Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-11-05 / 45. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ November 5, 1953 A Hitetlen Tamás elmélkedései \-------------------------------------------r ÖCSÉM, nem ösmerecl Miskát? Nagyszerű diszitöfestö. Mint inus már dijakat nyert odaát és mindenki nagyszerű jövőt jósolt neki, már ami jövő várhat egy szobafestőre. Anyja avval küldte Amerikába, hogy miután az a hir Európában, hogy Columbus nem fedezte fel egész Amerikát, a többi őrá vár. Avagy, ha mást nem legalább'az apját találja meg, aki öt évvel azelőtt szökött ki Amerikába egy idegennél is idegenebb nővel. Ez még az első háború előtti ártatlan években \ olt, amikor ilyesmi még világesemény számba mehetett Miskolcon. Miska ma csak annyiban nem ősz, hogy kopasz, krónikus a gyomorfekélye és szive is hébe, hóba kihagy, mint próbák a \ égelőadás előtt. Ha dolgozik, lágytojáson él, fekete kenyerei eszik reggelire, ebédre és vacsorára, olyan “minden van benne” muszkakenyeret és tejet iszik hozzá. Ha a fekélye engedi, ha csak félig is engedi, töpörtyüt majszol hozzá desszertnek. Azt állítja és ez az egyetlen, amiben aztán egyetértünk, hogy jobb, mint a palacsinta. így miután összespórol párszáz dollárt áthajózik Jersey-be egy játékbarlangba. "Valamelyik nap, mielőtt átment volna a tulsópartra eljött hozzám, hogy jót tegyen velem. Ábrákkal, számokkal bebizonyította fehéren feketén, hogy végre megtalálta a kulcsát annak, hogy lehet a bankot megnyerni. Módszere biztos és bevesz pártnernek. Nincs is kockázat, olyan biztos. Ainig ő odaát van már, ki is nézhetek magunknak egy Cadillac automobilt és kivisz majd a nyáron Jones Beachre és fog majd az automobilra nekem egy szőkét, magának egy barnát szerezni. Hogy megösmerjük, hogy melyik melyiké. “Múltkor is azt mondtad, hogy megtaláltál egy biztos módszert.” “Az se volt rossz, csak nem volt hibátlan. De ez aztán száz százalékosan hibátlan. Elvégre is ezrekkel tartozik nekem ez a bank, csak nem hagyom náluk? Miután ezt a bankot elintézem, elutazom Las Végasba, azok is tartoznak.” “Mennyi a pénzed? Ezen dollár? Mind kockára teszed?” “Mi az, hogy kockra teszem? Most, hogy rájöttem a módszerre, már nincs kockázat.” Erélyeset ütött az asztalra és mérgesen ment el. “Te hitetlen Tamás!” kiáltotta visz- sza az ajtóból. Utána kiáltottam tréfásan, hogy a Cadillacra azért számot tartok, de abban nem vagyok biztos, hogy a szőkét e vagy a barnát válasszam. Mert azért mégse akartam, hogy rossz hangulatban menjen az ütközetbe. Mondanom se kell, hogy Miskát ismét levetkőztették és gyalog jött vissza a Washington-hidon át. De a rekord kedvéért meg kell jegyezni, hogy mig azelőtt Miska órák alatt szokta elveszteni az ingéig mindenét, ma ez a művelet, hála Miska tudományos és biztos módszereinek két napig tartott. Ebből aztán már még én is ki tudom számítani, hogyha Miska ötszázhatvankét évig él meg tud majd csinálni egy módszert, amivel megnyerheti majd a bankot. Öcsém! Miska most beretválatlanul jár-kel a városban és én, te, ő, mi, ti ők adunk neki ötven centektől két dollárig kölcsönöket. E* szokásos dolog és csak az a szokatlan az ilyen történetekben, hogy Miska még eddig minden kölcsönvett centet megadott. Csak azért nem adtam még neki nagyobb összeget kölcsön, mert nem fogadta volna el. Az elve, hogy ő attól tart, hogy azt elkockázná, már pedig, ő szigorúan ragaszkodik ahhoz, hogy csak a sajátját akarja elveszteni. Ha ad '«ága volt elment dolgozni és megfizette az adósságát. A veszteségből fizette meg, mert amint mondta, minden perc. amit a mesterségben dolgozott az vesztett idő a számára. Ha kockázik, számára csak az az idő számit. Az az ő boldogsága, szenvedélye, buja vagy baja... igSzi élete. öcsém, ez a pont amiben nem értek egyet Miskával. És ezért is hozom ezt az ügyet a nyilvánosság elé. Mert elösme- rem, hogy Miska, mint Miska nem érdemel sok nyomda- festéket, lii? en millió van belőlük. öcsém, ha valaki a nehezen megdolgozott és összespórolt pénzéből egy Cadillacot vesz és mondván, “az én leg- igyénibb do gom, hogy mi csinálok vele”, vesz egy kalapácsot, agyom ívja, szétdarabolja a kocsit... azt az embert becsukjuk e y szanatóriumba. Mert azt a gyönyörű gépet, finom münz« rkezeteket, fényes és ezüstös külsejével, puha, ramlagos be;sejével megbántotta. Most nézzük egy ember szerkezetéi. -Tervezetét; mennyire finomabb még annál a «adillacnál ; . Még a Miskáé is, dacára fekélyeknek és a ’ossz szivne Agyrendszerünk mennyire kifinomodott, hogy ilvezi a Cadillac formáját és szineit, parancsolni tud, vagy udna anna a <’adillacnak. hogy egyik, vagy másik gomb íyomására. hogy és mit csináljon. Hát kérdem, öcsém, a ladillacot n szabad agyonkopácsolni csak úgy önszántától az emÍK ■ k, mert ha mások nem a család, vagy a hajtok csukj. í*> az illetőt a bolondok házába, de a saját zervezetét bad elkockázni? Ez nem őrület? Mért tezik csak egyiket ártalmatlanná? Mert a társadalmunk .zt tartja. *-y van.ö-«veszély, ez a Miska esete és van köz- eszély, aki mást rombol, nem önmagát. öcsém, e álig ez még csak'mind lemonádé és csak most obom bele . ..«r.erü mandulát. Az uj társadalom egész Ll CSl: tUUIAMS A GOBI SIVATAGBAN Részlet, a kinai iró cikké- j bői: A hires Kinai Nagy Fal ■ legnyugatibb részén kezdődik a távolbavesző, mérhetetlen Gobi-sivatag. A sivatag- oan nincs egyetlen fácska sem, csak itt-ott nő egy kevés gyér fii. . . A hosszú ezüstszalagként húzódó országút messzi nyugatra fut,, s összeköti a Gobi- sivatagot a felhőkbe nyúló csiliangi hegyekkel. Ezen az utón fölfelé menet fokozatosan érezzük, hogyan ritkul és hüvösödik a levegő. S ha körültekintünk, a hegyek lábánál, sürü íüstgomolyagokat, magas gyárépületeket, s kissé távolabb csinos kis lakóházakat látunk. S amikor a gépkocsi lefékez az ivalaku hatalmas kapu előtt, amely fölött a “Jümeni Kőolajipar” felirat olvasható, amikor meglátjuk a kétoldalt topolya fákkal szegélyezett tiszta utcát, s föltűnik a megszámlálhatatlan fúrótorony a hegyek lejtőin és a síkságon, amikor észrevesszük az élénk gépkocsiforgalmat, az énekszóval hazafelé tartó munkások népes csoportjait, elámu- lunk a tengerszint, fölött 2400 méter magasságban eli- bénk táruló lenyűgöző kép láttán. Elsősorban a kinai mun- xásosztálv alkotómunkájának hatalmas mérete hat ránk. A Jümeni Kőolajipar hazánk büszkesége. Az itt található mérhetetlen mennyiségű kőolaj tartalék, akárcsak a folyékony arany többi rengeteg tartaléka, amelyet most Kina északnyugati és délnyugati uj telepein aknázunk kí, teljesen megcáfolja az imperialisták képtelen állítását, hogy “Kínának alig van olaja.” Ma már büszkén jelenthetjük ki, hogy roppant országunkban nemcsak óriási ízén-, vasérc- és különféle í/.inesfém-érctartalékok van- íak, hanem igen gazdag olajhegyek is. Minden anyagi forrásunk megvan az ország iparosításához. A reakciós Kuomintang- uralom idején a kapitalista bürokraták és a katonai hü- bér-urak kapzsi közigazgatása rabló módjára fosztogatta a jümeni olaj mezőket. Nem gondoskodott sem az olajtelepek szabályos kiaknázásáról, sem a kutak javításáról. Az olajkutakat előzetes számítás nélkül fúrták, s a váratlan helyeken föltört szökőkutak gyakran tűzvészeket, okoztak. 1942-ben például az egyik tűzvész az olajtelepeknek több mint felét elpusztította. Amikor egy- egy kút kimerülőben volt, az igazgatóság nem akart pénzt áldozni a kút megújítására, s megszüntette a kitermelést. A tőkések nem becsülték meg a nyers kőolajat, s az olaj kiömlött és szétfolyt. Áradások idején sokszor elöntötte a viz az olaj ciszternákat és a tartályokat. Azokban a sötét időkben kegyetlen kizsákmányolás gyötörte az olaj munkásokat. A kizsákmányolás oly irgalmatlan volt, hogy a munkások a legnagyobb ínségben tengődtek. A becsületes geológusok és olaj szakemberek végigszenvedték a legképtelenebb üldözéseket, ugv hogy nem érvényesíthették tudásukat és tehetségüket. 1949 szeptemberében Kínában megdöntöttük a reakciós Kuomintang-rendszert, s megteremtettük a népi de-j mokrácia uralmát. A munkások eltökélten hozzáfogtak a tönkretett, olajtelepek újjáépítéséhez és a kormány vezetésével példátlanul lelkesen, nem egészen négy év alatt a felismerhetetlenségig megváltoztatták Jüment. A jelenleg kitermelt olajmeny- nyiség több mint háromszorosan fölülmúlja a Kuomin- han^-uralom idején elért termelést. Az ola j munkások az iparosodás nagyszerű tervein föllelkesülve, éjjel-nappal önfeláldozóim dolgoznak, hogy túlteljesítsék á kinai nemzeti gazdaságépitő ötéves terv első évének termelési feladatait. De már készülnek az 1954. év, az ötéves terv második éve még nagyobb terveinek teljesítésére is. Jövőre több mint kétszerannyi kútfúró hajtómű fog működni, mint az idén. Majdnem négy- szerannyi működő kutunk lesz, mint most. A nyersolaj- termelés több mint 250 százalékkal növekszik. Jövőre uj munkástelepeket és kultúrpalotákat építünk. Az olajvidék területe kétszeresre terjed. Elképzelhetjük, milyen lesz az ötéves terv teljesítése után a Gobi-sivatag- nak ez az egykor kihalt, nép- telen vidéke. — Addigra ezt a hegyek lábánál elterülő sivatagrészt végesvégig fúrótornyok borítják. Bevezetjük a villanyt, s esténként fényárban úsznak a város utcái. Addigra országunk nagyot lép a szocializmus utján — mondta Liu Csung-huo, hatvanéves munkás. Ilyen büszkén cseng az egyszerű munkás szava. És az egyszerű munkás szavában tükröződik mindazoknak hite és elszántsága, akik ebben az olaj városban élnek és dolgoznak. Ilyen emberekkel minden sikerül, ilyen emberek pedig milliószám vannak hazánkban. HlllllllllllHmilllllimilHUMHrt* »••••••••••• •*• MIMI ni Nevezetes amerikaiak NO AH WEBSTER (1758 október 16 — 1843 május 28.) — A “Webster” név Amerikában olyan könyvet jelent, ami átmenet a magyar “szótár” és “lexikon” között. Mindéit szó szabatos meghatározását adja, azok kimerítőbb magyarázata nélkül. Az első ilyen müvet Noah Webster szerkesztette 1828-ban, “American Dictionary of the English Language” címen. Webster halála után, sok javított és bővített kiadás jelent meg, a legutolsó a “Webster’s New International Dictionary”. Noah Webster más müveiről is nevezetes, de általános hírnevét mégis a szótárának köszönhette. Az amerikai forradalomban önkéntesen résztvett; 1781-ben ugyan letette az ügyvédi vizsgát, de, mégis inkább az iskolamesterséget választotta foglalkozásául. Első munkája helyesírási szótár volt, amelyből sok esztendőn keresztül összesen 62 millió példányt adtak el. Mint politikus, sürgette az amerikai alkotmány mielőbbi megalkotását az újonnan alakult köztársaság részére. Könyvet, irt a francia forradalomról, mely hozzájárult ahhoz, hogy a Franeiországgal való szövetség mellett befolyásolja a közvéleményt. Washington elnöksége idején. biztosan nem lesz közönyös az egyénekkel, az emberek úgy- , nevezett “magánügyeivel”, szenvedélyéivel, butaságaival, * 1 vagy betegségeivel szemben. Mig társadalmunk még el is henceg avval, hogy nem törtidik az emberek magánügyeivel. 1 egyéni szabadságnak nevezi ezt a nemtörődömséget, a társa- * dalmat csináló kapcsok e gyengeségét. Amivel ma itt hen- ^ cégünk, az valóban gyengeségünk, vagy még inkább: gyen- geelméjüségünk. ' Sajnálom, hogy ekkora feneket kellett kerítenem, de ^ még ez sem volt a csúcsa a problémának. Befejezésként csak % most érek a csúcsra. Öcsém, csak az én generációmban, hogy csak a legfontosabb dolgokat említsem. . . emlékszel. p amiKor Ferenc József oly nagyon meggondolt és megfontolt j( mindent és Vilmos császár hadvezéreinek is biztos és tudó- p mányos módszerük volt, csakúgy, mint a Miskámnak és ők v -3 elKockázták milliók életét. Hitler is biztos volt a maga ^ módszereiben es elkockázta tizmilliók életét és boldogságát, j. Ma a lapok és a demagógok belekergetik az emberek nagy- r részét eobe az őrületbe, hogy kockázzák el életüket, hiszen % oiztos “tippeink” vannak, nem veszíthetünk, mert “tudó- mányosan kiszámított módszertünk” szerint... s a többi, s p i többi, mint a Miska. A tragédia az, hogy Amerika “ma-; t gánügye” ez az őrjöngő háborús hisztéria az egész emberi- í ü aég fapusztításának az ügye lehet. Ha Miskának a helye a j t szanatóriumban van, mint ahogyan kétségtelenül ott a he-11 ,yc, hová valók azok, akik kockára teszik emberek százmii- a hóinak életét, tizezerévek gyönyörű alkotásait? Akik el akar- h ják kockázni a- kultúra gyümölcseit, a szépség gyönyöreit, és -f már ma is elértek annyit, hogy sokunkban megölték az élet.1 s a létezés élvezését. Hová valók ezek? ,k Az őrültek házába. n
