Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-10-29 / 44. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ October 29, 1953 Utazás az uj Kínában Egy magyar művész élményei a kinai iparvidéken be. A csilléket kis villamosmozdony huzza el a rakodóhelyig. Itt meg automatikus szétkapcsoló és kiüri^őberendezések vannak, egy-egy rakodóhelyen csak két elvtárs dolgozik. Hol van már az az idő, amikor bambuszrudra erősített kosárkákban, gyalog Vitték fel a teherhordók a szenet? Elmúlt az az idő, elfujta a forradalom vihara. Dzan Dzse-fu barátunk, élmunkás bányász elmondotta, hogy Fu-Suan a múlt évben két es félmillió tonna gabonaértékkel teljesítette túl a tervét. A szénbánya idei tervét a tavalyihoz képest 31 százalékkal emelte, de-amikor mi ott jártunk, már elhatározták, hogy felemelt tervüket is-tulteljesitik. Dzan Dze-fu barátunk régi bányász. A felszabadulás • előtt is itt dolgozott, illetve itt élte embertelen életét. Dzan Dze-fuék- nak nyolc gyermekük volt. A felszabadulás előtti nagy nyomorban három gyermeke éhen- halt — a család gyökereken élt nyomorában. Má boldogan él családjával együtt. Nevét egész Kina ismeri. Őt magát s munkáját mindenki becsüli és tiszteli. Éppen váltás van. A sziréna hangjára az uj váltás ..lép munkába. Elkísérjük a leváltott munkásokat az öltözőkbe. Pompás fürdő, zuhany, hideg-meleg- /ij, öltözőkamrák sorakoznak agymás mellett. Bemegyünk a kultúrterembe. Tiszta, világos, függönyös helyiség, még kiállítást is rendeztek a teremben. A gyár mutatja be a kiállításon a termelést. Virágos park kapuján fordul be a kocsink. Fenyőligetek, lombos erdő és illatos mező veszi körül az enyhén lejtő domboldalon épült napközi otthon épü- .etét. Valamelyik főur kastélya volt. Éppen most szaladnak be a napközi otthon kicsinyei: szép, úszta, jóltáplált kinai gyerekek. Énekelnek és táncolnak körülöttünk és kórusban kiáltják: — Sunyati” (magyarok). Ismerkedünk. Beszélni nem tudunk egymással, de megértjük egymást a mosolyból, az ölelésből. A fusuani üzemnek 25 bölcsődéje és napközi otthona van, négy kórháza, 23 orvosi rendelője, 21 szülőotthona és tüdőgondozó szanatóriuma. Hetvenegy nyilvános fürdő és hét üdülő áll a dolgozók rendelkezéséire. Az állami boltokon kivül 38 szövetkezeti bolt is működik. Fu Suannak két technikai fő- skolája, hat középiskolája és .3 iskolája van. A felszabadulás óta az analfabéták 89 százaléka .észt vesz az irás-olvasás tanulásában. „ Ezenkívül 337 szakiskola működik. A fusuani munkások és munkásfiatalok napi munkájuk utár a város 42 klubjában és 58 üzemi klubjában tölthetik idejüket ; Sok könyvtár áll a dolgozói rendelkezésére. Két állandó színház működik Az üzemnek negyven kulturcso- portja van.' A kluboknak pedig j 32 zenei köre, ötezer taggal I Hatvanhat képzőmüvészcsoporl j ad lehetőséget a tehetséges fia- i talok kiképzésére. Az ujitók ré- I szére 29 oktatócsoport áll ren- í delkezésre, akik rendszeres tér- | vező munkát folytatnak as ! üzem mérnökeivel együtt. Ilyen ma Fu Suan élete, Kins I felszabadulásának harmadik ! évében. Ezek a képek, ezek e A NEMZETI NYELVEK FEJLŐDÉSÉRŐL A nyelv olyan társadalmi, szerint és lényegében azzal az rjeggel hat órakor indultunk el. F* A mukdeni forgalmas utcákon fürgén suhant az autóbusz. A kereszteződéseknél, a gomba- ; alakú házacskák erkélyén meg- i piegvillant a rendőrök fehér karvédős karja? Kikerültünk egy hatalmas teherautóoszlopot —• csupa ZlSZ-kocsi — s már ott suhantunk a fusuani utón. A 'frissen betonozott utón nagy a forgalom. Kétoldalt hatalmas mezők és nagy erdők. Falu falu után marad el mögöttünk. Téglából emelt kerítések mögött állanak a házak. Kinai, jellegzetes tetőszerkezetük nagyon szép. A házak kéményeit külön építették. Kísérőink magyarázzák: ezek mun- j . káslakások. A nyomortanyák maradványait is bontják, már építik helyettük az uj munkásházakat. Megálltunk, beszélgettünk az emberekkel. “Árvíz, éhínség, aszúi.háború" — ez volt a mi sietünk — erről beszéltek. — Leírhatatlan volt a szegénység, a népet állandó éhínség fenyegette. Sokat szenvedtünk a bányák japán uraitól — s a földesuraktól. El- ; rabolták a termést, igásállato- kat, aprójószágot s közben a hivatalnokok nyúzták a népet... A bányászok rettenetes sorban éltek. Az egyik bányász, Lu Po elmondja: napi husz-harminc centért dolgozott s éhezett. Amikor a japánok betörtek, ő is partizán lett, több társával együtt. Értett a robbantáshoz, igy alakult ki az “aknász parti- j zan” brigád, amely réme volt a megszállóknak. A felszabadulás hozta el a boldog életet Lu Po számára is. Búcsúzunk, tovább megyünk.' Kétoldalt hatalmas mezők és erdők terülnek el. Az erdők mellett a gyárkémények erdeje magasodik. Fu-Suanhoz közeledünk,1 az uj Kina egyik hatalmasan dübörgő gyárvárosához. Autóbuszunk beér a városba, óriási gyártelepek között haladunk, felettünk húzódnak a magasfeszültségű távvezetékek. A vezetékeket tartó oszlopok egyenes vonalban futnak át a városon az üzemek felé. Csillék haladnak jobbra-balra, vasérccel, szénnel, szürke, vörös és zöld palával. Villamosmozdonyok füttyentenek hosszan, a szél elviszi a tolatóvonatok zaját. Jobbról egy hatalmas vizhütő- torony, balra egy olajfinomitó- telep tartályai látszanak. Autóbuszunk csatornák, zsilipek felett fordul be a szénbánya igazjelenség, amely nem tartozik sem a társadalmi alaphoz, (a társadalom gazdasági rendje), sem pedig an?iak felépítményéhez, (a társadalom politikai, Vallási’, kulturális nézetei és az ezeknek megfelelő intézmények). A nyelv nem osztály jellegű, hanem közös és egységes az egész társadalom számára, amennyiben a nyelvet nem egyik vagy másik osztály hozza lét,re a maga szükségletei számára, hanem az egész társadalom valamennyi osztálya. És ezen túlmenően: amíg az alap és az annak megfelelő felépítmény egy adott korszaknak a terméke, addig a nyelv a korszakok egész sorának a terméke, száz és száz nemzedék közös erőfeszítésének gyümölcse. Ez a magyarázata annak, hogy a nyelv egyformán kiszolgálja a társadalmi osztályokat, a kizsákmányo- lókat; a hűbéri rendszert ép- penugy, mint a tőkés rendszert vágy a szocialista rendszert. A nyelv sajátságos közömbösséget tanúsít, az osztályok irányában. A nyelvnek ez a sajátossága magyarázza meg azt, hogy a társadalmi rendszerek változásával a nyelvben nem történik gyökeres változás. Nemcsak egyetlen alapnak és felépítményének születése és megszűnése, hanem több alapnak és felépítménynek a születése és megszűnése sem vezet a történelemben egy adott nyelv megszűnésére, a nyelv szerkezetének megváltozására és uj nyelv születésére. A nyelv alapvető nyelvtani szerkezete, alapvető