Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-10-08 / 41. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ 3V Medina bíró es a bankárok JEGYZETEK A HÉTRŐL Megkezdődött az “őszinte- ségi Hadművelet” (Operation Candor.) E ’hadművelet’ célja elsősorban az, hogy Amerika1 népét felrázzák egy esetleges hidrogénbombatá- madás veszélyére, másodsorban az, hogy Amerika népe hajlandó legyen beleegyezni a hadikiadások legalább tize- zermillió (tízbillió) dollárral valói felemelésébe. Eredetileg úgy volt, hogy Eisenhower elnök kezdi meg az őszinteségi hadmületet. Ezt a tervet, úgy lásztik megváltoztatták. »Attól ártanak Wall Street és State Department urai, hogy a “hadművelet” első eredménye az lesz, hogy Európa népei még jobban fogják sürgetni a . semlegességet. Európa népei ugyanis nem akarnak többé harctérré válni. És nem akarják a számukra amúgy jsem létező tiz billió dollárokat nem létező ‘atombombavédelemre’ költeni. így hát az őszinteségi rohamot. bocsánat, hadművelet Mr. Fleming, a Polgári Védelmi hivatal elnöke kezdte írneg negyedévi jelentése köz- rebocsájtásakor. Mr. Fleming 'kijelentette, hogy “a Szovjetunió képes az ember által kitervezett legpusztítóbb bombákat leszállítani amerikai célpontokra.” Erre a kijelentésre rákontrázott Cole New Yorki képviselő, aki javasolta, hogy azonnal meg kell szavazni tiz billió dolllárt ‘hidrogénbom- bavédelemre’. A katonai szakértők ugyan egyhangúlag hangoztatják, hogy légi támadás ellen napijainkban nincs védelem, hogy minden öt bombázógép közül négy eléri a célpontját. A tiz billió dollár, ezek szerint főleg arra kell, hogy egy hidrogéntámadás esetén egy egy nagyvárosban várható egy millió halottat gyorsan el lehessen szállítani és a félmillió sebesültet gyorsan és hatékonyan ápolni. Ez a Mr. Cole nagy hazafi. “Ha az atompusztulás és a pénzügyi. pusztulás között kell válaszanom, akkor én habozás nélkül a pénzügyi pusztulást választom” mondotta szenvedélyes kijelentésében. Vannak azonban olyan amerikaiak is, akik épannyi- >ra szeretik hazájukat mint Mr. Cole. Esetleg valamivel jobban. Ezek azt mondják, hogy hazánknak nem kell sem az atompusztulást, sem a pénzügyi pusztulást választani. Nem kell mást tennünk, mint elfogadni a szovjet kormány ajánlatát az atomfegyverek azonnali és teljts eltiltására. A szovjet évek óta kéri" és sürgeti ezt. Mert nem fogadják el azt az ajánlatot Dullesék és Ei- senhowerék, a Flemingekkel meg a Cole-okkal együtt? ★ Londonból érkező hírek ‘ REClSZTRajUWC! E sorok megjelenée után már csak csütörtök és péntek délután 3.30-tól este 10.- 30-ig, szombaton egész nap reggél 7.30-tól este 10.30-íg lehet regisztrálni. Felszólítjuk lapunk minden olvasóját New Yorkban, hogy regisztráljanak és hassanak oda, hogy munkástár- sa'ik, ismerőseik, barátaik és rokonaik is regisztráljanak. A november 3-iki polgármesteri és városi tanácsosi választásokon csak az szavazhat, aki regisztrált. A haladás erőinek és általában New York népének alkalma lesz ezúttal kifejezni felháborodását a subway vi- íeldij felemelése révén végrehajtott szemérmetlen rablás és a városházán folyó krónikus és kriminális rablógazdálkodás fölött. A világ leggazdagabb városában több mint félmillió családnak nincs megfelelő lakása és százezernyi gyermek jár túlzsúfolt és tűzveszély es iskolába. Tiltakozásunkat az ALP jelöltjeire való szavazással fejéz- hetjük ki elsősorban. liiiiiiiiiiiiimniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiMiiM’ A CIO bejelentette, hogy november 16-20-ikán Cleve- landban tartja meg országos értekezletét. szerint az angol kormány felfüggeszteni szándékszik a délamerikai Brit-G u j á n a gyarmat alkotmányát. Az ok ? Brit Gujanáhan a baloldali progresszivek szerezték meg a törvényhozó testületben a többséget. Az angol imperialisták, a ‘szabadvilág’ e nemesszivü képviselői, akik Malájföldön borneoi fejvadászokkal irtják a szabadságért küzdő népet és akik Kenyában felperzselik a bennszülöttek falvait, Gujanában egyszerűen a jég- reteszik a ‘demokráciát’ amikor a nép kezd élni tudni vele. ★ A