tapssal jutalmazott a hálás közönség. Minden elismerés megilleti a dalárda lelkes tag­jait és fáradhatatlan, tehet­séges karmesterüket, Fodor Erzsit. A newyorki magyar­ság mindéül eddiginél nagyobb várakozással és reménnyel tekint további működésük elé és türelmetlenül várja egy teljes hangversenyüket. Paul Robeson fellépése és beszéde az ünnepélyt a legma­gasabb színvonalú hangver­seny és nagyjelentőségű poli­tikai esemény színvonalára emelte. Azok a haladószellemíi new- yorki magyarok, akik dacolva a kedvezőtlen időjárással megtisztelték 1848 márciusá­nak emlékét a megjelenésük­kel, a világ legnagyobb éneke­sének utolérhetetlen -művésze­tében gyönyörködhettek. Ro­beson és tehetséges zongora- kísérője Csaknem egy teljes hangversenyt adott a közön­ségnek, előadva többek között “The House I Live in” c. ha­tásos dalt, néger népdalokat, Schubert dallamokat. Mr. W. Booth, a zongorista pedig Kodály és Bartók darabokat játszott művésziesen. Zeneileg a magyar "nép sza­badsághagyományait, küzdel­meit és bánatait Brown La­jos a népszerű tárogatómü- vész tükrözte vissza nagysze­rű tárogatószámaival, ame­lyeket hatalmas ovációval fo­gadott a közönség. A fiatalság, a jövő és a re­mény bübáját két bájos ma­gyar kislány, Markovics Edit- ke és Róth Zsuzsi táncszámai varázsolták a színpadra. Tom­boló tapsviharral köszöntötte a közönség Markovics Edit magyar táncszólóját és a két kislány dallamos duettjét. Az' ünnepi beszédet Deák Zoltán tartotta, aki abból in­dulva ki, hogy Petőfi halha­tatlan felhívása: “Rabok le­gyünk vagy szabadok,- ez a kérdés válasszatok” ma tragi­kusan időszerű fogadott há- ' zánkban, részletesen foglal­kozott az amerikai szabadsá­got fenyegető veszélyekkel és az ellenük való védekezéssel. A beszédet, kivonatosan, la­punk más helyén közöljük. — A jövő héten közöljük, teljes egészében, Paul Robeson nagyjelentőségű beszédét is. Az ünnepélyt Petrás Pál, a 48-as Emlékbizottság titká­ra nyitotta meg egyszerű, közvetlen szavakkal üdvözöl­ve a közönséget és bemutatva a bronxi Dalárdát, amely el­énekelte az amerikai és a ma- i gyár himnuszt. Petrás Pál azután bemutat­ta a közönségnek az ünnepély műsorvezetőjét, Gellért Hu­gót, az amerikai művészet egyik legnagyobb kiválósá­gát. Gellért Hugó rámutatott arra, hogy a magyar március hagyományainak megőrzése a haladószellemü mag yarság feladata, mert a reakció, Fe­renc Józseftől kezdve, aki vérrel szennyezte be annak emlékét és fojtotta el célját, a mai idők demagógjaiig mindenkor e 1 k ö dösitették, vagy meghamisították annak | jelentőségét. • Bachner Miksa, Magyar J Amerika legkiválóbb szavaló-! művésze mélységes átérzéssel szavalta el Petőfi Nemzeti Dal-át. Később Berkovics Gi­zi mondott hatásos beszédet, amelyben a nők szempontjá­ból méltatta a nap eseménye­it és tanulságait a mai idők feladataival kapcsolatban. Fodor Erna, a Magyar Szó szerkesztőségi tagja a sajtó­szabadság szempontjából mél­tatta a nap jelentőségét. Rá­mutatva ezzel kapcsolatban a Magyar Szó fontosságára, a lap anyagi támogatására szó­lította fel a közönséget. Buz­dító szavaira közel 600 dól- lárt adott össze a közönség. Ezekután következtek azok a számok, amelyekről fentebb már beszámoltunk. Délelőtt 11 órakor a new­yorki haladószellemü magya­rok egy csoportja megkoszo­rúzta Kossuth Lajos szobrát a Riverside Drive-on. A wash­ingtoni magyar követség' ne­vében Nyúl követségi titkár koszoruzta meg a szobrot és tolmácsolta a magyar nép üd­vözletét az amerikai magyar­ságnak. • “Ünnepel” a reakció is A Magyar Szövetség “ke­leti” osztálya New Yorkban márciusi, ünnepélyt rendezett m Yorkville Casinoban, mely­re Eisenhower elnök és Dew­ey kormányzó üdvözletei kül- I dött. Eisenhower elnök ama reményének adott kifejezést, hogy a demokratikus eszmék a magyar nép lelkületét is áthatják. Ebben biztos lehet Eisenhower elnök. A gyűlés rendezősége ezút­tal nem Curran newyorki ál­lamtitkárt hívta meg ünnepi szónokul, mivel Curran ur szónoki ázsiója a lóverseny­botrányokkal kapcsolatos dol­gok miatt kissé alászállf. Igv hát Robert Morris bírót hív­ták meg beszédet mondani. Káliay Miklós, a Hitlerrel szövetséges Horthyország mi­niszterelnöke szintén szóno­kolt. Persze a szabadságról, felszabadulásról és szabad üz­leti vállalkozásról. Tapintatos ember lévén, sem a 600,000 főnyi magyar zsidóság depor­tálásáról, sem 150,000 ma­gyar katona voronyezsi lemé- szároltatásáról nem cseve­gett. , A Times szerint ezer főnyi közönség volt az “ünnepé­lyen.” Newyorki munkások,, akik ismerik e lap szavahihe­tőségét a munkásmozgalom­mal kancsolatban leadott je­lentéseikből, ebből arra kö­vetkeztetnek, hogy a közön­ség létszáma hat hétszáz kö­zött lehetett. Mentsük meg Wells életét LOS ANGELES. — Ezrek ne­vében kereste fel egy delegáció Kalifornia kormányzóját Knight ot, kérve, hogy kegyelmezzen meg a gázhalálra Ítélt Wells életének. Wellst azért - Ítélték halálra, mert a börtönben egy köpőcsészét vágott a börtönőr fejéhez. A Victory Baptist Churchben kétezer személy tar-, tott kegyelmi konferenciát. Fel­hozták az esküdtszék előtt le­folyt per szabálytalanságait, igy többek között azt, hogy egyes esküdteknek nem volt tu­domásuk a Wells lelkiállapotá­ról kiállított pszichiátriai orvosi bizonyítványokról, melynek fel­olvasását a.tárgyalásvezető bíró a védelem kérésére sem engedte meg. — A los angelesi “Daily News” olvasói egy féloldalas hir­detést helyeztek el a lapban, a- melyben kegyelmet kérnek az elitéit néger számára. Subscrip Jon rate in New York, N. Y„ U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Word Inc. 84 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. - AL 4-0397 karöltve olyan életfeltételeket teremtsenek, amelyek egy- szersmindenkorra lehetetlenné-teszik a Nyugat s ' arára, hogy Ázsia — mint a múltban volt — szabad prédája és va­dászterülete legyen a nyugati kapitalizmus és imperializmus önző érdekeinek! Dullesék ravasz menővere tehát visszafelé elsülő pus­kának bizonyult. Én úgy látom, hogy ez az abortált terv végső fokon azt fogja eredményezni, hogy Ázsia két legha­talmasabb népe: az indiai és a kínai (az ázsiai szovjet-köz­társaságokról nem is szólva) kénytelen lesz az eddigi udva­rias, de korántsem meleg szomszédi viszonyt kölcsönös ér­dekekre alapozott, szoros és szilárd barátsággá kovácsolni és ha ez — amint előrelátható — bekövetkezik, akkor a töb­bi kisebb népek sem fognak sokáig tétovázni: Ázsia végre valóban az ázsiai népeké lesz! Az ALP tiltakozik a portorikóiak üldözése ellen Az American Labor Party pa­naszt emelt, hogy a kormány 91 portorikóit idézett a törvény elé. Az ALP ebben az eljárásban “az egész portorikói nép megfé­lemlítésére irányuló cselekede­tet” lát. Az ALP is elitéli a por­torikói nacionalista terroristák­nak a kongresszusban elkövetett merényletét, kijelenti azonban, hogy “ily kitörések megakadá­lyozása nem abban áll, hogy terrorral válaszoljanak, hanem egy azonnali és hosszúlejáratú programul elindításából, amely- lyel megszüntetnék a nyomor- negyedekben uralkodó életfelté­teleket, megszüntetnék a faji megkülönböztetést és a portori­kói népet sújtó másodrendű ál­lampolgárságot.” Californiában a munkanélküliek száma elér­te a 334,000-et, jelenti az állami Employment Office, _2L AMERIKAI

Next

/
Oldalképek
Tartalom