Amerikai Magyar Szó, 1954. január-június (3. évfolyam, 1-24. szám)
1954-03-11 / 10. szám
JXL AMERIKAI MAGYAR SZÓ March 11, 1954 Petőfi összegyűjtött művei - oroszul Irta: ILLÉS BÉLA A Szovjetunió Állami Szépirodalmi Könyvkiadója négy kötetben, gyönyörű kiállításban megjelentette 20 ezer példányban Petőfi Sándor összegyűjtött müveit. Három kötet költemény és egy kötet próza, amelyben megtaláljuk Petőfi utthaplóját, politikai cikkeinek és leveleinek legsúlyosabb részét. Olyan reprezentatív gyűjteménye ez a mi zseniális költőnk alkotásának, amilyen fordításban soha, sehol eddig meg nem jelent. Ez az értékelés nemcsak a mennyiségnek szól, annak a ténynek, hogy a kiadók és a kiadás szerkesztője a lehető teljességre törekedtek, hanem a művészi és irodalom-1 történészi munka, amely ezt az orosznyelvü kiadást lehetővé tette és létrehozta, minőségileg is nagyon magas fokon áll: képes tolmácsolni Petőfi zsenialitását. Nemcsak akkor tűnik szembe ennek az uj orosznyelvü Petőfi-kiadásnak jelentősége, ha a négykötetes Petőfit ösz- szehasonlitjuk a Szovjetunió határain kívül megjelent ide- gennyelvü Pétőfi-kiadásokkal, hanem altkor is büszkék lehetünk erre a Petőfi-kiadásra, ha összehasonlítjuk a nyugati j költők'orosz nyelven megjelent müveivel, a nagy műgonddal | és szeretettel készített kiadások fordításával: Petőfi zseni-: je, világszemlélete, egyénisége, harcos élete több és jelen-1 tősebb szovjet költőt vonzott magához, mint a világirodalom; bármely nagy költője oroszba ültetésének feladata. Pár sok és,jelentős költő vállalkozott arra a feladatra is és sok szovjet költő segített megoldani azt a feladatot, de a nyugati klasszikusok egyike sem kötötte le olyan hosszú időre, olván állandó munkára, olyan nagy sor jelentős orosz költő figyelmét, szV-retetét, munkáját és odaadását, mint Petőfi oroszra fordításának feladata. Tvihonov, Csukovszkij, Iszakovszkij, .Marsuk, Paszternák, Inbér*és mások, esztendők .óta foglalkoznak rendszeresen ezzel a munkával és magasszinvonalu művészetükkel, költői tudásukkal mind teljesebb értékű Pe- töfi-forditást adnak. A szovjet nép, e fordításokat, olvasva már nemcsak elképzelést nyer Petőfi -költészetéről, nagyságáról, örök forra- dalmiságaről,,hanem —* anélkül, hogy magyarul tudna — valóban Petőfit ismeri meg, az igazi Petőfit, teljes erejében, teljes szépségében, erők fiatalságában, országhatárokat és 'történelmi korszakok falait áttörő, olthatatlan lángu forra- dalmiságában. V . A régi nyugati, főleg néniét kiadásokkal összemérni ezt az oroSz kiadást fölösleges munka: az óceánt nem lehet sem összeha mniitani egy kis halastóval, sem szembeállítani azzal. Bizonyára nem szükséges annak bizonyítása, hogy azok a burzsoá kiadók, ‘akik szelektálták Petőfit és azt hitték, hogy nagyobb vonzóerőt, .fog gyakorolni az olvasóra (a vásáriéra). ha csak a “legszebb, Jegmüvészibb” költeményeit mutatják be, mintha a “müvészetileg alacsonyabb fokú”, politikai, vei seit is lefordít jak — e kiadók' hatalmasan tévedtek. A teljes Petőfi “művészileg alacsonyabbfoku” verseivel együtt, mint művész is sokkal nagyobb, mint amilyennek a gondosan selejtezett könyvecskék mutatták. Azok a polgári Idatlffk, akik .számára a Petőfi-kiadás üzleti vállalkozás volt, nemcsak azért válogattak olyan gondosan Petőfi költeményei között, hogy eltávolítsák a gyűjteményből a legforra- j dalmibb Petőfi- írásokat, hanem azért, is, mert elhitték.aj Petőfit éppen megvesztegethetetlen forradalmisága miatt rágcsáló, becsmérlő, lekicsinyíteni akaró kritikusoknak és irodalomtörténészeknek, hogy Petőfi “mesterségbeli tudása, művészi ereje” elmarad Vörösmarty és Arany, Goethe.és Heine művészetei mögött. Ezek a kiadók önmagukat csalták meg, mert — és ezt minden Petőfi-kiadás alkalmával hangoztatja a szovjet kritika — Petőfi minden sora, minden szava forradalmi, elválaszthatatlan a költő forradalmi világszemléletétől és a néphez való hűségétől. Petőfi forradalmár ’ akkor is, amikor ‘csak” szerelemről ir—vagy “csak” természetről. A női kezek az ő számára akkor a legszebbek, amikor zászlót \ a^rnak. A lemenő nap,'amikor vörösre festi az eget: országából elűzött király, kinek fejéről lehull a véres korona. Az' uj négykötetes' Petőfi-kiadás ázt bizonyítja, hogy minél teljesebben mutatjuk be Petőfit, annál nagyobb a mi költőnk nemcsak viljigszemléletileg, de mesterségbeli tudásban is. A költői nagyság e két egymást kiegészíti)“elemének ; mesterséges elkülönítése, sőt szén\bc-áilitása csak azoknak | juthatott' eszébe, akik kisebbíteni akarták Petőfit, akik, hogy a maguk üreségét igazolják, kétségbe merték vonni Petőfi forradalmi eszméinek mélységét, és valóságát és akik —r-hogy a maguk öncélú rilefaragásának piaci árát emeljék — merték lekicsinyíteni Petőfi hatalmas, életerős, vér- - bő'költői erejét.-Petőfi művészete megtévesztő: olyan egyszerű a nyelve, hogy a kis diák is úgy gondolja, ezt ő is “meg tudja csinálni”. És eben az egyszerűségben a nyelv és verselés tisztaságában annyi a magasfoku,' igazi művészet- hogy. a verselés mesterei, a nyelv művesei még álmukban sem tudnak hasonlót alkotni. A TöKfiSLSAJTÓ jövedelmének 0 százalékát a munkásságot kizsákmányoló nagy üzletektől kapja. A-mi sajtónk jövedelmének 100 százalékát, olvasóitól várja és kapja. Ka azt akarjuk, lio°y lapunk tovább fennálljon, adakozzunk javára! L OfuaSoinh irjáL . . . Március ÍS Ike teljesebb megértéséért Tisztelt Szerkesztőség: Március Idusa ünneplésekor hálás kegyelettel emlékezünk meg azokról, akik oly nagy lépéssel, oly sokat kockáztatva és olyan nagy áldozatok árán vitték előbbre a magyar ék a világszabadság ügyét. A történelmi ünnepeknek azonban más céljuk is. van: tanulságot is le kell hogy vonjunk a nagy eseményekből, hogy evvel is érdemesebb lett légyen azokat a nagy áldozatokat meghozni. A márciusi ünnepségek alatt hangsúlyozni szoktuk, hogy elődeink mjt vivtak ki 1848 március 15-ikén és az azt követő . nagy időkben, de ha tanulni akarunk a történelemből, akkor azt is meg kell -vizsgálnunk, hogy mit NEM sikerült megvalósítani. Vegyük sorára ezeket a kérdéseket. 1848 március 15-ének vívmányai részint a 12 pontban, a, sajtószabadság első termékében voltak letéve, részint pedig az 1848. évi törvényekben. A 12 pont közül az 'else a sajtószabadság volt. Ennek ellenére Táncsics Mihály lapját, .a “Munkások Újsága”-t később -avval vádolták meg. hogy a parasztságot izgatta a honvédségben való, belépés ellen, aminek persze -semmi alapja sem volt. Lebirságol- ták 500 forint pénzbüntetés-! re, ami a lapot tönkre tette, úgy . hogy 1848 decemberében kénytelen volt beszüntetni megjelenését. A harmadik pont népképviseleti országgyűlést követelt. Egyik eredmény: Petőfi Sándor fellépett Szabadszálláson képviselőnek, azonban a reakció a felizgatott csőcselék segítségével megbuktatta. A választási törvény nem volt általános, a szavazti jog tulaj- dofthoz, jövedelemhez, vagy képesítéshez volt kötve, nem volt titkos, nők egyáltalában nem szavazhattak. Negyedik pont: törvény előtti egyenlőség: evvel a parasztság és jobbágyság nyert a nemességgel szemben, a protestánsok a katolikusokkal szemben, a zsidóság azonban még mindég jog nélküli osztály maradt, és csak az 1890-es évek közepén hozott “recepció” törvény tette forma szerint egyenjoguvá. Ami bennünket leginkább érdekel ma: az ipari munkásság sorsa, meg sincs említve a 12 pontban. Ez részint annak tulajdonítható,' hogy az ipari munkáság akkor még számban aránylag csekély volt; noha elegendő volt ahhoz, hogy a Munkások Újságát fenntartsa. Azért az uralkodó osztályok már megérezték, hogy az ipari munkásság számottevő ellenfél lehet: a 12 pont közül az 5-ikben kö-| vetelt nemzetőrségbe eleinte ipari munkást, “kézműves legényt”, csak megbízható polgárok jótállása alapján vettek fel avval a rnegokolásal, hogy nem állandó lakosai a városnak, (mesterlegények j abbán az időben tanulás és világlátás céljából vándoréveket töltöttek ,sokan külföldön is, ezért volt az iparossegéd angol neve “journeyman”— vándor ember., — és csak későbben vették be őket a honvédségbe, amikor az ország már komoly veszélyben I forgott.) Az ipari munkásság fő sérelmét, a céhrendszert, amely a legtöbb szakmunkás számára az önállósítást lehetetlenné tette, és sok más | visszaélésnek és sérelemnek volt az okozója, csak 1872- ben törölték el. Az 1848-iki márciusi napokban magyar ipari munkások csoportjai I Párisban, Berlinben, sőt Lon-j d.onban is, ahol Táncsics Mi- j hály meglátogatta őket 1846-1 ban, feszült figyelemmel só- j várogva, az ottani foradalmi események-alapján remélve j várták, hogy Magyarországon i az ipari munkásság ' sorsa.! jobbra fordul s lehetővé teszi nekik a hazatérést. Tudjuk, hogy hiába vártak. . Mindebből levonhatjuk a tanulságot, hogy minden valóban felszabadító küzdelmet hosszú fejlődés előz meg, és a döntő fordulópont utáxi is hosszú ideig tarty kiforrás, éberség sőt küzdelem szükséges a végleges megszilárdulásig. Az 1848-iki foradalmi mozgalmak Európaszerte igen rövid lélegzetnek voltak, (olya-! nők voltak eredményeik is) ! Magyarországot kivéve, ahol a küzdelem a külföldi beavat-; kozás ellen való visszahatás alakjában több mint egy'évig tartott. Az 1848-iki forradalmi mozgalmuk nem voltak nemzetköz zi jellegűek.'Noha a külföld-' rpl jövő hírek ösztönözték az egyes országok mozgalmait, nem siettek, egymás segítségére fegyveres erővel, kivéve néhány kis csoportot és egyént, mint pl. a bécsi diák csapatot, a lengyel Bem Józsefet és az angol Guyon Ri- :hardot a honvéd hadseregben. Sőt ellenkezőleg, nemzetközi viszonylatban az ellen- forradalom volt megszervezve, aminek eredményekében a cár küldött segítséget a magyar szabadság mozgalom leverésére. A magyar szabadságért harcolók elszigetelt helyzete indította Petőfi Sándort 1849-ben egy költeményének megírására, amelynek kezdő sorai még ma is aktuálisak: “Európa csendes, újra csendes, Elzugtak forradalmai... Szégyen rá! lecsendesült és Szabadságát nem vivta ki. Magára hagyták, egy magára A gyáva népek ' a magyart; Lánc esörg minden kézen, csupán, a Magyar kézen cseng a kard”, stb. Azóta megváltozott á világ. A két világháború után, • amikor a régi intézmények fellazultak, sőt bomlottak, és újra forradalmi szelek zug- . tak végig Európán, a világrésznek nagyobbik, keleti fele felszabadult a régi béklyók alól, de azért a nyug: i rész megint “csendes; újra csendes.”Mindez természetesen a legcsekélyebb mértékben som homályositja Március Idusa halhatatlan és hervadhatat- ' lan dicsőségét. Az’ adott kort figyelembevéve ‘a kivívott eredmények mégis korszak- alkotók voltak. És a márciusi 15-iki foradalmat követő nagy magyar szabadságharc pedig a magyar nép soha nem hervadható dicső küzdelmének a története. Figyelő Kalaman Ferenc ünneplése Bridgeportcn A bridgeperti helyi magyar újság, az Amerikai Magyarság február végén bált rendezett az első amerikai magyar újság a “Száműzettek Lapja” megalakulásának 100-ik évfordulója alkalmából. Ugyanakkor ünnepelték a lap nyomdászának, Kala- _ man Ferencnek 50 éves mufikál- kedási jubileumát, ünnepi beszédet mondott Székely Izsó, a lap szerkesztő tulajdonosa, Jasper McLevy, Brigeport polgár- mester1?! és Kalaman Ferenc nyomdaevezető, aki az öregame- rikások és az újonnan érkezettek összefogását sürgette. “Ha összefogunk — mondotta — olyan lesz a magyar újság, mely nem féli senki haragját . másszóval harcol az uj élet uj erkölcséért, “hogy ne legyen bűn az igazságért verekedni.“ A Magyar Szó kivan ja Kalaman Ferencnek, hogy megérje e kívánsága beteljesülését. kok világítják meg napjaink egyik fontos kérdését, a guate- malai helyzetet. Érdekes művészi műsor. Belépődíj 75 cent adóval. A latinamerikai ügyek ide- | igienes bizottsága rendezi. A “Salt of the Earth” világpremierje Most vasárnap, március 14-. én este lesz a *“S<ilt of the' Earth” c. hires munkásmozgalmi filmdráma bemutatója a newyorki Grande Theatreben, Lexington Ave. és 88th St. sarkán. A film, amelyet kiváló hollywoodi művészek rendeztek s melyekben egyszerű munkások játsszák a főszerepet, amerikai mexikói bányászok sztrájkküz'- delmét mutatja be feledhetetlen drámai jelenetekben. A film március 1 i-től kezdve naponta kerül bemutatásra. Bazár New Yorkban a progresszív lengyel - hetilap, Glcs Ludcwy javára, mcst szombaton cs vasárnap, március 13— 14-én a Polonia ‘ Clubban, 219 Second Ave. közel 14th St.-he*. j Importált lengyel népművészeti i cikkek’'nagy választékban. Meg-i érdemlik támogatásunkat. Guatemalái nagygyűlés NEW YORK. — Március 12- én pénteken este 8 órakor hatalmas tömeg-gyűlést rendeznek “Guatemalái válság” jelszavával a Manhattan Plazában, 68 East í 4th St. cim alatt. Kiváló szóno- j
