Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-08-06 / 32. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ August 6, 1953 Nyíregyháza, a 200 éves ifjú város Több megyében fél halad a gabona begyűjtése — Magyarországi riport — VÁROSOK ÉLETTÖRTÉNE- ; TÉRÉ aligha alkalmazhatók a mi, emberéletre megszabott időfogalmaink. A kétszázéves Nyíregyháza sem az aggkor terhes napjait szenvedi, sőt éppen az a ieltűnő, hogy friss fiatalságban ünnepli kétszáz viszontagságos esztendő elmúltát. A níyi- ri síkság ördögfióka-szelei két évszázada viháncolnak az egykori hajduváros házai között, tölcsért mintáznak a könnyű várcsi porból és hirtelentámadt esőkkel lepik meg az utcai járókelőket. “Huzatos város ez a miénk” — mondogatják a helybeliek. akik el sem tudják képzelni az időjárást ilyen feneke- dő, kópé szelek nélkül. “A nyíri siksag meg nem adta fel a harcot a közepébe ültetett város ellen. Szelekkel csatázik ellenünk" — kesergett nekem Nagy- kallóba menet a gépkocsi vezetője. A síkság türelmetlen szélárama azonban nem veszedelmes. Az igazi viharokat a történelem küldte Nyíregyházára, ezek tépázták, rombolták a várost, irtották hősi népét. 1687-«ben Csáky István részesbirtokos feliratot küldött a Szabolcs megyei karokhoz és rendekhez, melyben felpanaszolja, hogy “az elmúlt veszedelmes háborús időben .. Nyíregyháza annyira elpusztult légyen, hogy csak a szél fujdogálná helyeit .. ” Mitől pusztult el? Milyen A Szabolcs megyei dadai járás' e szerény falucskáját hajdúk lakták, Bocskay vitézei, szabadságharcosok, akiknek szabadalmait 1655-ben II. Rákóczi György is megerősítette. Nyakas, megnemrettenő nép élt itt a nyíri hagyományokat ápol- gató, könnyen hadba szálló, szívesen harcoló kurucok. Kezükben többször volt fegyver a kasza, mint aratási szerszám. Ezzel vágták a rendet, aratták az “eletet", ahogy Szabolcs-Szat- m árban a búzát nevezik. De az élet nevében, a szabadságért gyakorta kovácsolták egyenésre ezeket a kaszákat s akkor a császáriak, az elnyomók rendjét vágták. Hullott is a rend ott, ahová a hajdukasza suhintott. Bocskay fejedelem legjobb vitézei .kerültek ki innen, a török elleni véres harcok hősei és Esze Tamás, Kis Albert mezítlábas talpasai, akik örömest hagytak el otthont, családot, hogy Rákóczi Ferenc ármádiájában kivívják a maguk elbito- rclt jogát. Nyíregyháza majd egy évszázadon keresztül mentsvára volt a bántalmazottaknak, jogfosztottaknak, nem esektől üldözötteknek. Szabolcs dölyfös urai dekrétumot is nyújtottak át emiatt a felséges Habsburg császárnak, elpanaszolva, hogy “a nyíregyháziak sok violenciát cselekszenek. Nemes emberek házára rámennek, lövöldöznek, vagdalkbznak és egyéb féle sok injuriákkal terhelik vármegyéjüket, jobbágyait az nemességnek elhordják, költöztetik s közéjük szállítják . sem felségednek fizetni nem akarnak semminemű adót és fizetést sem akarnak az vármegyével együtt sup- portálni .. ” A “hajdú-hiszekegy” Az 1750-es években annyira megfogyatkozott már a nyíregyházi. hajdunép, hogy Károly Ferenc gróf és báró PaLtsayné Petheő Rozália birtokosok jobbágykéz hijján kénytelenek voltak vetetlenül hagyni földjeiket. 1752 április 29-én Károlyi gróf a vármegyei gyűlés elé járult azzal a kívánsággal, hogy engedjék meg neki Nyíregyháza betelepítését. Elutasították, kinevették. A szabolcsi történetíró szerint “visszaemlékezvén Nyíregyházának régi hatalmaskodásaira, ellene mondtak e szándéknak, félvén különösen attól, hogy majd, ha nagyobb erővel lesznek, ismét ide fognak szökdösni a megyei földesurak jobbágyai Féltek -a hajdú- hagyományoktól, a kurucvirtus- tol, a nép lelkében kiolthatatla- nul élő szabadságeszméktől, a- ' melyet “hajdu-hiszekegy"-nek I hivott a nyiri paraszt. Elvetették Károlyi javaslatát s csak egy évvel később változtatták meg döntésüket, miután a gróf I ünnepélyes Ígéretet tett, hogy I egyetlen Szabolcs megyei lakost I sem vesz a telepítendők közé, J egyetlen hajdút, egyetlen rebel1 üst sem I I AZ UJ VÁROS első polgára Petrikovics János csizmadiamester volt, akinek vezetésével háromszáz evangélikus vallásu szlovák telepes-jobbágy szökött ide Harruckern báró szarvasi hitbizományárói' Károlyi gróf védelmet ígért az üldözött Luther hitüeknek, jobbágyoknak, nemeseknek egyaránt. Földet Ígért és kevés robotot, emberséges életet. Jöttek hát Mezőbe- íényből, Békéscsabáról, Tótkom- ! iósról, Orosházáról, Gúláról, Zó- yomból, Borsodból, Honiból, í Gömörből és Nógrádból, még a í Pest megyei Cinkotáról is, ösz- szevéve vagy háromezer kétké- A ember, nincstelen, dologhoz ; értő. ' Bokortanyákra osztották fel x földet, közösen művelték, hogy [ igyesült erővel több jusson az I _hes szájaknak. És minden rendben lett volna, ie meg az első aratást sem ér- I .tették meg, máris kitört a veszedelem. összefogott a világ Nyíregyháza elien. Pusztulását követelte a megye,* Mária Teré- jia császárnő és végtére még a .római pápa is !... Úgy kezdődött, hogy a tokaji plébános protestációt nyújtott je a rendekhez, hogy Nyiregy- . tázán istentelenseg vagyon, -mennyiben nem az egyedül id- .ezitő pápás hitét vallja az ot- I .ani nép, hanem a gyalázatos ] ^utherét. Nosza, beavatkozott nyomban a viszályba Barkoczy jgri püspök Őeminenciája, követelvén, hogy Károlyi menesz- jze világgá az eretnek telepeseket. ő mozgatta meg a becsi jezsuitákat is a nagy ügy érdedében és ók meggyőzték Mária Teréziát arról, hegy Nyíregyházát el kell pusztítani. Ráírattak őfenségével a megyére, hogy nenesszék világgá az istenteleneket, dúlják szét templomukat, c Kétszáz év rettenetesen nagy dő, de egy városnak — mely nár születése évében ekkora történelmi próbát állt ki — .neg se kottyant. 1950-ig Nyir- .gyháza volt a legfiatalabb magyar város. A VÁROS, mely Krúdy Gyulát, az Írót és Benczúr Gyulát, x festőt adta népünknek, ma fiatalabb, mint valaha. Pedig1 íz elmúlt években uj varosala- j utasok elragadták tőle a “leg- i fiatalabb” cimét; már. nem ben- | rminja a magyar térképnek I többé. Népünk békés épitömun- .aja megteremtette Sztálinvá- ost, az acél városát, Komlót, i szén városát, Inotát a fény városát és békevárost emel a ‘dimbes-dombos Saj óvölgyben, Kazincbarcikán. Kétszáz éven át Nyíregyháza mindig viszályok, ármánykodás, harcok szintere volt. Ma már a béke költözött falai közé, a békés alkotómunka neveli még nagyobbá. 1945 előtt a várost néhány ember uralta: Kállay Miklós, Mikecz Ödön, a Thuránszky- család, Mayerszky, Ungár, Wirtschafter és a mindenkori polgármester. A Nyírség fővárosában uralkodtak^ évtizedeken keresztül a legromlottabb polgár- mesterek, közülük is kitűnik méltóságos Bencs Pál, aki a sóstói utón városi inségmunkások- kal emeltette magának azt a luxusvillát, amelyre ismeretien kezek a harmincas évek közepetáján rápingálták öles 'betűkkel: “Lcpta-lak.” A szabadság, a' teremtő béke Írja most már a város történetét. A Beloiannisz-teren épülő pompás irodaház homlokzatán tábla hirdeti: “BÉKEÉPITKEZÉS!” Az ország egyik legmodernebb épületóriása születik itt 12 és félmillió forintos beruházással. Száznegyven irodaházi szoba és 18 összkomfortos lakás lesz ebben az épületben, amely arról is nevezetes, hogy: ez az első háromemeletes ház Nyir- jgyházan. NÉHÁNY hónapja repedezni dezdett a Nyíregyházához tartozó polyákbokori tanya iskolájának falai. A Kállayak, Mikeczek, Bencsek ugyanis’ vályogból és sárból emeltek egyszobás “tanintézeteket” a Nyirség tanyai gyermekeinek s ez a polyákbokori volt talán a legszégyenletesebb. Rogyadozó falát kimarta az eső és a felszivárgó talajvíz, ideje volt éppen uj iskolát építeni ebben a városrészben. De amig felépül a nagyiskola, addig se kell málladozó falak között tanulni a polyákbokori iskolásoknak. Nyíregyháza építői nem engedik! A Béke Világtanács budapesti ülésének tiszteletére az iroda- házépitkezés sztahanovistái felajánlották: társadalmi munkában felépitik téglából, betonból az uj iskolát. Hiszen ók — büszkén nevezik igy magukat — békeépitők! .. Az elmúlt vasárnap már a falegyenig jutottak s talán az idei évzáró vizsga | már az uj épületben lesz, ame- 1 lyet “Békeiskolának’’ neveznek, NYÍREGYHÁZA a béke városa lett. A legutóbbi napokban ötven uj békebizottság alakult a városban, amely úgy tekinti, I agy várja a béke vezérkarának tagjait, mintha azok a nyiregy- názi nép vendégei lennének. És hadd követitsem üzenetüket: — Jöjjetek közénk, drága barátaink! Fellobogózzuk városunkat, virágot rakunk ablakainkba, üljetek asztalunkhoz . Szeretnénk kézetrázni veletek és ha nem is értjük egymás beszédét, olvasni fogtok tekintetünkből és megértitek majd azt a szót, a- mely minden érzésünket összemarkolja: — Béke .. Ember György A SZIAKHANOV MUNKÁRÓL Amerikában és más nyugati országban még mindig! igen sok olyan munkás van, j aki nincs tisztában a sztak-1 hanovizmus lényegével és aki — saját tapasztalatai alapján — azt hiszi, hogy egy munkás csak akkor tudja fokozni a termelését, ha megerőlteti, ha hajszolja magát^ A tőkéssajtó, melynek rendes körülmények között nem igen vérzik a szive a munkások sorsáért és amely sztrájkok idején kivétel nélkül mindig á munkaadók oldalán áll, a népi demokráciák munkásaiért nap-nap után krokodilkönnyeket ejt -és szüntelenül magyarázz olvasóinak, hogy miként ‘hajszolják’ "a munkásokat a-népi demokráciákban. E kérdésben kért valaki felvilágosítást a Magyarok Világszövetségétől. A szövetség válaszát, közérdekű mivoltára való tekintettel alant leközöljük: “Hogyan érik el a dolgozók a magas termelési „ százalékokat? — kérdezi levelében és kifejezi aggályát, hogy az a rendkívüli erőfeszítés hamarosan a munkás “kiégéséhez” vezet. Megnyugtathatjuk, hogy élenjáró dolgozóink, sztahánovistáink kimagasló eredményeiket egyáltalán nem fizikai megerőltetes- sel érik el. Elképzelhetetlen is volna, hogy valaki — bármennyire is igyekszik “sietni” a munkájával — egyik nap tízszer vagy még többször annyit termeljen, mint az előző napon. Világos, hogy ez a legnagyobb ertfeszités- sel is lehetetlen. . . A nagy százalékok “titka” egészen másban rejlik. A dolgozók gondolkoznak: hogyan lehetne a munkát uj módszerrel, könnyebben, gyors abban, eredményesebben elvégezni ? A gondolkozás eredménye a sok-sok könnyítést jelent. A : sokezer újítás, észszerüsités, melyek mindegyike sok-sok anyag- és időmegtakarítást, gyakorlatban kipróbált és jól bevált módszereket azután az egész iparág átveszi. . . Újítások segítségével ért el például Gát Efnő, ‘a Element Gottwald-gyár szerszámalaka- tosa a “Felszabadulási Héten” egyik napról a másikra 1,700, majd 2,000 százalékot, vagy Szodorai István esztergályos 1,500 százalékot... Uj módszerek alkalmazásával fejezte be Pioker Ignác 1953 márciusában 1957. évi tervét. . . Ezek a munkások természetesen már nem gépiesen dolgoznak, nem szükséges rossznak, lélektelen robotnak tekintik a munkát, hanem valóságos tudósai, művészei szakmájuknak, elsajátítják annak minden csinját- binját, állandóan tanulnak, szakkönyveket olvasnak, előadásokat hallgatnak.. .Muszka Imre esztergályos például már 14 ujitást alkalmazott a gépén és ezzel többszörösére emelte teljesítményét. .. Sorolhatnánk a példákat a végtelenségig, hiszen már bet-. Külföldi születésűek figyelmébe! A Külföldieket Védő Bizottság: magyar osztályának irodája: 22 East fifth Street ről 130 East 16th Streetre lett áthelyezve. — Magyarországi riport —■ A begyűjtési minisztérium jelenti julius 20-án: Az őszíárpa aratása országszerte befejeződött. Befejezéshez közeledik a kenyérgabona aratása is. Az utóbbi napokban több megyében meggyorsult a behordás üteme. A nógrádmegyei Szikáron például az aratást julius 15- re fejezték be és brigádokat alakítva versenyben hordták be a gabonát. A község dolgozó parasztjai az ősziárpa cséplését már befejezték és a cséplőgéptől telj esitették árpabeadási kötelezettségüket. A megyében a zelmult hé ten fokozatosan, napról- napra növekedett a begyűjtött gabona mennyisége. Meggyorsult a gabonabegy üjtés Békés megyében is. Julius 13 és 15 között például a naponta begyűjtött gabona mennyisége kétszeresre emelkedett. Komárom megyében 15-én több mint tizszerany- nyi gabonát gyűjtöttek be, mint 13-án és ötszörannyit, mint 14-én. Bács megyében háromszorosára nőtt a naponta begyűjtött gabona mennyisége. Fokozódott a begyűjtés üteme Fejér, Győr. Pest, Szabolcs és Szolnok megyében is. Néhány termelőszövetkezet, igy a mindszenti Lenin, a hajdúnánási Dózsa és a hala- tonszárszói Béke tsz már renden gabonabeadási kötelezettségét teljesítette. Egyes helyeken azonban utóbbi napokban nem haladt megfelelően a begyűjtés. A cséplőgépeket nem az előre megállapított terv szerint ál- litották munkába. Ez történt Zala megyében, ahol az árpa cséplése még jól haladt, de a kenyérgabona cséplésével már több helyen elmaradtak. Somogy megye több községében előfordult, hogy a cséplőgépek üzemképtelennek bizonyultak. Lengyeltótiban például öt cséplőgép közül csak három működik. Az ilyen hibák hátráltatják-a megyében a gyors cséplést és a gabona- begyűjtést is. Ezeket a hibákat sürgősen meg kell szüntetni. Gyorsítani kell a cséplést és a begyűjtést Vas, Veszprém. Hajdú, Csongrád és Tolna megyében is. venezer sztahánovistánk és több tízezer újítónk van, a számuk napról napra emelkedik . .. Ilyen mozgalom természetesen csak ott lehetséges, ahol a dolgozók tudják, hogy nem a gyártulajdonosoknak, hanem sajátma- guknak dolgoznak, nem fenyegeti őket a munkanélküliség réme, s munkájuk eredményét maguk élvezik.” A győri Wilhelm Pieck-gyár dolgozói részére az idén újabb egészséges lakóházak épülnek. Jelenleg hat háromemeletes i lakóházon dolgoznak az épitő- munkások. 148 lakás már j csaknem teljesen elkészült, j Négy háromemeletes lakóház- j ba még augusztusban, két lakóházba pedig előreláthatólag I szeptember végén beköltöz- I hetnek a lakók.
