Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-12-31 / 52. szám

December .31, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Elkésett világuralmi tervek Néhány észrevétel Wall Street kai- cs belpolitikájához 1946 óta a Wall-streeti oligarchia, Amerika igazi uralkodó kiikkje kommunizmus elleni hábo­rúval van elfoglalva, hideg és tüzes háborúval. E keresztesháboru ideológiailag#a Vatikán, poli­tikailag az 'Egyesült Államok vezetése alatt áll. A keresztesháborut főleg az amerikai oligarchia pénzeli, legnagyobb részben közpénzekből, illetve az adófizetők pénzéből. A programm: kommu- nistaellenes propaganda, közgazdasági segély azok számára, akik a kommunizmus ellen harcol­nak, fegyverek a kommunistaellenes elemek szá­mára, pénzalap létrehozása a felforgatok számára a világ szocialista államaiban és mint végső esz­köz: háború, mint Koreában, Indo-Kinában és Malájföldön. Az Egyesült Államok jelen történelmének fő­pontjai; a könyvégetés, a munkától való meg­fosztás. a “felforgatok” bebörtönzése és villamos­székben történő kivégzése. A tudomány és tech­nika megfeszített erővel dolgozik, hogy tökélete­sítse a “kommunizmus” elleni fegyvereket és technikát. A diplomaták, közgazdászok és kato­nai szakértők azzal készülnek a Nyugat védelmé­re, hogy visszaállítják az európai kapitalizmust, betapasztják birodalmak omladozó falait, közös nevezőre hozzák közgazdaságukat és nyugateuró- pai hadsereget létesítenek. E vállalkozások céljai- re szükséges pénzalap több mint a fele és kez­deményezés legnagyobb része Washingtonból származik. Hét év alatt az Egyesült Államok 28 billió dollár főnyi segélye inent Nvugat-Európá- ba. Franciaországban, Hollandiában, Olaszország­ban és Nvugat-Németországban a segély túlnyo­mó részét a római katolikus irányítás alatt lévő kormányok kapták. Hogy duplán biztosítsák a dolgot, Nyugat-Európa vizein amerikai hajók cir­kálnak' s a repülőbázisokat amerikai repülőgépek és személyzet foglalják el. Az európai hadsereg amerikai tábornok parancsnoksága alatt áll. Általában hasonló politika folyik Ázsiával —ezemiiep_ha kisebb mértékben kifejlesztve is. E földrészen egyébként Washington évek óta köz­vetlen, vagy közvetett lövöldöző háborút folytat a “kommunisták” ellen. A központi elgondolás Ázsiával kapcsolatban, minden jel szerint az, hogy az Egyesült Államok felszerelje és begyako­rolja az ázsiaiakat Csang Kaj-sek és Syngman Rhee uralma alatt, hogy azok öljék áwiai testvé­reiket. Ha ez a stratégia csődöt mond. amint Ko­reában történt és Indo-Kinában, akkor nyugati katonai személyzetet alkalmaznak, nyugati ka­tonai eszközöket s amellett bojkottot, fekete lis­tát s blokádot, mint Kina esetében s közben újból felfegyverzik Japánt, hogy mint helyi rendőrügy­nökség segítse végrehajtani Washington politi­káját. Wall Street célja az amerikai imperialisták, vagy hogy rövidebb kifejezést használjunk, Wall Street programmjának két általános célja. Az első cél megerősíteni az Egyesült Államokat, hogy a világ vezetője legyen. A második cél kor­látozni, majd szétrombolni a kommunizmust. Az általános cél mellett Washington politikájának különböző más céljai is vannak: 1. jóakarat épí­tése az Egyesült Államok iránt, 2. a régi szövet­ségesek megtartása és újak szerzése, .3. győzel­met elérni Koreában, 4. egyezményt létrehozni az angolok javára Iránnal, Törökországgal és Egyip­tommal; 5. győzelmet elérni Indo-Kinában, a franciákkal; 6. a választások befolyásolása a nyugateurópai országokban; 7. Kina közgazdasá­gi és politikai blokád alá helyezése; 8. Peron Ar­gentínája délamerikai befolyásának ellensúlyo­zása; 9. a szocialista országok megbontása fel- forgatókkal, Kelet-Európábán; 10. állandósit&m a magánbirtokot, az osztályok viszonyát az egész világon, olyan formában, hogy azzal az amerikai oligarchia érdekeit védjék. Mindez olyan pro­gramm, ami Napóleonra emlékeztet s eredmé­nyes végrehajtása megértést igényel, előrelátást, törhetetlen állhatatosságot, tudást és gyakorla­tot. Mik az eredmények a mai napig? Lássuk mindenekelőtt azt, hogy mennyiben emelte a Truman-Eisenhower féle amerikai poli­tika az -Egyesült Államok hatalmi helyzetét, nyert-e számára megbízható szövetségeseket, mennyiben segíti, hogy elérje stratégiai céljait? A Wall Street Journal egy hosszú és részletes cikkben próbált válaszolni erre a kérdésre 1953 julius 15-iki számában és egy vezércikkben. A cikk, melyet Warran H. Phillips irt, párisi kel­tezéssel, a következő cim alatt jelent meg: “El­lenszenv Amerikával szemben. Az Európára gya­korolt nyomás veszélyt jelent az amerikai külpo­litikára.” A cikkben Phillips beszámol arról, hogy Nyugat-Európában egyre,növekszik az ellenszenv az Egyesült Államokkal szemben. Hasonló ten­dencia tapasztalható Ázsiában és Dél-Ameriká- ban. A második kérdés az, hogy létrehozta-e Wash­ington programmja az egységet és összhangot a nyugati szövetségesek között?' A válasz megtalálható a nyersanyagokért és világpiacokért folytatott, fokozódó versenyben, az éles és hivatalosan hangoztatott ellenvéle­ményben Anglia, és az Egyesült Államok között, mely az Eisenhower által összehívott bermudai értekezlet előtt megnyilvánult. Ugyancsak meg­található a viszályban, mely Syngman Ithee és Eisenhower képviselője között folyt afölött, hogy ki az ur Koreában. A harmadik kérdés: Sikerült vájjon a világ vezetésére törekvő Truman-Eisenhower pro­gramúinak körülzárni a kommunizmust külföldön és megsemmisíteni itthon? 1917-től kezdve a szocializmus mint politikai elv terjedni kezdett Európában, .Ázsiában, Dél- Amerikában és Afrikában. Harmincöt évvel ez­előtt még nem volt szocialista világ s ma magá­ban foglalja az emberiség egyharmadát. Ami a világhelyzetet illeti, a szocialista álla­mok nemcsak megőrizték helyüket s ámbár bizo­nyos veszteségeket szenvedtek, végeredményben többet nyertek, mint amit veszítettek. Ha az nem volna igazi akkor nem volnának közgazdasági ki- bicsaklások és nem bomladoznának a kapitaliz­mus birodalmai. Ugyanakkor a szocialista orszá­gok közgazdasága tüneményes növekedést mutat, amit ismertet az Egyesült Nemzetek 1951—52-ik évről kiadott világközgazdasági tanulmánya. Ha az Egyesült Nemzetek ez év elején kiadott jelen­tését és a háború óta végzett tanulmányait teljes értékben elfogadjuk, akkor kiderül, hogy. a ka­pitalista országok súlyos közgazdasági veszte­ségeket szenvedtek 1945 óta, miközben a, szocia­lista országok közgazdaságilag erősödtek. Nem leket megállítani a. történelmi fejlődést A 'világ vezetésének elérésére irányuló Wall- streeti imperialista programm, melyet a múlt­ban Truman elnök képviselt s a jelenben Eisen­hower képvisel, szembehelyezkedik a történelmi erőkkel, melyeket a programm szerzői, akiket nagyarányú merevség jellemez, nem tudnak sem ellenőrizni, sem irányítani. Ezek a történel­mi erők, melyek a tömegtermelés technikája kö­rül összpontosulnak, elévültté tették a profit- rendszert, a hatalom szerzésére irányuló; háború­kat, hogy azok teljesen idejüket múlták. A tech­nikai fejlődés, az atomerő felfedezése lehetővé teszi, hogy. az erők produktiv felhasználásával megszüntessék az összes hiányokat s ugyanez a fejlődés megsemmisíti létrehozóit, ha azok pusz­tításra használják fel azt. A hiányokra alapuló kapitalista közgazdaság és a világuralom álma valószínűtlenné, sőt lehetetlenné lett a két utolsó évszázad találmányaival s az utolsó' ötven évben történt gyarmati lázadásokkal és társadalmi for­radalommal. Az olyan programm, amilyent az amerikai oli­garchia meg akar valósítani, még akkor is ka­tasztrófában kell, hogy végződjön, ha a legna­gyobb üzleti és katonai lángeszek irányítják azt. Mintahogy a kapitalizmussal nem maradhattak fenn a feudális társadalom közgazdasági és poli­tikai intézményei, úgy a jelen rendszer elévült intézményei sem tudnak fennmaradni. Mégha jó­akarat és őszinteség is vezetné az oligarchiát és fizetett gondolkodóit, a legfontosabb tény az, hogy megvan a lehetőség a bensőséges termelés­re, megvannak az eszközök s ezzel elévültté lett az olyan közgazdaság, mint a kapitalizmus mely a hiányokon, az elégtelen termelésen alapul. Semmi nem mutat arra, hogy az amerikai oli­garchiában megfelelő, tehetség volna, ami szük­séges a világ eredményes vezetéséhez. Mégha azonban meg is volna benne ez a tehetség s ha megfelelő gyakorlata volna, akkor sem remélhet­né, hogy továbbfolytathatja azokat az intézmé­nyeket, melyek történelmi okokból, nagyrészben máris megsemmisültek. A történelmi tapasztala­tok után Ítélve, nincs semmi valószínűség arra, hogy amibe belebukott a spanyol, francia, hol­land, angol és német oligarchia, az most sikerül­jön az északamerikainak, még abban az esetben is, ha az emberiség nagyrésze hajlandó volna azt elfogadni. Szélesebb távlati szempontból nézve, az történik, hogy mikor az amerikai oligarchia bebocsátást kért a hatalmi politika prorondjára, akkor már az idő lejárt az imperializmus számá­ra. így az amerikai oligarchia világuralmi célki­tűzése már csirájában magában hordozta a bal­sikert. Érdekes kimutatást közöl a TJ.S. News .and World Report december 25-iki száma arról, hogy hány külföldi ország­ban töltötték amerikai kato­nák Karácsonyt és — Szil­veszt,er-estj ét. Jelenleg 63 külföldi ország­ban másfélmillió amerikai katona teljesít szolgálatot. Több amerikai katona van ma külföldön, mint amennyi négy évvel ezelőtt az egész hadseregükben volt a Csen­des óceán szigetein és az északi sarkvidéken. Európában, Ázsiában, Észak- afrikában és a közelkeleten 89 nagy repülőbázison állo­másoznak amerikai katonai repülőgépek és Dilóták. 63 ORSZÁGBAN TÖLTIK AMERIKAI KATONÁK AZ IDEISZILVESZTERESTÉT amelyek idegen vizeken cir­kálnak. A Csendes óceánt Amerika uralja, jelenti a US News and World Report. Ugyancsak az amerikai flotta uralja az Atlanti óceán fontos útvona­lait. A Földközi t,enger egy amerikai tóvá változott, ame­lyet egy amerikai flotta őriz. Az európai kontinensen hat 1 amerikai hadosztály állomá­sozik, az egész hadseregünk egy negyedrésze, amelyeket természetesen amerikai adó­fizetők pénzelnek. De Ázsiá­ban még ennél is több kato­naságunk van: 10 gyalogos ‘engerészgyalogos had­Egy félmillió amerikai ka­tona Koreában állomásozik, fenntartani a jelenlegi fegy­verszüneti vonalat. A 85 milliós lakosságú Ja­pánt amerikai katonaság őr­zi. Többszáz főnyi amerikai katonai tanácsadó csoport működik Indokinában a fran­ciák mellett. Az ottani há­ború munícióját és fegyve- j reit nagyrészt szintén Ame­rika szállítja és pénzeli. “Amerikai katonai szil­veszteresték” lesznek mind­ezeken kívül Alaszkában, Grünlandon, Panamában és még 34 más külföldi or- ; szágban, ahol Amerika kato- , nai tanácsadó kirendeltségei vannak. A cikk a végén rámutat arra, hogy az idén több kül­földi országban tartózkodnak amerikai katonák, mint tiz évvel ezelőtt a második vi­lágháború tetőpontján. Ak­kor csak 39 országban voltak. Ma 63-ban. És pedig: Peru, Liberia, Malaya, Portugal, Egypt, Israel, Honduras, India, Korea. Németország, Fülöp, Indochina, Austria, r Morocco, Saudi Arabia, .Canada, Iran, Alaska, IWO Jima, Guam; Trinidad, Cuba, Brazil, Austria, New Zealand, Indonesia, Yugoslavia, Dánia, = ------------ ­Norvégia, Colombia, Bolivia, « Spanyolország, Pakistan, Eritrea, Venezuela, Amglia, Franciaország, Japán, El Salvador, Thailand Okinawa, Greenland, Formosa, Belgram, Netherlands, Greece, Iceland, Panama, Italy, ^ Libya, Turkey Hawaii, Puerto Rico, Bermuda, Saipan, Kwajalein, Midway I., Aleutian Is. piiiiiiiimititmiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiititiiiiiiimmiHH'iMMil* ; Amerikai cikkek bojkottja BOMBAY, India. — 3,000 anyagbeszerző kormánymuntas határozatilag tiltakozott,az USA ! és Pakisztán közt tervezett ka­tonai egyezmény ellen s kö^. telte az összes amerikai műsza­ki személyzet azonnali eltávoli- | tását Indiából és az összes ame, rikai árucikkek bojkottálását. __7_-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom