Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-09-10 / 37. szám

REGGELTŐL ESTIG SZTÁLINVÁROSBAN — Magyarországi riport — Forró augusztuselsejei dél­előtt. Árnyékban 39 Celsius fokot mutat a hőmérő. Sztá- linváros relett órákig se moc­can leheletnyi szél. A Nehéz­ipari Beruházási Igazgatósá­gon beszélgetünk a Beruhá-. zási Tröszt, igazgatójával, Se­bestyén Jánossal és- helyette­sével, Borovszky Ambrussal. Borovszky Ambrus először arról beszél, hogy az elmúlt hetekben bekapcsolódott az J országos hálózatba a. Sztálin- városi Brömd első kazánegy-1 sége. Ezzel is bővült hazánk j villamosé, őhálózata, még több áram hajtja a gyárak | gépeit, s még több villany- körte gyulladhat fel szerte a hazában Sebestyén János büszkén' újságolja, hogy augusztus hó folyamán öt olyan gyönyörű s nagy üzlethelyiséget adnak át a forgalomnak, amelynek még Pesten is alig akad pár­ja. Textil-, Csemege és Álla­mi Áruház, kávéház, étterem nyitja meg kapuit az egyre igényeseb o közönség előtt.' Nyolcvan ággyal bővítik a kórházat s ősszel megkezdik a nagy, négyszáz ágyas uj kórház építését is. Uj lakások A felvonulási város ideig­lenes épületeinek szebbé, ott­honosabbá tételére tízmillió forintot fordít a Beruházási Tröszt, hogy minden sztálin- városi dolgozó, akinek még nem jutott végleges lakás,—< addig is otthon érezze magát. Csak ebben az évben ezer- hatszáz újabb, egy-két-há- romszobás összkomfortos la­kás készül el s annyi uj lakás építését kezdik meg, hogy ar­ra még nem is volt példa, mi­nta elkezdték Sztálinvárost építeni. Kell is, mert ebben a pillanatban még “sok az esz­kimó és kevés a fóka” Borovszky Ambrus kedves mosollyal újságolja, hogy a “legifjabbak”-ról sem feled­keztek meg: augusztusban, százszemélyes óvodát és 60 személyes bölcsődét adnak át rendeltetésének, szeptember­ben szintén elkészül két ha­sonló uj intézmény. Meg­jegyzi, hogy bizony sokkal több gyermek született már eddig Sztáiinvárosban, mint amennyire számítottak. Épül a kokszolómü Aztán hirtelen megfordul a beszélgetés sora. Az épülő hatalmas kokszolómürol kez­denek beszélni. Borovszky Ambrus azt mondja róla: Sztálinváros 1 e g f o nt.osabb építkezése. Sebestyén János hozzáteszi: a legbonyolultabb is. Ilyet még soha nem épí­tettek Magja: országon. Mindig roppant érdekes dolog a terve net megeleve­nedve Iá , i: ilyen élmény volt, amikor Jaeger Tamás­sal, a fiata.. nyurga létesít­ményi ellene .vei befordultunk i a Kokszolom ,i elé. Furcsa, de igen érdekes, amit kísérőm' mond. Hogy már a parasztból lett vasbeto nozók sem gon- . dóinak arra -nogv három év-1 vei ezelőtt it,t még emberma- gasságu kuko ricatáblákat najtogatott a szél. Sorra ma­gyarázza az impozáns épület­tömbök szerepét. Az ott, a szénelőkészítő, amott a szén- .nosó; a kokszüzem és másik ,1’ányban a kokszgyártás köz­ben keletkező mellékterméke­ket feldolgozó Vegyiüzem. óriási tornyok, hatalmas csarnokok, cementből emeit Középkori bástyák emelked­nek mindenfelé. Apró pontok supan az emberek, az egyik, élig elkészült, száz méteres- e tervezett kémény tetején. Zsaluznak. Odafent fütyül a zel, éget a nap s gyengén vallat,szik a nóta, töredezet­ten, ahogy a szél szaggatja: 'Béreslegény jól megrakd a szekered...” Jaeger felmutat: — 170 százalék! Minden irányban vasúti űnpárok futnak, töltések ke- esztezik a terepet; ezeken mozog majd a tömérdek szén, a dolgozni kezd 1954-ben a bokszoló. . . órák hosszat járjuk a Kokszolómü épitke- ,_sat és még mindig nem ér­ánk a végére. Nagyobbnak ünik az építkezés, mint a tá- as-tér es Margitsziget... Estére jár már az idő, ami- or elbúcsúzunk Jaeger Ta­mástól. v város fényei. Olyan szép az ifjú város, lint, valami valószínűtlen izinpadi díszlet. Érdekes rit­musban követik egymást a .ét-, a három-, a négy- és . temeletes lakópaloták az ut­ók két oldalán. A Sztálin-ut :ét,szer olyan széles, mint a esti Sztálin-ut és a pesti ,ztálin-uton nem is lehet lát- i olyan szép portálu üzletet, lint amilyenek it,t vannak, ácsit hűvösebb már a leve- Jö, megélénkülnek az utcák: aegmosakodtak, átöltöztek a kőművesek, hegesztők, vasbe- inozók, szerelők s eláraszt­ók a széles járdákat. Vidám, j.öltözött emberek sétálgat- ak élénk beszélgetésbe me­nve. Sokan nézegetik az iz- ses kirakatokat. íiinka után Szabadi Ferenc, a sztálin- vrosi Vendéglátóipari Válla­it főkönyvelője sétálgat ve­in a vidám utcai forgatag­om. Gyors egymásutánban óraija fel: mit fogyaszt Sztá- m varos. .— öt szép, tágas Italbol- nkon kívül van öt nagy ét- nmünk, három “sztálmvá- ísí méretű” népbüffénk, krászdánk. így elsorolva ok, de amúgy kevés. Job- m dolgoznak, több a pén- ik az embereknek, megnőtt z igényük is. Úgyszólván aponta elfogy két vagon sör s havonta átlagban 76 ezer ier különféle bor. Elfogyaszt város naponta 1 ezer kré- nest, több mint hétezer tor- aszeletet és rengeteg egyéb süteményt: almás-, dióspitét, u’ós derklit, mignont és csak győzném elsorolni: myi más egyebet is. " "n Tánosné. az Ifjúsági Cukrászda vezetője moso­lyogva mutat az üvegpultok­ra: mindenki megtalálhatja a kedvenc süteményét, — olyan bőséges a választék. Tovább sodródunk a kaca­gó, tréfálkozó emberfolyam­mal. A város különböző pont­jairól pattogó muzsika szár­ival fel: rágyújtottak a ze­nekarok az Épitők-nél, a Béke étteremben, a Vasmű-szálló­ban. Legtöbben a Duna-ét- terem felé veszik útjukat. Van olyan szép a kilátás a terraszáról, mint a Gellért­hegyről. Színes lampionok imbolyognak száz és száz jó- Kedvüen táncoló pár felett, agy gombostűt nem lehetne elejteni a táncparketten: mindenki ott kering a párjá­val. Sztálinváros szórakozik jólvégzett napi munkája után. Hunyady József. MAGYARORSZÁG JÉGSZEKRÉNYE ii111111ii■ 1111 RÖVIDEN CHICAGO, 111. — Az AFL Elec­trical Workers Union 1031. szá­mú szervezete szerződést kötött i Hedco Manufacturing Co.-val, amely szerint minden munkás agy teljes évi vakációt kap 10 - Vi szolgálat után. Ezen újszerű akációnak a célja, hogy a tár­aság megakadályozza a folyto- ics munkásváltoz'ást. Az ujitá- _n kivül minden évben kétheti akációadásra kötelezte magát a társaság. ★ Ez év első negyedében a U. S. ;yárosok profitja 9 százalékkal unelkedett, megtörve az utolsó 1 év profit emelkedési rekordját. Az idei nyáron gyümölcs­ös zöldségtermelésünk is na­gyon gazdag. Háziasszonya­inknak a nyár e gyümölcsel- dorádója közepette talán sej-; telmiik sincs arról a serény1 munkáról, amely fővárosunk egyik üzemében folyik, hogy ! mennél több friss gyümölcs és zöldség kerüljön aszta­lunkra a téli hónapokban is. A budapesti Mirelite-gyár hataimas hűtőkamráiban már hideg-fagyosan sorakoznak a jókora faládákban a külön­böző gyümölcs-, zöldség- és főzelékfélék. A munkásnők megtisztítják a beérkezett anyagot, amely aztán “nyári álomra” indul a hűtőkamrák-1 ! ba, hogy télen friss gyümölcs- j i ként, friss főzelékként kerül-! ; jön a dolgozók asztalára, j Amikor télen az üzletek hűtőszekrényeiből a vásárlók- j ra mosolyognak a nyár üde,! friss, kívánatos gyümölcsei, sokan eltűnődnek: mi a mély- hűtés titka. Pedig nagyon egyszerű eljárás. A lassú, természetes lehűlésnél a gyü­mölcs és zöldség víztartalma lassan fagy meg és a képző­dött jégtü-kristályok szétron- csolják a sejtfalakat. Az igy fagyasztott gyümölcs elvesz­ti eredeti izét, zamatát. A Mirelite-gyár hűtőkamráinak mínusz, 40 fokos gyors hűté­sével csupán apró, homok- szerű jégkristályok keletkez­nek a gyümölcsben. így tel­jes egészében megmarad a gyümölcs eredeti íze, za­matja. A gyár készítményei mind nagyobb közkedveltségnek örvendenek. Nem csoda, hogy évről-évre fokozódik a gyár termelése, amely 1946 óta 1500 százalékkal emelkedett. 1954-ben csaknem ötven szá­zalékkal bővítik a gyár gép- kapacitását, hogy még na­gyobb mennyiségű közkedvelt gyümölcs- és zöldségféléket hüthessenek. Már az idén tizenhatszor annyi barackot hütenek be télire, mint ta­valy. A cukrozott dobozolt málnából 40, az eperből pe­dig 34 százalékkal tesznek el többet. A munkásnők a gyár labo­ratórium tisztaságú termei­ben hófehér köpenyben, s kendővel a fejükön dolgoz­nak. A gyári rend szerint szakképzett üzemi manikű­rös gondoskodik arról napon­ta, hogy kezük és körmük mindig ápolt és tiszta legyen. A munkatermekben — a nyá­ri melegnek megfelelően — a vászonköpeny a viselet; a fagyasztókamrákban, ahol 40 fokos hideg van, csak téli vattaruhában, c s i z m ában, prémes fülessapkában lehet dolgozni. A munkaruhát — a köpenyt csakúgy, mint a téli holmit — a gyár ingyen adja a dolgozóinak. Mirelite-gyár dolgozói a nyári idényben — mintha sa­ját kamrájuk téli ellátásával foglalkoznának — nagy gond­dal, szorgalommal és szere­tettel töltik meg mind* több gyümölccsel, zöldséggel, fő- zeléknekvalóval az ország e hatalmas “jégszekrényét.” iiiimiiiiin 111 ■ i ■ ................................ ■ i ■ 111111 .............. iiiiiiiiiiiiiiimmi mnitnmif i| £rad rajost falvainak fejlődő küifuréiate lögyan lehet meggazdagodni? | A J. P. Morgan és Goldman- achs érdekeltségek üzleti ma. ipuláció utján megszerezték a jirdseye élelmiszer-fagyasztó patentját 985 ezer dollárért és dadták a General Foods Cor- oorationnak 24 millió dollárért. Hogy hogyan vált ez lehetsé- , essé? Néhány Morgan partner,- enne van a General Foods Co. i'azgatóságában, ott nagy rész- jnyesek és könnyűszerrel ke- esztülvitték a vétel megszava- isát. És igy a Gén. Foods rész­vényesei tudtukkal vagy tudtuk nélkül 23,015,000 profitot fizettek I .urgaiiciaiak. n. szabadverseny ' enszerében igy lehet meggaz- agodni. Végeredményben a agy, árat természetesen a fo- yasztók fizetik meg, akik az ég- íkiáltó árakat fizetik a fa- yasztctt árukért. Romániai riport — Nagy változásra van szüksé- ,ünk Washingtonban, még pe- iig most, mindjárt, mert ha, 'lég gyorsak nem leszünk e vál­tozás keresztülvitelére, semmi sem akadályozhatja meg, hogy egy harmadik világháború, dep­resszió, fasiszta kormány vagy c-setieg mind a három lesz osz­tályrészünk. A Tide-l'and olajnak a milli­omosok részére való odaajándé- ii/zása csak kezdete volt annak, amit a nagytőkések elvárnak, ...iaSi összegű adományaikért a .osi-ani adminisztráció bevá- 'tesa alkalmával. Mindent maguknak akarnak és meg is I Kaparintanak, ha csak a nép j :i most következő választásokon | hatalmas számtöbbséggel ki j nem lóditja az ő bőrére a nagy- j tőke profit-zsákját tömő adako­zókat. A népi hatalom- évei alatt | mindinkább megváltozik fal- vaink arculata is. Emelkedik dolgozó parasztságunk jóléte, kulturális színvonala, uj, kor­szerű épületek diszitik fal- [ vainkat: kulturotthonok, nyil- j vános orvosi rendelők, szülő­otthonok és egyebek. A pieglévő kulturális, tárr sadalmi és egészségügyi in­tézmények egyre újabbakkal! gyarapodnak. Arad raj ónban| I Mondorlak és, Kürtös dolgozó 'parasztjai például az önmeg- adóztatasi alapból most épi-j tik szép, korszerű kulturott- hónukat. A népi Románia jelentős ; mértékben hozzájárult az aradrajoni 53 kultúrotthon berendezéséhez. Negyvenkét | kulturotthonnaki juttatott- rá- dióvevőkészüléket, kilenc kui-; turottliont, pedig filmvetítő-1 géppel szerelt fel. Az utóbbi évek során szé­pen* gyarapodtak a kultur­otthonok könyvtárai is. A ra­jon kulturotthonai 1950-ben ! 9742 kötetnyi könyv- és bro- suraállománnyal rendelkeztek, ryok-uen ez a szám 68,191 eotetre szaporodott. Az arad- * aj on k u 11 u r o tthonokban 950-ben 120 kulturcsoport auködött. 1952-ben pedig I már 263. Mindez dolgozó pa- ! asztságunk növekvő kultur- | .gúnyéiról tanúskodik. A. rajon falvaiban az utób­bi években a sport, is fellen- I dűlt. A letűnt burzsoá-földes- i ári rendszer idején faivain- j kon a sportolás, a testedzés úgyszólván teljesen ismeret­len volt. Ha elvétve akadt is egy-egy labdarugópálya, az is kezdetleges, elhanyagolt volt. A rajonban ma 185 jól felsze­relt sporttelep van. Világos, szép községi stadiont építet­tek. A népi demokratikus állam nagy gondot fordit a .falusi dolgozók egézségére isi Arad- rajónban például legutóbb 7 kiskórházat; köztük egyet Pécskán gyermekek számára. 12 nyilvános orvosi rendelőt, egy tüdőbeteggoíidozó és hat szülőotthonát létesítettek. Számos községbe bevezet­ték a villanyt, igy Székeskut és Magyaród községekbe. Ez utóbbit rádiósifották is. Je­lenleg a rajon több falvába és községébe vezetik be a villanvt. [lilllliiiimiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiii*imi»»»»><i*iiiiJiinniiiiimi Díszes utcanév­emléktáblák Budapesten Több utcában díszes, művészi emléktáblákat helyeztek el. El­készült Frankel Leó, valamint Rudas László, a magyar mun­kásmozgalom kiemelkedő harco­sai, Dugovics Titusz, a hazasze­retet és hősiesség példaképe, Mészáros Lőrinc, a Dózsa-pa- rasztháboru egyik vezetője, Er­kel Ferenc a a nagy magyar zeneszerző, Acsády Ignác, kiváló történettudós, Ferenczi István, a nagy magyar szobrászművész és két kiváló magyar iro: Móra Ferenc és Kaffka Margit utca­név-emléktáblája. Emléktáblák készülnek Szántó Kovács Já­nosról, Kacsóh Pongráczról és Apáczai Cseri Jánosról.

Next

/
Oldalképek
Tartalom