Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-11-05 / 45. szám
November 5, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÍJ 7JJ fl külpolitika!szemle] JAPÁN IZRÉEL ÉS A TÖRÖK HADIBÁZISOK r Sadayosi Fakuda tokiói egyetemi tanár a következőket \ irta Japán egyik legelterjedtebb magazinjában, a Bungei t Sinju-ban megjelent cikkében: “Szeretnénk, ha az amerikaiak becsületesen viselkednének japánban. Az amerikai katonák nagyrészének visel- T kedése vulgáris s a japán szokások teljes semmibevétele ‘ ellenséges érzést kelt a japán népben az amerikaiak iránt. | Az amerikai katonák ezen viselkedését meg kell állítani, g vagy vissza kell vonni teljesen az amerikai katonaságot.” j Öt évi megszállás és a Dulles által kötött béke és kato- g nai “szövetség” után a japán nép egyre kimondottan kimu- i j tatja ellenséges érzését az US-el szemben. Ez az érzés külö- ^ nősen fokozódik azóta, mióta az U. S. vezetői rá akarják j. kényszeriteni az országra az újbóli fegyverkezést, annak el- . lenére, hogy a háború után elfogadtatott alkotmány megtiltja azt. A múlt év februárjában Japán legnagyobb napi- , lapja, a Tokio Jomisuri megszavaztatta olvasóit és eszerint j azok 56.8 százaléka pártolta az ország újbóli fegyverkezését. ( Ez év szeptemberében a lap megismételte a .szavaztatási s most már csak a főleg középosztálvu olvasók 40.5 százaléka1 j támogatta azt. Természetesen a munkásság teljes egészében ellenzi a fegyverkezést. Fakuda professzor, az Amerika iránti gyűlölet növekedésének okával foglalkozó cikkében e?eket Írja: “Az intellektuellek őszinté megvetést tanúsítanak. Ezek i szerint a nyugati kultúrát Európa képviseli s az U. S.-nek 1 nincs kultúrája, ha meg is van a civilizációja. “Az egyetemeken és Hollywoodban folytatott vörös- s hajsza, McCarthy, McCarran és más jobboldali politikusok < működése”, ugyancsak nagy szerepet játszik az U. S. elleni i gyűlölet fokozásában, — Írja a professzor. A gyűlölet fő oka azonban az U. S. háborús politikája 1 Még a Mainiki cimü konzervatív napilap is, mely egyike . Tokió három legnagyobb újságjának, követeli az amerikai csapatok visszavonását az országból, tiltakozik Japán újbóli felfegyverzése ellen és elitéli az U. S. vezetőit, akik “ok ] nélkül ideges félelmet tanúsítanak a kommunizmussal szemben.” “Szabad kedeskedelem” és “függetlenség”, j: ahogy a Wall Street elképzeli azt i Egész Dél-Amerikában óriási felháborodást idézett elő a jelentés, melyszerint a washingtoni külügyminiszter az export teljes beszüntetésével fenyegette meg Braziliát, j amennyiben azonnal fel nem mondja a népi demokráciákkal kötött kereskedelmi szerződéseket, melyeknek értelmében vasércet kellene szállítania azoknak. Több délamerikai lap! ilyen cimü cikkeket közölt: “Az U. IS. éhséget parancsolj1 Dél-Amerikára,” vagy “Ha enni akarunk, ahhoz a State Department engedélyére van szükség.” Arnaldo Carrasco, Chile brazíliai követétől származik hírek szerint a levél, mely beszámol* történtekről: “Csehszlovákia bizalmas tárgyalást kezdett Brazíliával 390,000 tonna vasérc megvásárlására. Tonnánként 18 dollár 50 centet ajánlott fel, 2 dollár 50 centtel többet, mint amit U. S. fizet. Brazília elfogadta az ajánlatot, de csupán 100,000 tonna vasérc szállítását vál-; lalta. Mikor a szerződés értelmében vállalt szállítás már majdnem befejeződött s mindössze 20,000 tonna leszállítása maradt hátra, Lengyelország ajánlatot tett 50 ezer tonna vasé.rc megvásárlására, ugyanazon az áron. Röviddel a szerződés aláírása előtt azonban a külügyminisztérium értesítette az Itamaratit (brazíliai Fehér Ház), hogy az Egyesült Államok visszavonja az összes, Brazíliával kapcsolatos exportengedélyeket, amennyiben az ország leszállítja a 20,000.tonna vasércet Csehszlovákiának és az 50,000 tonnát Lengyel- országnak. A washingtoni fenyegetés azt eredményezte, hogy Brazília nem teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettségét Csehszlovákiával szemben s Lengyelországgal megszüntette a tárgyalást. A State Department értesítette a brazíliai kormányt, hogy határozata megmásíthatatlan és azt nem változtatja meg, hiába is hivatkozik Brazília nehéz helyzetére és a kritikus dollár- hiányra.” _ A levélhez “véletlenül” hozzájutott egy chilei lap és teljes egészében leközölte azt. A délamerikai lapok szerint az U. S. hasonlóan bánna el minden délamerikai országgal, ( mely a szocialista országokkal folytatott kereskedelemmel I akarná pótolni a lecsökkenteti amerikai szállításokat, hogy j megmentse közgazdaságát és népét, az életszínvonal további visszaesésétől.- ,, A délamerikai országoknak nincs többé dollárja, vagy más külföldi valutája, hogy cukor, tea és egyéb szükségleteiket beszerezhessék, holott Chile nemzeti itala a tea. Természeteden a hiányoké.rt az Egyesült Államokat okozzák és joggal. Braziliának nagymennyiségű automobilra, teherautóra, ; traktorra, villamossági és vasúti felszerelésre volna szűk-J l sége, azonban, egyedüli exportja a kávé, ami távolról sémi 1 fedi a szükségleteket. A kormány a szocialista országokká, folytatott kereskedelemmel akarta pótolni a hiányokat í minthogy a nép egyre fokozottabb követelésével néz széna- ben, -minimális tervet dolgozott ki az ország közgazdaság helyzetének megjavítására. ' Az eset kitünően bizonyitja, hogy mit jelent Dullesél felfogása szerint a “szabad kereskedelem”, “nemzeti fiigget lenség” s a szabad társuláson alapuló szövetség a nyugat demokrácia védelmére. vállalta ezenkívül még érti kés építkezései anyagok, ig többek közt vizvezetékcsöve exportálását is. Ámde csöv; két küldeni Törökország nemzeti botrány. Hiszen m még egész települések sim lödnek vízhiányban, mei nincs vizvezetékcső. A föle művelés nem fejlődhet,, mei nincsenek csövek az öntözéi berendezések számára. É most azt tudatják a néppé hogy a Szoléi Bóneh vizvezi tékcsöveket szállít, hog szovjetellenes hadi t,ámpoi tokát építsenek Törökorszáj ban. És mig a kormány nei tud otthont nyújtani családc tízezreinek, amelyek me mindig viskókban, vityillól ban és romok közt élne megengedi építkezési szál emberek és szakmunkásé tucatjainak export álásá hogy szovjetellenes bázisok; építsenek Törökországban. Még az olyan -konzervat; lapok is, mint, például a “H árec” nemrég beismerte hogy merő üzleti szempon ból is nagy veszteség lesz < a vállalkozás Izráel számár Vájjon igy végzi-e el Izrá kormánya a “maga részét” szovjet,ellenes haditervek k vételezésében ? El lehet ké zelni, micsoda riadalom t madna az izraeli sajtóba ha a Szovjetunió küldene szakembereket, gépeket építési anyagokat, hogy er ditményeket s repülőterek építsenek Izráel ellen. Az országra háramló ese leges következmények, am lyek a szovjet nehezteléséb származhatnak, mutafjá hogy Izráel politikailag gyengiti helyzetét. Az izrá< kormány nyilván tehát az o szág gazdasági, nemzeti politikai érdekei ellen ct nálja üzleteit. ehhez még az, hogy az álla olyan helyzetet teremt, mei ben a mezőgazdaság fejlő hetik. Az állam elősegíti farmközösségek létesítést gépeket kölcsönöz a falva nak s ugyanakkor a szőve kezeti üzletekkel megszti | tette a közvetítők részeset jsét az elárusított termésbő I Az indiai megfigyelők na; j csodálattal számolnak be I munkáról, melyet a csatorr j zás t.erén müveitek, nag ! részben már megszüntetve szárazság veszélyét. A cí tornázás mellett azonban kínai parasztok megtanulj azt, hogy mélyebben szái sanak azokon a területek; ahol a föld nagyobb pár gásnak van kitéve. Ügyi | csak beszámolnak arról, ho a hat éves erdősítési te eredményeképpen Északkir befásítják 500 mérföld ho; szuságban és 100 mérfi szélességben, hogy védeln ; teremtsenek a Mongol sh | tag felől áramló szelek ell< 'Az indiai bizottság ja' solja, hogy India teljes e< I szélien utánozza a kínai fc { reformot, kisebb változat; kai, melyeket az egyes he viszonyk megkövetelnek. Ollllllllllllllllllllillllllllllllllll III Mil II llllllltimil IMII Külföldi .születésűé figyelmébe! A Külföldieket Védő Bizötíf magyar osztályának irodája: East l"th Streetről 130 E 16th Streeire lett áthelyezv« — Riport Tel-Avivból — i Éveken keresztül azt do- \ bolták be Izráel népének tu- j dat,ába, hogy amerikai dollárok segítségével ki fogják építeni Izráel államát, hogy a tömeges bevándorlás. felszívására képessé váljon. Jelenleg 200 ezer ember él Izráeiben megdöbbentő kö- j rülmények közt. A bevándor-1 lás megszűnt, sőt 50 ezer ember már visszavándorolt j Izraelből. Családok ezrei! sínylődnek munka nélkül. 1952-ben 342 öngyilkossági kísérletet jegyeztek fel. Ebből a néhány hézagos szám-1 adatból fogalmat alkothat j nagának az ember annak a - jolitikának tragikus következményeiről, amely az “amerikai dollár” pórázán jár. Nem rég a kormány sajtó-1 ja, élén a “Davar” cimü Hisztadrut-lappal, önmagaszaló kampányba kezdett. Az újabb “nemzeti eredményeket” dicsérgették. Ezzel a török kormány és a “Szoléi Bóneh” (a Hisztadrüt épitő- vállalata) közt kötött szerződésre céloztak, amelynek értelmében Izráel három katonai repülőteret épít Török- országoan a Szovjetunió határán. A kormánysajtó feljátssza a nemzeti büszkeséget emelő mozzanatokat: zsidó oktatók, zsidó épitő- munkások, izráeli gépek, izraeli cement és csövek oly nagy hírnévnek örvendenek világszerte, hogy ime Izraelt j már arra is felkérik, hogy utakat és- repülőtereket építsen idegen országokban. A szerződés megállapodásának még nem minden részlete jutott napvilágra. De ‘azok, amelyek már nyilvá- j nosságra kerültek, Izxáel néIndia a kínai földreformot akarja utánozni i pe és állama nemzeti érdekei- ! nek megalázását és elárulását tükrözhetik. Kiderül azokból, í hogy a Szoléi Bóneh ezeket i az építkezéseket egy török és i egy amerikai vállalattal egye- I temben hajtja végre. A tö- I rök vállalatnak egy harmad | érdekeltsége van az üzletben, | a Szoléi Bóneh pedig a raa- j radék kétharmadból 60 százalékot kap. A vállalat 11 t millió dollárt képvisel. Jellemző azonban, hogy az építkezéshez szükséges anya gokat Izraelnek kell szolgál- i tatnia. Izraelnek kell a ce- I mentet tonnánként 17 dol- ; Iárért adnia akkor, amikor ! Izráel maga is 27 dollárért vásárolja a cemented Olaszországtól. Az izráeli polgárnak adóegyenlegében 10 izráeli j. fontot kell fizetnie minden tonna cementért, amelyet Tö- i rökországnak s z á 11 it anak, hogy szovjetellenes támpon- : tokát építsenek az “atlanti hadsereg” céljaira. Érdemes megjegyezni, hogy l a közelmúltban a sajtó" 7,500- tonna cement behozatalát je- lent,ette Nyugat-Németor- : szágból. Ennek árát a néme- tek abból az összegből von- ják le, amelyet “a jóvátételi- megállapodás” értelmében- kellene fizetniük. Csakhogy- ?bben az elszámolásban Iz- : ráelnek 90 izráeli fontot kell- Fizetnie a cement tonnájáért.- Az "építkezési költségek álta- r Iában véve emelkednek, Izrá- c el kormányának azonban er- t re való tekintet nélkül 17 r dollárért kell szállítania a ce- mentet tonnánként, hogy | szóvj étellenes bázisokat épít - i senek Törökországban. A- j “Davar” és a kormány szó- 3: csövei számára ezek “nemzeti -! eredmények.”-| A Szoléi Bóneh magára Robert Trumbull, a New fork Times new delhii (Inba) tudósítója igen érdekes ejleményekről számol be £ ap október 2j)-iki számában Elmondja, hogy India meg ügyelőket küldött Kínába íogy tanulmányozzák a föld ■etormot. Ugyanakkor közi íz indiai megfigyelők tapasz ;alatait, egyszesmind megcá ’ólja a rengeteg hazug hirt nely a Wall Street lapjaibai jelent meg. Kiderül a beszámolóból rogy a kinai földreforn ragyszerüen bevált és az aredményezi, hogy a parasz ,ok, akik felszabadultak ; eudális elnyomás alól és sa ját földjeiken dolgoznak sokkal intenzivebben dolgoz iák meg azt, ami a termeié megjavulásában mutatkozik Kiderül továbbá az, hogy ; .rinai parasztok, akar sajá szakállukra, egyénileg dől goznak, akár kollektiv mező gazdaságba, illetve szövetke zetbe tömörülve, saját magukénak tekintik a földet. — | Ugyanakkor az úgynevezett l nagybirtok sem szűnt meg teljes egészében. Ezeket a .nagybirtokokat üzemi alapon kezelik, de lehetetlenné tették a kapitalista gazdálkodást a földmunkások kizsákmányolásával.-Az indiai megfigyelők jelentése hangsúlyozza, hogy a kinai mezőgazdaságot “teljesen realista politikával irányítják, egyáltalán nem dók jrinális alapon/’ A kormány gondoskodik arról, hogy £ parasztok gépeket kapjanak kölcsönbe, vagy részletfize- tésre s Mao Ce Tung teljeser , átformálta az elavult, ős . mezőgazdasági rendszert. “A i feudalizmus megszüntetés; . és a sokmillió parasztgazda , ság teremtése, a bérletek éí ; a földnélküliség megszűnte . tése erősen megnövelte a pa . rasztok akaratát, hogy töb -! bet termeljenek. Hozzáiáru
