Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-07-16 / 29. szám

July 16, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ © Szemelvények Nagy Imre program beszédéből Alant közöljük Nagy Imre, az uj magyar miniszterelnök 1953 julius 4-én a magyar' országgyűlés előtt, elmondott programbeszédének egyes, ki­emelkedő részleteit. Legdrágább kincsünk: szabadságunk Tisztelt országgyűlés! Amidőn hazánk felszaba­dulása után a hatalmat a dol­gozó nép vette kezébe az or­szágban, a demokratikus nép­képviselet alapján az ország- gyűlés jelentősége lényege­sen megnövekedett. Magyar- ország demokratikus újjászü­letésével a történelem viha­rában örökre alámerült a ré­gi, földesuri-burzsoa parla­ment, mely az alkotmány sán­cain kivíil reszketette a dol­gozó népet, a munkásosz­tályt és a parasztságot. Az úri parlament törvényhozása és országkormányzása elma­radt, gazdaságilag fejletlen országot, szabadságától és jo­gaitól megfosztott népet ha-í gyott maga után. Amióta a nép küldöttei bevonultak a törvényhozás házába és a népszabadságot, a népjogot. magát, a dolgozó magyar né­pet tették meg a törvényho­zás fundamentumává, meg­kezdődött a gyümölcsöző, tör­vényhozó munka, kibontako­zott a nép alkotó kezdemé­nyezése. Az előző országgyű­lés jelentős alkotásokkal gaz­dagította a népi demokrácia sikereit az állami, gazdasági és kulturális élet számos te­rületén. A szocializmus alap­jainak lerakása, népgazdasá­gunk fejlesztése terén elért eredmények mindenekfelett nagyszerű munkásosztályunk öntudatos helytállását és ál­dozatkészségét dicséri. A ma­gyar munkásosztály, amely a hatalom letéteményese, a szocializmus előharcosa és fő­ereje országunkban, méltó­nak bizonyult a ráháruló tör­ténelmi feladatokra és a szo­cializmus sorsáért érzett fe­lelősséggel, minden nehézség, megpróbáltatás, ellenséges kisértés és aknamunka elle­nére, szilárdan helytáll és megingathatatlan talpköve épülő szocialista hazánknak. Eredményeink megterem­téséből méltóan kivette ré­szét szorgalmas, dolgos pa­rasztságunk, amely elemi csapássa’ károkk-d és klini­kai küszködve bár, minden nehézség ellenére hűséggé, kitartott a népi demokrácia mellett és reménnyel eltelve, a jövőbe vetett biztos hittel takarítja be most verejtékes munkájának dús gyümölcsét. Munkásosztályunk és pa­rasztságunk a haza iránti hűségéért és helytállásáért legmélyebb hálánkat és elis­merésünket érdemli ki. Ered­ményeink és sikereink kiví­vása pártunk, a Magyar Dol­gozók Pártjának érdeme, a- mely a munkásosztály élén dolgozó népünket rávezette a szocializmus építésének szé- lesz útjára. Eredményeink forrása: leg­drágább kincsünk, szabadsá­gunk. Munkásosztályunk és i parasztságunk ennek birtoká­ban vált képessé történelmi feladatok megoldására, ha­zánk százados . elmaradottsá­gának behozására, a kizsák­mányoló régi úri rend meg­szüntetésére. A szabadság nyitotta meg az utat a szo­cializmushoz. A szabadság szárnyakat adott népünknek, kibontakoztatta alkotó erejét, amely történelmünk legnagy­szerűbb alkotásaival gazdá­éit, ja hazánkat. Ezt a szabad­ságot a szovjet nép fiainak yérehullásával hozta meg ne­jünk azért, hogy szabad és üggeilen országot, dolgozó lépünk számára pedig jó­módú, boldog életet teremt­ünk. így lett minden siker- lek és eredményünk forrá- a a Szovjetunió, a kis népek mzetjen barátja, a béke és szabadság bástyája. A kormány feladatai ellá­tásában fokozottabban az or­szággyűlésre kiván támasz­kodni, amelynek bizalmából | az országot vezeti és amely-1 nek a kormányzás terén ki­fejtett tevékenységéért, a laza jó, vagy balsorsáért, dolgozó népünk boldogulásá­rt, teljes felelősséggel tarto­zik. Áttérve a gazdaságpolitika cérdéseire, hangsúlyozni kí­vánom, hogy a kormány, a -lagyar Dolgozók Pártja Köz- ionti Vezetősége uj irányel- /einek alapján folytatja gaz- laságpolitikáját. Ez azt je- enti, hogy népgazdaságunk ejlesztése terén feltétlenül zámol az ország gazdasági 'rőforrásaival, hogy nem tiiz naga elé olyan feladatokat, melyeknek megvalósitásá- :oz hiányzanak a szükséges élt,ételek, akár nyersanyag-1 fázisról, akár az ország ere- ét és teljesítőképességét neghaladó vagy túlzottan génybevevő beruházásokról, j kár a lakosság életszinvona- ánek rovására menő egyéb nizott gazdasági feladatok- ■ól van szó. A kormány a j razdaságpolitjka terén azt a -özmondást tartja szem előtt, j ogy addig nyújtózkodjunk, meddig a takaró ér. Már- edig látnunk kell, és ezt az | rszág szine előtt őszintén neg kp 1 mondani, a felemelt1 Nagy Imre miniszterelnök jtéves terv célkitűzései sok „ekintetben meghaladják erő­inket, megvalósításuk tulzot- uan igénybeveszi erőforrá­sainkat, hátráltatja a jólét anyagi alapjainak gyarapo­dását, sőt az utóbbi időben az életszinvonal romlását vonta maga után. Nyilvánva­ló, hogy ebben a tekintetben lénveges módosításra van szükség. A szocialista nehéz­ipar fejlesztése nem lehet öncél. A népi demokrácia ut­ján, a szocialista iparosítás utján úgy kell előrehalad­nunk a szocalizmus felé, hogy' az a dolgozó nép, első­sorban a szocialista építés derékhada, a munkásosztály életszínvonalának, szociális és kultrális helyzetének szünte­len javulásával járjon. Ebből világosan kirajzolódik a kor-, mány gazdaságpolitikájának I egyik legfontosabb feladata: j népgazdaságunk fejlesztései ütemének és a beruházások­nak általános s jelentős csök­kentése az ország teherbíró- képességének meg felelően, j Ebből a szempontból a kor-1 mány mind a termelés, mind a beruházások terén felül­vizsgálja a népgazdasági tér-í vet és javaslatot fog tenni í megfelelő csökkentésére. Módosítani kell a népgaz­daság fejlesztésének irányát is. Semmi sem indokolja a túlzott, iparosítást és ipari autarkiára való törekvést, különösen, ha nem rendelke­zünk hozzá a szükséges alap-l anyagbázissal. Az autarkia amellett, hogy gazdasági el­zárkózást jelent és túlzottan igény beveszi az ország telje­sítőképességét, eleve lemon­dást jelent olyan kedvező lé­vőségekről, amelyek a nem­zetközi áruforgalomba való fokozottabb bekapcsolódásból, a kapitalista országokkal va­ló kereskedelmi forgalomból, de mindenekelőtt és főképpen a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal, , valamint a népi Kínával fenn­álló kölcsönös gazdasági se­gítségből és együttműködés­ből adódnak. Ezzel az erő­forrással a kormány fokozot- ,abban számolni fog gazda­ságpolitikájában, amivel te­hermentesíteni kívánja nép­gazdaságunkat. Gazdaság politikánkban irányt kell változtatni abban a tekintet.ben is, hogy a ter­melési eszközöket gyártó ne­hézipar fejlesztésének üte­mét jelentősen lassítva, az eddiginél lényegesen nagyobb súlyt kell helyezni a szükség­leti cikkeket gyártó könnyű­iparra és élelmiszeriparra, amivel lehetővé kell tenni a lakosság növekvő szükségle­teinek mind nagyobb mérvű kielégítését. Meg kell változtatni a gaz­daságpolitika irányát a nép­gazdaság két, alapvető ága — az ipar és a mezőgazdaság tekintetében is. A túlzott iparosítás, főképpen a nehéz­ipar tulgyors fejlesztése és a velejáró nagyarányú beruhá­zások mellett, az ország anya j gi erőforrásaiból nem futót,ta a mezőgazdaság fejlesztésé- j re. Ennek következtében az■ ipar, de elsősorban, sőt csak- j nem kizárólag a nehézipar túlzottan gyorsütemü fejlő­dése mellett, a mezőgazdasá­gi termelés megrekedt,, nem tudta biztosítani sem az ipar rohamos fejlődésének nyers­anyagszükségletét, sem a gyorsan növekvő ipari mun­kásság és általában a lakos­ság növekvő élelmiszerszük­ségletének kielégítését. A kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy az ipari beruházások csökkenté­sével egyidejűleg lényegesen megemelje a mezőgazdasági beruházásokat, a termelés minél gyorsabb és nagyobb­lólétct, kényelmet minden magy ar munkás családnak! Franka Imre és felesége, a magyar Pamutípai- gyár dolgozói, gyermekükkel egy modern kétszo­bás, összkomfortos lakásban laknak. Az uj gazda ságpolitika célja, hogy MINDEN magyar munkás, íz eredetileg tervbevett időnél is hamarabb elhe .sen úgy mint a legjobban fizetett munkás. arányú fellendítése érdeké­ben. Népgazdasági terveinkben : végrehajtandó gyökeres vál- ! tozásokkal, ami alapjában a szocialista iparosítás túlzott ütemének csökkentésében és a mezőgazdaság fokozottabb fejlesztésében dombordik ki, kirajzolódik a kormány gaz- | daságpolitikájának célkitűzé­se: a dolgozó nép, elsősorban a munkásosztály életszinvo- ! nalának állandó emelése. A mezőgazdasági termelés ! biztonságának megteremtése Tisztelt országgyűlés! Népgazdaságunk másik fő ága, amelynek terén a kor­mány előtt uj feladatok áll­nak, a mezőgazdaság. A már említett alacsony és az összes beruházásokhoz képest az utóbbi években viszonylag csökkent beruházások miatt, az egyéni gazdálkodók meg­segítésének elhanyagolása miatt, a termelőszövetkezetek sem gazdaságilag, sem poli­tikailag eléggé alá nem tá­masztott, tulgyors fejlesztése miatt, ami a parasztság gaz­dálkodását bizonytalanná tet­te, a mezőgazdasági termelés fejlődése megakadt s az utób­bi években lényegében egy­helyben állt. Ebben nagy ré­sze volt a gyakori és nagy­arányú tagosításoknak is, amelyek során sok visszaélés, erőszakoskodás fordult elő, ami joggal sértette paraszt­ságunk igazságérzetét, amel­lett, hogy komoly gazdasági károkat is okozott neki. Isme­retes, hogy mezőgazdasági termelésünk döntően az egyé­ni gazdaságokon nyugszik, melyeknek termelését az or­szág nemcsak hogy nem nél­külözheti, ellenkezőleg, orszá­gos érdek termelésük fejlesz­tése úgy a földművelés, mint az állattenyésztés terén. A kormány elsőrendű feladatá­nak tekinti az egyéni gazda­ságok termelésének felkaro­lását, termelési és munka­eszközökkel, felszereléssel, műtrágyával, nemesitett ve­tőmaggal és az agrotechnika más eszközeivel való megse­gítését. A kormány minden eszköz­zel meg kívánja szilárdítani a paraszti termelés és tulaj­don biztonságát. Ennek ér­dekében már az idén megtilt­ja a szokásos őszi tagosítást, amely az önkényes földbirtok­cserével alkadályozta a föld gondos művelését és csökken­tette a gazdák termelési ked­vét. A mezőgazdasági termelés kedvezőtlen alakulásához két­ségtelenül hozzájárult a túl­hajtott terme.őszövetkezeti mozgalom, a termelőszövetke­zetek számszerű fejlesztésé­nek elsietett üteme, ami oda vezetett, hogy a megalakult termelőszövetkezetek egy ré­sze a szükséges feltételek hi­ánya miatt nem tudott gazda- ságialg, szervezetileg megerő­södni. A termelőszövetkezeti mozgalom elsietett kifejlesz­tésének legsúlyosabb követ­kezménye azonban az volt, hogy a dolgozó parasztság körében különösen az előfor­(Folytatás a 10-ik oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom