Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-07-16 / 29. szám

•-v -*• v y *o NAGY IMRE PROGRAMMBESZÉDE (Folytatás a 9-ik oldalról) j dalt túlkapások, az önkéntes-j ség elvének megsértése ko-* moly nyugtalanságot keltett, lavarta a nyugodt, termelő- j munkát és a gazdálkods fej-1 lesztéséhez szükséges befek­tetések nagyarányú csökke­néséhez vezetett. A kulákok ellen alkalmazott túlzó rendszabályok elősegi-: tették, hogy az államnak év-* ről évre nagyobb gondot okozott az úgynevezett tarta-j lékföldek hasznosítása, ame­lyek a gazdálkodás bizonyta­lansága és a nehéz termelési viszonyok következtében mű­veletlenül maradtak. Mindezek alapján a kor­mány elsőrendű és sürgős fel­adatának tekinti a mezőgaz-1 dasági termelés biztonságá­nak megtermetését. Annak érdekében, hogy dolgozó pa­rasztságunk számára bizto­sítsa a nyugodt munka min­den lehetőségét, hogy elosz­lassa kételyeit a parasztgaz­daságoknak termelőszövetke­zetekbe való kényszerítése te­kintetében, a kormány he­lyesnek és szükségesnek tart­ja a termelőszövetkezeti moz­galom lassítását és az önkén­tesség szigorú betartása ér­dekében lehetővé ogja tenni, hogy azok a t.ermelőszövetke- j zeti tagok, akik vissza akar­nak térni az egyéni gazdál- Kodáshoz, mert ott vélik meg­találni boldogulásukat, a gaz­dasági év végén kiléphesse­nek a termelőszövetkezetből. Ezen túlmenően engedélyezni fogja olyan termelőszövetke­zetek feloszlását, ahol a tag­ság többsége azt kívánja. Ugyanakkor a kormány to­vábbra is messzemenő támo­gatásban részesíti a termelő- szövetkezeteket, kölcsönökkel és beruházásokkal hozzájárul gazdálkodásuk fejlesztéséhez, | tagjainak b o 1 d o gulásához, mert meggyőződése, hogy a parasztság felemelkedésének ez a legjárhatóbb útja. A kormány engedélyezni kívánja a földek szabad bér­beadását és bérbevételét is. Azok pedig, akik az állam­nak korábban felajánlott, és! most tartaléktőidként kezelt j ingatlanaikat művelésre saját! kezelésbe kívánják venni,! földjüket visszakaphatják' és megműveléséhez vetőmagköl- csönt és népi munkát is biz­tosit az állam. , A kormány tervezett intéz­kedései alkalmasak arra, hogy sikeresen megvalósítsuk gazadságpolitikánk egyik leg­fontosabb célkitűzését, mező- gazdasági termelésünk felvi- rágoztaását. Gazdasági életünk más te­rületén is szüksége mutatko­zik annak, hogy a kormány változtasson az eddigi gazda­ságpolitikán. Az utóbbi évek során az állam olyan terüle­tekre is kiterjesztette a ma­ga gazdasági tevékenységét, ahol a magánkezdeményezés­nek és vállalkozásnak még komoly szerepe lehet és elő­segítheti a lakosság szükség­leteinek fokozottabb kielégí­tését. Ez a terület a kiskeres­kedelem és a kisipar. Bár a a kisipari szövetkezetek ko­moly fejlődésről tesznek ta­núságot, mégsem tudják pó­tolni a kisipari termelés te­rén mutatkozó hiányt. Ez ar­ra készteti a kormányt, hogy helyt adjon a magánvállalko­zásnak és lehetővé tegye -az arra jogosultaknak a törvé­nyes előírások alapján ipar- engedélyek kiadását, ugyan­akkor biztosítsa számukra az iparűzéshez szükséges felté­teleket, az áruellátást, hitelt, stb. Leküzdik a drágaságot Tisztelt országgyűlés! Uj gazdaságpoltikánk alap- elve: a lakosság életszínvo­nalának állandó emelése. Népgazdaságunk fejlesztésé­nek, terveink teljesítésének ez a legfőbb, a legmagaszto- labb célja. A szocializmus építésének egyetlen helyes, t dolgozó nép számára elfo­gadható és járható útja — a akosság é 1 e tszinvonalának :melése, anyagi, kulturális és szociális helyzetének állan- ló javit.ása. Ezt kell tennünk ;gész népgazdasági tervező­iünk és fejlesztésünk közpon- ;i kérdésévé. E téren komoly mulasztásokat kell pótolni, Esősorban az ipari munkás- iág tekintetében. Ezt céloz­ik a tervezett rendszabályok ímelyek a kormány számára biztositják azokat az eszkö- .öket, amelyeknek segítségé­ül gondoskodni lehet arról, logy a munkásosztály és a akosság fogyasztása elsőren- lü élelmiszerekben és ipar- ikkekben emelkedjék. A bő ;ermés nagyszerű kilátásai messzemenően elősegítik ezt, és a kormány számára meg­könnyítik a feladat megvaló­sítását, a bőségesebb élelmi- szerállátást és rajta keresz­tül a munkások és alkalma­zottak, általában a bérből és fizetésből élők reálbérének :melését. A kormány elhatározott szándéka, hogy leküzdi a drá­gaságot. A gazdag termés be- akaritásával, az ipari terme- ési tervek maradéktalan tel­jesítése révén, az árukészle- ek növekedésével, -lehetősége íyilik majd az egyes élelme­zési és iparcikkek ma még magas árai csökkentésének. 5 téren a kormányzat nem késlekedik. Számos idénycikk írát máris az 1951. évi ár­Ezentul nagyobb összegeket fordítanak földművelésre szint alá szorítottuk. Bizto­sítottuk, hogy a legfonto­sabb élelmiszerekből, lisztből, cukorból, húsból, zsírból az uj termés betakarításáig is nagyobb mennyiségek kerül­jenek forgalomba. A na- gyobbmérvü javulás és ár­csökkenés a termés betakarí­tása nyomán az őszi hóna­pokban fog bekövetkezni. De számos iparcikk árát, mint ismeretes, már julius elsejé­vel 15—30 százalékkal csök­kentettük és gondoskodtunk róla, hogy nagy választékban, bőségesen álljanak a lakos­ság rendelkezésére. Az év hátralévő részében 60 millió forinttal fogjuk nö­velni az üzemi élelmezési, va­lamint egészségügyi feltéte­lek megjavítására fordított összeget. Felül fogjuk vizs­gálni a Munka Törvényköny­vének egyes intézkedéseit, el kell törölifí a pénzbüntetést, mint a munkásokkal és alkal­mazottakkal szemben hasz­nált fegyelmezési eszközt. Érvényt szerzünk a munkavédelemre vonatkozó előírásoknak F elétlenül érvényt, szer­zünk a Munka Törvénykönyv I munkavédelemre vonatkozó 1 előírásainak, a törvényesen ! előirt védőberendezések bizto- I sitásának és a védőételek, vé-1 [ dőruházat feltétlen kiszolgál-1 ; tatásának. Felelősségre kell | j vonni és szigorúan büntetni | I kell azokat, akik a dolgozók I egészségvédelmére előirány­zott összegeket nem a rendel-1 tetősüknek megfelelően hasz-! nálják fel. A dolgozók mun-l kaerejének fokozottabb meg­óvása érdekében csökkenteni fogjuk az indokolatlan ésj helytelen túlóráztatást, vala-| mint a vasárnapi munkát. A \ rendszeres heti pihenőnap j mellett megfelelő intézkedő-1 sekkel biztosítani fogjuk aj dolgozók számára munka­utáni szabadidejük kihaszná­lását. — Jelentékeny beruházások- [ kai lényegesen javítani kí­vánjuk a városok és falvak l kommunális szolgáltatását, j Jelentős állami eszközökkel, részben állami támogatással 1954-ben az 1953. évi 23 ezer uj lakással szemben 40 ezer uj lakást fogunk építeni. Állami támogatással fejlesz­teni fogjuk a bányász saját,- ház és a kislakásépitési ak­ciót. A falusi lakosság életvi­szonyain is messzemenően könnyíteni fogunk. A már említett nagyarányú terme­lési segítségen túlmenően az állategészségügy megjavítá­sára ingyenessé tesszük az állatorvosi szolgáltatást. A törvényesség megszilárdítása Tisztelt Országgyűlés! A kormány egész tevékenysé­gében az alkotmányban lerög­zített jogrend és törvényesség alapján áll. Népi demokratikus állami berendezésünk, gazdasá­gi és társadalmi életünk alapja, a szocialista törvényesség, az alkotmányban lefektetett ál­lampolgári jogoknak és köteles­ségeknek, népköztársaságunk törvényeinek szigorú betartása. A kormányra a múltban elkö­vetett súlyos hibák helyrehozá­sa, a jogrend megszilárdítása és a törvényesség biztosítása terén is nagy és felelősségteljes fel­adatok várnak. Államhatalmi szerveink feladata és kötelessé­ge őrködni dolgozó népünk jo­gainak biztosításán és sérthe­tetlenségén. A bírósági és kihágási eljárá­sok nagy száma, a széles kör­ben alkalmazott adminisztratív módszerek, a begyűjtés, az adó­behajtás, a kuláklista, a tago­sítások terén elkövetett tömeges túlkapások és visszaélések, va­lamint egyéb zaklatások, sér­tették a lakosság igazságérze­tét, megrendítették a törvényes­ségbe vetett hitét, meglazítot­ták a dolgozó nép és állami szervezeink, valamint helyi ta­nácsaink kapcsolatát. Mindebből kiindulva, a meg­bocsátás szellemében, a meg­nyugvás és jogos sérelmek gyö­keres orvoslása érdekében, a j kormány törvényjavaslatot ter­jeszt az országgyűlés elé, mely­nek alapján szabadon kell bo­csátani mindazokat, akiknek bűne nem olyan súlyos, hogy szabadlábrahelyezésük az állam biztonságát, vagy a közbizton­ságot veszélyeztetheti. Egyide­jűleg megszünteti az internálás intézményét, az internálótábo­rokat feloszlatja. Ezzel a kor­mány lehetővé kívánja tenni, hogy a közkegyelemben része­sülők és internáltak visszatér­hessenek otthonaikba, család­jukhoz, a társadalomba, hogy munkájukkal annak hasznos tágjává legyenek. Rendezni kí­vánja a kormány a kitelepítet­tek helyzetét is, lehetővé téve számukra, hogy az összes állam­polgárokra kötelező jogszabá­lyok figyelembevételével választ­hassák meg letelepedési helyü­ket. Az országgyűlésnek sürgősen létre kell hozni a Legfelső Ál­lamügyészséget, a törvényesség és az alkotmányos jogok egyik legfőbb biztosítékát. A kormány rendkívül nagy súlyt helyez arra, hogy a pa-v rasztsághoz való viszonyt a munkás-paraszt szövetség szi­lárd gazdasági és politikai alap­jára helyezze, hogy helyreállít­sa a parasztságnak a jogrendbe ! és törvényességbe vetett bizal- I mát, aminek megrendülésében | nem kis része volt az úgyneve­zett kuláklistának. Amellett, hogy ez a lista a kulákság elle­ni adminisztratív intézkedések-, re és súlyos visszaélésekre ve­zetett, hozzájárult az állam és a dolgozó parasztság, főképpen ! a középparasztság közötti jóvi­szony és tartós szövetség meg- lazulásához is. Nyilvánvaló,. hogy ha a falun meg akarjuk J szüntetni a törvénytelenségeket, j ha helyre akarjuk állítani a | jogbiztonságot, a középparaszt­sággal való tartós szövetséget, márpedig ezt feltétlenül meg kell valósítanunk, úgy a kulák- listát meg kell szüntetni! fenn­tartva a kizsákmányoló kulákok korlátozására irányuló gazda­sági rendszabályokat. A siker legfőbb biztosítéka Tisztelt Országgyűlés! Azok a nagyhorderejű rendel­kezések, amelyeket a népgazda­ság átállítása és a jogrend meg­szilárdítása, valamint az élet­színvonal emelése terűn teszünk az a nagy fordulat, ami az ál­lami és gazdasági élet számos területén előttünk áll és meg­valósításra vár, nagy feladato­kat ró a törvényhozásra, kor­mányra és az egész államap­parátusra. Pedig ezek a rend­szabályok távolról sem merítik ki mindazokat a tennivalókat j amiket a kormánynak az ország i eletének szerteágazó területén > el kell végezni. Részletkérdések­be nem kívánok bocsátkozni. Az érintett fő kérdések világosan mutatják a gazdaságpolitika uj útját, amelyen a kormány ha­ladni kíván: szélesebb alapo­kon, az egész néppel együtt, kezdetben talán lassabban, de arínal biztosabban ugyanazon cél — a szocializmus felé. Nagyobb türelmességet kell tanúsítani vallási kérdések­ben. Megengedhetetlen e té- ren adminisztratív eszközök alkalmazása, ami eddig bi­zony néha előfordult. A kor­mány ebben a kérdésben a türelmesség alapján áll, a- melynek a felvilágosítás és a meggyőzés az eszköze. Ad­minisztratív vagy más kény­szerítő eszközök vagy más kényszerítő eszközök alkal­mazását a kormány elitéli és nem fogja tűrni. A kormány feladata gondos­kodni róla, hogy jótékony ha­tását és kézzelfogható eredmé­nyeit dolgozó népünk minél előbb tapasztalhassa életkörül­ményeinek meg javulásában. — Munkásosztályunknak, paraszt­ságunknak, értelmiségünknek, az egész országnak látnia és éreznie kell, hogy helyzetén mélyreható változásokat hoznak a kormány intézkedései és rend­szabályai, amelyeknek sikeres megvalósításával az utóbbi évek legsúlyosabb csapását mérjük népünk ellenségeire. Az ellenség uj gazdaságpoli­tikánkat és a belőle folyó rend­szabályokat hamis, megtévesztő hírveréssel igyekszik majd félre­magyarázni és a lakosságot megtéveszteni. Egyet azonban nem tud elvitatni, azt, hogy a nép legszélesebb rétegei öröm­mel és helyesléssel fogadják ezt a politikát és mellé állnak. Ez­ért eleve kudarcra van ítélve minden ellenséges baj keverés vagy alattomos kártevő szan-_ dék. Tisztelt Országgyűlés! Az a munkaprogram, amely­nek megvalósítására ma elin­dulunk, uj fejezetet nyit meg a szocializmus építésének munká­jában. Minden egyes célkitűzés­űnk a béke* magasztos ügyét szolgálja. Az üj feladatok és megvalósitásuk nyomán feltá­ruló ragyogó perspektíva meg­sokszorozza népünkben az erőt és akaratot a békéért való harc­ra. Országunk gazdasági erejé­nek növekedése, népünk jólété­nek emelkedése messzemenően megszilárdítja az egyetemes bé­kének azt a frontszakaszát, a- melyen hazánknak kell őrtáll- nia. Ezért bátran mondhatjuk, hogy mindazoknak a rendszabá­lyoknak a megvalósítása, ame­lyeket a kormány célul tűzött maga elé, jelentőségében túl­megy hazánk határain és az egész béketábor közös ügye. A Berlinben lezajlott esemé­nyek éberségre intenek bennün­ket is és arra figyelmeztetik a békeszerető népeket, hogy egyet­len pillanatra ne tévesszék szem elől az ellenség üzelmeit. Hogy az agresszorok sötét terveit a jövőben is szégyenteljes kudarc erje, a becsületes, békeszerető embereknek nagyobb letökélt- séggel kell védelmeznie a béke fenntartásának és megszilárdí­tásának ügyét. A béke ellensé­geinek visszaverésére zárjuk szorosabbra sorainkat — ez a feladatunk valamennyiünknek, akiknek drága a béke magasztos ügye. fii in ii Ilii ni in in in ii ii ii imrmi nt if min mi in mi MiiiiiiMI Száz szónak is egy a vége: A MAGYAR SZÓ a legjobb amerikai magyar újság! lUi-rvvjr JL mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom