Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-08-20 / 34. szám

A nagy detroiti találkozó / Irta: DEÁK ZOLTÁN Tizenhét nappal e sorok megjelenése után találkozóra! fognak összejönni Detroit városában a haladószellemü ame­rikai magyar munkások nagy családjának képviselői. Mun­kások, kisüzletemberek, intellektuellek, fiatalok, öregek, két világháború veteránjai, veteránok szülei. Becsületes, épitő munkában megőszült amerikai magyar dolgozók, akik­nek egész életét megszépítette, tartalommal telitette az a tény, hogy életüket nemcsak önmagukért, még csak nem is közvetlen hozzátartozóikért, hanem embertársaikért élték, hogy küzdöttek, harcoltak nemcsak azért, hogy sajátmaguk és szeretteik megélhetését, mindennapi kenyerét biztosít­sák, hanem azért, hogy szomszédjaiknak, munkástársaik­nak, amerikai polgártársaiknak is nagyobb darab kenyér, több jog jusson. És még ezen is túlmenően, kitárták szivü­ket az elnyomottak, az elesettek, a szenvedők irányában, akárhol éltek is azok, akármilyen is lett-légyen színük, val­lásuk, vagy meggyőződéslük. Egész életük minden napján a gyakorlatba vitték át az amerikai nép egyik legnagyobb fiának, Lincoln Ábrahámnak elvét, hogy a legszorosabb kö­telék, a családon kívül, amely embert emberhez fűz, az a kötelék, amely a világ dolgozóit egymáshoz fűzi. Alapjában véve örömünnep lesz ez az összejövetel, bár egyikőnk sem ringatja magát illúziókban ama nagy veszé­lyeket és megpróbáltatásokat illetően, amelyek még mindig Damokles kardjaként függnek az amerikai nép és az ame­rikai magyarság fölött. Tudatában vagyunk, és küzdünk a McCarthyzmus, háborús uszítás, faji megkülönböztetés el­len. örömünnep lesz azért, mert Koreában mégis csak meg­szűnt a vérontás, mégis csak meg lett a fegyverszünet, amelynek eléréséért, egyedül a mi nagysziviü családunk, lapunk hűséges olvasói, a dolgozók, az amerikai néphez és demokráciához sírig hűséges olvasótábor küzdött követ­kezetesen és kitartóan Magyar Amerikában. Soha el nem hervadó érdeme ez a haladószellemü amerikai magyarság­nak. Mi lesz a találkozó célja? Az, hogy olvasótáborunk kép­viselői megtárgyalják annak módozatait, hogy miként biz­tosítsák továbbra is sajtónk megjelenését, amely uj körül­mények között, uj formában végzi a felvilágosítás munká­ját, irányt mutatva, bizalmat öntve azokba, akik rendület­lenül hívei maradtak az igazi demokráciának, a haladásnak s mindenekfölött a békének. E feltételek megtárgyalása közben olvasóink képviselői alapos kritika tárgyává fogják tenni lapunkat a tartalom szempontjából, a kiadóhivatalt lapunk ügyei vezetésének szempontjából. Egyetlen más amerikai magyar lap nem tárgyalja, nem tárgyaltatja meg a szerkesztés és ügyvitel ügyét a legszélesebb nyilvánosság előtt, demokratikus ala- ■ pon az egész olvasótábor- képviselőinek bevonásával. Egye­dül egy olyan lap teheti és teszi ezt meg, amely valóban az olvasói érdekeit képviseli, azok tulajdona, azok jóvoltából és tulajdonában jelenik meg. ' A detroiti összejövetel végül egy országos,^testvéri összejövetel lesz, ama egyre ritkuló alkalmak egyike, ami­kor összeölelkezhet a távolnyugaton lakó progresszív ma­gyar a keleti vagy középnyugati államokban élő, vele egy nézetet valló, egyetlen nemes célért, a testvériségért, hala­dásért, békéért küzdő munkatársával, sokan olyanokkal, akikkel évekkel, évtizedekkel ezelőtt más városban együtt' dolgozott. Meg vagyok győződve, hogy minden olvasónk átérzi a detroiti konferencia fontosságát, szükségességét, hogy ol­vasó csoportjaink minden jelentősebb városban küldenek egy-két, esetleg több delegátust Detroitba. Hiszem, hogy a konferencia sajtónk, a béke eme hathatós fegyvere erősíté­sének, fejlesztésének útjában fontos mérföldkő lesz. ÜIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIMIilllllllllllllltlIllllllllltlIIIIIIIIIIIMI i lllll 111111111111111111111111111 lllllll Ilii llll#«WML*»lllllll A MAGYAR ALKOTMÁNY ÜNNEPE Augusztus 20-an ünnepli a magyar nép az uj alkot­mány, vagy úgyis mondhatjuk, az első, igazi, a nép érdekeit szolgáló alkotmány életbeléptetésének negyedik évfordu­lóját. Az uj magyar alkotmány alapja és talpköve az a tétel, hogy az uj Magyarországon minden hatalom a népé. És e hatalom célja, egyedüli kizárólagos célja a nép jólétének állandó emelése, a nép védelme minden külső és belső el­lenséggel szemben. A magyar nép megelégedéssel tekinthet alkotmányára. Annak védelme alatt és annak szellemében a magyar nép egyre gyorsabb lütemben halad nagyobb jólét .és magasabb kultúra felé. Magyarország ipari termelése ma már HÁ­ROMSZOROSA a Horthy uralom alatt elért legmagasabb termelésnek. Egyedül az elmúlt egy év folyamán 25 szá­zalékkal nőtt a nemzeti vagyon és e növekedésnek haszon- élvezője nem egy maroknyi bankár vagy földesur, hanem az egész nép. Az alkotmány rendelkezései alapján a magyar nép óriási többsége közvetlen részt vehet és vesz az ország kor­mányzásában. Az Idei választásokon például több mint 6 (Folytatás a 4-ik oldalon) Vol. II. No. 34. Thursday, August 20, 1953 New York, N. Y. Egyes szám ára 15 cent Entered as Second Class Matter Dec. 31, 1952 at ffie« of New York, N. Y. under the Act of March 2, 1879« (^'■jNTÉZET^] * • rranciaoTszagi valsag A Párisból érkező legújabb jelentések szerint a francia kormány a fővárosba rendel­te hadseregének legjobb csa­patait, miközben Joseph La- el miniszterelnök ultimátumot intézett a munkásokhoz és. állami alkalmazottakhoz, be-< jelentve, hogy a kormány; minden rendelkezésére álló í eszközt fel fog használni, ■ hogy munkába kényszerítse őket. i így a francia kormány legjobban kiképzett katoná­it, akiket még nem küldtek Indo-Kinába, hogy a “kom­munista támad?-’ ellen har­coljanak, amint az imperia­listák nevezik a gyarmati népek függetlenségi harcát, most a magasabb életszínvo­nalat követelő francia mun­kások, tehát egy uj “kom­munista támadás” ellen állít­ják harcvonalba. • Nemrégiben kimerítően fog­lalkoztunk lapunkban a fran­ciaországi válság hátterével s rámutattunk a követke­zőkre : Franciaországban egy po­litikai rendszer válságáról van szó, mely rendszerben a nép tömegei és a munkásság egyáltalán nincs képviselve a kormányban. A kormányon lévő francia reakció állandó panasza az volt, hogy a kormányok az­ért buknak meg egymásután, mert a parlamentnek túlsá­gosan nagy hatalma van - a kormánnyal szemben s meg­akadályozhatja annak intéz­kedéseit, illetve terveit. La- niel miniszterelnök elérte azt, hogy a parlament, mely nyá­ri szünetre ment, teljhatal­mú intézkedésekre jogosítot­ta fel, hogy az ország pénz­ügyeit “rendbehozza.” Mint várható volt, a miniszterel­nök, aki egyike az ország leggazdagabb nagyiparosai­nak s kinek fő tanácsadója Paul Reynaud, a legreakció-. sabb pénzérdekek főembere, hatalmát mindenekelőtt arra akarja felhasználni, hogy még inkább leszorítsa a mun­kásság amugyis mély pontig zsugorodott életszínvonalát. Franciaország a múltban Európa és a világ egyik leg­gazdagabb országa volt, a második világháború után azonban kormányai teljesen alávetették az ország érde­keit Washington politikájá­nak s annak engedelmes ki­vitelezői voltak. Ez egyaránt áll az összes, egymást követő kormányokra, melye kben csak a vezető emberek külön­böztek, de a politika ugyan­az maradt. Az indokínai há­ború és az Atlanti Szövetség kebelében ráké nyszeritett fegyverkezés katasztrofális gazdasági helyzetbe sodorta az országot, mely egyre in­kább eladósodott s ugyanak­kor egyre súlyosabb terheket rótt a munkásságra és a kis­polgárokra. így a munkássá­gon kívül még a konzervati­vizmusra hajlamos kispol­gárság nagyrésze is szembe I helyezkedett a kormány po- ! iitikájával s követeli az indo- ! kínai háború befejezését s a J fegyverkezési költségvetés ! csökkentését. Ez volna ugyan j is az egyetlen ut az ország ! közgazdasági hely zetének | rendezésére, azonban ellen- ! kezik Wall Street és Wash- j ington akaratával. Az ország államadóssága az indokínai háború és az európai fegy­verkezés közben 1267 milli­árd frankra növekedett és ugyanakkor a nyugati hábo­rús politika washingtoni irá­nyitói olyan hatalmas fegy­verkezési terheket róttak az országra, hogy egész pénz­ügyi és közgazdasagi rend­szerét összeomlással fenye­geti. A háborús kiadások csök­kentése helyett, a Laniel kor­mány, mely a “hideg hábo­rúban” meggazdagoaoa pénz­érdekeltségeket k é p v iseli, minden áron folytatni akar­ja a Washington által diktált politikát s annak céljaira újabb pénzt akar kipréselni a munkásokból, akik azonban megelégelték azt. Ez robban­totta ki a sztrájkokat. Dulles parancsa A nyugati hatalmak leg­utóbbi, washingtoni tárgya­lásán Dulles külügyminiszter kiadta a parancsot, hogy az indokinai háborút minden eszközzel, fokozott mérték­ben folytatni kell. Egyelőre nagyobb amerikai “segéiyt”, több fegyvert Ígért erre a célra, miután a koreai fegy­verszünettél amúgy is sok amerikai fegyver fölösleges­sé válik. Ugyanakkor Dulles ráparancsolt a francia kor­mányra, hogy “‘hozza rend­be” otthoni házatáját, költ­ségvetésében szüntesse meg a deficitet s az indokínai há­ború céljára még többet pré­seljen ki a népből, mint ed­dig tette. * Laniel miniszterelnök ha­. (Folytatás 2-ik oldalon) A DETROITI KONFERENCIA PROGRAMJA Az országos lapkonferencia szombaton, szeptember 5-én, j délelőtt 10 órakor kezdődik a| detroiti Petőfi Klub nagyter­mében, 8124 Burdeno Street; alatt. Bár a program mégi nincs véglegesítve, eddigi tér- i vek szerint a következő lesz. j SZOMBAT Délelőtt 10 óra. Delegátu­sok regisztrálása és elhelye­zése. 11 óra. A vendéglátó Pe­tőfi Kör elnöke megnyitja a konferenciát és üdvözli a vendégeket. A konferencia tisztikará­nak jelölése és választása. Gellért Hugó, a’z Országos Lapbizottság tiszteletbeli el-; nőké üdvözli a delegátusokat.! Jelentés a Nők Világáról i és a többi progresszív jellegű j amerikai magyar lapokról. | Delegátusok jelentése: Tá-i vol és középnyugati államok: I California, Wisconsin, Illino- j is, Indiana, Michigan. Ohio, i Nyugat Pennsylvania. Keleti delegátusok jelenté­sei: Kelet Penna, New Jer­sey, Connecticut, New York. 1 óra: Társas ebéd. 1.45 óra: Rev. Gross A. László, a Magyar Szó kiváló munkatársának üdvözlő be­széde. Dr. Pogány Béla; a Magyar Szó managing editorjának jelentése. 2.20 óra: Jelentés a politi­kai és gazdasági helyzetről. Deák Zoltán. 3 óra:* A Magyar Szó ügy­vezetőjének jelentése. Ros- ner Sándor. 3.30 óra: Hozzászólások és vita a jelentések fölött. 6—8 óra: Uj magyar film bemutatása­8.30 óra: Bankett a delegá­tusok tiszteletére. VASÁRNAP D. e. 10 óra: A Bevándo­roltakat Védő Bizottság és egyéb progresszív detroiti szervezetek képviselőinek üd­vözletei. 10.30 óra: A vita folyta­tása és bezárása. 1 óra: Társasebéd. 1.45 óra: Országos lapbi­zottság választása. Határozati javaslatok. 4 óra: Konferencia bezá­rása. ^ |lt ItlIIIIIIHII nmiiiiiiiMiiiiiiiii'iiiii Ideiglenes szabad- lábrahelyezés NEW YORK. — Dimock szö­vetségi biró augusztus 6-án ide­iglenesen függőben hagyta Bet­ty Gannett és Alexander Bittel- man panaszfeliratát, amelyben ideiglenes szabadlábrahelyezé- sükkel kapcsolatos azon feltéte­leket kifogásolják, amelyeket az ! igazságügyminisztérium akar rájukerőszakolni. Hasonlóan döntött Weinfeld szövetségi biró 1 is Claudia Jones esetében. — ! Mind a három felterjesztes tar- ; gyalását szeptember 15-re tüz- j ték ki. A döntést Sylvester J. J Ryan szövetségi biró fogja meg­hozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom