Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-08-20 / 34. szám

August 20, 1953 '. .. AMERIKÁI MAGYAR SZÓ 3L DR. POGÁNY BÉLA ÍRJA ANGOLUL — 10 PERC ALATT (Ismeretterjesztő cikk az uborkaszezon idején) — Mit akarsz? — kérdeztem nyájasan távoli rokonomtól, aki a napokban váratlanul meglátogatott. — Taníts meg angolul, felelte. — Már két hete, hogy itt vagyok New Yorkban és még nem tudok angolul. — Miért.jöttél ide egyáltalán? — faggattam. — Miért nem maradtál Magyarországon? Erre elmondta, hogy nem Magyarországról, hanerr “Nyugatról” jött, a volt koncentrációs táborból. Családját kiirtották, nem akart visszamenni. Nem, nem! Még a háború előtt Horthy legényei egyszer kupán vágták s akkor elhatá­rozta, hogy kivándorol, de közbejött a háború, munkaszolgá. latos lett, majd koncentrációs táborba került. Felesége Ku­bába menekült. “Miért nem mentél utána Kubába?” — kér deztem. Azt válaszolta, hogy azért, mert ott meg a felesé gét vágták Kubán. Majd megmutatta a karjába égetett szá mot, amivel a nácik megbélyegezték a koncentrációs tábor­ban és haragtól villogó szemmel tette hozzá: “Láthatod eb­ből, milyenek az oroszok!” “Hogy beszélhetsz igy, mondtam neki, — te teljesen meghülyültél?” “Máskülönben nem en­gedtek volna be USÁ-ba”, felelte meggyőződéssel “a felesé­gemet majd idehozatom, mihelyt elhelyezkedtem”. “Mi r foglalkozásod?” — kérdeztem, de csak kitérő választ adott “Nem fontos, magyarázta, az a fő, hogy tudjak jól angolul akkor könnyű lesz elhelyezkednem. Itt minden olyan gyor­san megy, máról holnapra milliomos is lehet az ember, hí egy kis szerencséje van, ez az ország a végtelen lehetőségek ’ hazája és olvasztó katlan. A munkatempót gyönyörűen fel tudják gyorsítani s te, aki régóta itt élsz, biztosan meg tudsz tanítani engem angolul egy óra alatt, esetleg tiz perc alatt...” Elképpedve néztem rá: ez vagy őrült vagy lángész, gondoltam, tehát mindkét esetben rá kell hagyni. — Tiz perc alatt angolul ? — kiáltottam. Mi se köny- nypbb! — fűztem hozzá könnyedén. Ülj le és figyelj- jól minden szavamra.^ A modern lélektan és gyógypedagógia segítségével minden lehetséges. A legjobb helyre jöttél, ami­kor hozzámfordultál. Már harminc éve élek itt, de ha ame­rikaiak között kinyitom a számat, azonnal látják, hogy ma­gyar vagyok. Igen, de amerikai állampolgár! Jgaz, hogy Mc Carranéknak fáj a foguk a polgárpapirjaimra, pedig én rosszat nem tettem, ötven évig a dolgozó nép és az ország- érdekében végeztem törvényes, becsületes munkámat, uno­káim a második világháborúban verekedtek, egyik-másik meg éppenséggel most szabadul ki a koreai hadifogságból, de az ilyesmi manapság nem számit... De hát térjünk a tárgyra. . . Az angol nyelv — mondtam sóhajtva és •elmé­lázva és a modern pedagógia vívmányaira gondoltam — az angol nyelv nagyon könnyű! Gyerekjáték, hiszen egy gyer­mek folyékonyan beszéli. A nagy Webster-szótárban van vagy 600,000 szó, azt sürgősen tanuld meg. Aztán van egy párezer slang-szó és kifejezés, igy összesen van, mond­juk, kerek számban egymillió szó. Az egész csak memória dolga s neked jó a memóriád, hiszen emlékszel, hogy a szá­mokat a nácik tetoválták a karodra és családodat is ők irtot­ták ki s te ezért az oroszokra haragszol. . . Az angol szó­rend se nehéz. Egészen egyszerű. Alany, állítmány, t4rgy és a-többi... — Mi az, hogy szórend? — kérdezte tetetett ártatlan­sággal. — Szórend, magyaráztam fölényesen, az a sorrend, amelybe a megtanult szavakat mondani kell. — Miért nem mondod akkor, hogy sorrend? — fagga­tott, majd ragyogó szemmel csodálattal hozzátette: Meny­nyire elangolosodott a kiejtésed! — Hát bizony, folytattam rendületlenül. Mindez köny- nyü, elég, ha az embernek természetes esze van. Az igazi ne­hézség, — és ezt nem titkolhatom el előtted — az angolos kiejtésben ^an. Minthogy egymillió szót már tudsz, vagy tudni fogsz, azt is tudod már, milyen sorrendbe kell azokat kimondanod, most már csak a helyes kiejtés marad hátra. Ennek tanulmányozását nevezik fonetikának. Ehhez se kelj, nagy tudomány, elég, ha füle van az embernek meg egy kis utánzóképessége. Füled pedig van, azt látom. Figyelj hát és okulj! Ha már olyan szamár vagy, hogy nem maradtál egy újjáépülő országban, ahol szükség van minden munkáskéz­re és idejöttél, mert azt hitted, hogy csak terád várnak, mert nélküled /teljesen megbénult volna az amerikai nagy­ipari termelés, akkor most figyelj, te hólyag! A kiejtéshez mindenekelőtt tudni kell, hogy szinte minden hang más, mint az európai nyelvekben. Az ó-hangból van többféle, a rövid i-t sem ismerik magyarul. Az “1” is egészen más, mint a ma­gyarban, az “r” is. Érted? De ez mind semmi. Itt van a th- hailg. Ezt kell mindenekelőtt megtanulnod. Tedd azt a caí'a- los nyelvedet a két fogsorod közé, mintha a végit le akar­nád harapni. Jól van! Most fújj egvet, mintha a té-betüt akarnád kimondani. De ne spriccelj, az anyád! Fordulj el, ha velem beszélsz! Ha lespriccelsz egy amerikait, az leüt, mint egy veszett ebet, te szamár! Hát még ennyit sem ér­tesz a modern pedagógiából? Ezt majd otthon gyakorold, ne itt, nem látod, te hülye, hogy már mindent bevizesitettéi a szobámban? Állj meg, elég! — Már majdnem folyékonyan beszélek angolul! — si­koltozott a szerencsétlen konzervatív magán kívül örömé­Korea ügye a UN előtt ' A teljes koreai * béke és a világbéke azon fog eldőlni, hogy hajlandó-e az Eisenho­wer kormány elfogadni a vi­lágban történt és végbemenő változásokat, vagy továbbra is rá akarja-e erőszakolni szövetségesire a valóságot ta­gadó, mesterkélt politikát, mely a világ egyik felét el­szigeteli a másiktól. Ez a probléma, mely min­den oldalon egyre szélesedő nasadékot támaszt az úgyne­vezett nyugati tömb országai Között is s mely egyre burko- atlanabbul felszínre vetődik, .eljes mértékben mutatkozott x koreai háborúban résztvett nyugati országok UN képvi­selőinek tanácskozásán. Az előzetes tanácskozás célja az volt, hogy a 16 ország közös javaslattal lépjen az Egyesült Nemzetek Általános Tanácsa elé, mely kijelöli a teljes ko­reai béke helyreállítását célzó politikai tárgyalás résztvevőit és meghatározza annak tárgy- sorozatát,. Henry Cabot Lodge, az Egyesült Államok fő UN de­legátusa a sajtó számára adott nyilatkozatban mindjárt az értekezlet, összehívásakor kijelentette, hogy az Eisen­hower kormány ellenzi a Szovjetunió és India részvé­telét a Koreával kapcsolatos politikai tárgyaláson s az U. S. nem megy bele abba, hogy a koreaj kérdésen kivül más probléma is szóba kerüljön, névszerint a Kínai Népköz- társaság elismerése és For- móza kérdése. . Az előzetes tárgyalások, melyek napokon át folytatód­tak az U. S. delegáció Park Ave. 2-es számú épületében levő hivatalában, az Eisenho­wer kormány számára nem hozták meg azt az eredményt, amit, Dulles külügyminiszter és Henry Cabot Lodge remél­tek, illetve követeltek. Ang­lia, Franciaország és Kanada képviselői kijelentették, hogy javasolni fogják az Általános Tanács ülésén a Szovjetunió és India részvételét, a politi­kai tárgyaláson. A tárgyalást megelőzőleg mindhárom országban széles­körű kritikát váltott ki John Foster Dulles koreai utazása. Mint, tudjuk, Dulles utjának végén bejelentették, hdgy ka­tonai szövetség jött létre U. S. és Syngman Rhee között, hogy az Egy. Államok magáé-! vá teszi Syngman Rhee egész Korea egyesítésére' irányuló célját és 90 nap után Délko- rea képviselőivel együtt kivo­nul a béke helyreállítására irányuló politikai tárgyalás­ról, amennyiben az nem ha­tározza el az ország két ré­szének egyesítését, Syngman Rhee és az U. S. akarata alapján. Ugyanakkor Dulles kijelentette, hogy az Egyesült1 Államok semmiképpen nem megy bele abba, hogy a Kí­nai Népköztársaság megkap­ja megillető helyét az Egye­sült Nemzetkben és kiutasít­sák onnan Csang Kaj-sek em­bereit. Winston Churchill angol miniszterelnök, aki néhány órára előlépett a betegség1 kényszeritette visszavonult- ságból, kijelentette, hogy An-! lia semmiesetre sem folytatja részvételét a koreai háború­ban, amennyiben Syngman Rhee megsérti a fegyverszü­netet. Az U. S. News and World Report hálátlannak nevezi az angol és francia kormányo­kat az U. S. akaratának el­lenzéséért, s figyelmezteti őket a dollármilliárdokra, a-' mit U. S. áldozott “érdekük-1 ben.” Ugyanazon számában interv jut közöl Syngman j Rheevel, melyben az kijelenti, hogy minden eszközzel létre i fogják hozni Korea egyesíté­sét s véleménye szerint azj Egyesült Államok Délkoreá- val együtt folytátni fogja aj háborút a “közös cél érdeké­ben.” A 16 ország képviselőinek értekezletén a helyzet any-j nyira kiéleződött, hogy a vé­gén Dullesék kénytelenek voltak néhai látszólagos en­gedményre s belementek ab­ba, hogy a Szovjetunió is résztvegyen a tárgyaláson, azonban azt hangoztatva, j hogy Északkorea és Kina ol­dalán szerepeljen, mint “el­lenség” s ne mint semleges ! ország az Egyesült, Nemze- j tek oldalán. India részvételét í továbbra is ellenezték, azt j hangoztatva, hogy India a j “kommunisták” javára sem-1 ben. — Pardon, lassan a testtel! — csillapítottam. Van egy! másik th-hang is. Azt is meg kell tanulnod. Most tedd a j nyelvedet oda, .ahova mondtam. Próbálj most egy dé-betüt mondani. Fordítsd el a nyelvcsapodat, hogy ne folyjon az a drága nyálad. A nyelvcsap: az uvula. Engedj fel egy kis levegőt a garatodon az orrodba, mintha nyögnél egyet és gyorsan kapd vissza a nyelvedet. Engedd a nyelvedet lapo­san elterülni a szádban, te mafla, mintha csak az egész száj- üreget be akarnád tölteni vele, de gyorsan, te lustaság, hi­szen mingyárt utána más hangot is ki kell ejtened. A nagy erőlködésben majd kiejtette a nyelvét a földre. — Ha ezt is begyakorolod otthon és megteszed, amire oktattalak, akkor perfekt angol leszel. Azután csak figyeld meg, hogyan beszélnek a magyarok, azok, akik már évtize­dek óta felvitték odáig, hogy az USA elnöki székében ülnek. Ha azt mondják: a husbandja painter, a sign-ja kinn van a streeten! — azt már magad is-meg fogod érteni, hiszen az elmúlt száz év alatt az angol-amerikai nyelv egészen elma- j gyarosodott. Értetted, mit mondtam? . I — Nem! — mondta reakciós rokonom. — Inkább el­megyek Kubába a feleségemhez. Minthogy lélektani és pedagógiai találmányokat nem szoktak szabadalmaztatni, modern nyelvtanitási módszere­met ezennel közprédára bocsátom. Alkalmazza mindenki úgy, ahogy legjobbnak látja. Köszönetre nem tartok igényt. Kalandorok kíméljenek. leges. (India volt az, mely eredetileg az UN elé terjesz­tetté a javaslatot, melynek alapján létrejött a hadifog­lyok kicserélésére irányuló egyezmény.) ,. A végén megegyeztek ab­ban, hogy beterjesztik a UN elé Uj-Zéland javaslatát, mely szerint a Szovjetuniót meghívják a politikai tárgya­lásban való részvételre, a- mennyiben Északkorea és Ki­na kérik azt. Ugyanakkor Anglia bejelentette, hogy ja­vasolni fogja India részvéte­lét. Washingtonban nagy izga­lom előzi meg az Általános Tanács ülését, mert az Egye­sült Államok ezúttal nem számíthat többé szövetsége­seinek tégi engedelmességére, amivel megakadályoztak min­den olyan javaslatot, melyet elleneztek az U. S. vezetői. Ezúttal nyílban a béke kér­déséről van szó s mig a múlt­ban csak az önállóságukat nemrég elért ázsiai és arab országok léptek fel nyíltan a koreai háború ellen, most már a nyugateurópai képvi­selőknek is számolniuk kell népeik követelésével. Az UN tárgyalásai heteken át el fognak tartani, azonban a fegyverszüneti egyezmény értelmében a politikai tár­gyalásnak 90 napon belül a fegyverszünet aláírása ptán, október 28-án meg kell kez­dődni. Hogy mi lesz a vég­eredmény, arra egyelőre ne­héz következtetni, hacsak el nem fogadjuk a Wall Street egyik legjobban értesült lap­jának fenyegető jóslatát, mely egyenesen kimondja: Az Egyesült Államok előbb-utóbb “ki fog vonulni a békeérte­kezletről.” ffUlllllUllIJIlJMiMimiui mii in miimiimmiiimi ii unni a Hogy szabadok lehessünk, minden férfinek és nőnek biz­tosítani kell a lehetőséget, hogy jogos érdekeiket a társadalomi­ban megtalálhassák. Különleges előjogokat ne élvezhessenek sem a csoportok, sem egyekek. r~FÉRnR\JHÁK'~: I Alig használt neves gyártmá-'! | nyu, sok rendelésre készült;! i $100 és magasabb értékben,;; 3 $12.75 és feljebb kapható, “ Louis Sanders 11541 First Avenue, N. Y. G. ji | Telefon: RE 4-5043 I a 80 és 81-ik utcák között jj hirdetés felmutatója a vá-;; } sárolt ruhával fehér inget :; j kap ajándékba! ü SÜNNYSIDEON MAGYAR BORBÉLY S. CSÖMÖR & E. BARABÁS 4505 QUEENS BOULEVARD ! ft- 46—46. St közt, a ‘Blia»’ állomásnál Hajvágás nők és féiíiak számára JÖJJÖN ET. EGVSZEH SS ÁLLANDÓ VENDÉGÜNK LLSZ1 I SUNNYSIDE, L. I.. N. Y. I I ! Ill I ■ I II I II III I III I ATLANTIC CITY RALEIGH HOTEL 16 So. Brighton Avenue Free parking:, german cuisine, TV, Verandas. All rcoms with 2 beds and private bath. Rates: Breakfast and Dinner incl. $7.60, 8 and 9 per per­son daily. Weekly $50, 55 and 60. Ocean right at the door. Tel 5-9182 Chan. Wirtschafter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom