Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-11-19 / 47. szám
Mi újság Magyarországon? AZ ERDŐ UJ URAI — Romániai riport —* Elragadó a természet őszi szinpompája a Görgény völgyben. Blragadó és változatos. A laposnyai körzet fa- kitermelésénél végtelennek tetsző bükkösök húzódnak. Mintha nagy művész válogatta volna egyetlen hatalmas csokorrá a sárgazöld, vörhe- nyes, rozsdabarna lombu fákat. Helyenként örökzöld fenyő nyúlik az ég felé. A vándor lábai alatt, mint puha szőnyeg, zizeg a rőt avar. Egy óra járásnyira, a Pos- ványoson már egészen más a táj. Fenyvesek zugnak, a- mint beléjük kapaszkodik az őszi szél. Valahol fejsze csattog. Egyre erősebben hallatszik. Egy égretörő lucfenyő lábánál emberek dolgoznak. Váratlanul* harsány kiáltás tölti meg a völgyet: Vigyááázz! Dől! A fa mellett dolgozók kiegyenesednek s a büszke fenyő lassan, szinte alázatosan hajlik meg az ember előtt. De ez csak a kezdet. Hosszú ut vezet még addig, amig a fa a bútorgyárig, az épülő üzemekig, uj lakónegyedekig jut. Sok munka van még a fával, amig a dolgozók jobb életének szolgálatára kényszeri- ~ tik. De ez az ut a múltban nem is oly régen, még sokkal hosszadalmasabb volt. Hosz- szabb és nehezebb. A bútor, a ház nem azoknak készül, a- kik a föld gyomrában, az erdő mélyén viaskodtak a természettel. Könnyebb és rövidebb ma a fenyőrönk útja. A traktorvezető visszaül helyére s könnyed modulattal megindítja a forgódobot. A vaskos szálfák engedelmesen helyezkednek el, az ágaskodó traktor csusztatólemezén. Ez ma az utolsó rakodás. Hosz- szan szól a duda. A hivójelre emberek közelednek a ritkás- ból. Erdőmunkások. Elhelyezkednek a rönkökön, a traktor fedelén. Éjszakára elcsendesedik a Posványos. Megszűnik a fejszecsattogás, pihennek a hajnal óta búgó traktorok. Újból hallható a Görgény-patak vizének állandó csattogása. Mintha zuhogó eső paskolná a földeb Pedig tiszta az ég. Ezernyi csillag díszíti. A hold fényében sudár fenyőfák csúcsa rajzolódik csipkésen a láthatárra. Vacsora után a patak partján beszélgetnek az erdőmunkások. Sok mindenről esik szó ilyenkor. Különösen ma. — Végre a második komplex brigád is megkezdte a munkát — mondja valaki nyomatékkal. Aztán elhallgat. Tisztán hallatszik, a- mint, az egyik rakodómunkás pipája szörcsög. A pipa parazsának fénye megcsillan az arcán. Sokára szólal meg: — Szaporább is a munka, mint eddig. — De mennyivel szaporább —- kapcsolódik a beszélgetésbe Fejér Simon. Most mindenkinek egyformán érdeke, hogy jól menjen a munka. Ez sokat számit. Azelőtt? Akkor minden egyszerű brigád csak a maga dolgával törődött. Nálunk is előfordult, hogy amikor estefelé elszakadt a sodrony, másnapra halasztottuk a javítást. Hiszen a normát olyankor már régen túlhaladtuk. Eszünkbe sem jutott, hogy a rakodókat akadályozzuk. — Másképpen dolgoznak még az ut javítók is, amióta tagjai a brigádnak. Jobbak is azóta az utak. A fuvarosok most, szintén hozzánk tartoznak. Láttátok volna, milyen verseny folyt Ferenc Dénes és Pop Vasile fuvaroscsoportjai között. De ha kellett, segítették egymást. Még a barakkgondozó is jobban lát el bennünket,, amióta brigádtag. Ez a közösség ereje. — Az már szent igaz, hogy egyre jobban élünk — szólalt meg egy eleveneszü ifjú. Még engem is meglepett, mikor augusztusban 1450 lejt kaptam a kezembe. Farkas János, az utánadó, majdnem ezer lejt keresett 18 nap alatt. Nem beszélve arról, hogy az étkezdébe izlet.es, meleg ételeket eszünk, naponta megkapjuk a friss lapokat, könyvtárunk van. Este pedig tiszta, fehér lepedős ágyban alszunk. Barakkban. A barakkgondozó vizet hord, fát vág, vacsorát készít. Nagy dolog ez. Fejér Simon felállt és nagyolt nyuj tódzott. — Térjünk nyugovóra. Holnap is nap van. Holnap se maradhatunk el a tervtelj e- sitéssel. Adrián Miklós. Látogatás Dr. Czapik Gyula egri érseknél Brazília kereskedni akar Magyarországgal A New York Times riode- janeiroi tudósítója, Sam Pope Brewer figyelemreméltó tudósításban számol be lapja november 15-iki számában a brazíliai kormány befolyásos képviselőinek abbeli szándékáról, hogy minél hamarabb kereskedelmi kapcsolatba kell lépniük Magyarországgal. Brewer idézi a külügyminisztérium egy magasrangu tisztviselőjének, Joao Barrios erre vonatkozó kijelentéseit: “Brazília igen előnyös üzleteket köthetne Magyaországgal — hangoztatta Barrios.— Mi szállítanánk kávét, kakaót és gyapotot, Magyarország viszont küldene nekünk vasutj és villanyfelszerelést és mezőgazdasági gépeket.” (A Magyar Szó október 29-iki számában közölte Mr. Barrios nyilatkozatát a magyar sajtónak, amelyet még magyarországi látogatása idején tett. Most, hogy a braziliai-magyar kereskedelem ügye, hogy úgy mondjuk nemzetközi üggyé left —mert Az Országos Béketanács Elnökségének október 9-iki ülésén az Országos Béketa- nárs uj tagjául megválasztották dr. Czapik Gyula egri érseket, a magyar katolikus püspöki kar ezidőszerinti elnökét. Ezzel a választással az elnökség kifejezésre juttatta egyrészt azt, hogy a békemozgalom nagyszámú katolikus egyházi és világi hívét a legfőbb magyar katolikus egyházi tekintély is képviseli az Országos Béketanácsban, másrészt értékelni kívánta azt a pozitív békemunkát, amelyet dr. Czapik Gyula érsek eddig is kifejtett. Köztudomású, hogy messzehangzó beszédeket mondott a III. Magyar Békekongresszuson a múlt év november 22-én és a Béke Világtanács budapesti ülésszakán. E beszédekben hitet, tett úgy a magyar, mint a nemzetközi békemozgalom magasrendü erkölcsi igazságai, nemes eszméi és úgy a magyar, mint a nemzetközi béketábor egységének, állandó erőnövekedésének, kiszélesedésének szükségessége mellett,. Az Országos Béketanács tagjául történt megválasztása után felkerestük dr. Czapik Gyula érseket egri rezidenciájában. Szivesen fogadott bennünket úgy is mint házigazda, úgy is mint az Országos Béketanács tagja. Beszélgetésünk központi kérdése természetesen a béke kérdése volt. Szavaiból kiérez- tük azt a nagy felelősséget* amelyet mint ember, mint egyházának főpásztora, mint magyar állampolgár érez akkor, amidőn a béke kérdése, a Béke megőrzésének lelkiismereti parancsa szóba kerül. A békéről való hitvallása néhány világos tételben jut kifejezésre, amelyet már kifejtett a Béke Világtanács budapesti ülésének nagy nemzetközi plénuma előtt. E hitvallás lényegét e két szó fejezi ki: “békét akarok!” Hogy miért akar békét, ezt , is elmondotta. Békét akar azért, mert ember. Békevágyát sohasem lehet, megfojtani és kiirtani, mert ez amig emberi természet lesz és amig áll a föld, annak minden táján. ott szunnyad a becsületes emberek lelkében. Békét akar azért is, mert, keresztény. Szerinte a becsületes keresztény lelkületnek világgá kell harsognia: békét akarunk! És a béke cselekvő hívéül szegődött Czapik Gyula érsek azért* mert több Ízben is kihirdette, hogy a magyar hazának hü polgára, mert hü- ségesküt tett'a Magyar Nép- köztársaságnak, mert meggyőződéssel működött, közre a Magyar Népköztársaság kormánya és a püspöki kar által kötött megállapodás létrejöttében. A békének aktiv szolgálatára kötelezik a múlt háborúk gyászos emlékei és az újjáépítő munka nagyszerű eredményei. A múlt háborúi szerinte a halálnak, a pusztulásnak katasztrófáit, leírhatatlan szenvedéseit zúdították a magyar népre. Iszonyattal kell elfordulnia minden becsületes magyar embernek mindattól, ami elősegítheti egy uj világháború kirobbantását. A béke tette lehetővé, hogy a mai nemzedék eltakarithatj ta a romokat és hozzáfogha- i tott az újjáépítéshez és nap- 1 ról napra nagy alkotásokat hoz létre. Az újjáépítés munkáját hősies erőfeszítésnek, a hazaszeretet legigazibb megnyilvánulásának nevezte. ] Amikor a szives vendéglá- I tást, a váltakozva komoly és j kedélyes eszmecserét, megkö- 'szönve búcsúzom, ezeket mondja Eger érseke: — Mindenki tudja rólam, hogy a béke hive vagyok és mindenkit pártolok, aki jogos eszközökkel küzd az or- 1 szágok és népek közötti békéért, és el akarja kerülni a háború pusztításait. Parragi György. «Iliim 111111111111111 iiiiiiiiiiiiiiiiiaMiiiiiiiiiniiiiiiiiiMiiiiiiiiMiiiiiiiiiiiiiiiii*M8«i mim ŐRSZEM AZ OROSZLÁNYI DOMBOKON Aki néhány évvel ezelőtt Oroszlány vidékén járt és I most ismét arra vezetne útja, ugyancsak elcsodálkozna azon a szép, uj városon, ami a munkások kezenyomán nőtt, izmosodott, azóta. A város feletti dombtetőn hatalmas kupolás épület emelkedik. Üvegkupolája őrszem gyanánt nézi a vidéket* mintha vigyázna az uj városra — büszkén uralja az őszi tájat. A terv e nagyszerű alkotása: az ország legszebb, legkorszerűbb vájártanuló intézete. A 19 és fél méter magas épület (ebben a magasságban nincs benne a kupola) 36 ezer légköbmétert tesz ki, felépítése és berendezése 9 millió forintba került. Az intézetben 370 vájártanuló lakik és tanul. Gyönyörű' tartóoszlopok között lépünk a művészi díszítésű előcsarnokba, amelynek közepéről feltekinthetünk az üvegkupolára. A kupola a csarnoki rész három emeletének belső megvilágítására szolgál. A szép csarnokból a tanulószobákba juthatunk. A három emeleten egymás fölött helyezkedik el a hat tanuló és a hét korrepetálószoba. A tanulószobákkal áfellenben a filmkamrát és az ebédlő-kul- turterem karzatát találjuk. Lent a kultúrteremben mü- márványoszlopok nyújtóznak ' a tetőig — a karzattal együtt 460 néző élvezheti itt a filmeket, szinielőadásokat. Átvágunk egy hatalmas helyiségen, s máris a konyhában vagyunk. De milyen konyhában! Itt készítik az intézet lakóinak, tanulóinak naponta négyszer az élelmet. Valóságos kis üzem ez, kü- lön-külön húsfeldolgozó, zöldségmosó és raktárhelyiségek, de legszebb a csempézett főzőhelyiség, ahol korszerű, gőzfütéses kályhákon főzik a húst, villamos sütőberendezésből kerül ki a ropogós sütemény. A konyhából ételfelvonógép szállítja gyorsan az ételt az ebédlőbe. Felmegyünk az első emeletre. Itt az egyik oldalon öt tantermet találunk a legkorszerűbb felszereléssel, a másik oldalon az 1200 kötetes könyvtárba jutunk. Az utóbbi mellett van az olvasóterem, kicsit arrébb pedig a “zsibongó”-terem, ahol a tanítási szünetekben tartózkodnak a vájártanulók. A “zsibongón” túl a tanári szobát s az igazgatói irodát találjuk. I A második és a harmadik emeleten 16 lakószoba áll a tanulók rendelkezésére, mindkét, emeleten 2—2 csempézett mosdóhelyiségben 3 óriási körmosdó van. | A hatalmas épület balszárnyába visz most az utunk. , Először a bemutatótermet ; nézzük meg, ahol az eredeti nagyságban elkészített vá- 1 gatok, ácsolatok láttán szinte I úgy érzi magát az ember, •mintha bányában járna. It,t tanulmányozzák majd a jövő vájárjai a bányaberendezéseket, munkahelyeket, megismerik az ácsolatok elkészítésének módjait. Az intézetet már elfoglalták gazdáik: a vájártanulók j £« mpo-ke^dték a tanulást. ■iiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii 1111111111111111111« okoiUSECSÜ lesz az az elismerő oklevél, | amelyet mindenki, aki legalább egy uj egyéves előfizetést, vagy két egyéves megújítást szerez a most induló lapépitési kampányunkban. Szerezzen ön is legalább egy uj egészévi előfizetést. Ne maradjon ki “a béke saj- i tójának érdemes építői” disz- gárdájából! Wall Street néni nézi jó szemmel, ha csatlósaik kereskednek a népi demokráciákkal — ajánljuk olvasóinknak, hogy. amennyiben meg van az október 29-iki lapszámuk, olvassák, el a, Barrios interjút a lap 9-ik oldalán. Szerk.) V-----------------------------------------------------------V rendkívül érdekes dokumentáris film BEMUTATÓJA A MAGYAR HAZBAN (2141 Southern Blvd.) most pénteken, november 20-án este 8 órakor • • “THE QUIET ONF díjnyertes dokumentáris filmet mutatja be a Bronxi Filmklub • KÍSÉRŐ MŰSOR • * | \___________________________________________________r*
