Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-07-31 / 31. szám
July 80, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9 ABTÓVÁROS CSEPEL-SZiHETEN — Magyarországi riport — Budapesttől nem messze, a Csepel-szigeten szorosan egymás mellett fekszik két falu : Szigethalom és Sziget- szentmiklós. A magyar nép múltjában rossz emlékként él mind a két helység neve. Szigethalmon — amelyet a letűnt rendszer tőkései Hor- thy-ligetnek neveztek el — építették fel a Dunai Repülő- gépgyárat és állították azt a náci hadigépezet szolgálatába. A szigethalmi repülőgép- gyárat földig rombolta a háború. De a romok felett már 1945-ben megindult az élet. A régi gyár munkásai a szabad ég alatt az épenmaradt, összegyűjtött szerszámokkal autójavításhoz láttak. 1948-ban vetődött fel hazánkban egy autógyár építésének terve. A tervből hamarosan valóság vált: a - volt Dunai Repülőgépgyár helyén felépült a nagy, korszerű autógyár. A gyár vezetői 1950 elején háromhónapos tanulmányúton voltak a Szovjetunióban s gazdag tapasztalatok kimeríthetetlen kincsestárával tértek haza. Nagy ünnep volt a gyár dolgozói számára, amikor 1950 április 4-én kifutott a gyárból vz első három teherautó. Novemberre már elkészült az ezredik. Közben a gyár állandóan bővült, fejlődött. Egymásután épültek az uj üzemrészek, gyors ütemben emelkedtek a tágas csarnokok. Most már a Csepel Autógyár a különböző tehergépkocsik ezreit ontja a magyar ipar és mezőgazdaság számára. Most épül százmillió forintos beruházással a hatalmas öntöde és a kovács- műhely. A szigethalmi gyár hatalmas méreteivel, korszerű berendezésevei, impozáns külsejével a magyar ipar egyik büszkesége. A munkahelyek tágasak, világosak. A gyár fenyőkkel övezett főútvonala, amelyen állandó gépkocsi ingajárat bonyolítja le a gyáron belüli forgalmat, csaknem olyan hosszú, mint Budapest legszebb útja: a Sztá- lin-ut. Hat óriás csarnokának bármelyikében kétszer férne el a margitszigeti Sportuszoda. A Csepel Autógyár évről | évre növekszik. Az üzem “birodalma” ma már messze túlterjed a falu határán, egészen a szomszédos Sziget- szentmiklósig, az épülő uj városig. Az “autóvárost” 1950-ben, három évvel ezelőtt a gyártól néhány kilométernyire kezdték építeni. Ma már nagyszerű kép fogadja a fiatal városba érkező látogatót. Az uj épületek sokszáz szépen berendezett erkélyes lakása, az uj utak, az épülő 12 tantermes iskola, az óvoda és bölcsőde, az idén megnyíló üzletek, virágzó parkok, mind az uj élet diadalát hirdetik. Csupán ebben az évben csaknem 500 lakás épül fel teljesen és több mint, 400 további lakás építéséhez kezdenek. Az “autóváros” szocialista városként vonul be hazánk történetébe. A második ötéves terv végére lakosainak száma felülmúlja a tízezret.-4MHHMkfc*41sr «un.A város építői a terv során uj házak, uj, pompásnárpom- pásabb lakások seregét adják át az autógyári munkásoknak. Megvalósítják a távfűtést — a gyár területén elhasznált gőzzel és melegvízzel fütik majd az egész várost. Több orvosi rendelőt, hatalmas kultúrpalotát, két mozit, gőzfürdőt, sportstadiont építenek, korszerű üzletek egész sora nyílik. A Ráckevéig meghosszabbított csepeli gyorsvasut sűrűn fut majd keresztül a városon. A dolgozók egészségére vigyáz az uj orvosi rendelő, amelyet ez évben röntgen- osztállyal és fogászattal bő- 'itenek. Az ipari tanulók tanműhelyében és iskolájában hétszáz fiatal sajátítja el az autóipar különböző szakmáit. Ezrével vesznek részt a dolgozók a szakoktatás különböző ágaiban. A gyár önálló műszaki főisko- 'áján, amelyet 1950-ben alakítottak, 140 mérnökjelölt anul. ii tinin i ii i in ni M iiiiiimmi mit imim tmimiiim mű in ii ii Serkeszen épül az ország egyik legnagyobb — 240 gyermek befogadására alkalmas — gyermekotthona. A volt grófi kastélyt alakítják át és bővítik ki a gyermekotthon céljaira. Hajduhadház főutcáján 5 holdnyi park és gyümölcsös közepén tizszo- bás, gyönyörű épület áll. A felszabadulás előtt, Poroszlay Ferené főszolgabíróé volt. A napokban nyitották meg a főszolgabíró volt kastélyában az idénybölcsödét, ahol a dolgozók gyermekeit gondozzák. Csongrád megye községeiben 1952-ben majdnem 300 százalékkal több textilárut, kerékpárt vásároltak a dolgozók, mint 1951- ben. in III 11II111111111II1111■11|1111■I III II111■|fr11II■1111P■11III I■II111:I Nagymágócson áprilisban megnyílt a föld-1 müvesszövetkezeti áruház. A szegedi tudományos egyetem bölcsészeti karán 1940-ben 97 hallgató vizsgázott, 1953-ban 391-en vizsgáztak itt. Mintegy negyedszázaddal ezelőtt József Attila — a nagy költő — az “Országos Nyomoreny- hitő Akció”-hoz irt kérvényt, hogy a vizsgákhoz segélyt kapjon. Az idén közel más- félmillió forint ösztöndíjban, többszázezer forint értékű tanszer és egyéb támogatásban részesültek a kar hallgatói. Farád községben az ötéves t.erv beruházásai során öttantermes, modern iskolát, szép kulturotthont, állandó óvodát és mozit, létesítettek. A dolgozó parasztok részére 36 uj saládi ház épült, most pedig az állami gazdaság építtetett 26 családi házat a dolgozóknak. Falusi zeneiskola Magyarországon Békéstarhos kisközség a | keletmagyarországi Békés 1 megyében. A községtől né-! hány kilométernyire gyönyö- j :ü park közepén régi kastély imelkedik. Valamikor a Wenckheim-grófoké volt, bé- késtarhosi zsellérember csak meggörnyedve, cselédként léphetett be oda. Azután jött a háború és rommá lett a kastély, a park; összeomlott a grófi dinasztiák félelmetes uralma. — Ma emeletes épületté uj- hodott e kastély s az ismét illattal és szépséggel teli parkban egy uj épület is fe-1 héflik: a zenepavillon. A .Iá-) fogató ugv érzi, hogy valami különös álomországba, a dal és muzsika birodalmába került. Éneket hall az orgona- bokrok elől, fúvószenekar játszik a platánok alatt, az ezüstfenyők mellet vonósnégyes gyakorol. . . távolabb, a cseresznyefák mögött gordonka szól... a park szélén vokálkórus hangja, a zenepavilonból zongorák, hegedűk dallama árad. . . Hatvan hektárnyi parkban mindenütt csupa muzsika! ren .való tanuláshoz, tudják önmagukat ellenőrizni, nem fogtak-e “hamis” hangot. . . ' Harmadik évben megkezdődik a hangszeren való tanulás: zongorán, hegedűn, csellón. A fúvós hangszeren való tanulásra a gimnázium első osztályában kerül sor. A gimnázium nőve ndékeinek számára — bármilyen hangszeren tanulnak — a zongora tanulás kötelező tantárgy. A gimnáziumban kezdődik a zeneirodalom, a zenetörténet, stb. oktatása is. Az alsöfoku iskolák ének és zeneoktatásra jogosult tanárok képzése'a pedagógiai főiskola szinvon Ián folyik. .. A 3.5 millió forintos kö séggel felépült zenepavillo 1953 május 1-én nyitott; meg ünnepélyes keretek k zött Kodály Zoltán, kétszer Kossuth-dijas zeneszerző j lenlétében. A diszhangvers nyen fellépett Zathureczl Ede Kossuth-dijas heged művész, a budapesti Zen művészeti Főiskola igazgat ja. A közélet és a zenevik reprezentánsai mellett o volt a falvak, a városok nép hogy gyönyörködjék gyerm kei művészi játékában. ................................................................................. TARBOUSSIER BESZÉL..” — Riport a budapesti béke-nagygvülc'oről — 12 éves karmesterek A kastély lakói gyerekek és serdülő fiatalok. Közel háromszázan vannak. A muzsika birodalmában a 6—7 éves apróságok énekkara kétr szóiamu magyar népdalokat énekel, a 9—10 évesek már folyékonyan olvassák a legnehezebb partitúrákat is, a 12—13 évesek kórust vezényelnek. . . közben állandóan szorgalmasan tanulnak a kedvük és tehetségük szerinti hangszereken játszani s 18 éves korukban ének és zene- tanári oklevelet szereznek'. A legtöbbjük ezzel nem elégszik meg, beiratkozik a budapesti Zeneművészeti Főiskolára, magasabb zenei tudásra, művészi rangra törekszik ... A zeneiskola növendékeiről a felvétel percétől kezdve az állam gondoskodik. A kastélyban kapnak lakást, teljes ellátást. Oktatásuk, a zenei1 eszközök használata ingyenes. Kottát, tanszereket díjmentesen kapnak. A közis mereti és zenei tantárgyakat 36 kiváló pedagógus tanítja. ’ Az iskolák és otthonok fenntartása évente mintegy két millió forintba kerül az államnak. A oékéstarhosi általános iskola növenékeit az első két évben — 5—7 éves korukban — hangszer nélkül oktatják énekre. Ez azt jelenti, hogy a gyerekek hangszerképzés nélkül ismerkednek meg a zene alapelemeivel. Ez a módszer Kodály Zoltán oktatási rendszerének felel meg, amely elsősorban abban áll, hogy a szolmizáció (a tiszta ■neklés és a lapról való éneklés “tudománya”) oktatására a magyar népdal és népi zene anyagát használja fel. A •íépdaltanulás igy válik “tantárggyá.” A szolmizáció korai bevezetésével elérik, hogy a tanulók egyszerre hallják és látják a dallamot, másrészt segítséget kapnak a hangszeTaps zug fel a Kossuth Lajos téren. Kékruhás, fekete férfi lép a mikrofon elé. Arcát jól ismerjük. Nemcsak képekről, de járt már Budapesten. Barátunk, harcostársunké Messzi Afrikából jött ahol négerek fájdalmas dala zeng a Szenegál folyó felett, ahol forró trópusi nap melegében elnyomottak milliói ve- ritékeznek. Gabriel d’Arbous- sier, Afrika népeinek küldötte. “Nemsokára három éve lesz, hogy egy napsütéses szeptemberi reggelen repülőgépen a Duna fölött, szállva, itt-ott felismertem a kukoricaföldeket és a már learatott kölest, s azon kaptam rajta magam, hogy arról álmodozom: nagy modern város támadt a nagy Szenegál folyó partján, mely szudáni szülővárosom főijét öntözi. Az a fogadtatás, melyben földet érve részesültem, mintegy valóra váltotta álmomat. Buda pesten valóban otthon éreztem magam.” lány az ünneplő seregbt odalép egy fiatalemberbe akinek “tolmács” feliral j szalag van a kabátja hajt káján. Ezt, mondja: “Sajno j nem tudom megmondani c Arboussier-nak, hogy mi j 'tudjuk: egyszer, majd a Sz ! megái folyó partján is nr dern város épül...” Iga ; ezek a szavak nem jutottak az emelvényig. Gabriel d’A boussier mégis meghallott Meghallotta ezen a nagvgyi lésen, a tapsviharból, éljei I zésből, a szivek dobbanásábc a sugárzó erőből. Meghalló fa a magyar nép hangját, a magyar nép üzenetét ms gával viszi Kongóba és s Aranypartra és a Nigge: folyó mellé. A magyar né szivét viszi magával ő ii hogy átadja Afrika népénél amint1 magukkal viszik a erőt, az akaratot, a vilá minden népének küldöttei. Imre. nmimitiiiiiiiii iucuvü 2LZ iparosodás utján Hallgatjuk d’Arboussier-t. Költészettől csillogó szavai megmelegitik szivünk tájékát. S amint, végignézünk a sokaságon, a szemek villanásából, a tenyerek összeverő- déséből, a zengő kiáltásokból érteni lehet. Mintha azt mondaná ez a sok-sok budapesti ember itt a Kossuth Lajos téren: köszönjünk téged Afrika küldötte. Köszönjük, hogy szereted hazánkat. Köszönjük, hogy szereted népünket. Amikor megérkeztél, azt kérdezted: “Hát a Sztá- lin-hiddal mi van?” Igen, felépítettük, s a hid a mr gyönyörű Margitszigetünk lábánál büszkén köti össze nagy i folyónk két partját. Igen, az úttörő vasút uj állomásokkal bővült, igen, épül a Népstadion, az uj földalatti. Büszkék vagyunk arra, hogy elmond-, hattad itt, a Kossuth Lajos téren Afrika bilincsekbevert és szabadságért harcoló népeinek üdvözletét. Büszkék vagyunk arra, hogy ezen a nagygyűlésen a mi legnagyobb költőnk, a mi lángoló forradalmárunk, Pet.öfi szavait idézted nekünk, büszkék vagyunk arra, hogy magyar nyelven köszöntötted a béke népét: “Éljen Magyarország! Éljen a béke!” D’Arboussier bes-zél, Afrika népeinek szava szól. Szőke A hagymájáról hires, de . múltban ipari fejlődés szem pontjából elmaradott Makó i iparosodásnak indult az öt éves terv során. A mezőgaz dasági gépgyár, amely 1951 ben kezdte meg működéséi már az első évben élüzen lett és az év végére csaknen egy és egynegyedmillió fo rint értékű elevátort, tolóka pát és tárházi berendezés adott terven felül a népgaz daságnak. Az idén csaknen kétmillió forintos beruházás sál uj szerelőcsarnok épül Tovább fejlődik a Makói Fa árugyár is. Uj iparvágányo kát, fektetnek le, a vagonol kirakását emelődaruval vég zik, a szállítást pedig drót i.-*± VKnnviti meg. RINIIIIIinillllllimMIIIIIIIIIIIHIIimi*MMI«MII»MNI*IMMMI A gyermekotthonok fenntartására 1953-ban töbl mint ötvenmillió forintot for dit a magyra állam. Az otthonok befog adóképesség« 1800 férőhellyel bővül ebber az évben. DHIffNilllllftll9IIIMIff9INftfelllll09IIIIICftH#CIMMIM#M##MI###f I «II A budapesti V árosmajorban gyönyörű kulturpark épült Az 1500 nézőt befogadó szabadtéri színpadon junius 14- én tartották a megnyitó előadást a “Vidám Budapest" nagy békemusorával.
