Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-08-20 / 34. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Editorial Office: 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Subseription rate in New York, N. Y., U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Daily Journal Assoc., Inc.' •4P». 84 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. — AL 4-0397—0398 AUGUSZTUSI ÉVFORDULÓK E hónap 6-án volt 8-ik évfordulója az első atombomba ledobásának Hirosima városára s 9-én Nagaszaki bombázásának. Az évforduló alkalmából Japánban Hirosima címmel bemutattak egy élesen háboruellenes filmet. Mi itt az Egyesült Államokban szívesen megfeledkezünk ez évfordulókról, azonban Ázsia népei soha nem felejtik azt el. Hirosimában 342,696 ember élt, akiknek több'mint a fele az atombomba áldozata lett s 78,150 életét veszitette. Nagaszaki 252,638 főnyi lakosa közül 73,884 veszitette életét. Hogy mennyi volt ezek közül a gyermek, a felnőtt, a férfi, vagy nő, azt valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, Hogy milyen utóhatása van a bombának azokra, akik életben maradtak, arról csak igen hiányos értesüléseink vannak, azonban tudjuk, hogy igen sok áldozat számára a bomba sírig tartó borzalmat jelent. De milyen utóhatása van Hirosima és Nagaszaki bombázásának az amerikai népre, elsősorban- a munkásságra V... Az utóhatás: az életszínvonal leszállítása, a háborús közgazdaság, a “hideg háború”, a dollár értékének csökkenése, magas lakbérek, magas árak és magas adók. Ugyancsak az atombomba utóhatása: az alkotmány által biztosított jogok nagyrészének megsemmisítése, a fasizmus növekedése, a Smith-törvény alapján indított hajsza, a deportálási hajsza, a Rosenberg-házaspár meggyilkolása s a kísérlet arra, hogy gyülöletkeltéssel és hisztériával megsemmisítsék az amerikai nép józan gondolkodását. Az atombomba utóhatásai azok a fejlemények, melyek hazánkat összeütközésbe hozzák a világ más népeivel. Az ázsiaiak nem felejtik el, hogy a borzalmas fegyvert ellenük használták -először s látták Koreában, hogy milyen munkát tudnak és hajlandók végezni politikusaink és tábornokaink. Afrikában az uránium és egyéb nyersanyagok megszerzése miatt hazánk azonosította magát a gyarmatosítókkal, akik kizsákmányolják és elnyomják a bennszülött népeket. Az európai népek azzal gyanúsítanak bennünket, hogy nem haboznánk akkor sem, ha az atombombát ellenük kellene alkalmaznunk s gyanakvásukat méginkább megerősítette Clark tábornok legújabb fenyegető kijelentése. Ami a bombával térdre kényszeritett Japánt illeti, az (Folytatás a 14-ik oldalon) miiiiiiiiiitiiiiiniiiiinxniiiii(iii«iiuiiuiniiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiniiiMiiiiiiiiiMiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiii'ii'i»iiiMii'iii A MAGYAR ALKOTMÁNY ÜNNEPE (Folytatás az első oldalról) millió magyar férfi, nő, s ifjú szavazhatott. A közhivatalokban, a legmagasabb miniszteri pozícióktól kezdve le a városi és falusi tanácsokig a parasztok és munkások százezrei ülnek. Nem állíthatja és nem állítja senki, hogy az uj magyar alkotmány tökéletes vagy változhatatlan. Mi amerikai, magyarok jól tudjuk, hogy fogadott hazánk alkotmánya is állandó módosításra szorul és a szabadságjogokat biztositó szakaszok csak négy évvel az alkotmány elfogadása után lettek beleiktatva. Az uj magyar alkotmány is módosításra szorul időn- kint. Az idén is módosították egy szakaszát az alkotmány által előirt módon. Egyes rendelkezései megerősítésre szorulnak. De mindezeket tekintetbevéve, megállapíthatjuk, hogy a magyar népnek az alkotmány több jogot biztosit, több jólétet teremtett, mint az urak alkotmánya századokon keresztül. Magának a magyar népnek ezelőtt soha nem is volt alkotmánya. A nép ki volt rekesztve az alkotmányból. Visz- szatükrözdje és logikus velejárója volt ez egy olyan rendszernek, amely következetesen nyomort és pusztulást jelentett a magyar nép legértékesebb és legszélesebb rétegei, a munkásság és parasztság számára., Azért kellett a magyar népnek unosuntalan fegyvert fogni elnyomói ellen, hol Rákóczi, hol Bocskay, hol Kossuth vezetése alatt. Ezért kellett két millió magyarnak kivándorolni Európa egyik legtermékenyebb országából 1870 és 1938 között. Ezért kellett másfél millió magyarnak elvérezni két világháborúban. E sötét korszakok mindörökre lezárultak. Persze vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy a magyar népre még egyszer ráerőszakolhatják a múlt nyomorúságot, pusztulást hozó rendszerét. Az ilyenek, a burbonok, mint a történelemből tudjuk, semmit sem tanulnak, és semmit sem felejtenek. Ez a végzetük. A magyar alkotmány,, véleményünk szerint nemcsak a magyar nép jólétének garantálója, hanem a béke egyik biztositéka. Vele és mögötte a magyar nép harcol önállóságáért, boldog jövőjéért és a békéért és e harca az egész emberiség ügyét szolgálja. August 20, 1953 A fegyverkezési hajsza egyik vámszedöje: A GENERAL MOTORS Charles Ervin Wilson, Eisenhower hadügyminisztere, amikor elfoglalta helyét a hadiigyminiszteri székben — amit tudvalevőleg a General Motors elnöki székével cserélt fel — igy szólt: “Ami jó a General Motorsnak, az jó az Egyesült Államoknak, az jó az amerikai nének.” Kijelentését égbekiáltó bölcsességnek szánta. Egyik nagy gyengeségéről azonban megfeledkezett. Még pedig arról, hogy túlságosan is könnyen ellenőrizhető, vájjon igaz-e, amit, mondott? Hogy mi a jó a General Motorsnak, az közismert dolog. Jó neki a maximális profit. A General Motprs többlettőkéje az elmúlt 34 évben 20 millió dollárról 1805.7 millió dollárra duzzadt, vagyis majdnem megkétszázszorozó- dott. A Gén. Motors évi átlagprofitja 1947—51 öt esztendejében 1156 millió dollárt tett ki. Senki sem vitathatja, hogy ez igen üdvös hatással volt a General Motors üzletj mérlegére. » De mi jutott ebből a pénzösszegből, amely nagyobb, mint bármelyik Wall Street- cápáé, az amerikai népnek? Mi jutott a General Motors autóipari t/öszt 469 ezer munkásának és alkalmazottjának, akik Wilson szerint részvényesei lehetnek a vállalatnak és osztozhatnak a milliárdokon ? A General Motors nemcsak arról közismert, hogy vezet a mammuttrösz- t,ök profitlistáján, hanem arról is, hogy munkásai a legkíméletlenebb hajcsár-rendszert nyögik, hogy vállalatai a legrövidebb idő alatt (5—8 év) használják el “emberanyagukat.” A General Motors munkásainak több mint 60 százaléka a család létminimumát sem keresi meg. Ha kísérletet, tesz arra, hogy elérje legalább a létminimumot és sztrájkkal kényszerítse ki a béremelést, nemcsak a Taft- Hartley és a többi munkásellenes törvény állja útját, hanem az az egyezmény is, amelyet, Walter Reuther, az autóipari szakszervezet vezetője kötött a legnagyobb autóipari vállalatokkal és amely öt évre “lemondatta” a munkásságot, a sztrájk fegyveréről. A General Motors és a többi monoplista vállalat üzleti mérlegére igen kedvezően hat a munkásság korlátlan kizsákmányolásának lehetősége. Amikor azonban a nemzeti jövedelem elosztásáról van szó, akkor a munkásoknak nem jut egyéb, mint, i bér további leszállítása a létminimum alá, az üzemi balesetek számának emelkedése (évi átlag: 15—18,000 halott, még ennél is sokkal több rokkant), a kereset negyven százalékáig emelkedő lakbér, a munkanélküliség~és a drágaság. A monopol-ár kétségen kívül jó a General Motorsnak és a többi trösztnek. Lenyomott bérek és a magasba kúszó monopol-árak kimeríthetetlen forrásai a maximális profitnak. Hasznosnak bizonyult az infláció is. Hasznot húztak abból is, hogy az államadósság 265 ezer millió dollárra nőtt, a magánszemélyek és korporációk adóssága pedig 277 ezer millióra. Az adóprés az ő malmukra hajtotta és hajtja a hasznot, hiszen a kis adófizetők dollárjaiból és centjeiből építették azokat a háborús üzemeket, amelyeket a kormány a trösztöknek ajándékozott; az adóteher alatt roskadozó dolgozók, munkások, farmerek, kisvállalkozók pénzéből táplálják a tőkés világ országai, a gyarmati és függő országok feletti uralmukat. Mialatt az amerikai korporációk profitja 1952-ben elérte a 42 milliárd dolláros csúcsot, az amerikai munkás 32 százalékkal magasabb jövedelemadót fizetett, mint 1949-ben, — az elsőrendű szükségleti cikkek ára mintegy 25 százalékkal emelkedett — a farmerek fogyasztási képessége pedig a háború utáni színvonal húsz százalékával esett. Nőtt és dagadt a profitzsák, de ugyanakkor nőtt, a kisvállalkozók fizetésképtelensége és a csődök száma... Különösen jótékony hatással volt a General Motors üzleti mérlegének alakulására a gazdasági élet militari- zálása és a háború. Már az első világháború tüzében is megsütötte a maga pecsenyéjét, de mi volt ez a második világháború aratásához mérten. A General Motors minden érdeke azt követelte, hogy tüstént hozzálássanak uj háborúk, egy uj világháború szervezéséhez. Elég egy pillantást vetnünk a General Motors üzleti könyveibe, hogy megértsük a tröszt ügybuzgalmát. A General Motors a második világháború alatt közel 14 milliárd dollárnyi kormányrendelést kapott. Ez jó, sőt, nagyon jó »volt a General Motorsnak, s a DuPont tőkéscsoportnak, amelynek ez az autóipari mamuttröszt oszlopos tagja. Nem kevésbbé volt előnyös reájuk a profit tömegének emelkedése szempontjából az atombomba előállítása, amelynek egyik főhaszonélvezője a DuPont. A közgazdaság militarizá- lása a Truman-kormány uralkodásainak évei alatt a fegyverkezési verseny minden addigit felülmúló profitszerzési távlatokat nyitott a General Motprs urai előtt. Több mint négymilliárd dollár értékű kormányrendelést k a p t ak, még mielőtt Eisenhower beült az elnöki székbe é$ Wilson a General Motors elnöki székéből beült a Pentagon, a hadügyminisztérium ötszögének kellős közepébe. Legfőbb ideje volt — mondták a General Motors urai, hiszen főcikkük, az autó már kezdte cserbenhagyni őket, szűkült a felvevőpiac és a profit csökkenését az áremeléssel sem tudták ellensúlyozni. Jelentkezzünk véradásra a Vörös Keresztnél a gyermek- paralizis elleni küzdelemben. A gamma globulin védőszer készítésére sok vérre van szüksége a Vörös Keresztnek. tu in uhui mi un iitiiiiitiniiiiiiiiiiii tlliiiliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniii Követelem a 14 inget s feleségemnek a 12 ruhát Gyöpösfőy Kázmér heti Írása Olvastam, hogy országunkban az idén hárommilió bála gyapot fölösleg van. Ennyi gyapotból, magyarázza a Wall Street Journal, minden férfi lakosnak 14 inget lehetne készíteni és minden nőnek 12 vászonruhát. De még ezenfelül is maradna elég egy olyan egy-yard szélességű végvászon készítésére, amellyel az egész földgömböt 27-szer be lehetne bugyolálni. Hát kérem én nem tartok igényt arra a vászonra, amellyel a földet akarják bebugyolálni. Az én részemet felhasználhatják akár Syngman Rhee, akár Csang Kaj-sek be- bugyolására. De már ahhoz a 14 inghez kötöm magam. Meg a feleségem 12 ruhájához. Mert ugyebár a kormány megadóztat valamennyiünket s ebből az adóból fizetik a farmerek “parity”-ját, azaz pénz- zelik a deficitjüket. Már most, ha felesleg maiid meg, akkor az az adófizetőket illeti meg. Én hát követelem a 14 inget. Nem kérem másét, nem kérek semmit, amiért nem fizettem. Az adópénzemből sok mindent csinálnak, beleértve atombombát. Hát az atombombából nem kérem a részemet, de az ingfölöslegekből igen. Végeredményben a józan ész mégis azt diktálja, hogy inkább a népé legyen az 1,500 millió ing, mint a férgeké, vagy a szué, amely belebujik majd abba a 3 millió bálába, ha sokáig tartják elraktározva. Legfeljebb annyiba megyek bele, hogy miután vastag- nyakú (size 17) kálvinista vagyok és részemre igen bőven kell szabni az inget, hogy 14 helyett 13-at adjanak. De azt osztán kiadják. Azt is olvasom abból a Wall Street Journalból, hogy Benson földművelésügyi miniszter a nagy gyapotfölösleg láttára úgy tervezi, hogy jövőre lecsökkenti a gyapottal bevetett földek nagyságát, azaz arra szólítja majd fel a farmereket, hogy mindegyik csökkentse a gyapotvetés területét. A kormány garantálja nekik; hogy igy is keresnek majd annyit, mint a' nagyobb vetésterülettel, amelyből nekem 14 ing juthatna fölöslegként. És megint csak az én adópénzemből garantálja nekik a “parity” felét. Hát én még mindig a teljes vetésterület mellett szavazok 14 inggel, 12 női ruhával és McCarthy, bocsánat, Syngman Rhee 27-szeres bébugyolásával.
