Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-08-06 / 32. szám
August 6, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ “A magyar történelemnek” jelentős állomása 1703 június 14-e: ezen a napon találkozott II. Rákóczi Ferenc, a nagy szabadságharcos Rákó- .cziak utolsó sarja a jobb- bágyok felfegyverezett hadával, akik jöttének hírére az ország határára sereglettek: “Amikor messziről megláttak engem, letérdeltek, és orosz módra keresztet vetettek — emlékezett vissza Rákóczi— bőven hullatták örömköny- nyeiket és ez kifakasztotta az én könnyeimet is. Beálltak katonáim közé és soha többet, el nem hagytak”. Az ország legnagyobb birtokosa a nincstelen parasztok és elszegényedett nemesek felkelésének élére állt. — Vezetésével Esze Tamás tiszaháti mozgalmából hatalmas nemzeti szabadságharc bontakozott ki. II. Rákóczi Ferenc — bár alig volt 27 esztendős — politikai éleslátásával messze kiemelkedett kortársai közül. Felismerte azt, amit előtte egyetlen magyar főur sem látott világosan: hogy az ország fügetlenségéért csak a jobbágytömegekre támaszkodva lehet, eredményesen harcolni. Ősz tályhelyzete, életformája, a kor társadalmi előítéletei következtében azonban csak hosszú fejlődés után jutott el erre a fokra. Gyermekkorának feledetjie- tetlen emlékeit, melynek hősi ideje a császáriaktól ostromolt Munkács várában, bá- torlelkü édesanyjának Zrínyi Ilonának oldalán töltött három esztendő volt, nem ho- mályositotta el a neuhausi jezsuiták német nevelése. Hazatérte után birtokainak tönkrement volta, a császári katonaság erőszakoskodása, jogtalan bánásmódja jobbágyaival, félreérthetetlenül felfedte előtte a Habsburg- gyarmatositás valódi voltát. Mikor az ország helyzetének változtatására gondolt, mégsem jutott túl a külföldi se- git.ségre épitő főúri összeesküvés tervén. Ennek a tervnek életképtelenségét mi sem bizonyítja jobban, mint az a kudarc, mely a legelső kísérlet után bekövetkezett. A Lengyelországban bujdosó Rákóczit mégis csak hosszú töprengés után győzi meg a hegyaljai jobbágyok követsége arról, hogy függetlensegi harcot csak a jobbágytöme- gekkel való szoros összefogásban lehet indítani. A jobbágyság hazaszerete nyerte meg a szabadságharc számára Rákóczit. A fiatal fejedelem világosan látta az elébe tornyosuló nehézségeket “Még visszavonulhattam volna — írja — és volt is rá nagy okom, de bátorított és erősített az a szándék, hogy megérdemeljem a nép bizalmát és szeretetét”. RáKoczi Ferenc személyében a magyar fügetlenség kivívásáért semmi áldozattól vissza nem riadó hős került a nemzet élére, olyan ember, aki a magyar nép kiváló fia volt és benne mint egy viz- cseppben a nap sugarai, úgy tükröződtek a magyar nép összes kiváló tulajdonságai. Bátorsága, rendíthetetlen hazaszeretete, politikai érzéke messze kortársai fölé, a magyar nép hivatott vezetői közé emelték. RÁKÓCZI, A SZABADSÁGHARCOS Rákóczi a szabadságharc megindulásának első pillanatától kezdve felismerte, hogy a meginduló háborút, csak akkor lehet eredményesen végigharcolni, ha a közös ellenség ellen az ország minden lakója öszefog társadalmi helyzet vagy vallási különbség nélkül. A nemzeti összefogás megteremtésének jegyében bocsátotta ki Brezan várából hires kiáltványát: “Minden igaz magyar, haza- szerető és édes országunk régi dicsőséges szabadságát óhajtó, egyházi és világi, nemes és nemtelen, fegyverviselő és otthonlakos igaz magyaroknak”. Rákóczi alapvető politikai feladatának a nemzeti összefogás megteremtését, tekintette. Ennek az öszefogásnak a megteremtéséhez, a nemzeti függetlenségi harc kibontakozásához azonban Rákóczi személyes vezetésének meggyőző erejére volt szükség, mert — Rákóczi szavaival — “Az én személyem volt az, amely az én hazám, az én őseim tekintélyénél fogva az egyformán gondolkodók szándékait egyesíteni birta”. Személyes tekintélye sokban hozzájárult ahhoz, hogy a nemesség csatlakozott s a főnemesek soraiból, ha kis számban is, de a szabadság- harc mellé álltak. Végső so-j ron azonban Rákóczi céltudatos nemzeti politikája nyerte meg a szabadságharc számára a birtokososztályt. Minden erejével, tehetségével a nemzet szabadságának kivívásáért harcolt,. Vállalt feladata mellett rendíthetetlenül kitartott. A szábad- ságharc második esztendejében felajánlották neki a len- gyeli trónt, de a királyság csábitó Ígérete nem tántorítja el: — “A háborút saját hazám szabadságáért kezdtem — irja — neYn tartottam illőnek, sem becsületemmel összeférhetőnek, hogy cserbenhagyjam hazám érdekeit, egy idegen koronáért és saját előnyömért.” Fáradhatatlan szervező- munkával megteremti a fegyvert fogott jobbágyoknak hadviselésben még gyakorlatlan tömegéből dicsőséges i harcokat vivő kuruc hadsereget. Biztosítja a hadsereg mindennemű ellátását: a fegyver, felszerelés, egyenruha nagyrésze a Rákóczi mun- j kája nyomán virágzásnak in- j dúlt hazai ipar termékeiből került ki. Az óriási kiterjedé-1 sü Rákóczi birtokok minden jövedelme a háború szükségleteire ment. Rákóczi családi boldogságát, elkövetkezendő éveinek nyugalmát, vágyóiét, életét, mindenét, felál- lozta a szabadságharcért. A j. szabadságharc vezére volt a szó valódi értelmében; zokszó nélkül viselte a hadiélet fáradalmait, soha nem kerülte a veszélyt, a szabadság- harc öt nagy csatája közül hármat személyesen vezetett. Szivvel-lélekkel a nép jgyét szolgálta, a függetlenség kivívásának szentelte maját. Ugyanezt az odaadást megkívánta a vele együtt j harcolóktól is: “Nem kívánok sem kincseket tőletek, sem nás egyebet az igaz magyar delmükkel. A szabadságharc hanyatlásának idején Rákóczi egyéniségének uj oldala mutatkozik meg. A gazdasági nehézségek, a nemesség önzése, a jobbágyság háttérbeszorulá- sa, Bécs aknamunkája s a klérus bomlasztó tevékenysége, de végső soron a külpolitikai helyzet , rosszrafor- dulása a szabadságharc bukását készítik elő. Rákóczi ebben a válságos időben törhetetlen bizalommal, mindig újabb és újabb terv felvetésével próbál segíteni a szabadságharc ügyén. Könyörtelenül leszámol az árulókkal. Az események világossá teszik előtte azt, amit a szabadságharc felfelé ívelő szakaszának idején nem látott világosan: a jobbágyság szociális felemelése, érdekeinek biztosítása, a nemzeti összefogás tartósságának s a szabadságharc győzelmes végigharcolásának egyetlen záloga. Az 1708-i jobbágyrendelete azonban, melyben a végsőkig kitartó jobbágyok számára örökös szabadságot, a földesúri terhek kötelékéből való szabadulást biztosított, már elkésett. A külpolitikai helyzet megváltozása feltarthatatlanul a szabadságharc bukását vonta maga után. Rákóczi még a moszkvai segítségben bízva, annak megsürgetésére Lengyelországba utazik. Soha többet nem térhet vissza az országba. Nagy Péter a svéd intervenció és a törökök támadása miatt diplomáciai támogatásnál egyebet nem. adhat s Károlyi Sándor, a Rákóczi távolléte alatt a főve- zérséggel megbízott főur 1711 tavaszán Nagymajtény- nál leteszi a fegyvert s megköti a szatmári békét. Rákóczi soha nem ismerte el ezt a békékötést, “jégen irt békének” mondta. Inkább az örök bujdosást választotté, mintsem, hogy elfogadja a császár megaláz» feltételeit. Rákóczi ügye, a magyar fügetlenség kivívásáért indított háború elbukott, de emléke az egész 18 századon át harcra buzdító erő. A jobbágyság soha nem felejtette el a fejedelmet, bujdosásáról népmesék, dalok születnek s még halála után is visszavárja őt. 1848-ban, mikor ismét fegyvert fog a magyar szabadságának kivívásáért, Rákóczi neve töretlen fénnyel ragyog: “Hazánk szentje, szabadság vezére^, Sötét éjben fényes csillagunk, . .Oh Rákóczi, kinek emlékére Lángolunk és sírva fakadunk.” . . (Petőfi Sándor: Rákóczi) Rákóczi ‘ügye ma vált valósággá a magyar nép számára. Szocializmust épitő dolgozók előtt a magyar múlt nagy szabadságharcosának II. Rákóczi Ferencnek alakja ragyogó példakép, mely megmutatja, “hogyan kell élnie, dolgoznia, harcolnia a magyar nép függetlenségéért.”. Várkonyi Ágnes II. Rákóczi Ferenc bátor szívnél, hogy azt a magaméval összekapcsolván, veletek éljek és haljak.” A kuruc katonák végtelen szeretettel és bizalommal viseltettek mindig a fejedelem iránt; a jobbágyfolyamodványok közvetlen hangja örök bizonysága a jobbágyok szeretetünk és ragaszkodásának. A hozzáfordulók panaszainak elbírálásában Rákóczi legtöbbször a jobbágyok érdekeit tartja szemelött. Kortársai között egyelen főnemes sem volt, aki olyan megértéssel fordult volna a szegény nép felé, mint Rákóczi. A szövetkezett rendek bizalma Rákóczi Ferencet, a szécsényi országgyűlésen vezérlő fejedelemmé választja: “Nagyon érzékenyen érintett a nemzetnek az a szeretete és bizalma, mellyel ebből az alkalomból megajándékozott, amikor korlátlan hatalommal bízta rám a politikai, katonai és pénzügyeket.” Rá kell azonban mutatnunk arra is, hogy Rákóczi bármennyire is kiemelkedett kortársai közül, a kor társadalmi konvencióit mégsem tudta teljes mértékben leküzdeni. Osztálykorlátai a szabadságharc lényeges kérdéseiben meghatározták magatartását. Világosan látta a nemesség önzését,' a katonai és politikai vezetést mégis a nemesség számára biztosította, még akkor is, ha az nyilvánvalóan a jobbágyság rovására ment. A hadseregben i magasabb tisztikar soraiban nem emelkedhetett az egyszerű jobbágykatona, bármennyire hősiesen harcolt is. Bottyán János tábornokban Rákóczi felismeri a páratlanul tehetséges hadvezért, de főnemesi tisztjeinek hatása alatt Bottyánt egyszerű származása miatt nem emeli a legfelsőbb vezérkarba. A szabadságharc felfelé Ívelő szakaszában nem rendezi véglegesen a jobbágykérdést sem. A diplomata Rákóczi alakja teljes nagyságában csak akkor tiinik elénk, ha megvizsgáljuk Rákóczi külpolitikái működését. A legnagyobb biztonsággal méri fel az euró- •oai erőviszonyokat, részletekig menő pontossággal ismeri az európai politika minden kérdését. Külpolitikai téren 1707 novemberében érte el a legnagyobb eredményt, amikor szövetséget, kötött vele I. Péter orosz cár, a felemelkedő Oroszország nagy uralkodója. Nagy Péter volt az egyetlen uralkodó, aki felismerte Rákóczi nagyságát, a kuruc szabadságharc európai jelentőségét s maga kereste a szövetséget a szövetkezett magyar rendekkel és fejeJL Idei lisztből készül már a kenyér sége is kiváló. A kenyérgyár laboratóriumának asztalán két felvágott “kísérleti cipó” hever. Az egyik magasabb, szebb, spongyásabb. — Ez készült az uj lisztből — mutatja Hűnek Sándor a laboratórium mérnöke. — A friss, uj lisztből kezdetben általában nem olyan, jó dolgozni, mert kevesebb a sikértartalma, roszabb a ‘tartása’, ‘visszapuhul’ sütés után. Ezzel a liszttel azonban, az eddigi friss tapasztalatok szerint, nem lesz ilyen problémánk. Jóminőségü kitűnő liszt az idei. . A kenyérgyár dolgozói azon igyekeznek, hogy a jó lisztből jó és sok kenyeret készítsenek. Éjjel-nappal készül a kenyér. Villámgyorsan, szorosan együttműködve dolgoznak a kemencemunkások. Az ízletes, jó kenyér bizonyítja, hogy igyekezetük nem eredménytelen. De az eredményeket nem szabadna olyan látszólag kis hibáknak sem ierontaniok, mint az," hogy a Sütért, teherautóin nincsenek polcok, s a frissen sült kenyereket egymás, tetejébe rakják, s azok bizony sokszor összenyomódnak, “megszalonfiásodnak.” A kenyérgyár dolgozói örülnek az uj lisztének. —Jó érzés az, hogy már az uj termésből dolgozunk — mondja Buday Imre kisütőmunkás.— Tudom jól, mennyi áldozatos munka rejlik benne. Rajtunk a sor, hogy betetőzzük ezt, a munkát, sok és jó, Ízletes kenyeret aljunk a dolgozóknak. miaapesi, junus Z4. A Fővárosi Kenyérgyárban ezen a hajnalon is ugyanúgy folyik a munka, mint máskor. A fürgekezü kemencemunkások sebesen vetik be a kenyereket, a teherautók is éppoly hamar telnek meg frissensült, jósza- gu, pirosbarna kenyérrel. A dagasztógépekbe ezen a napon is sebesen ömlik a hófehér liszt... Ez a liszt mégis más, min', a tegnapi. Már az idei termésű búzából készült. Az uj kenyér jóizében már benne van az icjei tavasz sok langyos esője, az idei nyár buzátérlelö napsütése. Sokféle liszt van a kenyérgyár raktárában. Az egyik zsák baranyai, a másik csongrádi, a harmadik talán hajdumegyei búzából őrölt lisztből duz^ád. Millió és millió dolgos,kéz munkája, dolgozó parasztok, traktorosok, kombájnosók, cséplő- és malommunkások szorgalma kellett ahhoz, hog/ ezen a napon a budapesti asszonyok már a szép ropogós ujkenyér- ből szelhessenek gyennekük- nek, hogy az üzemi éttermek asztalán idei kenyér mosolyogjon. A kormány programijának, s az idei bő termésnek már meg van a látszata a kenyérellátásban is. A kenyérgyárakból 10 nap óta több fehérkenyér kerül ki, mint azelőtt. A bevásárló háziasszonyok örömére az ösz- szes kenyér hetven százaléka fehér. Nemcsak menyiségben gazdag az idei termés, a minő-
