Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-10-08 / 41. szám

üiUliIURAl lUMilJlli Z>£,0 October », íudö- o_____________________________________________ IP PC?ÜTH^r sf^Ef | Százníiiliártlokal a pénz urainak, gr[ semmit a népnek M.:ÍÍf JÉllI Vannak, akik a 83-ik, azaz jelenlegi Kongresszust “aján­dékozó Kongresszusnak” nevezik, mások “semmitevőknek.” A valóság az, hogy a januártól augusztusig lefolyt első ülésszak bizonyitéka szerint egyszerre mindkettő. A nagy­ipar és a pénzérdekek hatalmas ajándékokat kaptak, a nép nem kápott semmit. A 160 millió amerikai túlnyomó több­ségének szempontjából a 83-ik Kongresszus csak a közgaz­dasági válság veszélyét hozta közelebb é fokozta a demok­ratikus jogok megsemmisítésének veszélyét. Ami a munkásságot ihleti, a Fehér Házban egyidőben beszéltek, a Taft-Hartley törvény megváltoztatására irá­nyuló javaslatokról, hogy majd a Kongresszus elé terjesz­tik azokat. El is készült ilyen javaslat, de a vezető nagy­iparosokat képviselő kormánytagok, mint Sinclair Weeks kereskedelmi és Wilson védelmi miniszter összedugták fe­jüket s csatlakoztak a Gyáriparosok Országos Szövetségé­nek tiltakozásához. A szenátus elé küldött javaslatokat Nixon alelnök kivégezte, Eisenhower kampányigéretét el­vetették, Durkin munkaügyi miniszter tiltakozásul lemon­dott s bejelentette, hogy az elnök megváltoztatta ígéretét. GONDOLAT-ELLENŐRZÉS Miközben a Taft-Hart.ley rabszolgatörvény megváltoz­tatására irányuló javaslat megsemmisült, a Kongresszus­ban annál serényebben folyt a munka, hogy a nácikat utánzó munkásfront elfogadását kényszerítsék a munkás­ságra. Több ilyenirányú* javaslatot terjesztettek be, melyek közül legveszélyesebb a McCarthy táborhoz tartozó Butler, marylandi szenátor javaslata, mely fel akarja hatalmazni a McCarran gondolatellenőrzési törvény alapján működő bi­zottságot, hogy ellenőrzése alá vegye a szakszervezeteket, megfossza azokat jogaiktól, minden kihallgatás nélkül. E javaslat alapján, amennyiben azt megszavazzák, a McCar- ran-féle bizottság tetszés szerint kimondhatja a halálos Ítéletet bármelyik szakszervezet fölött. A munkásellenes javaslatokkal párhuzamosán, a Kong­resszus hatalmas nemzeti ajándékokat adott a nagyiparnak. Legnagyobb ajándék a partmeiléki olaj volt, amit több mint 300 milliárd, 300,000 millió dollár értékűre becsülnek. Az olaj a szövetségi kormány, illetve a nép tulajdonát képezte és az volt a terv, hogy kihasználásából kiépítsék az ország isko­láit, megszüntessék a mindenütt mutatkozó, borzalmas .hiányokat. A másik oldalon az ingatlanérdekeltségeket jutalmazta meg a Kongresszus az országos lakbérellenőrzés megszün­tetésével, aminek következtében azonnal nagyarányú lak- béremelés indult meg, ami még mindig folytatódik. Hogy az ingatlanérdekeltségek még inkább megnyuzhassák bér­lőiket, a Kongresszus mindössze évi 20 ezer olcsó lakás­egység építésére adott engedélyt az elkövetkező évben- s teljesen megszüntette a kormánypénzen történő, olcsó la­kásépítést. A Kongresszus, mely nem volt, hajlandó pénzt meg­szavazni olcsó lakásokra, minden tiltakozás nélkül meg­szavazta a kormánykötvények kamatjának fölemelését, amint az Eisenhower kormány javasolta. Ezzel a lépéssel egyetlen év alatt t.öbb mint 200 millió dollárral fogja gaz­dagítani a bankokat, melyek birtokukban tartják ezeket a kötvényeket. Természetesen a kamatlábak emelése lehetővé teszi, hogy a bankok is magasabb kamtlábat szedjenek a kölcsönök után, ami még erősebben növeli a bank és bizto­sító társaságok profitját. % AZ AJÁNDÉKOZÁS FOLYTATÓDIK A kormány pénzén épitet mügumi üzemek és a part­meiléki olaj elajándékozása még korán sem elégi tette ki a pénz és nagyipari érdekeket. A következő lépés az erőmű érdekeltségek kielégítése lesz. Ezek az olcsó villamosáram szolgáltatást szeretnék megszüntetni s szeretnék megkapa­rintani a Tennessee Valley Authorityt, mely több államot lát el'villamoserővel s olyan hatalmas munkát igényelt létrehozása, hogy azt a magántársaságok nem tudták volna megtenni. Az Eisenhower kormány máris Ígéretet tett, hogy nem fog építeni hasonló erőmüveket és teljesen át­engedi a teret a trösztérdekeltségnek. A műsor következő száma a 10 milliárd dolláros kor­mányköltséggel létrehozott atomtelepek, melyeket szintén ki akar sajátítani a magánipar. Számokban kifejezve a nagyipar a következő ajándé­kokat kapta az isenhower kormánytól: A partmeiléki olaj értéke 313 milliárd dollár. A német kormánykötvények teljes áron való visszaváltása, melynek címén elengedik a hadikárpótlást, 2 milliárd dollár. A kormány által épített mügumi üzemek értéke' 225 millió dollár, a kormánykötvé­nyek kamattöbblete 225 millió dollár. A bőkezű ajándékozással szemben a Kongresszus a következő összegekkel szállította le a nép érdekeit szolgáló költségvetést: A veteránok intézményének költségvetését 615 és félmillió dollárral, az iskolák építkezési költségveté­Német,ország, Észak-Korea és a hatalmas Kina népei szilárd alapon állnak. Ezeket az or­szágokat nem lehet sem szel­lemileg, sem fizikailag meg­semmisíteni, mert jövőbe ve­zető útjukat bölcsen és biz­tosan vázolták fel. Megzabólázni a rossz hordozóit Mi, mint, amerikaiak, ter­mészetesen meg tudjuk ezt érteni, s meg is kell érte­nünk. Ennek a megértésnek el kell jutnia sokmillió állam­polgárunkig. Más népek szin­tén hisznek történelmi sor­sukban, emberi méltóságuk­ban. Szeretik az egyszerű embereket, hisznek bennük, hisznek az emberiség egysé­gében. Az uj társadalmakat eggyéftiző kötelékek meg­gyengítésére irányuló kísér­letek útjára vezető bármely lépés csak mindahnak meg­semmisítését okozhatja, ami kedves nekünk. Ilymódon, mint amerikaiaknak, mint olyan amerikaiaknak, akik mélyen begyökereztünk föl­dünkbe, meg kell zaboláz­nunk a rossznak hordozóit, bárhol üssék is fel fejüket, bárhol hallassák szenteskedő hangjukat — az országon be­lül, vagy a nemzetközi szei’- vezetekben. Lelkesít bennün­ket sok bátor vezetőnk: azok is, akiket börtönbe vetettek, azok is, akik szabadon jár­nak. Közülük sokan élnek, és itt vannak velünk, de sokan nem élnek már, mert felál­dozták életüket azért, hogy az utókor emberhez méltó és bőséggel büszkélkedő világot örököljön. Büszkeség a mi korsza­kunkban élni, s a népünkért, vívott harc élvonalában küz­deni. Az egyik templomi hang­verseny alkalmával a lelkész üdvözölt és a következőket mondotta: “Hallottam önt, hallottam dr. DuBois-t... So­kan megfordultak itt .az önök bátor harcosai közül.” Majd az egybegyűltekhez fordult: -“Azt akarom, hogy megtudják: ezek a békéhar- cosok és sokan, akik oldalú-, kon állnak, saját testükkel fogják, fel a reánk mért. csa­pásokat.” Reánk mért csapásokat! Nincs ennél szebb feladat! Hogyan is Gehetne áldozat­nak nevezni azt, amikor egy ember vállalja magára az egész népére lesújtó csapáso­kat, vagy a csapások egy részét! Büszkék lehetünk arra, hogy nekünk jutott ez a nagy megtiszteltetés: kive­het j ük részünket a tartós bé­kéért folyó nagyszerű harc­ból ; vállvetve harcolhatunk dr. DuBois-val, Howard FastrtaJ és sok mással, aki ma itt tartózkodik. ' Lapunk mtűthetí számá­ban közöltiiik Howard Fast beszédét, amelyet abból az .ükalomból mondott, hogy ?aul Robeson megkapta ß Sztálin békedijat. Most közlünk egy néhány szép részletet Robeson beszé­déből, amelyet a kitüntetés átvételekor mondott: Nyugtalanság Nemrégiben b e u t a ztam egész országúnkat. Több mint nyolcvanezer amerikai­nak és kanadainak énekeltem ás sok-sok emberrel beszél­gettem. Mindannyian dolgoz­nak és harcolnak az egész világ békéjéért. De rajtuk kívül még soktizezer ameri­kai akarja a békét. Ezek az emberek nyugtalankodnak. Nyugtalanítja őket, hogy a hatalmon lévő emberek ma­roknyi csoportja a békéről beszél ugyan, de nyílt,an há- oorura törekszik. Az amerikai nép valameny- nyi rétegében kifejeződik ez a felháborodás és mély nyug­talanság. A szakszervezet képviselőiben, yalamennyi po­litikai pártban, lelkészekben, liberálisokban, a néger és az európai származású lakos­ságban, az olasz, a portorikói és mexikói eredetű amerikai­ak hatalmas rétegeiben, va­lóban mindazokban a csopor­tokban, amelyek