Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-10-08 / 41. szám
6X2 a.* i ,'»/• <j yi "■ * AMERIKAI MAGYAR SZó October 8, 1953 AZ ACÉLTRÖSZT MUNKÁSELBOCSÁT ÁST JÓSOL, DE A PROFIT MAGAS MARAD “1954-ben jó pénzeket fogunk keresni.” Ezt hangoztatta múlt heti beszédében Benjamin Fairless, az ország legnagyobb acéltársasága, az U.S. Steel Co. elnöke. Természetesen Fairless az acélbárókhoz beszélt s nem a munkásokhoz. Az acélmunkások ugyanis keresetük csökkenésére és munkanélkü- lésgre számíthatnak. Mindez bzonban egyáltalán nem hangolja le Fairlesst, aki szerint “az acéltröszt előtt “a legnagyobb lehetőség áll, amilyen nem volt 20 év óta.” Az acéltársaságok maga- láabb profitra számítanak, csökkentett termeléssel. Az “Iron Age”, az acélipar lapja (megmagyarázza múlt heti számában, hogy ez miként lehetséges. “Az aeélpiar 1930-ban is jó profitot húzott, mikor csupán a termelőképesség 62.5 (százalékával dolgozott” Írja a lap “s 1935-ben is, mikor csak a termelőképesség 48.7 százalékával dolgozott.” Az Iron Age szerint a következő tényezők segítik a társaságokat a termelés csökkenése esetén: a) a profittöbbleti adó valószinü eltörlése, b) a termelés fokozódó tökéletesedése (a munkatempó fokozása), c) a magasabb bérekkel járó túlórázás megszüntetése, d) a marginális (versenyre képtelen) kisüzemek lezárása. Otis Brubaker, az acélmunkások szakszervezetének köz- gazdasági igazgatója megmagyarázta a szakszervezet multheti értekezletén, hogy a nagy acéltársaságok mesterségesen depressziós tüneteiket akarnak előidézni az iparban, mert ez hasznos volna számukra a profit szempontjából. “Ez szorosan hozzátartozik Washington politikájához”, hangoztatta Brubaker ’“s a cél az, hogy kedvezőtlen hangulatot teremtsenek számunkra, a jövő évi kollektiv tárgyalás bekövetkezéséig.” A “fajvédő” politika és a négerek A BÉRIA “SZÖKTETÉSI” ÜGY ezer “kommunista kém és Jszabotázs-szakértő” Inevével, felfedve a “megdöbbentő szovjet tervet, mely a fő amerikai ipari központok ellen irányul.” Annak ellenére, hogy bebizonyosodott az égész Beria szöktetési ügy hazugsága, biztosak lehetünk benne, hogy ezeket a “Beria által kiszolgáltatott” neveket még újból elő lehet venni a de- ’mokrácia megsemmisítésére irányuló hajszában. A Beria ügyet egy volt OSS kém és egy csomó üzletember szervezte meg s ez világosságot vet arra a közvetlen szerepe, amit a nagyiparosok végeznek á kormány minden ágában. Dulles külügyminiszter márv régóta azt hirdette, hogy a ‘kommunizmus” elleni harcban teljes koordinációra van szükség a kormány és magánszervezetek munkájában. így a nagyiparosok magánadakozásból és a kormány segítségével olyan intézményeket tartanak fenn, mint a “Free Europe”, “Crusade for Freedom” szervezet, melyek célja egyenesen az, hogy az országaikból elűzött fasiszta és reakciós vezetők segítségével szabotázst idézzenek elő a népi demokráciákban s ugyanakkor a Beria szöktetési ügyhöz hasonló, hazugságpropagandával szédítsék az amerikai népet. Hivatalosan tervbe vettek töbféle kampányt, melyek- hek célja az amerikai nép megfélelmitése, mint az “Operation Candor”, amivel külön foglalkozunk. A cél á további, fokozattabb költség- vetés, a magas adó és forgalmi adó elfogadtatása. A Beria ügy az első ilyen kampány volt, a hisztéria újbóli fellángoltatására. utiinitiiiiiitiiiimmiitniMiariHiiiiiiiiitiiMiiimiiMimiMiii Két héttel ezelőtt az ösz- ,'szes lapok nagybetűs címekkel hirdették, hogy a hivatalától megfosztott és a Nyugat szolgálatáért vád alá helyezett Lavrenti Beria megszökött a Szovjetunióból és egyik “déli” országban tartózkodik. Később meg is nevezték, hogy Spanyolország a titokzatos hely s Beria kész arra, hogy kiszolgáltassa az Egyesült. Államokban (lévő összes “szovjet-ügynökök” nevét. Igen kevesen Vették komolyan a hirt, de McCarthy szenátor bejelentette, hogy egyik ügynökét a titokzatos helyre küldi, hogy megállapítsa: azonos-e az illető Beriával s hogy tárgyaljon vele. Miután a Wall Street sajtója napokon át cikk ezett állítólagos “szök tetésről’, kiderült, hogy semmi alapja nincs az egésznek, s még McCarthy is kénytelen volt bejelenteni, hogy felültetésről van szó. Két hét elegendő idő arra, hogy valamennyire összefoglaljuk és elemezzük a dolgot |s felderítsük annak célját, ami egyébként kiütközik a (háborús uszító sajtó rejtett célzásaiból. A Béria szöktetési ügy szoros tartozéka a h áb o r u,s propagandának, mely egyenesen az amerikai Tlép újabb megdolgozására irányult s ugyanakkor más, valóban fontos tények eltakarására. A Béria szöktetési ügy azt a célt szolgálta, hogy elterelje a nép figyelmét az Eisenhower kormány katasztrofális külpolitikájáról s a McCarthyzmusról. A valódi célt, leginkább leleplezi a new yorki Daily News cikke (szép 23) mely egyenesen azt irta, hogy “Béria” átadott egy 150 oldalt tartalmazó iratcsomót .fontos dokumentumokkal és térképekkel, többA National Negro Labor Council nemrég országos értekezletet hivott össze Chicagóba október végére. Az értekezletre nemcsak a néger munkások képviselőit hívja meg, de mindazokat is, akik együtt éreznek azokkal a szabadságért és egyenlőségért folytatott, harcban, rámutatva arra, hogy az utolsó évben egyre inkább előretörő reakciós ■ és fasiszta törekvések nemcsak a néger nép számára jelentenek veszélyt, de az egész amerikai munkásság számára. A meghívó rövid, de annál többet mondó összefoglalásban ismerteti a néger nép helyzetének rosz- szabbodását Truman és Eisenhower kormányzata, illetve a pénzédekek teljes uralma óta. Az összefoglalás azonban, — ámbár a néger munkásságot helyezi a központba, — az egész amerikai életre vonatkoztatható. Éppen ezért szükségesnek és fontosnak tartjuk, hogy kivonatosan ismertessük azt olvasóinkkal. A néger nép közgazdasági helyzete 1944 óta, mikr egy magaslatot, ért el, állandóan rosz- szabbodott az Egyesült Államokban, s még mindig rosszabbodik. Az 1945—49- es népszámlálás adatai kimutatják, hogy a fehér családok átlagos évi jövedelme ezen idő alatt 416 dollárral növekedett, mig a néger családoké 28 dollárral csökkent. E különbözet megmagyarázza a néger munkások helyzetét az amerikai iparban. A szénbányákban, melyekben nagyarányú munkáselbocsátás történt az utolsó években, a munkanélkülivé lett bányászok többsége néger. Az acéliparban, mely még mindig több mint másfél millió munkást alkalmaz, a néger csony fizetésű kategóriákban, a legnehezebb és legpiszkosabb munkára alkalmazzák. Hasonlóan az automobil iparban. így például a Ford társaság River Rouge üzemében az emberölő vasöntő munkásainak 78 százaléka néger, de a szerszámkészítő üzem munkásai között a négerek csupán 1 százalékkal szerepelnek. A General Motors leghirhedtebb arról, hogy sok üzemében még mindig nem hajlandó néger munkásokat alkalmazni. A vasúti alkalmazottak közül tervszerűen igyekeznek kirostálni a néger kalauzokat és jobb fizetésű alkalmazottakat. A néger repülők, akik Korea felett életüket kockáztatták, nem kaphatnak hazatérésük után alkalmazást a hófehér kereskedelmi repülő társaságoknál. A déli államokban, melyekben a néger elnyomás a legrégibb keletű, a 300 ezer munkást foglalkoztató textiliparból teljesen kizárják a négereket. A néger munkások legnagyobb része, mintegy negyedmillió a fakiter- ' melő iparban dolgozik, mely teljesen szervezetlen. így a néger munkások éppen felefehérek, akik az északnyuga-. ti államok szervezett üzemeiben dolgoznak. Ezekből a néger munkásokat teljesen kizárják. A néger nép politikai jogai A helyzet ebben az irány-j ban ugyanazt a rosszabbodást mutatja, mint közgazdasági tekintetben. A háború alatt, és közvetlenül előtte elért, korlátolt eredményeket Truman uralomrajutása óta igyekeztek megsemmisíteni. Az Eisenhower kormány és a Kongresszus folytatják ugyanott, ahol a Truman kormány abbahagyta. Mig Roosevelt, rendeletet adott ki, mely megtiltotta a faji megkülönböztetést a munkások alkalmazásánál (FEPC), Truman és Eisenhower csak megígérték azt a választási kampányban, hogy aztán megfeledkezzenek róla. A négerek előhaladásáért harcoló szervezet hosszú éveken át folytatott küzdelme után a Legfelsőbb Bíróság döntést hozott, mely kimondja, hogy a négereknek egyenlő joguk van a fehérekkel az iskolázást illetőleg. A harc azonban még távolról sem fejeződött be s az egyenlő jog csak papíron létezik. A déli államokban a néger polgárok legnagyobb részét terrorral zárják el a szavazó- helyektől s még a gyilkosságtól sem riadnak vissza, amint az Floridában történt, hogy megakadályozzák a négerek politikai előhaladását. Ugyanakkor, mikor a kormány névlegesen védelmet nyújt a lincselő tömegekkel szemben, egyes esetekben sajátmaga alkalmazza a törvényes lin- cselést, amint az Willie McGee és a Martjnsvillei Hét esetében történt. A Taft- Hartley, Smith és McCarran törvények, melyek a munkásság ellen irányulnak, nagy segítségre vannak a többségében munkásokból álló néger nép elnyomásában. A belső fasizmus veszélye A Néger Munkástanács röpirata rámutat arra, hogy a belső fasiszta törekvések, a mccarthyzmus és a háborús veszély, mely az egész amerikai nép életének hanyatlását vonta maga után, még inkább súlyosbítja a néger munkásság helyzetét. Figyelmeztet arra, hogy az egész amerikai nép ellen irányuló támadást a fehér és néger munkásoknak együttes erővel kell visszaverni. Ugyancsak rámutat a röpirat arra, hogy mindaddig, amig a kormány a legreakciósabb elemeket s a gyarmati elnyomókat támogatja külföldön, sem a néger nép, sem a fehér munkások jogai ellen irányuló támadások nem fognak megszűnni, mert nem lehet a reakciót támogató, fasisztákkal barátkozó külpolitikát, elválasztani a belpolitikától. A kettő egymásból folyik, egymás kiegészítője. Hangsúlyozza végül a meghívó, hogy a fenyegető közgazdasági válság még az JlJ-_lC.il „..1.— J.-.UUÄ tenni a néger-amerikaiak helyzetét, mert ők azok, akiket, utolsónak alkalmaznak a gyárakban és üzemekben és-, őket menesztik elsőnek. A Néger Munkástanács befejezésül figyelmezteti úgy a néger, mint a fehér munkásokat, hogy csakis kölcsönös segítéssel, az egész munkás- mozgalom egységével lehet biztosítani úgy a négerek, mint a fehér munkások előhaladását az országban, mert a reakció igyekszik ugyan folyton megbontani a munkás egységet a faji megkülönböztetéssel, de a valóságban a fehér munkáság és az egész amerikai nép fizeti meg a négerek elnyomását, mig a pénzérdekek profittöbbletet húznak abból. ni 11 ii i um 11 in m in in minin mi in mi um iiniiiiii mini iii> A Pentagon és a közvélemény A hadsereg több mint 10 millió dollárt költ, évente a közvélemény megdolgozására. MacArthur mellett 175 katonai és polgári személy dolgozott, az úgynevezett közfelvilágositó hivatalban, a vezérkari főnök hivatalában 157 ilyen személy dolgozik Washingtonban. Az általános hadkötelezettség ellen harcoló országos szervezet most adott ki Washingtonban egy 60 oldalas röpiratot, melynek cime: minisztériumban.” John M. minisztériumban” John M. Swomley Jr. a röpirat Írója s azt el kellene olvasnia mindenkinek, aki meg akarja ismerni, hogyan dolgozik a Pentagon, hogy a közvéleményt saját tervei szerint idomítsa. A röpirat felsorolja mindazokat a módszereket, melyeket felhasználnak a közvélemény megdolgozása céljából. Kezdve attól, ’ hogy rendkívüli “bizalmas jellegű”, felvilágosító gyűléseket tartanak az ipari, üzleti élet, a mezőgazdasági élet és a szakszervezetek vezetői számára, az újságokban még az úgynevezett humoros oldalakat is felhasználják a Pentagon céljaira. Mint Swomley írja, a “Joe Palooka” című, legtöbb lapban megjelenő komikus sorozat nagyrészének megírása előtt hosz- szadalmas tanácskozásokat tartottak a hadügymininszt,é- riumban, mert a hadsereg úgy a gyermekekbe, mint szüléikbe bele akarta nevelni az általános hadkötelezettség elfogadását s annak szükségszerűségét. Joe Palooka az egészséges katonai élet mintaképe volt, aki nem iszik,'* nem dohányzik, nem káromkodik s nincs egyetlen rossz szokása, vagy tulajdonsága. A közvélemény megdolgozásának egyik legfőbb célja azonban a háború elfogadtatása. A röpirat idézi A. S. Alexander, volt helyettes hadügyminiszter szavait, melyekben ezeket hangoztatta: “Az amerikai nép lélektanilag jobban elő lesz készítve a háborúra, ha az megtörténik, mint bármikor azelőtt, béke ideién.” i 4 •Hiiiimimiiiiiiiii,»,him,,,,„„I,,I,,|||i|11|||,,||H,,||I,|H|ft,mm||„|mmm|M||M||p|M|tn||||||||I1|||||H|||||I|||||ll||i||( ©7CD7CTT MAR EGY UJ OLVASÓT A MAGYAR SZÓNAK? «LblllLb1 1 a MAGYAR SZÓ MINDEN SZAMA A FELVILA-