Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-09-17 / 38. szám
DULLES UJ KQF.EÁT MäR IHBO-KI^ABÄN Ray Cfomiy, a Wall Street Journal washingtoni tudósi-, tója nyíltan feiíedi azt, amit! a kalmársajtó lapjai eddig csak burkoltan pedzettek, hogy Jolin Foster Dulles külügyminiszter eltökélt szándéka megakadályozni az indokínai békét. A lap szeptember 15- iki számában i Cromley elmondja, hogy a külügyminisztérium attól fél, hogy a franciák elfogadják a legújabb ’’vörös“ javaslatot, mely kölcsönös engedmény alapján békét javasol. A ja vas.at, melyet a pekingi rádió nyilvánonsságra hozott, abban áll ,hogy Vietnam teljes önkormányzatot kapn a,a francia csapatok elhagynák az orszá- és Ho Csi Minh hajlandó együttműködni a Bao Daj körül csoportosuló kisebbséggel, mely önállóságot követel. Természetesen a külügyminisztérium azt hangoztatja, amit minden esetben, mikor békejavaslatról van szó, hogy az "vörös propaganda.” j • Cromley szerint ‘az ameri-1 kai diplomaták mérlegelik érveiket, melyekkel meg akarják győzni a franciákat, hogy ne fogadják el a vöröá Kina rádióján elhangzott ja- javaslatot, mely szerint a koreai tárgyalásokhoz hasonló j békeértekezlettel be kellene szüntetni a harcokat. Dullesék attól félnek, hogy a Laniel kormány, melyet; teljesen megbízhatónak tartanak, engedni kényszerül a békét akaró nép nyomásának! és elfogadja a békét, annál is inkáb, mert a francia katonaságot haza akarja szállítani, miután fél, hogy az Adenauer győzelmével hatalomra jutott német reakció U.S. se- gistégével nemcsak a német hadsereget támasztja fel, de a szomszédai leigázására irányuló militarizmust is. Mint Cromley irja, a külügyminisztérium elsősoi'ban a Laniel kormányt szeretné megerősíteni hatalmában s ugyanakkor hajlandó magára vállalni jóformán az egész indokinai háború pénzelését. Ez év. végéig 285 millió dől-1 lár értékben szállít fegyvereket Indo-Kinába s a jövő évben annyi pénzt szavaztat meg a háború céljaira, amennyi csak szükséges lesz. A Wall Street lapja szerint Dulles külügyminiszter el, van szánva arra, hogy mindenképpen meg kell nyerni az indokinai háborút s azt még fontosabbnak tártjai “Amerika biztonsága” számára, mit a koreai háborút. Hogy az US “biztonságát” mennyiben veszélyeztetné In- do-Kina szabadsága és függetlensége, arról hallgat a jelentés. Ugyancsak hallgat arról, hogy a béke megakadályozásával Dulles egyszerre két célt szolgálna: egyrészt fenntartana egy aktív háborút, aminek segítségével folytatni lehetne a jelen politikai: a békés megegyezés helyett, másrészt megnyugtatná a Wal Street ijedezőit, hogy a kikényszeritett koreai béke után uj Koreával biztosítanák a hadiipar eddigi menetét és a profitot. E hét elején Kambodzsa miniszterelnöke kijelentette, hogy országa békében akar élni s semmi kedve nincs részt venni a Washington által tervezett támadásban Vietnam, illetve Ho Csi Minh csapatai ellen, amennyiben azok nem támadják meg. A kijelentés ugyancsak nyugtalanságot keltett Washingtonban s szó volt arról, hogy az Indo-K inát látogató j Knowland szenátor kihagyja Kambodzsát látogatásából. A végén azonban mégis megváltozott a terv s Knowland Kambodzsába utazott, azzal a céllal, hogy más belátásra! bírja annak kormányát. > ol. II. No. 38. Thursday, Sept. 17, 1953. New York, N. Y. Egyes szám ára 15 cent Published Weekly by the Hungarian Word Inc., 130 East 16th Street, New York 3, N. Entered as Second Class Matter Dec. 31, 1952 at the Pos» Office of New York. N. Y. under th Ac» <*f v i. 187s Fekete hét a tőzsdén A mult hét szerdája óta következetesen esnek a részvények árai a Wall Street tőzsdéjén. Hétfőn a részvények ára átlagosan ugyanott állt, ahol a koreai háború megindulása előtt, vagy még annál is mélyebbre stilyedt. Ellentétben a tőzsdei áresésekkel, a megélhetés árindexe még állandóan emelkedik, semmiféle közszükségleti cikk tára nem eset és a profit majdnem rekordmagasságban áll. Az iiiiiimiiitiiiiiiiiiiiiiMiiiiimiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiMi,,,, iiiiiiiiiiiiiiiiiir AZ ÖTVENEDIK SZÜRETI MULATSÁGRA Régi évfolyamaink sárguló ivein látjuk, hogy 1903-ban rendeztek először szüreti mulatságot a newyorki magyar munkások a haladás sajtójának. Azóta hagyományossá vált, hogy minden évben a szüreti mulatság a sajtónk javára rendezett ünnepség legyen. Mily óriási változásokon ment keresztül a világ azon első szüreti mulatságunk óta! Mily hihetetlen drámának lennénk tanúi, ha minden évben hirfilmet készítettek volna a világ akkori állapotáról és azokat most le tudnánk magunk előtt pergetni! Amerika elnöki székében Theodore Rooseveltet láthatnánk s a munkásmozgalom élén Gompers Sámuelt. Amerika dolgozóinak többsége még mindig 10—14 órát dolgozott naponta s a kizsákmányolás határtalan volt. Odaát Eui'ópá- ban Vilmos császár csörgette a kardját minden évben s Hitler miég hátulgombolós nadrágot viselt. Ferenc József és az osztrák-magyar feudalizmus 12 népet nyomott el és évente egy negyedmillió magyar vette kezébe a vándorbotot, hogy meneküljön a “régi jó világ” nyomorából —- Pennsylvania és West Virginia bányáiba és kohóiba. A világ leghatalmasabb birodalmai omlottak össze azóta és teljesen megváltozott a világ arculata. Az eszmék, amelyek jegyében sajtónk megalakult, világformáló eszméknek bizonyultak. Szülőhazánkból olyan ország lett, hogy ma Argentina, ha gyárberendezéseket vagy Diesel-vonatokat akar, akkor azokat Magyarországból rendeli. Amerika dolgozó népe az ötven esztendő alatt nagy utat tett meg, a korlátlan kizsákmányolásnak alávetett óriási masszából, hatalmas, szervezett gazdasági és társadalmi egységgé nőtte ki magát, amelynek teljes történelmi szerepe csak most van kibontakozásban. Ezzel az egységgel máris kivívott magának számos garanciát életszínvonala és emberi méltósága védelmére. És a mi sajtónk és táborunk mindenkor ott volt mellette, mint hűséges szövetséges és bajtárs a harcokban. Ez és más juthat eszünkbe, amikor a múlt szüreti mulatságaira gondolunk. A dolgozók sajtója érdekében és a haladás jegyében tartjuk meg az idei szüreti mulatságunkat is. Birodalmak jöttek, birodalmak múltak, eszmeáramlatok jöttek és mentek, de a mi sajtónk itt van, tovább világítja az amerikai magyarság útját. És a magyarok tudják, hogy amit mutatott, az mindig az igazság útja, a haladás útja, a nép igazának és jólétének útja volt. Hát maradhat-e valaki távol, amikor lapunk legjobb barátai, építői, a szüreti mulatság rendezői ismét hívnak benőnket a szüreti mulatságra, sajtónk érdekében ? rtt az ideje, hogy Newr York magyarsága mellett tömegesen lássuk viszont Bridgeport, Newark, New Brunswick, Trenton, Perth Amboy, Philadelphia és a sok más szomszédváros magyarságát is. Tiszteljük meg ezzel nemcsak sajtónkat, hanem mindazokat a nagyszerű, drága magyar testvéreinket, élőket és eltávozottakat, akik hűsége, odaadása a haladás ügyéért fenntartotta számunkra a sajtót s azon keresztül, a diadalmas, haladó emberiség szívverését és győzhetetlen tanításait. egyes iparágakban történtek j ugyan munkáselbocsátások s a termelést redukálták, azonban a termelés általános menete még mindig majdnem rekordmagasságban áll. Mégis az értéktőzsdét, mely a kapitalista rendszer óramutatp- jának nevezhető, már megcsapta a profit visszaesésétől, a depressziótól való félelem. A kisebb befektetők, a- j kik háborúra spekuláltak, féltik pénzüket, szabadulni igyekeznek részvényeiktől. Miközben egyik oldalon azt látják, hogy a világ minden népe békét akar, s egyre inkább kiütközik a háborús közgazdaság csődje, a másik oldalon az ország minden iparágában túltermelés mutatkozik. Amit a haladószellemü közgazdászok már évekkel ez-1 előtt megjósoltak: a háborús közgazdaság következtében j egyre nagyobb íir mutatko-' zik a termelés és a vásárlóerő között s ma már a Wall Street közgazdászai is kénytelenek beismerni, hogy 1954-1 ben a profit visszaesése vár-1 ható, hacsak nem sikerül há-' borúba sodorni a világot. A biztonság kedvéért, hogy fennálljon egy kiütköző el- j lentét, amit esetleg ki lehet szélesíteni, a háború apostolai Indo-Kinában akarják lángban tartani a “kis háborút”, miután Koreában már nem maradt, mit elpusztítani és a népek nyomására sikerült megállítani a harcot. Mit jelent a tőzsdei ijedtség Az amerikai nép s elsősorban a munkásság szempontjából a Wall Streeten mutatkozó ijedtség, ami a tőzsdei áresésekben mutatkozik meg, rövid távlatban nem jelent semmi biztatót s az egész világhelyzetet veszélyezteti azáltal, hogy a profit biztosítására fokozni fogják a háborús propagandát, s esetleg! a provokációtól sem riadnak vissza. Ugyanakkor megkettőzött törekvéssel igyekeznek itthon a “termelés költségei- í nek” leszállításával biztosítani a magas profitot, elsősorban a munkabérek leszállításával. E cél elérésének természetes kelléke a szakszervezetek megs emmisitésére irányuló törekvés fokozása. A jelenben az ország ipari termelőképessége több mint kétszerese annak, ami 1929-! ben, vagy 1940-ben volt. Az 1929 óta épült ipartelepek annyit tudnak termelni, mint az ország összes ipara, amit az amerikai forradalomtól kezdve a nagy depresszió bekövetkeztéig építettek. Ezen uj ipartelepek legnagyobb része 1940 óta épiált, a második világháború és az utána kö- ketkező hideg háború éveiben. Az ipari termelés az utolsó 12 évben körülbelül ötszörié gyorsabban növekedett, mint az ország népessége. A termelés, mely a hábom alatt még nem volt elegendő ahhoz, hogy kielégítse úgy a hadi, mint a polgári szükségletet, az utolsó években, iegna- gyobbrészben az adófizetők pénzéből, a magánipar számára épített uj telepekkel olyan mértékben megnövekedett, hogy meghaladja a szükséget. Ennek oka elsősorban az, hogy az ipari termelés 102 százalékkal emei(Folytatás az 5-ik oldalon 11111111111111111111111111111111111111111111111111111 ii iiiiiiiinniiiiii Impellitteri megbukó!) A newyorki demokrata előválasztásban a szavazók nagy többséggel ifjabb Robert t\ Wagnert választották demok- rata polgármesterjelöltnek. Ugyancsak győztek a választásban mindazok, akik Wagner listáján pályáznak a városi hivatalokra. Impellitteri csúnyán megbukott. Wagner impozáns győzelmében és Impellifteri bukásában feltétlenül megtalálható az idők jele. Ez ana mutat, hogy a szavazók felfogásában jelentős változások álltak be. A New Deal maradványai és hagyományai eszerint még elevenen élnek a polgárságban és politikai tájékozódásuk ebben az irányban történik. Impeliit- t.eri veresége súlyos vereség Farleyéknak, MeCarthéknak és annak a meglehetősen sötét reakciós társaságnak, a- ! mely Impellitteri mögött tömörült össze. A szavazók nem egykönnyen bocs-ájtják meg a 15 centes viteldijeme- j lés körül elkövetett népárulást. Wagner győzelme feltétlenül igazolja a haladó- szelemü erők állásfoglalását, hogy az előválasztásokon mindenekelőtt Impellitterit kell megbuktatni. A mennyire e pilanatban meg lehet it,élni, bizonyosra vehető, i hogy a reakció túlkapásai miatt kiábrándulni kényszerült szakszervezeti munkások szavazatainak döntő hatása volt a választás eredményeire. —mg mmM jl ry most vasárnap, szept. 20-án egész nap az Interna:alFIli Pi* iff BUI#! I tional Parkban, Bronx, 814 East 225th Street — VfcM1WIB ÚTIRÁNY: IRT White Plains Road. Lerinrton Ave. subway ép a 225th Streetnél áll meg. Onnan kelet felé 2 blockra van a park. — Házilag készített finom ételek. Frissítők. Magyar zenekar. — BELÉPTIDÍJ 75 CENT. A mulatságot esős idő esetén a bronxi Magyar Házban tartjuk meg: 2141 So. Bivd. 181 és 182-ik Streets között.
