Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-10-29 / 44. szám
October 29, 1953________________________________AMERIKAI MAGYAR SZÓ _____________]1 A nemzeti nyelvek fejlődéséről (Folytatás a 10-ik oldalról) lációs törekvések pedig bele- j fulladtak a- magyar nép izzó gyűlöletébe. (Csak az uralkodó osztályok keskeny rétegén fogott a német asszimiláció, de ez nem változtatta meg és nem csorbította a magyar nyelv alapvető nyelvtani szerkezetet.) Jancsó Benedek, a hírhedt, nacionalista .magyar történész azt állította, hogy a legtöbb erdélyi román voltaképpen “elrománosodott székely.” j Ennek megfelelően a volt ma-; gyár uralkodó osztályok (az osztrák-magyar monarchia! idején és a horthysta rendszerben) kísérletet tettek a románok “visszamagyarositá-j sára”. Megvolt ennek a magyar nacionalista “elmélet-1 nek” a román nacionalista változata is. így például a | burzsoá-földesuri Romániában Nicolae Iorga volt annak I az asszimilációs politikának; ideológusa, amely a székelyeket, mint “elmagyarosodott románokat” vissza akarta ro-j mánositani. Azt a célt szolgálta a hírhedt székelyföldi “kulturzóna” megteremtése, .amely csaknem teljesen megfosztotta a magyar nemzeti kisebbséget kultúrája ápolásának lehetőségétől. De sem az egyik, sem a másik asszimiláló törekvés nem járt eredménnyel, ellenben rnegszi- lárditott.a az elnyomott nemzeti kisebbségek ellenállását és nbmzeti öntudatát. (Más kérdés, hogy a burzsoázia ideológiai befolyásával igyekezett a tömegek egészséges nemzeti ellenállását a maga nacionalista érdekeinek szolgálatába hajtani.) A marxizmus tudományos tételei a nemzeti kérdésről és a nemzeti nyelvek tei'mésze- téről feltárják minden Teigázó politika kilátástalanságát. A nemzeti elnyomás, a nemzeti nyelv és kultúra elleni nacionalista irtóhadjárat, nem a nemzetek pusztulásával és a nemzeti nyelv elhalásával jár, hanem kiváltja az elnyomott nemzetek forradalmi ellenállását és fokozottabb ragaszkodást nemzeti sajátosságaikhoz (nyelv, kultúra). Különösen nagy jelentősége van ennek a fariitásnak napjainkban. Bizonyos reakciós angol “nyelvészek” alig néhány száz szóból álló szótárt készítettek azzal a rendeltetéssel, hogy csupán erre a szegényes szókincsre kell megtanítani a széles tömegeket, mert, ez elegendő ahhoz, hogy megérthessék és teljesíthessék gazdáik parancsait. Ez a szótár egyben segítséget nyújthatna — szerintünk — arra, hogy megtanítsa a világ több népét is az angol nyelvre és elfelejtesse velük * anyanyelvűket, amely szerintük teljesen “felesle'gessé” vált. Ezért ma az anyanyelv ápolása, szépítése és gazdagítása — a hóditó és leigázó politika elleni harcot is je lenti. A szocialista forradalom a legnagyobb mélységekig felrázza az emberiséget, a politika szinterére hozza a legalsó rétegeket s. igy számos, az- ílőft ismeretlen vagy kevéssé ismert uj, nemzetiséget kelt életre. A szocializmusnak a Szovjetunióban végbement győzelme történelmileg igazolta ezt. Például olyan elnyomott ázsiai népkeket, amelyeknek'korábban még írott ábécéjük sem volt, szárnyára vett a szocialista forradalom művelődési lendülete, módot nyertek arra, hogy' kifejlesz- szék és .magas színvonalra emeljék formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúrájukat. A szocializmusban “az első szakasz, amelynek folyamán végleg felszámolják majd a nemzeti elnyomást, az azelőtt elnyomott nemzetek és nemzeti nyelvek fejlődésének és virágzásának szakasza, a nemzetek jogegyenlősége megs zilárdit,ásának szakasza, a kölcsönös nemzeti bizalmatlanság felszámolásának szakasza, a nemzetek közötti nemzetközi kapcsolatok rendezésének és megszilárdulásának szakasza lesz.” A nemzeti nyelveknek még a szocializmus győzelmének második nagy korszakában is jelentős szerepük marad. Ebben az időszakban az “egységes szocialista világ- gazdaság kialakulásának mértékében kezd majd kialakulni egy közös nyelvhez hasonló valami, mert a nemzetek csak ebben a szakaszban ' érzik majd szükségét annak, hogy saját nemzeti nyelvükön kívül közös nemzetközi nyelvük is legyen mely kényelmesebbé teszi a gazdasági, kulturális és, politikai együttműködést. Tehát ebben a szakaszban párhuzamosan léteznek majd a nemzeti nyelvek és a közös nemzetközi nyelv. Csak a szocializmus győzelmének harmadik időszaké ban, amikor a szocialista gazdasági világrendszer jnái teljesen megerősödött, merül hét fel a nemzeti különbözőségek eltűnése. De milyer alapon? Nem az erőszak nem az asszimiláció módsze rei szerint, hanem a nemzet, köziség szellemében, a telje: önkéntesség alapján. Ez csal akkor történhet meg, amikoi a nemzetek gyakorlatilat í meggyőződnek róla, milyei 1 előnyt jelent, például a nem zetek közös világnyelve. min mii un ni iiiiii in uhui mi min n > ti n uniti muhi miit Békekiállitás Az Amerikai Nők Nemze tiésgi Tanácsa második év kiállítását rendezi New York ban a béke érdekében, a Yu goslav Hallban (405 W. 41s1 Street,,) A kiállításon, melj szombaton, november 14-ér délelőtt 10 órától este 7 ófá ; ig lesz nyitva, 15 nemzetiség: női csoport vesz reszt. Vasárnap, november 15-én, délután 1 órakor nyílik a kiálli 1 tás, melynek keretében művészi programmot mutatna! be, délután 3 órakor. A belépőjegy- ára 75 cent. (Mimiit iiimiiiiiiiiiiiiiiiiHMiiíiimmiimiimmiiiimm; Sztrájkletiltás Weinfeld newyorki szövetségi biró 80 napra terjesztette ki a dokkmunkások sztrájkjának letiltását a T-H törvény alapján A letiltás karácsonykor jár le HOWARD FAST: Amerika mai haladó erői Túlságosan merész kísérlet volna, ha pontosan megl akarnánk határozni az országunkban élő jóakaratu emberek számát és erejét. A világ számos országában immáy hat éve beszélnek a “másik Amerikáról.” Ez nagyon találó elnevezés, pedig még mi is, akik itt élünk Amerikában, hajlamosak voltunk az utóbbi években arra, hogy bizonyos kétkedéssel gondoljunk erre a “másik Amerikára.” Amikor napról napra láttuk, hogy barátainkat börtönbe zárják, igazságtalanul elitélik, megbélyegzik a szenátus különböző vizsgálóbizottságaiban, amikor szemtanúi voltunk annak, hogy egyesek a rendőrterror első nyomására gyáva árulókká váltak -— kétkedés fogott el bennünket e -“másik Amerika” erejét és jelentőségét, illetően. . Ez természetesen helytelen volt és rövidlátás volt részünkről, mert lebecsültük azokat a bátor és kitartó embereket, akik hősiesen szembeszálltak a terrorral és túlzott jelentőséget tulajdonítottunk a gyáváknak és árulóknak. Már pedig az amerikai népet az előbbiek és nem az utóbbiak képviselik. Úgy vélem, hogy most még komolyabb bizonyítékai vannak az amerikai nép belső erejének, kitartásának, békeakaratának, a háborúval szemben érzett .gyűlöletének. Mégsem könnyű a haladó ! erőket kellőképpen értékelrii. ! Sajnos, egyáltalán nincsenek j abszolút mértékeink az ame- j rikai haladó erők felmérésé- | re. Nekünk a haladó mozgalom részvevőinek, nincsen le- j hetőségunk arra, hogy orszá- ! gos körkérdést intézzünk a lakossághoz. A sajtó számunkra hozz áférhetetlen. Mozgalmunk erejének értékelésénél csupán olyan adatokra támaszkodhatunk, a- melyek legjobb esetben .is csak megközelítően fedik a valóságot. Gyakran — tulgyakran — j hallok olyan véleményeket, hogy az amerikai népet megrontotta, megfelelően meg- I dolgozta az utóbbi évek példátlan szovjetellenes, kom- | munistaellenes propagandája, j Ezt az álláspontot nem fogadhatom el. Kétségtelen, j hogy a szennyes rágalmak ! Niagara-zuh atagának van i bizonyos" hatása. Valószerüt,- ! len volna, ha nem igy lenne. I De mpndhatj uk-e azt, hogy | az amerikai nép egésze pozitiven viszonyul a háborúhoz és az atomhóditásokról hirdetett esztelen lázálmokhoz ? Úgy • gondolom, hogy ez nincs igy és emellett szó) minden tapasztalatom. Megtiltották, hogy külföldre utazzam, de nagyon sokat utazom Amerikában. Bárhová érkezem utazásaim .során, mindenütt azt látom, hogy az emberek a békéről beszélnek, a békéről álmodoznak, a békét, szonajuhozzák. Nem hinném, hogy van még hely Amerikában, ahol a terror és megfélemlítés olyan ] légköre uralkodj, mint a ] mi egyetemeinken. Többszáz ] egyetemi tanárt és előadót •, távolítottak el a tudományos -1 életből a “boszorkányüzés’ eredményeként. Egyetemi ta- ; nárok százai estek áldozatul ; a különböző vizsgálóbizottságoknak. A félelem tartósan beköltözött az ország összes ; főiskoláiba és az egyetemi tanárok közül sokan már ; megjárták a börtönöket is, mint politikai foglyok. A szabad és sokoldalú műveltség régen a múlté. Betiltották a szabad és széleskörű kutatómunkát. Mindennek hatása — és nem kis hatása volt — a diákságra. Ennek ellenére * az elmúlt évben legalább 10 egyetemen és főiskolán tartottam előadást. A legkülönbözőbb kérdésekkel fordultam 'többezer diákhoz és semmilyen ellenséges megnyiivánulást nem tapasztaltam részükről. Magatartásukban a félelem ellenére érezhető a tudásvágyé Szomjazzák, hogy megtudják az igazságot arról, mi történik a világ másik\ felében. A hangulat mindenütt az, hogy mi és a Szovjetunió békében élhetünk. Nemrégiben amerikai vidé-1 ki lapszerkesztők egy csoportja jár* a Szovjetunióban. Szinte a felfedezés erejével hatott az a látvány, hogy milyen boldog örömmel hallgatták a Ihpszerkesztők beszámolóit. Nemrég végignéztem egy televíziós adást, a- mely ismertette a lapszerkesztők beszélgetését a new yorki sajtó képviselőivel. A new yorki monopolista sajtó riporterei, akik mélyen gyűlölik a “vörösöket”, megkisé- j rélték, hogy a televíziós adást J szovjetellenes komédiává vál-'í toztassák. A vidéki lapszer-1 kesztők azonban szerényen, de önérzetesen megakadályozták ezt. Nem engedték, ,! hogy kizökkentsék őket. El- |! mondták, mit láttak a Szov- I jetunióban, elmondták, hogy 1 nem csodákat láttak ott, ha.-.- nem egyszerű, hozzánk ha- , sonló szives embereket, akik- békét, biztonságot, boldog- életet akarnak gyermekeik- számára. ; Hatalmas falak omlottak le, amikor az amerikai emberek milliói a lapszerkesztők Szov- jet-Oroszországban tett útjáról olvastak! A jóakaratuk emberek egyre gyakrabban mondogatják: “Vájjon nem' ’ tudunk mi békésen egymáa mellett élni?” - ] ! És nemcsak egyetlen ősz tály tagjai gondolkoznak 1 igy.. Néhány héttel ezelőtt repülőgépen jöttem haza Chicagóból New Yorkba. A; mi légi expressünk késő éjjeli -indult és mint ahogy ilyenkor1 gyakran történni szokott,, a ■ sötétség és az előttünk^-álló , | közös ut" közelebb hozta egymáshoz az utasokat. Hátul ültem, mellettem két üzletember és egy katona ült. Két órán keresztül hallgattam, | hogyan beszéltek az atom-j ; bombáról és a koreai háborúól~ Az égvik kereskedő kato • kus volt. Haraggal és kese- üséggel beszélt arról, hogv apánban a Nagaszakira le- obott atombomba robban!. - a következtében elpusztult z egyik legnagyobb katok- :us egyházközség. A másik zletember egyetértett azza’., LOgy a bombát egyáltalán lem kellett volna ledobni és gyetlen magát keresztényiek nevező országnak sem zabad soha atombombát a - :almaznia. Mindketten egyec- rtet,tek azzal, hogy a koreai íáborunak- nem lett volna ,zabad kirobbannia, mind- cetten gyűlölték ezt a hábo- •ut, mindketten azt kivárják, hogy fejeződjön be. Alkalmam volt hasonló beszélgetéseket hallgatni ame- •ikai üzletemberek, . munkások, papok, háziasszonyok, >rvosok körében. Most már udjuk: sosem voltunk egye- lül. És az az érzés, ameiy lémelyikünkön úrrá lett, logy legjobb esetben is csu- >án egy kis csoport részei /agyunk, ez csak saját egyéni gyengeségünk bizonyítéka és lem tükrözi a dolgok igazi Utasát. A helyzet, nehéz, de íem annyira, mint ahogy »lőttünk tűnt. • A békéért, a szabadságért, i biztonságért szállunk sik- •a. Ez a mi fő jelszavunk ninden évben. Ebben az évien azonban még konkrétabb lélokért: a koreai háború rrd- Uőbbi befejezéséért, és az igazi, tartós békéért szállunk síkra. Én személy szerint meg vagyok győződve arról, hogy mostantól kezdve erőink állandóan gyarapodni fognak. SUNNYSIDEON MAGYAR BORBÉLY S. CSÖMÖR & E. BARABÁS 4505 QUEENS BOULEVARD * 45—46. St. közt. a ‘Bliss* állomásnál Ha ívásás nők évS fóiíiak számára j JÖJJÖN EL EGYSZER ÉS ÁLLANDÓ VENDÉGÜNK LESZ! SUNNYSIDE. L. N. Y. / ELSŐRANGÚ MINŐSÉGŰ FÉRFIRUHÁK , a legújabb s legdivatosabb anyagokból Mélyen leszállított áron Amikor Nádelnél vásárol, barátságos magyar környezetben vá! iáról, nem sietteti senki, jól kiválaszthatja a legmegfelelőbb s önnek legjobban tetsző ruhát, irpelyet'aztán hozzáértő mesterszabó pontosan “fittol” extra költség nélkül. ut tin itiiiittfiiiimtiiiiiiiiiiiif mii iitiiiiiitniiiiiiiiiiiiiiiift
