Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-10-08 / 41. szám

October 8, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZŐ [GY “ÜLböM” A VALLÁST A Times megcáfolja saját cikkeit a vallások állítólagos üldözéséről USSR-ban Időközönként, mikor más propagandaanyagból kifogy­nak a Dulles-i politikát száz százalékosan visszatükröző bulvárlapok, előveszik vagy a szovjet “antiszemitizmust,”, vagy más vallások állítóla­gos üldözését. A N. Y. Times- nek, mint az ország “legko­molyabb" vezető lapjának, természetesen hangadó szere­pe van ezekben a cikkekben. • Következetesen azonban azok egyike sem származik a lap , moszkvai tudósítójától, ha-! , nem valamennyit kiilföl- ; .dön gyártják a “helyszíni! szakértők.” Az utolsó hetek­ben, mikor az Egyesült Nem­zetekben a közhangulat Vi-j sinszkij javaslata mellett, fog-: lalt állást, mely a semleges! országoknak is helyet akart! adni a koreai politikai érte-1 kezleten, a Times megint elő­jött a szovjet, “antiszemitiz­mussal.” Azt akarta ezzel bi­zonyítani, hogy a Szovjetunió javaslatait nem kell komo­lyan venni: lám a “zsidók üldözése” .tisztán bizonyít­ja, hogy az USSR nem törő­dik a kis nemzetekkel, azok politikai, vagy vallási sza­badságával. Két héttel az UN-ben le­folyt vita után a, Times ha­sábjain megjelent egy cikk, mely közvetve meghazudtol­ja mindazokat a vádakat, me­lyeket, a “szabad világ” e ' harcos propagandaorgánuma a Szovjetunióban történő, ál­lítólagos vallásüldözésekről irt. A cikket nem a new yorki szakértők Írták, hanem a lap moszkvai tudósítója, azon­ban célja nem a hazug hírek megcáfolása volt, ez egészen véletlenül történt. Harrjson E. Salisbury, a Times tudó­sítója az első amerikai újság­író, aki hosszú évek óta meglátogatta szovjet Ázsiát, annak életéről és városairól számol be. Egyik cikkében Bukhara város leírásával fog­lalkozik, mely egyike a mo­hamedán világ szent, városai­nak s vallási központjainak s történetesen a Szovjetunió­ban fekszik. Kiderül a cikkből, hogy Búkharában teljesen szaba­don működnek úgy a moha­medánok, mint a zsidó egy­házközségek. Az utóbbit a kö­zépkorban alakították. A vá­rosban van a világ egyik leg­régibb mecsetje, a hires Kal- jan minaret és zsidó negyede jóformán változtlanul meg­maradt a középkor óta, tör­ténelmi zsinagógáival. A tu­dósító beszámol róla, hogy a város 150 mohamedán temp­loma közül néhányat törté­nelmi értékük és stílusuk mi­att múzeumoknak nyilvání­tottak, azonban a többiekben változatlanul folynk a szer­szertartások s esténként a város minden részében el­hangzik a muezzin imára szólító kiáltása. A zsinagógá­ban ugyancsak változatlanul folynak az ősi szertartások. A templomok meglehetősen tele vannak, azonban az iró megjegyzi, hogy az imádko­zok legnagyobb része idősebb és középkorú s kevés közöt­tük a fiatal. Az ifjúság ugyanis uj szellemben, mo­dern iskolákban növekedik fel. Mindez azonban nem je­lenti az egyházak korlátozását Mint Salisbury megírja, ma is Búkharában működik a mohamedán egyház egyik leg­nagyobb papnevelő intézete, mely arab és orosz felírással ezt a nevet hordozza homlok­zatán: Vallási akadémia. A tudósításból nem derül ki, de nyilvánvaló, hogy maga az állam is hozzájárul a 15-ik században létesített iskola fenntartásához. Salisbury meglátogatta a zsinagóga rabbiját, akitől megtudta, hogy a zsidók vál­tozatlanul ugyanabban a kö zösségben, a város központ­jában élő negyedben élnek, mint őseik. Sokan közülük ma is mint iparosok és ke­reskedők működnek, azonban a fiatalság, mely megtanulja a modern tudományokat, be­lehelyezkedik a modern élet­be s egy részük elvész a zsi­nagóga számára. Az ember­ben önkéntelenül felmerül a kérdés: vájjon ez “antiszemi­tizmus”? Minden modern or­szágban, még az Egyesült Államokban is az egyeteme­ket és modern iskolákat vég- íett ifjúság egy része elvé­gzik az egyházak számára. Nyugaton azonban ezt nem nevezik antiszemitizmusnak, vagy vallásüldözésnek, há­rem modernizálódásnak. Mai számunkban! Ne mulassza el! Magics Rózái szármája A nagy magyar klassziku­sok, Móricz Zsigmond, Móra Ferenc, Tömörkényi István legragyogóbb Írásaira emlé­keztető cikk, amelyet Taylor Szabó János irt. Hogy ki­csoda Taylor Szabó János? Arról egy külön cikket 'lehet — és fogunk is — Írni. Uj adóterveken töprengenek Eisenhowerék ­IIIMIIIIIIIIIII 111111111■11■IIII ■ I AFL vád a U. S. sajtója ellen William F. Schnitzler, az American Federation of Labor főtitkára kijelentette az AFL Kentucky állami szervezetének értekezletén, hogy a sajtó min­dent elkövet, hogy “takarja” az Eisenhower kormány és a re­publikánus Kongresszus népelle­nes működését. “A sajtó,” han­goztatta Schnitzler, “kevés ki vétellel azt az elvet követi, hogy a nép csak annyit tudjon meg, amennyit a sajtó urai tu­domására akarnak hozni.” un mii iiiiiiiui in mii in Ilim ii Lehman jelent Az európai útjáról visszaér­kező Herbert Lehman, newyorki szenátor kijelentette, hogy a~ U. S. presztízse a “mélyponton’ áll Európában és “az embere! kétkednek benne, hogy mi va­lóban hiszünk a demokráciá­ban.” Amerikát egyre inkábt azonosítják a McCarthyzmus- sal, — hangoztatta. MEGTALÁLTA A ZSÁK A FOLTJÁT A Voice of America nevű (fenektelen zsák megtalált? h maga foltját: Nadányi Pál, a horthvista Népszava vök szerkesztőjét nevezték ki a magyar osztály vezetőjévé. Most, hogy Franco, a véreskezü fasiszta hóhér a “nyu gáti demokrácia” szövetségesévé lett, Mr. Nadányi nyűgöd' lelkiismerettel vállalhatja a folt, azaz a főnöki szerepet. Az a tény, hogy évekig kiszolgálta a másik nagy “demok- votát”, a véreskezü Horthyt, ezekután nem eshetik a latba ellene. Ez az a Nadányi volt'az, akiről utódja a Népszava szer kesztői székében megállapította, hogy ő a “világ legnagyobl hazugja.” ­\ Gratulálunk az “Amerika Hangjának.” Szép foltot ta láltak. Gratulálunk Mr. Nadányinak. Szép feneketlen zsá­kot talált magának. Sokkalta jobb zsák, mint a Népszava zsákja volt, ahol tulsokan nyüzsögtek a zsák körül. Az Amerika Hangja magyar hallgatóinak ezt üzenjük: Az. Amerika Hangja éppoly kevésbbé hangja az igazi Ame­rikának, mint amily kevéssé volt Nadányi ur Népszavája valaha is az amerikai magyar nép Szava. ' < 50 esztendő a kultúra és haladás szolgálatában Jlz 1848 -as £,JM. izotháCf tisztelettel meghívja New York és környéke magyarságát arra a Jubileumi Bankettre amelyet MAX BACHNER Magyar Ház elnökének a haladás szolgálatában, eltöl­tött működése 50-ik évfordulója alkalmából rendeznek NOVEMBER Hó 7-ÉN. SZOMBATON ESTE 8 órai kezdettel a BRONXI MAGYAR HÁZBAN, 2141 Southern Boulevard.. Bankettjegy ára 3 dollár 50 cent. Kapható a Magyar Ház tagjainál, a 48tHS Bizottság titkáránál vagy a Magyar Szó kiadóhivatalában. Eisenhower egyik fő, be nem teljesített Ígérete az adók leszállítása. Az Ígéret be nem teljesítése egyes re­publikánus körökben is elé­gedetlenséget váltott ki, fő­leg a profittöbbleti adó azon­nali meg nem szüntetése. A washingtoni b e n f ent.esek most már biztosra veszik, hogy januárban megszünte­tik a profittöbbleti adót és esetleg a jövedelmi adót is leszállítják 10 százalékkal. Mindez a kiskeresetűek szá­mára néhány centes, az év folyamán néhány dolláros megtakarítást jelent, mig a nagyjövedelműek számára ne­héz ezreket. A terv azonban i az, hogy a “leszállított” jö­vedelmi adót más forrásból | pótolják. Humphrey pénzügyminisz-1 Vr terve az 5 százalékos álta­lános forgalmi adó "beveze-) tése volt, ami azonban olyan tiltakozást váltott ki, hogy a kormányt g o n d o lk odásra készteti. Mindazonáltal a ter­vet még nem ejtfették el egé­szen s Eisenhower utolsó! sajtóértekezletén tet.t nyilat­kozatából ki lehet magya­rázni azt is, hogy elejtik a forgalmi adó tervét s azt is,; hogy be fogják vezetni azt.. Mint korábban megírtuk: a forgalmi adó azt jelentené, hogy a néhány dolláros jö- [ védelmi adó elengedése fejé- oen a munkásokat olyan uj ;eherrel