Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-09-17 / 38. szám
10 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Szeptember 17, 1953 STEVENSON, A HIPOKRITA A jelek szerint Adlai Stevenson, a demokrata párt volt elnök jelölt je, aki most t,ért vissza világkörüli útjáról, a következő választásban ismét elnökjelölt akar lenni. Cikkei s utazásával kapcsolatos nyilat kozatai mind erre vallanak. I A hathónapos világkörüli utazás után Stevenson kijelentette, hogy utazása meggyőzte arról, hogy a “szabad népek nagy szövetségét mindenképpen fenn kell tartani” ( és még abban az esetben is, ha helyreáll a koreai béke, “készültségben kell maradnunk.” j Egyik oldalon azt hangoztatja Stevenson, hogy utazásából azt. a tanulságot szűrte le: “az U. S. győz a hideg háborúban,” u g y a n a k kor azonban “becsülete és befolyása csökken a világ népei előtt.” i Természetesen ez ellentmondás, azonban a Wall St. képviselőinek nyilatkozata, akár demokratának, akár republikánusnak nevezik magukat, tele vannak ugyanazon ellentmondásokkal. Azzal a kijelentéssel, hogy az “U. S. győz a hideg háborúban,” Stevenson igazolnni akarja az Eisenhower-Dulles- féle “kemény” politikát és pontosan ugyanúgy beszél, mint Joseph W. Martin, a képviselőház elnöke, vagy mint Knowland, kaliforniai szenátor. | A másik oldalon azonban, mint a demokrata párt névleges vezetője, aki ismét pályázik az elnökjelöltségre, ennek éppen az ellenkezőjét mondja s szavaiból az tűnik ki, hogy az U. S. elveszítheti a hideg háborút, “mert szerencsétlenségre becsületünk s erkölcsi befolyásunk csökkent” a könyvégetések, valamint a boszorkányhajsza, általában a McCarthyzmus miatt. Stevensont láthatólag megrémíti az a tény, hogy az országban feltörő reakciónak és fasizmusnak nagy szerepe van abban, hogy a háborús szövetség kezd meginogni, azonban gondosan ügyel arra, hogy ne az Eisenhower kormányra hárítsa a felelős-! séget, hanem McCarthyt és a! Kongresszus szélsőséges ele- j meit okolja. (Ezek soha nem létezhetnének az Eisenhower kormány csendes támogatása nélkül.) Stevenson ugyancsak hallgat arról, hogy az U. S. iránti tisztelet nagyrészben azért is csökken külföldön, mert a kormány k ö v e t k ezetesen olyan politikát folytat, melynek célja kiélezni a nemzetközi helyzetet, miközben a népek béké akarnak. A külországok népei igen helyesen meglátják, hogy a könyvégetés, a boszorkányhajsza, a háborús hisztéria természetes következményei, Stevenson azonban fenn akarja tartani a háborús hisztériát csak azt szeretné, ha el lehetne titkolni annak legocs- mányabb jelenségeit. I Stwenson a hideg háború hatásának tanulmányozása céljából indult külföldi útjára s most visszatért, mint “stratégiai szakértő”. A Wall Street Journal szeptember 10-iki számában megjelent cikk szerint,, az indiai közvélemény, mely igen ellenséges az U. S.-el szemben,, azzal j vádolja a világ körüli utazót, | hogy Kasmírban, mely fölött' vita folyik India és Pakissz- j tán között, Cadillac autóval és rábeszéléssel igyekezett U. 3. számára megnyerni a kor- i mányt amerikai hadibázis létesítésére. Természetesen a Wall Street Journal mindjárt hozzáteszi, hogy ez valótlanság. Maga Stevenson nem nyilatkozott részletesebben utjának ezen szakaszáról s fő elfoglaltsága abban áll, hogy; kétfelé hangzó beszéddel egyesítse maga körül a párt elemeit. így a Newsweek számára adott int,ervjuban odáig elment, hogy ki jelen-: tette: “El kell határoznunk, í hogy szét akarjuk-e törni a kommunizmust, vagy meg- próbálkozunk, hogy békés együttélést folytassunk vele. A világ többi részét nyugtalanítja látszólagos merevségünk. Az a gyanú, hogy cé-: unk a kommunizmus kiirtása 1 j kevés lehetőséget látnak ar- a, hogy az háború nélkül \ megtörténhessen, és nem akarnak háborút.” A kijelentésért, mely majd- íem nyílt beismerése a Dul- .es politika igazi céljának,1 Stevensont hevesen megtámadja David Lawrence, a háborús uszítás egyik fő cikkírója aa N. Y. Herald l'ribuneban. Stevenson g v o r snyelvü,; igyes politikus, aki hipokri- „a, kétféleképpen hangzó kijelentéseivel egész biztosan sok embert meg fog téveszteni. A valóság az hogy pontosan ugyanazt a külpolitikát nirdetj, amit az Eisenhower kormány s közben a McCarthyzmus kritizálásával akarja megnyerni a normálisan demokrata pártot támogató tömegeket: a kisembereket, munkásokat, négereket és! nemzetiségeket. * Stevenson I már most, készül 1956-ra, mi-1 kor újból elnököt választ az ország, azonban az amerikai népnek is készülnie kell erre s elsősorban a munkásságnak, de nem azzal, hogy elfogadja és beveszi a hipok- rita nyilatkozatokat, hanem azzal ,’hogy tömöríti erőit s nem Ígéreteket, szép szavakat vár a jelöltektől, hanem logy sajátmaga válasszon jíyar. jelölteket akik a hábo- us profit helyett valóban a lép békeakaratát képviselik. tiitiiiiimiifiiiiiiiiiMimiiiioHiitiiiiiiimiiiiiimiiuiiiiimi i százalékos kijárók Néhány évvel ezelőtt nagy. botrányt idézett elő, mikor ki-; terült, hogy több demokrata1 /ezető 5 százalékos jutalék el- enében nagy megrendeléseket j járt ki a Truman kormánynál; igyes nagyiparosok számára.; Most a republikánusok ülnek fiatalomba s Warren L. Ste- í phenson washingtoni republi- j kár.us vezető 4 százalékos jutaékért szerzett tengerészeti ren- I delést egy kaliforniai nagy- j üzem számára. “A Rosenberg- árvákért” Az a mély megrendülés, amely nemcsak Amerika, hanem az egész világ becsületesen és emberségesen érző és gondolkodó népét elfogta az ártatlan Rosen - berg-házaspár kivégzésekor, továbbra is változatlanul megszállva tartja a kedélyeket. Ha a halottakat feltámasztani nem is lehet már, de emlékük tisztázásáért és főleg árván ittmaradt két kisgyermekük érdekében lankadatlanul küzdeni köteles- j sége mindenkinek. Ez a nemes cél hatja át aj bronxi kulturcsoportot, amikor október 2-án, pénteken este nagyszabású kulturestélyt rendez a Magyar Házban (Southern Boulevard 2141) a “Rosenberg- árvákért”. Ez alkalommal Gen- csy Margit megrázó, drámai erővel fogja ismertetni a közelmúltban lezajlott politikai tragédiának izgalmas mozzanatait. Dattler Erzsébet olyan költeményeket fog előadni, amelyeket a Rosenberg-ügy ihletett világszerte. Dr. Pogány Béla pedig az ügy politikai jelentőségét fogja felmérni. A műsor teljesen magyarnyei- j vü lesz. Beléptidij nincs. Nem j fognak kollektálni sem. Ezúton; szívélyesen meg-hivjuk New York magyarságát és kérjük, j hogy minél nagyobb számmal jelenjenek meg ezen a kivételes érdekességü kultur-összejövete- len. iiiiimiiiiimiiitiiifitiifiiiii ói 111111 Mimii mi ii in mn ii in ni ■ A Magyar Népköz- társaság kiváló és érdemes művészei A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Bihari Józsefnek, Dayka Margitnak, Glatz Oszkárnak, Honthy Hannának, Latabár j Kálmánnak, Mészáros Áginak, Osváth Júliának, Rácz Aladárnak és Weiner Leónak a “Magyar Népköztársaság kiváló művésze” címet; Ajtay Andornak, Eiben István- j nak, Ék Sándornak, Garai j Györgynek, Hegyi Barnabásnak, 1 Hernádi Lajosnak, Kadosa Pálnak, Komor Vilmosnak, Kovács Margitnak, Maleczky Oszkárnak, Orosz Júliának, Tompa Sándornak és Uray Tivadarnak a “Magyar Népköztársaság érdemes művésze” címet adományozna. ★ Petőfi Romániában Petőfi halálának évfordulója alkalmából a bukaresti “Előre” tudósítást közöl Fehéregyházáról, ahol a dolgozó parasztok most kezdették meg a kollektiv gazdaság szervezését. Az egykori csatatér szélén emelkedő dombok között tanyai iskola épült. Ahol 104 évvel ezelőtt Petőfi elesett, ma 14 tanító készíti elő az ifjakat a tudomány várának bevételére. Az iskolákban a románok mellett saját anyanyelvükön tanulnak a ma- gydr és német gyerekek: románul, magyarul és németül tanulják a Petőfi-verseket. De tanulnak az öregek is. Harminchat Írástudatlan tanult meg a községben irni-olvasni. Első olvasmányaik között Petőfi valamelyik verse szerepelt. Hazátlanok beengedéséről szóló 1953. törvény Egyre több helyen gyűl ki a petróleumlámpák helyén a villanyfény. Álmosd. Hencida, Bagamér, Gábor jár villamosítása után Furtát kapcsolják be az áramszolgáltatásba. A község- villamositását már megkezdték. A dolgozók Soós Mihály szerelő vezetésével fogadalmat tettek, hogy az építés5 munkát öt nappal határidő — szeptember 1. — előtt augusztus 25-re elvégzik. Eisenhower elnök augusztus 7-én aláírta a törvényt, j amely 214 ezer kvótanélküli bevándorló Amerikába való bebocsátását teszi lehetővé. A hatóságok, amelyek a tör- j vényt végrehajtani hivatot-j tak, még csak most kezdték j meg az uj törvényalkotás tanulmányozását. A törvény a következő fogalmak meghatározásával kezdi: “Refugee” (menekült sze-1 mély) az, aki nem állandó le-; telepedés végett, hanem ül- j döztetéstől való félelem, ter- j mészeti csapások vagy had- j műveletek köve tkeztében, | rendes lakóhelyétől eltérő, de I nem * kommunista uralom I alatt álló területen él és élet- szükségleteinek kielégítése végett sürgős segítségre van szüksége. “Escapee” (kiszabadult személy) az, aki faji, vallási vagy politikai üldöztetéstől való félelmében, kommunista1 területről menekült el, ahova ugyanezen okoknál' fogva visszatérni képtelen.“German Expellee” (kiutasított német) az a német származású menekült, ki a Német, Szövetséges Köztársaságban, Berlin nyugati zónájában vagy Ausztriában él és aki a közvetítő országok1 egyikében született: Albánia, Bulgária, Csehszlovákia, Észtország, Magyarország, Latvia, Litvánia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Jugoszlávia de nem Németország szovjet zónájában. A törvény összesen legfeljebb 205 ezer bevándorlót enged be a következő osztályokból : (1) 55,000 “kiutasított németet”, akik most Nyugatnémetországban Berlim nyugati zónjában vagy Ausztriában élnek; (2) 35,000 “kiszabadult személyt”, akik ugyanott élnek; (3) 10,000 kisza-j badult, személyt; akik most I az Északatlanti Szerződéshez ] tartozó országokban vagy Török-, Svédországban, Iránban, vagy Triesztben laknak és állampolgárságuk nem azonos lakóhelyükkel; (4)~ 2.000 “menekült személyt”, akik a lengyel hadseregben szabályszerű szolgálatot teljesítettek a 2-ik világháború-, öan ,és bár most Nagybritán- niában élnek, ot,t polgárjogot nem szereztek; (5) 45,000 olasz “menekült személyt”, akik most Olaszországban vagy Triesztben laknak; (6) 15.000 olyan olaszt, akik amerikai polgároknak Vagy állandó lakosoknak rokonai; (7) 15,000 görög “menekült személyt”, akik a törvény életbeléptetésekor Görögországban laknak; (8) 2,000 olyan görögöt, akik amerikai polgároknak vagy állandó lakosoknak rokonai; (9) 15 azer holland menekültet, akik lollandiában laknak; (10) 1.000 hollandust,, akik ame- ikai polgároknak vagy ál- andó lakosoknak rokonai; j (11) 2,000 európai menekül-: ;et, akik a Távoikeleten fék-1 vő valamely amerikai konzu- átus kerületében képtelenek j tartósan élhelyezkedni; (12) | 33.000 ázsiai menekültet, aki ugyanilyen viszonyok között él; (13) 2,000 kínai menekültet, a Kínai Nemzeti Kormány jóváhagyásával; (14) 2,000 arab menekültet a Közel Keletről. Az 1—3 és 5—12 pontok alatt felsorolt vízumok csak az említett területeken adhatók ki. A 14 ponton felül még 4 I ezer tizéven aluli árva gyermek bocsájtható-be, akiket | amerikai polgárok külföldön |örökbefogadtak. i Legvégül 5,000 olyan sze- j mély, akit 1953 julius 1. előtt | törvényesen bocsátották be az országba, kvótánkivüli vizu- ■ mot kaphat, ha egy éven belül kéri ezt. De be kell bizonyítania, hogy Amerikába való érkezése óta olyan események következtek be, amelyeknek következtében és üldöztetéstől tartva, nem térhet vissza a születésének, I + nemzetiségének m e g f elelő helyre, vagy legutóbbi lakóhelyére. Az uj törvény fontosabb rendelkezései még a következők : 1956 december 31-én a törvény hatálya megszűnik. A vizumkérvényhez mellékelni kell egy vagy több megbízható amerikai polgár jótállását arról, hogy a bevándorló itt azonnal munkát kap, anélkül, hogy másvalakit elütne ettől és lakást, kap, anélkül, hogy másvalaki elvesztené a lakását helyette. (Ez nem vonatkozik amerikai polgárok vagy állandó lakosok közeli rokonaira, ha egyébként bizonyos, hogy nem fognak köz jótékony ságot igénybevenni.) Nem adható ki vizűm annak, aki érvényes, le nem járt útlevelet vagy okmányt, nem tud felmutatni arról, j hogy az állam, ahol a vizu- I mot kéri, a bevándorlót is- ! mét visszafogadni hajlandó. A kérvényező jeliemet, hírnevét, szellemi és testi épségét, élettörténetét alaposan ; felülvizsgálják s a kérvénye- 1 ző ezekre nézve pozitív bizo- ! nyitékokat köteles beszerez- ; ni, amelyek tökéletesen kielégítik a konzult és a beván- I dorlási felügyelőt. Semmiesetre sem kaphat vízumot | az, akiről a konzul nem alkothat, magának teljes képet, legalább is az utolsó két évre vonatkozólag. Az uj Bevándorlási Törvénynek azt a rendelkezését, hogy aki sür- í gette, vagy segédkezett ab- I ban, hogy faji, vallási vagy nemzetiségi alapon bárkit is üldözzenek. Amerikába szóló vízumot nem kaphat, — szigorúan végre fogják hajtani. Szakmunkások és amerikai polgároknak vagy lakosoknak rokonai, előnyben részesülnek. Amig a törvény hivatalos végrehajtási utasítása meg nem jelenik, kérdéses marad, : mit jelent ez a törvény a j gyakorlatban. Common Council. liiitiiiiiiiiiiiMimiiiiiiimiMi MIFIIIMIMII Száz szónak is egy a vége: A MAGYAR SZÓ a legjobb amerikai mirnr újság!