szókincse lényegében változatlan maradt. Érvényes ez'az állandóság minden nemzeti nyelvre is? Maradéktalanul érvényes. — Száz esztendő múltán is Petőfi nyelvén beszél a magyar nép. Tisztult, bővült, gazdagodott a magyar nyelv, de a szocializmus építésének vívmányairól azon a nyelven, a nyelvnek olyan törvényei számok is világosan mutatják az uj Kina erejét. Gyönyörű alkonyatban suhanunk egy. másik utón Mukden felé. Vezetőink meg akarják mutatni az északi és keleti mongol síremlékét. Megállunk a keleti sir előtt. Egy kis hegyen áll a síremlék gyönyörű épületcsoportja. A hegy oldalát furcsa vöröstörzsü, feketészöld lombu fenyőerdő borítja. A fák bizarr alakja, a lenyugvó nap felejthetetlenné -teszi a helyet. Itt van az úttörőtábor is. Fusuani úttörők. Éppen zászlóbevonáshoz érkeztünk. A fiatal kinai gyerekek'arcán az uj élet szépsége ragyog: üdvözletüket küldik a magyar pajtásoknak. Másnap reggel megnéztük a mukdeni nehézipari kiállítást. A kiállítás az uj Kínáról beszél. Nem a “kulik" Kínájáról, hanem a fejlődő, gépesített, uj, hatalmas Kínáról. Arról a Kínáról, amely harcolt az imperialisták ellen és most erős hadseregével, az ország építésével küzd a béke megőrzéséért. Rábai Miklós, a Magyar All. Népi Együttes Kossuth-dijas koreográfusa I hatósági épülete elé. Az igazga- :óság előtt szép park van. A | gyönyörű park közepén pompás nesterséges tó, csónakokkal. Ez is a sportpályák a bányászklub- áoz tartoznak. Ezelőtt mindez a, japán bitorlók tulajdona volt most a kinai nép vagyona. Mosolygósárcu munkások érkeznek fogadásunkra. Asztalhaz ülünk. Ismerkedünk egymással. Azján autóba ülünk, hogy' kimenjünk a bányába. Mély aknákat várunk, sokfelé ágazó, bonyolult rendszer szerint épülő tárókat, aknalejáratokat. Hatalmas; nyitott bányaszélre érkezünk, óriási völgy terül el a szemünk előtt. Ez a világ egyik legnagyobb külszíni bányája. Hat és fél kilométer hosz- 3zu, másfél kilométer széles, kétszáz-négyszáz méter mély völgy. A völgy emberkéz munkája. Az óriási ,terraszosan kiképzett szakadék oldalában vörös, szürke, zöld palarétegek húzódnak, s lent az alsó, teraszokon gépek harapják és szedik le a különfé- .e szinü palaréteget, hogy a szénhez lehessen jutni. A palák közül nagyon értékes a zöld pala, amely olajtartalmú. Ferde lesiklón ereszkedünk le a szénréteghez. A lesiklóban kényelmesen ülve nézzük a rétegek változását. Közben a munkások elmondják, hogy a szén- éteg igen hosszú és igen vastag, a rétegnek még csak egy- úz.edét tárták fel. Lenn a bányában kevés embert és sok gépet látunk. Szovjet baggerek, aarapó-, kotrógépek, markolók iolgoznak. Bányásszák a szenet. A terraszokon villamosmoz- ionyok futnak, s hosszú szerpentineken és lejtőkön szállítják az anyagot. Sínpárok, válók, rakodók, széncsuszdák bonyolult gépezetei várnak mindet a bánya aljában. Több felvonópálya karvastagságu drótkötele zizeg s nagy vagonok rohannak, hogy elszállítsák az éle- .et adó szenet. A bányákból sok gáz tör fel. A gáz nagy részét már sikerült elfogni és az üzembe és a vámosba vezetni. Ez az “ingyenes” fűtőanyag sok üzem hajtására elegendő. A japánok teljes egészében a levegőbe engedték a gázt. A gáz felfogása és elvezetése az egyik kinai munkás módszere szerint történik. Tervei a japán elnyomás alatt is készen voltak, de csak a felszabadult .Tinának adta át találmányát. Ma ez az ember a Munka Hőse. A szenet, a nagy markoló ekszkavátorok rakják a csillékTHE LITTLE DIGEST Egyes szám ára 15 cent. — Előfizetési ára egy évre $1.50 Minden előfizető egy érdekes és értékes angol könyvet kap ajándékba — teljesen ingyen. — Fizessen elő családja minden második generációs tagja számára. — Használja az alanti szelvénvt Little Digest 130 East 16th Street 4 FI. New York 3, N. Y. Csatolva küldök........ dollárt.........előfizetésre az alanti cim(ek)re. Küldjék az ajándékkönyv(ek)et. Küldjék a magazint e címre: .......................................... .......................................................... • • • • t> • • • ••••••••• Az ön neve és cime: ........................................................ alapvető szókinccsel beszélünk, mint amellyel Petőfi énekelt a néphatalom eljöveteléről s mint amellyel ostorozta a hűbéri rendet és megátkozta az osztrák leigázókat. A marxizmus azt tanítja, hogy a nyelv közössége egyike a nemzet legfontosabb ismérveinek, jóllehet a nemzeten belül éles osztályellentétek vannak. Az a tény, hogy a nyelvnek nincs osztályjellege, s a nyelv közömbös az osztályok irányában, nem jelenti egyáltalán azt, mintha az egyes társadalmi osztályok is közömbösek lennének a nyelv irányában s nem igyekeznének azt, saját Céljaikra, saját osztályérdekükben felhasználni. Marx Károly jegyezte meg,, hogy például a burzso^k kalmár szókincsükkel valósággal beszennyezik az egységes nemzeti nyelvet. De nemcsak erről van szó. A kizsákmányoló osztályok — különösen a kapitalizmusnak imperialista szakaszában, amikor a nemzeti és gyarmati elnyomás egyre nagyobb méreteket ölt, — nem teszik lehetővé a nyelvek békés és baráti együttműködését s mindenáron az elnyomott nemzetek és nemzetiségek nyelvének asszimilációjára törekednek, igyekeznek legyőzni és megsemmisíteni az elnyomott nemzetek nyelvét. A nemzeteket és a nemzeti nyelveket rendkívüli stabilitás és az asszimilációs politikával szembeni óriási ellenálló erő jellemzi. A történelem azt mutatja — Írja —, hogy a nyelv nagyon szilárd és óriási az ellenállóképessége az erőszakos asszimilációval szemben ... A török asszimilálok évszázadokon át igyekeztek megnyomorítani, szétrombolni és megsemmisíteni a balkáni népek nyelvét. . . de a balkáni nyelvek mindezt elviselték és túlélték.” A magyar nép történelme sokoldalúan igazolja a nemzetek és nyelvek kivételes szívósságát az elnyomó, hóditó és beolvasztó kísérletekkel szemben. Az egykori nép- ellenes magyar uralkodó osztályok maguk is megkísérelték, hogy erőszakosan asz- szimilálják a nemzeti kisebbségeket (románokat, szlávo- kat stb.)- megfosztva őket a nemzeti művelődés fejlesztésének feltételeitől, de ezek a kísérletek teljes kudarccal jártak, amennyiben megsokszorozták a nemzeti kisebbségek ellenállását a beolvasztó törekvésekkel szemben, megsokszorozták ragaszkodásukat nemzeti nyelvükhöz és kultúrájukhoz. A magyarság is századokon keresztül ki volt téve a török, német, st,b. beolvasztó törekvéseknek. Mire vezetett mindez? A törökök évszázados asszimilációs törekvése szinte nyomtalanrd- pergett le a magyarságról. (Azok a török Szavak, amelyek behatoltak a magyar nyelvbe, elmagyarosodtak). Az osztrák és német asszimi (Folytatás a 11-ik oldalon)