sújtanák, mi az en­gedmény sokszorosa. Az adók magasabbantartá- lára máris megindult a pro­paganda,* azon az alapon, nogy a fegyverkezési költ­ségvetést magasan kell tar­tani, esetleg még fokozni is kell, tekintettel a szovjet hidrogénbombára. Az “Ope­ration Candor” néven meg­induló propagandahadjárat célja, hogy az amerikai né­pet annyira megijesszék, rogy tiltakozás nélkül elfo­gadja az újabb adókat, me- yek végső formája fölött nég nem döntöttek. Tekintettel a következő jvi választásokra, a Kong esszus valószínű húzódozni og a nyílt forgalmi adó meg- .zavazásától, azonban sok nás mód van arra, hogy bur- :olf, formában megszavazza­lak ilyen adókat. V jelen forgalmi adó A valóság' az, hogy az ame­rikai nép máris több mint 10 pillió dollárt fizet az állam­pénztárba forgalmi adó alak­éban, anélkül, hogy a polgá- ok legnagyobb része ezt tud­ná. Pedig egy évben 62 dol- ár esik minden amerikai la­tosra ebből az összegből, cse­csemőtől kezdve az aggastyá­nig. A vasúti áruszállítás után 3 százalékos adót szed be a kormány, amit a végén a fo­gyasztó fizet meg az árak­ban. A havi telefonszámlá­ban a helyi beszélgetések itán 15, a vidéki bszélgeté- >ek után 25 százalékos adót számit,anak fel. Az uj automobilok mind- jgvike után a gyári ár 10 százalékát fizetik adóban, ez körülbelül 150 dollár egy olyan kocsinál, melynek el­adási ára 2,300 dollár. Ter­mészetesen az összeget vég­eredményben a vásárló fize meg. A külső gumik után gyár 5 cent adót fizet for tönként a belső gumik utá 9 centet. Természetesen ej is a fogyasztó fizeti mej akinek ugyancsak ilyen adc kell fizetnie a gazolin és a olaj után. A villamos égők, azaz a egyszerű villanylámpa utá a gyári ár 2Q százaléka a adó. A fényképezőgépek utá 25 százalék, a gramofon lt mezek ufún 10 százalék. Rer geteg más tartós cikk utá hasonló adót fizet a vásárh mint például a hütőszekn nyék, a mosógépek, stb. utál de éz bele van számitva s árba. A mozi és színházj< gyek után ugyancsak 20 szí zalékos adót, szed a kormán; amit a háború alatt vezetté be, mint a luxus adót., lg például, ha egy nő ridikii vásárol, amit szükségletne tart, a. kormány azt, luxu: cikknek számítja, mely utá 20 százalék az adó, mint bőrönd, szőrmekabát és mii den piperecikk után. A cigi retta adója csomagonként cent. A pálinka utáni ad átlagosan 1 dollár 65 cer palackonkint. A helyzet az, hogy jófoi mán alig van olyan áru, meij nek vásárlási árában ne vo na beleszámítva a forgaln adó, amit a gyáros fizet k azonban a nép zsebéből vés; be. Most a nagyipart, mel amúgy is fél a depressziótó erősen aggasztja, hogy eze mellett a rejtett adók mellel még lehetséges lesz-e nyi forgalmi adót is bevezetn anélkül, hogy az ne legye komoly, bénító hatással a üzleti forgalomra. Ez s oka annak, hogy a kormán megfontolóra vette a dolgc és más adózási módot próbi kitalálni a fegyverkezési “szükséges” újabb pénze előteremtésére. IIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIIIII um ISIII IHlllillllHim Burma bombázással fenyegeti Csang csapatait / A burmai kormány bejeler tette, hogy bombázni fog; Csang Kaj-sek csapatait, m< lyek az országot rabolják, i mennyiben meghatározott ide belül nem vonják ki azokat í országból. Burma egyizben mi panaszt tett az Egyesült Nen zetek előtt, azt hangozöatv hogy Thajlandon kereszt: amerikai érdekek segítik Csan csapatait, melyek a kínai háti mellett Burmában garázdalkoc nak. Most újból az UN élé akai ja vinni a dolgot. USSR cdót vei ki az US tudósítókra A Szovjetunió bejelentett hogy ezenul jövedelmi adót ke fizetniük az országban állomá sózó amerikai tudósítóknál mert az Egyesült Államok megköveteli, hogy a szovjet ti dósitók jövedelmi adót fizess« nek. Mig US-ben ezek 22 száz' lékos ilyen adót követelnek, ? amerikai újságíróknak 13 zalékot kell fizetniük. Más kii földi tudósítóknak nem ke 1 adót fizetniök az USSR-ban. ___7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom