Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-11-19 / 47. szám

IQ AMERIKAI MAGYAR SZÓ ________________________________November 19, 1953

fi MEZÍTLÁBAS OmLCíiSaGOKToI fiZ ORSZÁGOS VERSENYIG

Ml IS AZ A KERESZTSOROS VETÉS?

Megkezdődött az őszi vetés. Ebben a fontos kampány-1 ban mezőgazdasági termelőink mindent elkövetnek, hogy! a jövő évre az ideinél még nagyobb terméshozamot biz- j tositsanak. Az agrotechnikai szabályok pontos betartásá-! val igyekeznek ezt elérni.

A keresztsoros vetés, amelyet a szovjet kolhozok és szovhozok nagyszerűen alkal- j maznak — a mi viszonyaink között is jól bevált. Azok az állami és kollektiv gazdasá- ] gok, amelyek tavaly ősszel e módszer szerint vetették el1 gabonájukat, az idén gazdag termést takarítottak be.

Miért terem többet a ke- resztsorosan vetett gabona?

Termesztett növényeinkből akkor számíthatunk valóban nagyobb termésre, ha igyekszünk számukra minden tekintetben kifogástalan életfeltételeket biztosítani. A növények zavartalan fejlődésének egyik előfeltétele az, hogy megfelelő nagyságú te-1 nyésztérülettel rendelkezze- -nek. A tenyésztertilet nagyságán kívül döntő jelentősége van a tenyészterüiet alakjának is. Legkívánatosabb a teljesen egyenletes növényei- j osztás, azaz, amikor a sor,1 és tőtávolság teljesen meg-! egyezik egymással.

Egyenletes növényelosztás esetén a termesztett növény akadálytalanul erőteljes gyö- kerzetet fejleszt. Mélyen behálózza a termőtalajt s tpbb vizhez és tápanyaghoz jut hozzá. Ugyanakkor a gyomok — növényeink legádázabb ellenségei — viz és tápanyag hiányában nem tudnak kifejlődni s elpusztulnak.

Ez a növényelosztás még más előnyökkel is jár. Az azonos sor- és tőtávolságon lévő növények közé könnyen behatol a napfény, ami erőtel jes' szárfejlődést eredményez. Ezzel szemben a nagyon sűrűn vetett növény, fény hiányában nem fejlődhetik jól, a szár szövetei ezáltal gyengék, laza szerkezetűek lesznek. Az ilyen vetés a szelek és a csapóesők hatására nem képes ellenállni, — megdől. így egyenetlenül érik és — különösen arat.ógéppel •— csak nagyon nehezen s veszteséggel aratható.

A gabonafélék vetésénél az általánosan használt fog'a- tos va>y traktorvon tatásu vetőgépek nem képesek a vetőmagot egyenlő sortávolságra vetni. A vetési sorok egymástól nagy távolságra (10—lő cm.), a sorban az egyes növények pedig nagyon közel (körülbelül 2 cm.) kerülnek egymáshoz. Az igy összezsúfolt növénvsk gátolják egymást fejlődésükben, ugyanakkor a szabadon maradandó sörközökbea a gyomnövények 'tetszés szerint pazarolhatják a termőtalaj viz és tápanyag készletét.

A keresztsoros vetés célja éppen az, hogy a növényeket azonos sor- és tőtávolságra vessük s amennyire csak lehet, megszüntessük ezeknek soron belüli túlságos zsúfoltságát. Ezt úgy valósíthatjuk meg, hegy az egész vetőmag mennyiséget két részletben vetjük el. Először a vetési

— iíomamai riport —

Kolozsváron nemrégiben egy kutató csoport beszámolt arról, mit hozott tarsolyában a csángók művészetéből. Az RNK Akadémiájának Mii- vésztörféneti Intézete küldte ki őket a nyáron, hogy megismerjék és összegyüjtsék a csángók gazdag hagyományait. Ez a kutatás egyik fejezete annak a több éve folyó hatalmas méretű kuta^ tómunkának, melynek célja jsszegyüjteni' a Románia területén élő nemzetiségek népművészeti kincseit.

Ilyen átfogó, nagy gyüj- ést meg nem végeztek országunkban. Uj szellemű népművészeti kutatás ez, mely nem elégszik meg a tárgyak puszta másolásával, ■ hanem /izsgálja azokat a történeti- társadalmi összefüggéseket is, melyekben a népművészeti alkotások létrejöttek. Az eddigi kutatók a csángókat például csak mint néprajzi ixótikumot kezelték.

Gheorghe Oprescu akadémikus vezetésével az Akadémia Művészettörténeti Intézete hatalmas tudományos munkatervet dolgozott ki, a- melyben méltó helyet kapott a hazánkban élő magyar nemzeti kisebbség népművészetének feltárása is. Kolozsváron munkaközösség alakult az' Akadémia tudományos munkatársaiból s ennek magyar csoportja tudományos gyűjtéseket végzett Székely- földön, Kálót,pszegen, Toro’e- kón s legutóbb a moldvai csángóvidéken. Sorra vették az épitezés, lakásberendezés, a népviselet, a munka és népélet majdnem minden terű letét.

Az Akadémia népművészeti kollektívájának magyai alcsoportja mintegy háromnégy hetet töltött a. csángóvidéken. Az alcsoport tagja felosztották maguk között í ; gazdag munkaterületet.

1 Kós Károly, az Akadémű 1 tudományos munkatársa,

I kollektíva vezetője, az épit rkezési hagyományokát, a bel ső berendezést, a famunka ! kát, és a népi kerámiát ta : nulmáhyozta 12 faluban. -- ; népi építkezésben több olya? i hagyományos építészeti ele met túri fel, mely a módén | építészében felhasználható Nagy Jenő tanár, az Akadó mia tudományos munkatárs; a népviselet, kérdéseivel foglalkozott. Vizsgálta a társadalmi rétegeződés megnyklvánorma felere beállított géppel* a megszokott módon elvetjük a vetőmag felét, erre keresztbe meg a vetőmag másik felét.

S mivel mindkét esetben csak a vetőmag felét vetettük el, a vetési sorokban az ägves növények között a távolság megközelítőleg négy centiméter lesz. Csak a vetési sorok metszéspontjain kerülnek közelebb egymáshoz a vetőmagok, de ezeken a sorokon sem lesz sűrűbb a vetésünk, mint a közönséges egyirányú vetés esetén.

— Magyarorszagi riport —

Nem számított, hogy nem volt felszerelés, mez, térdvédő, hogy az ország még ezernyi sebből vérzett; az újjáépítés szinte emberfeletti munkája állt, a nép előtt. A Duna melletti. győrmegyei község, Gönyii fiataljai ilyen nehéz körülmények között is megtalálták a módját annak, hogy sportoljanak. Labdájuk volt. Nem okozott gondot a pálya sem, hiszen akadt rét, bőségesen a falu hatái'áNÉPMŰVÉSZETI KUTATOK CSÁNGÓFÖLDÖN

[ öltözőhöz is. A sport támoga- ! tása szerepel a község költségvetésében is. A tömegszervezetek a különböző rendezvények bevételeiből anyagilag is segítik a sportot. A gönyüi termelőszövetkezethez sem tudnak olyan kéréssel fordulni a sportolók, a- melyet az, ha módjában áll, ne teljesítene. Érthető tehát, hogy az elmúlt esztendőben jelentősen fellendült a sportélet Gönyii termelőszövetkezeti községben.

A fejlődésről Makkos Gé- 'za sportköri elnök igy beszél :

— Ma már 131 tagja van a sportkörnek. Ebben az évben megkezdte működését a sakk, a röplabda, az asztali- tennisz, a t,eke és az atlétikai szakosztály. A labdarugópálya mellett most építünk futópályát. Nemrég készült el a község harmadik kitűnő röplabdapályája. Labdarugó csapatunk megnyerte a járási bajnokságot és most, a megyei bajnokságban játszik. Kaptunk tornacipőket, fut- ballabdát, röplabdát és sakk- felszerelést. Az atlétikában a járási szpartakiádról sportolóink 23 érmet, hoztak haza. Serkendi Ilona az 500 m-es síkfutásban, Dóba József a kerékpározásban ért el első helyezést. A 14 éves Gál Eta két atlétikai számban, a gránátdobásban és a sulylökés- ben is kiválóan szerepelt, nemcsak a járási, hanem a megyei szpartakiádon is. A legkomolyabb eredményt a röplabdacsapatunk érte el. A járási és a megyei szpartakiádon is az els^ helyre ke-, rült és igy indulhat az országos versenyen.

A 3000 lákósu du namenti község soprtja együtt fejlődik az egész ország sportjá- ' val.

Vörös Jenő.

SZERZETT már egy uj olvasót

a Magyar Szónak? A Magyar

Szó minden száma a felvilágosítás kincsestára. — Adja ! szomszédja kezébe!

' ban.

— Bohus bácsi! Kaptunk a községtől pályát!

— örüljetek neki — válaszolt nyugodtan Bohus József a fiataloknak.

— Örülünk is, csakhogy lenne egy kis munka. Fel kellene szántani, simitózni,

, boronálni. ..

1 — Hát futballozni akartok

a községtől kapott földön, vagy gazdálkodni?

| *

Az csak természetes, hogy

r a labdarugópályából nem ! szándékoztak szántóföldet ( csinálni a gönyüi fiatalok.

( Gazdálkodásra elég volt a I község egykori nincstelenjei- j nek gróf Eszterházy Móric j felparcellázott birtoka. Hanem ha már van pálya, mért ne legyen szép, füvesített?

Bohus bácsi segített, hiszen három fia valamikor a mezítlábasok között rúgta a labdát. Segítettek mások is és két évvel ezelőtt készen várta a selymes, gyepes pálya a falu sportkedvelő ifjúságát.

Friss szeptemberi szél | ezüstö^ csipkét ver a Duna színén, azután benyargal a falu házai közé és kiszaba- j dúlva onnan, a falu mögött | felborzolja a pálya gyepsző- 1 üvegét.

1 — Ide dobd — kiáltja egy

nyurga fiatalember és az átadott labdával már szalad is i a kapu felé. A támadás jól i sikerült.

I Makkos Géza az egységes falusi sportkör elnöke azon- I ban “leleplezi” a középcsa- I tárt.

— Király László nem lab- ! darugó, de gyakran eljön az

edzésre. Ő a mi tanácstitká- runk.

j Ha maga a tanácstitkár | sportszerető, akkorv nem- le- j hét csodálkozni azon, hogy a | tanács minden tőle telhető segítséget megad a sportkörnek. A tanács jóvoltából ! nemcsak uj labdarugópályá- ' hoz jutott a sportkör, hanem —«»■■■ 1.1 .

nulasat a nepviseltben, a románsággal való kapcsolat hatását, a gyári készítmények elterjedésének befolyását. Megállapította, hogy egyes falvakban a nép, ha át is vette a gyári készítményeket, átalakította a maga Ízlésének és színvilágának megfelelően. A népi öltözködés a csángó vidéken szervesen fejlődött és megtartotta jellegzetességeit. Szentimrei Judith, az Akadémia technikai referense a népi szőttesekkel var- rottásokkal foglalkozott. A művészi szőtteseknek és var- rottasoknak gazdag anyagát találta a csángók körében. Mig más vidékek, például Kalotaszeg, Torockó varrottasai széles körben ismertek, a csángó vidék népművészete még teljesen kiaknázatlan.

A kutató-csoport munkájáról az Akadémia kiadásában gyűjteményes munka jelenik meg, amely az ország elé tárja a Csángóföld gazdag népművészetét. A kutatómunkának a tudományos értékén kívül az a nagy jelentősége, hegy ráirányítja képzőművészeink figyelmét a népművészetre és kialakuló díszítő művészetünk és kisipari szövetkezeteink ezután fokozottabban merítenek a népművészet kiapadhatatlan forrásaiból.

Szabó István.

hogy megkezdődjék a gázképződés.. Közben már a mozdony viszi is a kokszot az oitókürtő alá. Egy csapat is- kolásgyerek nézi. Ez a jelenet, majdnem mindennapos látvány. Az iskolások ugyanis igen gyakran tesznek tanulmányi kirándulást- a gyárba.

Szakkönyvekben lehet csak elsorolni mindazt a műveletet, amelyen a gáz keresztülmegy, mindaddig, amig a fogyasztóhoz jut. Más és más épületekben tisztítják, keverik. Megint, más helyeken dolgozzák fel a melléktermékeket. Az óraházban.néhány “kisebbfajta” gázórát látunk. Aki csak a háztartási órák- ! hoz szokott, meglepődve áll meg az egyik előtt,, amely [óránként többezereszer any- J nyi gázt már, mint a buda- | Pesti konyhákban, előszobák- j ban elhelyezett gázmérők.

! kjaz, hogy az óra nagyobb, 1 mint a konyha és sok eln- j szoba együttvéve.

! A gyárban igen sok épit- j kezést, uj -gép beszerelését 1 láttuk. Mindez a növekvő igényeket szolgálja.

LÁTOGATÁS A GÁZGYÁRBAN

barnaszénből, melynek egy- részét kemencefütésre, más- részét a városi gázellátásra (keverék formájában) használják. A kemence blokkoknál, kamráknál, ahol a szenet gázositják, érdekes látványban van részünk. .A szén elgázositása után a kamrába:. lévő kokszot egy hatalmas kitológép, mint izzó kokszfalat, tolja, a kokszoltó kocsiba. Olyan “kis kocsiba”, amelyet, mozdony vontat azután az oítókürt alá. A kamráknál nagy a hőség, hiszen belsejükben 1200—1300 fok meleg van. Amikor a kamra- ajtót kiemelik, reszket a levegő s vugy tűnik, miutha a távolban lévő emberek és tár- ! gyafc. vízben Tükröződő képét látnánk. 1

Felmegyünk a töltőszintre. ’Kocsi"hozza a szenet. Szintén “kis kocsi”, amely “csak” j egy vagonnyit szállít egy alkalommá.! s tölt a kamrába, j A töltés után lángnyelvek i csapnak fel. Aztán letakarják és letápasztják a nyílásokat.

Sok érdekes adait áll ren- 1 delkezésünkre, amely arról,

I tanúskodik, hogy mennyivel több budapesti ember ottho-i nában , van gáz, mint volt a. í háború előtt, bár még közel j [sem annyinak, áhányan | igénylik. (Egyébként ez- nem- j csak azt bizonyítja.- hogy a

I gázfogyasztásban t öt t é nt -j

■ emelkedés, hanem például azt j

■ is. hogy az idén sokkal tób-.l- j bet, főztek be az asszonyok

II télire.)

i Nézzünk csak körül az .. , . ^. n :uaii Óbudai Gázgyárban. 1 sínek

ij hordják,1 mozdonyok vontat- ■ ják szakadatlanul a szenet,- aifiely uszályokon és vas- j utón érkezik a gyárba. Alig- i jut időnk a hatalmas -zénhe- . gyek láttán az álméikodásra, í; vezetőnk már a generator- házba vezet. Nehéz, fáradsá- i gos munkát vcgeznoK itt a . dolgozók. Derékig meztelenre -1 vetkőzött férfiak gondoskod- i! nak a tűz egyenletessé téte’ léről, a salak eltávolításáról.

■ í Megtudjuk, hogy itt, a generátorgázt termelik magyar