Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-07-31 / 31. szám

10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ July 30, 1953 EIÖPERATOT ADOTT KI A BEVÁNDOROLTAK ORSZÁGOS VÉDELMI SZERVEZETE Ne engedje a Rákóczi tagsága feladni Rákóczi dicső nevét NEW YORK. — Nemcsak a haladógondolkodásu ameri­kai bevándoroltak ellen folyik az igazság jgyminisztérium ádáz támadása és hatósági üldözése, hanem a bevándo­roltakat védő országos szer­vezet ellen is. ‘‘A^ igazságügyminiszter­nek az American Committee1 for Protection of Foreign Born elleni támadása tudatos kísérlet arra, hogy megfossza | az amerikai népet azon jogá­tól, hogy védelmébe vegye az: elnyomás áldozatait és elti- j portja a nemzeti kisebbségek i jogát, hogy legyen védője a törvényszékek és a nyilvá­nosság előtt, amikor szabad­ságjogaik ellen támadást in­téznek.’’ Ez a kijelentés olvasható többek között abban a röp- iratban, amelyben elemzés tárgyává teszik az igazság­ügyminisztériumnak a felf or-' gató tevékenységeket ellenőr-1 ző hivatalhoz intézett felszó­lítását, hogy a bevándoroltak országos szervezetét mint “kommunista frontszerveze­tet” tartsák nyilván. A röpirat, egy kiadandó sorozatnak első része, kimu­tatja, hogy az igazságügymi­nisztérium kétségbeesett erő­feszítéssel igyekszik megsem­misíteni a bevándoroltak vé­delmi szervezetét, hogy a kül­földi származásúak ellen in­dított igazolatlan üldözés módszereit akadálytalanul al­kalmazhassa. 1953 március hó 17-én jelentette be az igaz­ságügyminiszter a terveket, amelyeknek alapján 10,000 honosított állampolgárt akar­nak megfosztani polgárleve­létől és 12,000 nempolgárt de­portálni akarnak, valameny- nyit politikai felfogása mi­att. A röpirat továbbá rámu­tat arra is, hogy alig egy hó­nappal e bejelentés után, 1953 április 23-án, ugyanaz az igazságügyminiszter átirt a felforgató tevékenységeket euenörzo hivatalhoz: rendelje el, hogy a bevándoroltak vé­delmi szervezete nyilvántar­tásra jelentkezzék. “Az igazságíigyminiszter március 17-iki nyilatkozata és a felforgató tevékenységeket ellenőrző hivatalhoz intézett április 23-í átirata között le­vő összefüggés világos”, ír­ják a bevándoroltak védelmi szervezetének vezető tisztvi­selői ebben a röpiratban, a- melyben fogadalmat tesznek, hogy minden erővel meg fog­ják védelmezni a szervezetü­ket. Rev. Arthur W. Moulton, diszelnök, Prof. Louise Petti- bone Smith és George B. Murphy Jr. társelnökök, a röp iratban elsorolják, miféle ál­dásos szolgálatokat végzett a fennállása óta eltelt 21 esz­tendő alatt a köztiszteletnek örvendő szervezet és a követ­kező vádat emelik az üldözést folytató hatóságok ellen: “Az igazságügyminisztéri­umnak a tömeges deportálás­ra és tömeges polgárlevél- visszavonásra irányuló ter­vét bajosan fogják megvaló­sítani mindaddig, amíg fenn­áll az American Committee for Protection of Foreign Born, hogy az áldozatoknak védelmet s támogatást nyújt­son.” Amikor a védelmi szervezet védelmére kötelezik magukat, kijelentik: “Meg vagyunk győződve, hogy az ország sza­badságszerető népe fel fog sorakozni mellettünk, hogy támogassa jogunkat nempol­gárok és honosított amerikai állampolgárok szabadságjo­gainak védelmére.” A főtisztviselők nyilatkoza­tát a röpirat egy egész oldal­nyi idézettel kiséri. Ezek az idézetek kiváló amerikaiak kijelentéseit és tanúskodása­it tartalmazzák a bevándorol­tak védelmi szervezete 1938 és 1953 közt végzett műkö­désének elismeréséről. A röp­irat fedőlapján a következő szavak díszelegnek: “Üdvö­zöljük a külföldiszármazásuak jogainak védelmére kifejtett munkát.” Ezek a szavak Franklin Delano Roosevelt üdvözletéből valók, amelyet 1940-ben intézett a bevándo­roltak védelmi szervezetéhez. A röpirat egy-egy példánya díjmentesen beszerezhető az American Committee for Pro­tection of Foreign Born-tól, 23 West 26th Street, New York 10, N. Y. A Rákóczi Szemle 1953 júliusi számában “Mások Ír­ják” cim alatt foglalkozik a Verhovayak Lapja gratulá­ciójával a Rákóczi Betegse- gélyző megalakulásának 65- ik évfordulója alkalmából. E gratulációhoz a Magyar Szó is csatlakozik. Lapunk­nak igen sok olvasója t.agja ! a Rákóczinak, de ha egyet­len egysem volna, akkor is csak a legjobb kívánságokkal volnánk az amerikai magyar munkások e nagyérdemű in­tézménye iránt és minden tő­lünk telhetőt megtennénk tá­mogatása érdekében. Amire ez alakalommal rá akarunk mutatni, az a véle­ményünk szerint, igen helyte- j len és tarthatatlan konklú­zió, amelyre a cikkíró, J. V. I a Verhovay cikkéről elmél­kedve jutott. Miután a Ver­hovay elhatározta, hogy meg­változtatja a Verhovay nevet, elmélkedik J. V., előnyös vol­na, ha a Rákóczi is ugyan­azt tenné. Ezt a következő­képpen támasztja alá: “az egylet azon munkásai, akik az éltető erőt, a tag- szerzést építik, tudják, mi­lyen nehéz eladni egy ame­rikainak a Rákóczi vagy Verhovay nevet.” Bocsásson meg a kedves cikkíró, J. V., de mi úgy érezzük, hogy a két név ilyen módon való egymás mellé he­lyezése megsértése Rákóczi dicső emlékének. Az a Verhovay, akiről, sze­rencsétlenségre, a legnagyobb amerikai magyar betefesegély- zőt nevezték el, egy magyar- országi antiszemita, reakciós képviselő volt. A tragédiával határos, hogy legnagyobb magyar egyletünk csaknem kétharmad évszázadon át e sötét alak nevét volt, kényte­len viselni. Egy ilyen nevet valóban ‘nehéz eladni’ Ame­rikában, de ha könnyű volna is. akkor is mindent el kelle­ne követni, és már évtize- í dekkel ezelőtt el kellett vol­na követni az egyletnek, hogy [ettől a kárhozatos névtől meg­szabaduljon. Nem azért, mert magyar név, hanem azért, mert egy, a demokráciával, Amerika szellemével teljesen összeegyeztethetetlen sötét kalandor neve az. De Rákóczi nevét össze­kapcsolni e hírhedt antisze­mitáéval és azt állítani, hogy amiként ajánlatos a Verho­vay nevet feladni, aként ajánlatos Rákóczi dicső ne­vét is sutba dobni, ahhoz hi­hetetlen rövidlátás, tájékozat­lanság kell. Rákóczi a világtörténelem, minden népek szabadságküz­delmeinek egyik legdicsőbb, legnagyobb neve. Ha az ame­rikai magyarság egyik leg­nagyobb intézménye képes volna ezt a nagy nevet leven­ni homlokáról, sutba dobni , ?sak azért, mert “nehéz el- ;adni”(?) akkor felejtsük el szülőhazánk minden nagyját, akkor vessük ki társadalmi életünkből Kossuth és Petőfi *uuíu tímau tniu t uUMULii ifi uttcaiixasu II. Rákóczi Ferenc Két volt chicagói diák uj életet teremt egy elmaradt gyarmaton Dr. Jed Jagan, az angol Guyana gyarmaton született s 1940-ben a chicagói egye­temen tanult. Itt ismerkedett meg Janettel, feleségével, aki amerikai születésű. Az egye­temi tanulmány elvégzése után együtt tértek vissza Guyanaba, mely a legelmara­dottabb gyarmati körülmé­nyek között tengődött. Ma Dr. Jed Jagan az an­gol-guyanai Progresszív Nép­párt vezére és miniszterelnö­ke. Ez a szabadság utján el­indult ország első kormánya, melyet általános népszava­zással választottak s mely 18 helyet nyert az állam 24 tag­ból álló parlamentjében. Mrs. Jagan a parlament elnöke. Égjük londoni lap megin­terjúvolta Mrs. Jagant,, aki mint országának delegátusa vett részt a koppenhágai nemzetközi női konferencián ? elmondta, mint ismertették meg a néppel a szakszerveze­teken keresztül a demokrati­kus eszméket s mint vezet­nék rá az önállóság, a fejlő­dés útjára. Elmondta, hogy a győzelemre jutott néppárt bIső feladatának azt tekintet­te, hogy a népet földhöz jut­assa s most már megkezd­ek az iskolák kiépítését, kö­telezővé téve az oktatást. A kormánynak erős harcot, kell megvívnia a hatalmas cukor- ültetvénvesek ellen, kiknek az ország nagyrésze birtokában van, de a nép segítségével •ton van a teljes győzelem felé. ... .^immutimiitmtmmmiiuuimuui, nevét is, akkor ne merjünk amerikai társaságban Bar­tókról vagy Kodályról, Liszt­ről vagy Hunyadiról sem be­szélni. De ez az érvelés tarthatat­lan egy más szempontból is. egyszerűen megsemmisül, ha a való élet tényeivel és ta­pasztalataival közelitjük meg. Ki meri azt állítani, hogy Amerikában nehéz “eladni” idegen neveket? Hát Roose­velt neve nem idegen? (hol­land). Hát Pulaski és Kos­ciusko nem idegen (lengyel?) De alig van amerikai nagy­város, amelyben nem nevez tek volna utcákat a lengyel nép e nagy hőseiről ? Hát Lafayette nem idegen? (fran­cia). És mégis, van-e ennél dicsőbb és tiszteltebb név Amerikában ? Csak éppen mi magyarok szégyeljük legnagyobb nem­zeti hősünk nevét? Szégyen miránk és elődeinkre, hogy nem terjesztették ezerszerte lelkesebben ebben az ország­ban Rákóczi hírét. Ha az amerikai nép ismerné Rákó­czi jelentőségét, akkor az ő neve is ép oly tisztelt, megbe­csült név lenne, mint Pulaski vagy Kosciusko, Garibaldi vagy Lafayette. Egy országos magyar egy­let vezetőségének azzal elő­állni, hogy szülőhazájuk leg­nagyobb alakjának neve ‘nem eladható’ Amerikában, a leg­súlyosabb megsértése nem­csak annak a nemzeti hősnek, nemcsak lealacsonyitása és megvetése az amerikai nép értelmi színvonalának, és de­mokratikus érzésének, de egyszerűen valótlanság. Mert még ha “kereskedelmileg” nézzük is ezt, az állítást, ha ebben az országban eladható egy Schlitz és egy Budweiser sör, ha eladható Guggen­heim réz és Kaiser automo­bil, Tourneau karóra és Kraft sajt, akkor ép ánnyira és még ezerszer inkább eladha­tó egy Rákóczi kötvény. Különöserj, ha egyleti ve­zetőink megszűnnének röstel- kedni magyar származásuk fölött, ha megszűnnének alá­becsülni szülőhazájuk sza­badsághőseit és ha szégyen­kezés helyett bátran és min­den alkalommal hirdetnék, hogy mit adott a kis magyar nép a nagyvilágnak — mit ad ma — és mit várhat tőlük a holnap. A Rákóczi tagságának pe­dig ezt mondjuk: Ne enged­jétek Rákóczi drága nevét elkótyavetyélni! Ez a név jól szolgált benneteket eddig. Jól fog szolgáin1) .ezután is. Ép oly szép. oly Irága, mint az amerikai nép által tisztelt számtalan más külföldi sza­badságharcos neve. Ragasz­kodjatok hozzá minden erő­tökkel, szivetekkel, lelketek- kel! Nincs az a név, amely szebben ékesítené egyletete­ket, amely nagyobb becsüle­tére és dicsőségére válna. Harcoljatok érte, ne adjátok fel a legszebb, legdicsőbb magyar nevek egyikét csak azért, mert egyesek szégyel­lik magyar származásukat, vagy azt, hogy a magyar népnek is vannak dicső, for­radalmár. nemzeti hősei. DEÁK ZOLTÁN. Avenel Auto Body RERÁÍR shop BODY ÉS FtENDER JAVÍTÁSOK WENEL. NEW JERSEY • WELDING • B K A Z.l N a • SPRAYING 1366 St. George Avenue PAUI »niONCZY, tulajdona* Telefon: HAtawmj 7-1487

Next

/
Oldalképek
Tartalom