newyorki republikánusokat meglehősen zavarba hozta annak a nyilvánossag- rahoztala, hogy magasrangu republikánus poli t i k u s o k rendszeres látogatói voltak a zsarolásért bebörtönzött ugy- rié’fizett “munkásvezérnek” Joseph Fay-mek. NewYork állam republikánus alkormányzója Wicks, Condon hírhedt reakciós képviselő és mások rendszeresen eljártak a gengszter ‘hivatalába’ a börtönbe. Mint mondják ‘tanácsot’ kértek tőle a munkásokkal való ‘béke’ fenntartá- egymást. Meany, az AFL elnöke szintén többször járt Fay-nél a börtönben. Ravasz politikus lévén, nevét nem jegyeztette be a látogatók könyvébe. Mint mondja csak azért ment oda, hogy tárgyaljon a kegyelmi kérvény ügyében. Bezzeg a Rosenbergék megmentése (ügyében nem járt sem ő, sem más munkásvezér a Sing Singbe. Pedig még a pápa is közbenjárt érdekükben. A “szabad világ” nagy baj- nakainak szivét csak zsaroló gengszterek sorsa hatja meg. Medina szövetségi biró i , “fáradt” volt. A hosszú szín- j játék' befejeződött. Három teljes évig tartott, miközben a biró az emelvényen álló székében himbálta magá’t. Három éven keresztül tiszteletteljesen # végig ■ kellett I hallgatnia, a bankok ügyvé- j deinek, közöttük John Foster Dulles, ügyvédtársainak szó-! áradatát. Az ügyvédek ugyan | barátok voltak, de azért még- j is nehéz volt. A kormány: ügyészét minden esetben mókás csipkelődéssel le kel- j lett inteni, valahányszor . megpróbálkozott, hogy a bankárügyvédek körmére kop- pantson. A biró székében j himbálta magát, hallgatta az ügyvédeket, mókázott és a tárgyalások között, baseball mérkőzésre járt az ügyvédekkel, az ügyésszel. Végül a szakértők úgy határoztak, hogy a játék elég hosszú ideig folyt, be kell fejezni. Akkor a biró megjátszotta az utolsó felvonást,, melyet előre megírták számára. Az utolsó aktus az volt, hogy felmentette a 17 nagybankot, melyeket a kormány azzal vádolt, hogy monopolizálták a hitelpiacot. A tárgyalás 1950 novemberében kezdődött s a biró úgy fogalmazta meg a döntést, hogy a kormány nem emelhet többé vádat a bankok ellen, mégha akarna sem. Teljesen tisztázta azokat,. Szeptember 22-én volt a nevezetes nap, mikor Medina biró kihirdette döntését. Az újságíróknak panaszkodott, hogy nagyon “elfáradt”. Elvégre is, 65 éves, — hangoztatta — s egy évvel előbb majdnem idegösszeroppanást kapott. A bírói székben folytatott munka megfeszítette idegeit. Azzal mentette meg magát, hogy minden hónapbán egy teljes heti szabadsá- got/vett magának, a tárgyalás befejezéséig. (Talán a 65 éves bányászok is tovább bírnák, ha havonta egy hetes szabadságot vehetnének.) Medina állandóan panaszkodott akkor is, mikor Eugene Dennnis és társai tárgyalásán elnökölt. Valósággal1 martiniak játszotta ki magát s közben azzal hencegett, hogy a legszigorúbb önmegtartóztatást kényszeríti magára, csak tugy tudja fenntartani erejét. Bizalmasan elárulta az újságírók előtt, hogy mindössze két pohár cocktailt iszik naponta mindaddig, mig börtönbe nem küldi a kommunistákat,. A cocktailok kettőre való korlátozását könnyű ' megérteni. Egy harmadik talán már túlságosan sok lett volna s esetleg elrontotta volna a színjátékot. Az ember azonban , mégis csodálkozik: ho- j gvan fáraszthatják ki a bi- ’ rőt az olyan tárgyalások, melyekben az ítélet előre meg j van rendezve ? Ahogy a kom- í mimist.a vezetők biztosra vehették az Ítéletet, a bankárok biztosak voltak benne,j hogy felmentik őket a Wall j Street közvetlen szomszéd- ságában lévő igazságot, szolgáltató palotában. • A bankárok elleni tárgya-. lás különösen nem kellett, hogy megfeszítse a biró idegzetét. A bírósági épület 15-ik emeletén folyt le, egy barátságosan berendezett, kis szobában, melyben Medina barátok között ült. Voltak közöttük olyanok is, akik majdnem félmillió dollárt kölcsönöztek neki néhány évvel előbb s a kölcsön legnagyobb része még nem volt visszafizetve, mikor a tárgyalás megkezdődött. A valóság az, hogy a biró kölcsönei. visszavezethetők az 1930-as évekig, mikor a kommunisták vezetésével a lakók sztrájkba léptek és megtagadták a lakbérfizetést. A biró tulajdonában egy csomó nyomortanya volt akkor, melyeket egy női ügyfelétől vásárolt s melyek melyek után rendszeresen kapta a lakbéreket s ha nem, akkoB segített a kilakoltatási eljárás. Medina több mint 100 esetben kért kilakoltatási végzést a szegény néger és fehér lakók ellen, mikor azok hátralékban maradtak a lakbérrel. A lakók sztrájkja aztán igazán megijesztette. Akkor még nem tudta, hogy alkalma lesz később börtönbe küldeni Carl Wintert, a sztrájk vezetőjét és elment a bankárokhoz kölcsönért. A kölcsönt meg is kapta, félmillió dollárt, hogy a nyomortanyák helyébe két elegáns bérpalotát építsen New York felső keleti városnegyedében. Az uj bérpalotákkal I aztán egyszerre “előkelősé- | get” is szerzett, bejutott a I new yorki “társadalmi lajst- I romba” s később a bírói , székbe. Ugynaz a Rockefeller érdekeltség, mely 165 ezer dollárral szerepelt , kölcsönében, -segítette a bírói szék meg- 1 szerzését is számára. Harri- i son Tweed, a Rockefeller társaság egyik vezető ügy- ! védje állt Medina mellett, mikor 1947-ben először magára . öltötte a bírói palástot. Szegény Medina bírót nagyon kifárasztotta ä bankárok elleni vád tárgyalása. Mig a kommunista vezetők elleni tárgalás hónapokig a lapok fői szenzációja volt, erről a tárgyalásról csak nagy ritkán történt említés s az is csak néhány szóban. Medinát annyira “kifárasztotta a kommunista vezetők elleni tárgyalás, hogy utána az egész telet Bermudában töltötte, a napsütésben. Most megint “fáradt”, valószínű megint hosszú, “megérdemelt” szabadságra megy, miután tisztázta a pénzváltókat, akiknek drága kölcsönei igen sok kis üzletember végét okozták. A biró teljesítette kötelességét a- “veszedelmes” kommunista párti vezetőket börtönfalak mögé helyezte, de még ennél is többet tett : példát Teremtett arra, hogy miképpen kell megsemmisíteni a gondolat szabadságát. Logikus valami, hogy pontosan ugyanazt a bírót választották ki a bankárok üzérkedéseinek törv ényesitéséré, azonban a logika it,t még nem ér véget, mert az emberek, főleg az igazságszolgáltatás tisztaságában még bizakodó, megrontatlan, fiatal jogá-> szók e logikán keresztül megláthatják a kapcsolatot, ami a boszorkányüldözés és a bankárok üzérkedései között van. iiiiiii i imm t ii in ■iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiitiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiii,,m miiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii» HÍREK A SZAKSZERVEZETEKBŐL Az Armour társaság és aj húsfeldolgozó munkások CIO; szakszervezete között létrejött egyezmény alapján a munkások 5 centes órabéremelést " kapnak és teljes egészségügyi b i z t ositást, . melynek költségeit a társaság fizeti. Az orvosi és kór- j házi biztosítás mintegy 4 és félcentes órabér javításnak felel meg. • Az AFL és a CIO együttesen a bírósághoz fordult, hogy mondja ki alkotmányéi- lensenek az Alabamai állami törvényhozás által létreho- j zott, úgynevezett “munka-! jog” törvényt, melynek célja a sztrájkok megakadályozása és a sztrájktörés törvényesi- tése. Ugyancsak bíróság elé viszi a két szakszervezet Oregon állam legújabb törvényét, mely megtiltja a pike- telést. • Az Arma társaság üzeme ellen folytatott sztrájk 16 hét után befejeződött. A Mineo- lában (Long Island) lévő üzem vezetősége többizben megpróbált erőszakot alkalmazni a piketelők ellen s a sztrájk második napján a társaság egyik igazgatója belegázolt autójával a.piketvo- nalba, megsebesítve két munkásnőt. (A válogatott esküdtszék nem emelt ellene vádat.) Az egyezmény alapján a munkások 9-14 centes béremelést kapnak s visz- szahelyezik munkájába a 158 munkást, akiket a társaság a sztrájk előtt elbocsátott, a seniority jog teljes elvetésével. • A new yorki Hearns áruházak elleni sztrájk, mely május 15-ika óta folyamatban van, 22-ik hetébe lépett.; Az áruházak' igazgatósága újból megtagadta a CIO áruházi és hivatali alkalmazottak (Local 65) felszólítását, mely a 600 sztrájkoló munkájába visszahelyezését kérte. Ehelyett újabb vörösfaló hirdetéseket helyezett el a lapokban a szakszervezet ellen. Oetói&f .ÁigÉ^-