valójában Amerikát alkotják. Meg kell találni a módot s meg is van rá a mód, hogy az amerikai néppel megértessük: a világ megváltozott, a történelem menetét nem lehet visszafor­dítani. A jövőbe vezető ut A szovjet nép őrködik a béke felett. Folytatni fogja szocialista életformájának fejlesztését, gyors léptekkel halad a bőség korszaka felé. Az 1789-es esztendő eredmé­nyei nagy befolyással voltak az európai kontinensre, de az Európán kívül fekvő terüle­tekre is. Ehhez hasonlóan a történelmi szükségességből kiindulva, de uj, magasabb színvonalon építi sok ország népe munkájával, bölcsesé- gével és bátorságával, a szov­jet köztársaságok példáján fellelkesülje és azt követve, mmár sok esztendő óda uj életformáját. Albánia, Bulgária, Cseh­szlovákia, Magyarország. Ro­mánia, Lengyelország, Kelet­ELMULASZTOTTÁK A KÖTVÉNYESEK WASHINGTONI FELVONULÁSÁT Az IWO kötvényesek ok­tóber 4-ikére tervezett wash­ingtoni értekezletét bizony­talan időre . elhalasztották, miután a New York Állami Biztosítási Hivatal nem ké­szült el a Legfelsőbb Bíróság elé terjesztendő beadványá­val. • A New York állami hiva­tal késedelmeskedése miatt az IWO ügye csak későbbi időpontban kerül tárgyalás alá a Legfelsőbb Bíróság alőtt s a Kötvényeseket Vé­dő Bizottság értekezletét a tárgyalás napjának kitűzésé­vel akarják összekapcsolni. Az uj dátumról a lehető leg­rövidebb időn belül értesíteni fogják az ország minden ré­széből megválasztott delegá­tusokat. Ez a halasztás alkalmat ad az IWO osztályok aktiv tag­jainak, hogy a Legfelsőbb séC 65 milióvah az egészségügyi szolgálatokat 37 és félmil­lióval, az Országos Munkaközvetítő Hivatal költségvetését 35 millióval, * olcsó lakások építésére kért, minimáli. költségvetést kőzet 13 millió dollárral. Ezek a számok minden szónál jobban beszélnek s az is hogy a katonai költségvetés majdnem rekordmagasságban maradt és további kiegészítését tervezik a következő ülés­szakban. A Kongresszus húzódozva belement, ugyan a koreai fegyverszünetbe, de ugyanakkor McCarthy, Knowland és más kongresszusi vézetők a legerősebb támogatást Ígértél Syngman Rhee számára, aki harcolni akar mindaddig, mig egyetlen amerikai katona is életben marad, hogy saját dik­tatúrája alatt egyesítse egész Koreát. Az 1954-es választásokban hatalmas tisztogatást kell végeznie az amerikai népnek a törvényhozás tagjai között ha valamit is meg akar őrizni a demokratikus hagyomá nyokból s meg akarja állítani a fasizmus előretörését. En nek a szükségét már kezdik belátni még a jobboldali szak szervezeti vezetők is, amint az kitűnik az AFL konvenció jár hozott határozatokból, melyek azonban, sajnos, megvalósu latlanok maradnak mindaddig, mig helyre nem állítják a munkásmozgalom teljes egységét. Bíróság elé benyújtandó kér­vényeket még nagyobb szám­ban írassák alá a szervezet tagjaival. Az aláirt kérvé­nyeket küldjék be a követ­kező címre: IWO Policy Holders Committee, 80 East 11th Street, New York. A kötvényesek érdekeit vé­dő bizottság ismételten fel­hívja minden IWO tag fi­gyelmét arra, hogy igen nagy fontossága van annak, hogy minél többen aláírják a kér­vényeket, valamint annak, hogy csatlakozzanak a bizott­sághoz. E bizottságra hárul a feladat, hogy harcoljon a kötvényesek érdekében, hogy az IWO több mint 7 millió dolláros vagyona minden kö­rülmények között a kötvé­nyesek tulajdona maradjon, bármilyen döntést hoz is a Legfelsőbb Bíróság. A szer­vezet tagjainak minden joga meg van arra, hogy bele­szóljanak a saját érdekeiket érintő ügyekbe s joguk van arra is, hogy kérjék a bíró­ságot a tagság akaratának tiszteletben tartására. Tegyük erőteljesebbé a Washingtonba összehívott konferenciát azzal, hogy de­legátusokat küldünk arra, a később kijelölendő időpont­ban s ugyanakkor tegyünk meg minden erőfeszítést, hogy minél nagyobb számban írják alá a kérvényeket,. Ugyanakkor segítsük a bi­zottság munkáját anyagi hozzájárulással s legyen jel­szavunk ez: Az IWO nem veszhet el, az IWO az ameri­kai munkásságé! El a kezek­kel az IWO megtakarított millióitól!

Next

/
Oldalképek
Tartalom