Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-08-20 / 34. szám

August 20, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ LOS ANGELES Irta: EöRSI BÉLA Társaság volt nálam. Mind a Magyar Szó barátai. Éve-j lődtünk. Kérdezték, miért irok mindig olyanról, amihez nem értek, Írjak Los Angelesről, ahol legalább az utcákat isme-j rém. Elhatároztam, hogy irok Los Angelesről. Először számokban, nehogy a Chamber of Commerce' (Kereskedelmi Kamara) megharagudjon. Los Angeles járás Amerika harmadik legnagyobb piacai New York és Chicago után. Fogyasztónak való eladása 5 billió dollár egy évben és ha az egész Nyugatot vesszük egybe (11 államból), Los An-j geles járás fogyasztóknak való eladása (retail sale) kb. ne-i gyed részét képezi.- A város oly erősen nőtt, hogy 1850-ben 1,610 lakos volt, 1950-ben .1,970,000, 1900-ban 170,000 és 1952-ben 4,386,000 lakosa volt. Tehát a járás 50 év alatt 25-ször megnagyobbodott. A Chamber of Commerce megemlíti, hogy jó éghajlata van — vagyis mindig tavasz. Télen lehet úszómedencében fürödni, nyáron esténként oly hűvös van, hogy kabátot kell felvenni, ha az ember kimegy az utcára. Los Angeles — atuomobil-ráros. Nem ajánlom, hogy idegen kisvárosi ember, például newyorki lakos Los Angeles- -ben autót hajtson. A rendes autósebesség 35—45 mérföld a városban a 25 mérföldes zónában és ha véletlenül 25 mér­földdel hajtana, megbüntetik “lassú hajtásért”. 1,816.643 automobil van nyilvántartva L. A.-járásban. Los Angelesnek csak a város közepén van régimódi villamos és autóbusz közlekedése. Minthogy órákig tartana az uta­zás (nincs földalatti, csak 1 mérföld a városban) ; a közleke­dés oly rossz, hogy L. A.-járás 1947-ben 3,700,000 lakosával 500 millió utasa. volt. 1951-ben 4,223,000 lakossal csak 293 millió utasa volt. Egyszóval: akiinek nincs autója Los Angelesben, az ott­hon ül és a kertjét öntözi. A város körül üres sivatag volt, igy a telkek olcsók voltak. Los Angelesben 516,250 lakóhá­zat építettek 1940rtől 1951-ig. Ha leveszik a háborús éveket, ez a félmillió ház 5 év alatt épült és még mindig épül. Minthogy a város oly nagy, hogy az emberek nem me­hetnek a belvárosba (Downtown), kénytelenek a környék belvárosára támaszkodni és igen sok házról-házra menő ke­reskedés folyik. Például a női kozmetikai szereket a hölgyek negyedrésze ily házalóktól veszi. Los Angeles az utóbbi 10 évben ipari város lett. Nem hinnék, ha mondom, hogy L. A. az országban első a repülő­gép, fagyasztógép, fütő-, mozikép és tengeri termékek kon­zerv jeinek gyártásában. Második az üveg, sportöltözet, cement, autó-összeálli- tás és gumi, olajmezőgép, ékszer és ezüstmunka, famegmun- káló iparban. Természetesen az ipari munkásság száma fejlődött: 1950-ben 3,97,000 és 1952-ben 557,500. • Dacára, hogy Los Angelesben sok tekintetben olcsób­ban él az ember, (nem kell télikabát, alig kell fűtés, a gáz­számla 3 dollár egy hónapban (konyha, fürdőszoba és fű­tés), az ipari munkások átlag heti fizetése $71.79 Los Ange­lesben, amig az egész országban $64.88 (1951). Ezt látni a fejenkénti megtakarításnál: L. A.-járás átlag megtakarí­tása $1,227. Az egész országban pedig csak $1,078. Ez volna a napos oldala a képnek. Nézzük az árnyol­dalét: Először is Los Angeles nem város, hanem egy hatalmas falu. Dacára, hogy a filmipar itt van összpontosulva — nincs állandó színháza (talán épp ezért, mert ahogy valaki tehet­séges a színpadon, azonnal szalad a filmstúdiókhoz munká­ért.) Los Angelesnek nincs sem opera-épülete, sem operája. San Francisco adja kölcsön pár hétre. Dacára, hogy van egy hatalmas nyári, nyitott hangverseny-völgy, ahol 22,000 ember hallgathatja Beethovent, ha elmenne oda, más igazi zenei élete nincs, sajnos a szimfonikus zenekar pocsék, mert nincs elég közönség télen, hogy fenn lehetne tartani emberi módon. Sportélete még egész provinciális, de gyönyörű Co­losseuma van. Művészei éheznek, pedig lassankint itt lesz a legjobb müvészséreg. A legnagyobb festő se tud eladni 5,000 dollár értékű képet egy évben, mind vagy tanít valahol, vagy a stúdióban dolgozik. Irodalmi élet vagy társadalmi eseményeket megbeszélő vita nincs; ha van, azt importáljuk keletről. Nincs egy jó folyóirata, sőt újságja sem, úgyhogy kénytelenek vagyunk a N. Y. Times vasárnapi számát megrendelni, hogy vala­milyen* információt kapjunk. Természetesen a Hearst-lapok és a Chandler L. A. diktátorának a lapja dominálnak. Egy vézna liberális lap (L. A. News) legalább is semleges (?) a munkás kérdésekben. A többi Taft-Hartley felesküdött hívei. Los Angeles túl hosszú ideig volt open shop-város és csak 25 évi küzdelem után erősödött meg a munkásság és ezért jóval harciasabb, mint más városban. A CIO sajtója adja meg a szükséges felvilágosítást, amit a nagylapok el­hallgatnak. Los Angeles és California buta, pártonkivtili választási törvénye következtében még “Nixon ur” is tudott demokrata párt alatt regisztrálni. Sajnos a két szakszervezeti mozgalom nem dolgozik együtt, máskülönben sokkal nagyobb volna a munkások po­litikai befolyása. Néha felébred a liberális mozgalom, ami­Kegyelem a kémkedésért elitéit Edgar Sanders számára A hivatalos jelentés csak arról számol be, hogy a ma­gyar kormány megkegyel­mezett Edgar Sanders angol üzletembernek, akit az ame­rikai Vogelerrel együtt kém­kedésért 13 évi börtönre Ítélt a magyar népbiróság. San­ders az International Tele­phone and Telegraph Compa­ny budapesti leányvállalatá­nak helyettes igazgatója volt s födöttese volt Robert A.Vo­geler, aki az U. S. kormány közbenjárására már több mint két évvel ezelőtt kisza­badult. Sandersnek kiszabadulása, után az ítélet értelmében azonnal távoznia kel^tt Ma­gyarországról és Bécsben ta- j lálkozott családjával. • A hivatalos jelentés mö­gött egy emberi történet van elrejtve, ami kitűnik egy angliai tudósításból: Winifred Sanders, a kém­kedésére elitéit angol üzlet­ember felesége két héttel ez­• «imiiMiiiM'iimiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiimrilliiimiiiminmimiiHiiiiiiiiimiiinimmm min uhui imi mii iiimmmr kor Gerald L. K. Smith ellen felléptek, sőt két városi taná­csost eltávolítottak, mert Smith-el azonosították magukat. Viszont L. A. járásnak állami szenátora Jack Timmy meg­előzte McCarthyt a helyi Un-American Committee-vab Minden varua városban. A legjobb üzlet az “evangélis­ta” üzlet. Aimée Semple McPherson oly templomot épített fel a hivők centjeiből, hogy királyi palotának beválhatna. Bárki alapíthat uj egyházat. Százakra vannak ily egyházak, amelyeknek nevei nem árulnak el semmit a lényegükből. Itt minden mozgalomnak van hive. Henry George adózási' rendszerének, az élveboncolás elleni mozgalomnak, a hegy­mászásnak, a yogá-nak, nudizmusnak és néha egész liberá­lis mozgalomnak (Humanitás,). Los Angeles kormányzása item sokkal rosszabb, mint a többié, de nem is jobb. A rendőrség nem rosszabb, mint má­sutt. Mi L. A. lakosok nem is gyűlölünk mást, mint a köz­lekedési rendőröket, akik ticketet adnak, amely tudvalevő­leg mindig igazságtalan, de mi ezt kötelező adónak tekint­jük. A város nem régen cserélt gazdát. Az egyik republiká­nus átadta a másiknak Chandler (D. A. Innes), Clifton (ol­csó vendéglők) California Club (itteni miliomosok gyűjtő­helye) és az ingatlantröszt nyomására. De azért igen fontos változást jelentett. Az eddigi városi kormányzat hive volt az állam áltat épített olcsó munkáslakásoknak, amely 60 dol­lárért ádna lakást egy hónapban. Sajnos a lakbéruzsora oly nagy, hogy egy rendes lakás 80—120 dollár és igen sók he­lyen nem tűrnek el kutyát és gyermekeket. így a város a háziurak nyomására változtatott gazdát, nehogy a házbér- uzsorárát letörhessék. Miért nincs több polgári öntudatosság e városban? Először is hirtelen emelkedett a lakosság száma. Napon­ta 400 ember érkezik meg L. A.-járásba. Az utolsó félmillió 10 év óta jött meg L. A. városába. Kik jöttek és jönnek? Elsősorban mekszikóiak. Negyedmillió ember jött ide a há­ború alatt és óta, de mégsem alakult ki egy amerikai-mek- szikói középosztály, amely át tudná venni a vezetést. Más­különben nem történne meg, hogy karácsony éjjel a köz­ponti rendőrállomáson az volt a szórakozás, hogy lementek a zárkába és verték a teljesen ártatlan mekszikóiakat (ké­sőbb mindnyájukat a bíróság ártatlannak találta). Ha volna a mekszikókiaknak erős kisebbségi vezetősége, ilyesmi nem történhetne meg. A háború alatt a néger lakosság 28,000-rőll 750,000-re emelkedett. A zsidóság száma igen emelkedett, mert a háború után a jó éghajlat elhozta a zsidóság öregedő tízezreit keletről és egész uj iparokat tett lehetővé. (Tüipar igen fejlődött $148 millió termeléssel.) Sajnos a régi libe­rális és progresszív mozgalrriak támogatói cionista mozga­lomban élik ki magukat és elfelejtik az önmaguk helyzetét. A lakosság nem kisebbségi része Texasból, Oklahomá- ból és az igazi történelmi “Dél”-ről jön, tehát a szegény “fehér”. így az igazi urak a háztulajdonosok maradnak és nem illik beszélni Los Angelesben kisebbségi elnyomottság- ról. Pedig a mexikói ifjúság elleni állandó rendőri brutali­tás néha bekerül egy lapba. Érdekes, hogy a lakosság igen nagy része: öreg asszony és öreg ember. Ezért van itt az egyik legszebb temető (Fő- rest Lawn Memorial Park). Itt van oly temető kápolna, ahol meg lehet esküdni és ez igen divatos (Little Church of the Flowers). Az öregek jelenlétét az éghajlatnak és a kellemes egy családi lakásoknak köszönhetjük. Minthogy állítólag az özvegy nők 14 évvel hosszabb ideig élnelc, mint a férfiak. Los Angelesben talán 100,000-el több nő van, mint férfi. Ezek az özvegyek látható jövedelme rendszerint a biztosítás Mi biztosítási gazdagoknak nevezhetjük őket. Van gyönyö­rű női klubjaik (Wiltshire Ebell Club). A Beverly Hills pazai berendezésű üzletek vevői. Női mozgalom, a munkásság és a kisebbségi csoportod — -fogják Los Angeles jövőjét meghatározni. A munkásság politikailag még nem elég öntudatos, főként a szakszerveze­ti szervezkedés és a magasabb bér kérdésével van elfoglalva Kisebbségi csoportok tulrövid idegig voltak még itt, hogj vezetői politikai öntudatosságot neveljenek beléjük. Los Angeles még ifjúkorát éli, minden előnye és hátrá ! nya ebből ered. előtt a londoni magyar kö­vetségen felkereste Horváth Imre követet, aki a múltban Washingtonban képviselte Magyarországot. Az Amerika loiajet piszkitó magyar fa­siszták és reakciósok annak idején “kérgeskezü, tudatlan lakatosnak” nevezték a volt követet, aki a munkapad mellől indult el diplomáciai pályájára. Sanders felesége tehát a “kérgeskezü laka­tost” kérte meg, hogy járjon közbe férje érdekében. Hor­váth Imre azt válaszolta, hogy hamarosan Budapestre kell utaznia s beszél az illeté­kesekkel. Felszólította az asszonyt: írjon egy rövid le­velet, hogy azt átadhassa. A londoni magyar követ még mindig Budapesten tar­tózkodik, de Sanders már el­hagyta az országot az Elnö­ki Tanács kegyeimével. Fele­sége és leánya éppen lefek­vésre készültek, mikor érte­sültek a magyar rádió beje­lentéséről. Az asszony számára, aki visszakapja férjét s a három leány számára, akik apjukat kapják vissza, a hir a legna­gyobb örömöt jelentette. Wi­nifred Sanders a hirt hozó újságíróhoz fordult s ezt mondta: “Mr. Horváth a múlt szerdán utazott csak el Lon­donból. Máris teljesítette Ígéretét.” Lám, a “kérgeskezü laka­tos” és a Magyar Népi De­mokrácia még a kémekhez is emberséges. Éljenek gyer­mekeikkel, családjukkal! iiiniiiiiniininiiiiiüiiiiiininiiniiiniiiniiinininniiiiMK Megszökött ez iráni sah ** E hét végén az iráni sah test­őrtisztjei puccsot akartak elkö­vetni Moszadik miniszterelnök ellen. A testőrök egy csoportja éjszaka - megjelent a miniszter- elnök lakásán, hogy letartóztas­sa, azonban Moszadik nem tar­tózkodott otthon. Előzőleg őri­zetbe vette három minisztert. A kormányhoz hü katonaság ha­lt, árosán értesült a dologról és letartóztatta a testőröket. A nyugatbarát sah, aki a puccs értelmi szerzője volt, repülőgé­pen Irákba menekült, majd on­nan Rómába repült. A Moszadik kormány a puccs több vezetőjét letartóztatta és Fatemi külügy­miniszter bejelentette, hogy a sahot hazaárulásért halálra fog­ják Ítélni, amennyiben visszatér­ne az országba. Egyiptom után Irán a második középkeleti or­szág, mely megszünteti a király­ságot. Iránban szétrombolták a megszökött uralkodó és elődjé­nek összes szobrait és képmá­sait. Harc a Walter­McCarran-törvény ellen A külföldiszármazásuak orszá­gos védelmi szervezete december 12-én és 13-án fog orsaágos konferenciát tartani Chicagó­ban, a Walsh Hall-ban, 1041 N. Noblé Street cím alatt. Ezt megelőzően rendeznek egy középnyugati előkészítő konfe­renciát Chicagóban és egy ha­sonló nyugati védelmi konferen­ciát San Franciscóban vagy Portlandban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom