Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-09-10 / 37. szám

Egy magyar paraszti békeharcos

Hitéletünk a vallásszabadság tükrében

Irta: Dr. SEIFERT GÉZA, a B. I. H. elnökhelyettese

Irta PARRAGI GYÖRGY Budapest.

A következő felszólaló a szólásra jelentkezettek közül: Havasi András dabasi mintagazda — igy hangzott az elnök bejelentése az Országos Béketanács multhetj kibővített ülésén.

A parlament kupolacsarnokából nyíló hatalmas, díszes teremben a nagyszámú hallgatóság figyelemmel fordult a mikrofon felé. Csizmában, ünneplő fekete ruhában, a- mely fittyet hányt a rekkenő júliusi hőségnek, a mikrofon elé lép a dabasi mintagazda. Látszik, hogy az idő már megviselte, bár dús bajsza most is olyan fekete, mint a ruhája.

Egy pillanatig sem zavarja a rászegzett sok tekintet, nyugodtan áll a mikrofon elé és anélkül, hogy egy falatka papír, cédula volna a kezében, beszélni kezd. Már az első mondatok belénk nyilainak. ősi dunatiszaközi tájszólással beszél, azon az édes magyar nyelven, amely magyarnak tartotta rneg a magyart a Nagyalföldön a török hódoltság másfél évszázada alatt is. Szavai olyan biztosan, egyenesen szántanak a hallgatóság lelkében, mint a- hogy a jó ekevassal szántja biztos kézzel a dabasi határban a földet.

De nemcsak izes, zamatos magyarsága ébreszti fel az első perctől kezdve a figyelmet, hanem mondanivalójának tartalmassága, gazdagsága, színes, hol bölcs, hol huncutkás humora mesélőkedve is.

Azzal kezdi, hogy a mai napon az eddiginél is korábban fogott neki a munkához azért,, hogy — mint mondotta — ez a nap se vesszen kárba.

Beszélt önmagáról, a feleségéről, fiairól, dédunokáiról, a földjéről, a falujáról és beszélt a magyar parasztságról, a magyar hazáról. Mindezt a Béke Világtanács budapesti felhívásával/ népköztársaságunk kormányának uj gazdasági politikájával kapcsolatban mondotta el. És be kell vallanunk, hogy elbeszélésében nem volt, egy fölösleges szó sem. Minden összefüggött szervesen, szétbonthatatlanul a nagy üggyel, a békével, összefüggött azzal a bizalommal, ■ reménykedéssel, a- mellyel a dolgozó parasztság a kormány programjának megvalósítása elé tekint.

Mindenekelőtt elmondja, hogy, hogy a maga paraszti életéből vett példákkal akarja megmutatni, mit jelent számára és a parasztság számára a béke. Szavaiból első- FQvban az derül ki, hogy a béke ma már a parasztság szamára sem hangulat, epekedés, sóhajtás csupán. Már nemcsak a családi otthon benső melegére, a ringó bu- ' zatengerekre, a szálló esti harangszóra, éjles akác- vagy hársfaillatra gondol a magvar paraszt, amikor a békéről beszélnek neki, amikor a bekére gondol, hanem reáli- < ^ békét ma már erőnek,

az egész magyar nép egységes akaratának és főleg az egész nemzetközi béketábor erejének, legyőzhetetlen erejének tekinti. Ezt körülbelül így fejezte ki Havasi András:

— Hatvannyolc éves vagyok. Sok vihart, sok rendszerváltozást átéltem, de ilyen “átformáló” erejű dolgot, mint amilyen a béke- aiozgalom, még nem. Átformálja ez az embert, de átfor- nálja az egész világot is. azért bízunk benne, mert re je van. Átformáló ereje.

Az én . életembe — mon- j lotta —, már nagyon korán /eavatkozott az imperializmus. Alig, hogy kiképeztek lécsben katonának, kitört Szerbiában a “balhé.” És vit- ek le Boszniába fiatal feleségem mellől. (“Balhé” alatt z okkupációs válságot érti. Jz még nem volt komoly há- oru, ezért nevezi balhénak.) i)e azután megjött az igazi láboru, tizennégyben. Még ez v november 21-én Szerbiá-; >an kaptam egy golyót, a- nely mindennap zsibolyog <ennem, most is érzem. Figyelmeztet mindennap ez a sibogás arra, hogy minden- iron meg kell akadályoznom, íogy egy uj háború a fiaim, íz unokáim, de már a dédunokám életét is elpusztítsa.” Majd igy folytatja:

— 1914-ben egy ember; onfolta meg a háborút és a | jéket és úgy fontolta meg, i iogy elindított bennünket a, láboruba. Most végre eljött I íz ideje, hogy valamennyien mind egy szálig megfontolhassuk a háború és a béko ’ loigát, de mi úgy fontoljuk neg, hogy nem háborút, de jékét akarunk.

íme: ebben a mondatban

obbant lángra a legfénvlőb- <en népünknek az a határo- ott öntudata, hogy most ;em egy embernek vagy égy kis klikknek a “megfontolásán” múlik milliók és milliók ilety, hanem a magyar mil- ióknak, a békeszerető emberiség százmillióinak ama eltökélt megfotolásán, hogy nem engedik felülkerekedni a háború erőit.

Az első és a második világháború azonban nemcsak i háború borzalmaira emlé-1 hezteti népünket, hanem arra z igazságtalan, embertelen ársadalmi rendszerre is, a- nely a népet szolgaságban .irtotta, háború esetén ágyu- jitelékül használta fel. Ez a udat tükröződött vissza Ha- asi András e szavaiban:

— Az első világháború ideán semmitlen voltam és négis nekünk, semmitlenek-1 tek kellett megvédenünk azt, imink nem volt: a hazát. A- dknek volt akkor hazájuk, ikiknek sok volt a földjük, a )ázuk, a vagyonuk, azokat elmentették. Most nekem is /-un tizennégy hold földem.

' ?s nagyon szeret,em ezt a oldet, ott nem hagynám a világ semilyen kincséért.” •

Amikor megtapsolják, minien tetetett 'szerénység nélkül hárítja el a t.apsot, mellére mutat, ahol az élmunkás jelvényt hordja és igy válaszol :

— Lássák, erre vagyok a

legbüszkébb. Ezt a kitüntetést kaptam a munkámért, pedig én párt.onkivüli vagyok. Ez “világijja mög”, hogy mggböcsülik nálunk a böcsületes munkát. Már pedig, ahol megböcsülik a munkát, ott megböcsülik a családot, megböcsülik az embört is.”

Még valamit fel kell jegyeznünk Havasi András beszédéből. Azt a tiszteletteljes szeretetet, amellyel az értelmiségről, különösen az Írókról beszélt. “Ma már nem Nikartöröket” kell olvasni a akin, hanem olvashatjuk a legjobb magyar Írókat, akik a mi életünkről Írnak. A napokban olvastam el Szabó Pál uj könyvét. Köszönet érte neki és köszönet minden magyar Írónak. Ebben az országban majdnem mindenki egynek érzi magát. Elég magas kort megértem, nehéz időket is, de eljutottam mégis odáig, hogy most már magamért,, a családomért, a békéért dolgozhatom. És azért jutottam el idáig, mert “reménykedő” ember voltam egész életemben. Mindig azt vallottam, amit, Madáchtól tanultam: “Ember küzdj és bizva bízzál!”

Itlllllllllllllllllllllllllililliilliiiiiii in in i,i min,, llm,MIIIII

Tömeg gyűlés Morton Sobell védelmében

Miután Morton Sobeilről még Kaufman .biró sem állíthatta, hegy atomtitkot szolgáltatott ki, ugyanakkor, mikor a Rosen - berg házaspárt halálra Ítélte, 'Sobellnek megengedte, hog> éljen, 30 éven át Alkatrazban.

A Rosenberg ügyben igazságért harcoló bizottság szeptember 16-an nagyszabású tö- meggyülést rendez a new yorki Randall Islandon Morton Sobt 11 érdekében s hogy megismertesse az újabb bizonyítékokat, melyek szerint a sietve kivégzett Rosenberg házaspár nem árulhatta el az atombomba titkát. 3e!épőjegyek kaphatók a bi- 'íttság hivatalában, 1050 Sixth Ive., New York 18, N. Y. Tel LO 4-9585.

Az alábbi cikk a magyar ' alkotmány emlékünnepének • évfordulóján, augusztus 2o- án jelent meg a magyar zs, dóság- budapesti lapjának az “uj Élet”-nek címoldalán.

A XVIII. századnak a francia forradalmat előkészít,ó

Voltaire, Rousseau és Mon tesquieu által épviseit, úgynevezett “aufklaerista” szm-! lerne kezdte meg az antisze mitizmus babonákon alapmo vádjainak lerombolását és ke- : szitette elő azt a talajt, meiy' a zsidóságnak, — legalább n papíron való — jogegyemó— sitéséhez vezetett.

Hazánkban 1848-ban, Kos- ‘ suth, Petőfi és nemzetünk más nagyjai küzdöttek a zsidók jogegyenlőségéért a re akció erőivel szemben. A reakciós erők ugyanekkor zsidóellenes támadásokat, tettleges bántalmazásokat rendeztek hittestvéreink ellen Pozsonyban, Győrött, Sopronban, Pécsett, Vágujheiyen, Nagyszombaton és a tővarosban is.

Pet.őfi Sándor 1848 március 20-án a pozsonyi véres támadás napján irta meg dörgő szózatát: “Bevádolia:

benneteket a nemzet és utókor előtt...” — Majd pana szolja: “aki az igazság mellett szót emel, arra megvetendő hamis próféták eiég szemtelenek azt állítani, hogy a zsidók által meg van vesztegetve.” Ezzel a váddal illették nemcsak Petőfit és Kossuthot, hanem más haladó szellemű politikust, is, igy Táncsics Mihályt, aki kénytelen volt a Pesti Divatlapban 1848 március 26-án fe háborodottan tiltakozni a vád alaptalansága ellen.

Kossuth Lajos is egyik be szédében igy szólt: “Fáj az ember lelke, ha mindenüti átja a szabadság országába terjedését és abból csak a zsidókat látja kizárva, de a; előítélet meg van és annak vakságával a költők szerint istenek is hiába küzdenek.”

A haladó szellemű politikusok küzdelme részben sikerre vezetett. 1867. évi XVII. törvénycikk az ország izraelita lakosait egyen jogit-» nak nyilvánította. (Emancipációs törvény.) De ezzel még az izraelita vallásfelekezet a többi vallásfelekezettel nem lett egyenjogú, a “bevett” és “elismert” vallásfelekezeti rendszer lofytán.

Az 1895. évi XLII. törvénycikk vallásfelekezetünket bevett vallássá minősítette. (Recepciós törvény.) *

Hiába volt az emancipációs és recepciós törvény, az izraelita felekezet ezután sem volt egyenjogú a többi fele- kezettel polgári és politikai jogok tekintetében és bár papíron vallásszabadságot élvezett, a szó igazi értelmében vett vallásszabadsága nemi volt.

De még ez a papíron élvezett vallásszabadság sem tartott sokáig, mert az 1920. évi XXV. — numerus clausus — törvénnyel elvették tőlünk a tanulás szabadságát, majd az 1938—39. és 1941-es években hozott úgynevezett “zsdótörvényekkel” a fasiszta hat,alombitorlók legszemélyesebb jogainktól is megfosztottak bennünket. A fasizmus őrült és embertelen dühöngése hittestvéreink százezreit gázkamrákba és más haláltáborokba űzve és geir tokba szorítva, minden emberi jogból, sőt az élethez* való jogból is kirekesztette és életüket is barbár módon kioltotta.

A lelkiismereti szabadságot és a vallás szabad gyakorlásának jogát ténylegesen és valóságban Népköztársaságunk Alkotmánya biztosította. Ennek érdekében az egyházat külön választotta az államtól. “Ez a széfválasztás jelentett határozott biztosítékot a lelkiismereti szabadság és a vallás szabad gyakorlásának joga tekintetében.” (Az Alkotmány miniszteri indokolásából.) Ezzel megvalósította Alkotmányunk a “Szabad egyház a szabad államban” elvét.

— Romániai riport —

Népi demokratikus rendszerünk évei alatt" példátlanul fellendült a Magyar Autonóm Tartomány kulturális hete is. A Székelyföldön sohasem volt, annyi iskola, mint most,- az irodalom, művészet, a népi hagyományok ápolása soha sem mutatott olyan merészen felfelé lendülő irányzatot, niint napjainkban.

A tartományban ma 486 négyosztályos, 228 hétosztá- iyos elemi iskola, 24 középiskola és sok szakiskola növendéke tanul anyanyelvén.

A marosvásárhelyi Orvos- tudományi és Gyógyszerészeti Intézet közel ezer hallgatójának 55 százaléka állami ösztöndíjban részesül.

Az egykori Marosmegyében még 1946-ban is több

mint 16 ezer Írástudatlan volt. Közülük még abban az évben ötezren tanultak meg irni-olvasni, s az Írástudatlanok száma azóta a minimális ra csökken.

A dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelke désével egyidejűleg növeked nek kulturális igényeik is Városon és falun egyarán fellendül a kulturélet.

A tartomány falvaiban rí; vid néhány esztfendő lefórgá sa alatt 483 kultúrotthon létesült. A román és a magyar dolgozó parasztok gyaraoit ják ismereteiket ezekben a otthonokban.

A tartomány dolgozói tu dásszomjuk kielégítésére Ma rosvásárhelyen az 51 ezer kö tetes tartományi könyvtára kívül 92 ezer kötetnyi szak könyvet’ találnak a két doku mentációs könyvtárban.

A Magyar Autonóm Tart; mány művészeti és kulturá lis élete, — országunk több vidékéhez hasonlóan — nap ról-napra fejlődik, újabb sí kerekkel gazdagodik.

Alkotmányunk a vallás- szabadságra vonatkozó intézkedésével a magyar zsidóság hosszú évszázadokon át folyt küzdelmére, vágyára tette rá azok beteljesedését -jelentő pecsétet. Megvalósította a haladó ember gondolkodásé n keresztül a magyar zsidóság részére — a többi felekezetekkel egyenlően — a. lelkiismereti és vallásszabadságot.

tllilliiiiMiiiiiiiiiiiiiiiiíliiíli’tiiiiiiMiiiiiiiiiitiiiiiiiiimiiiiiti

Tovább bővül az üdülök hálózata

A Magyar Szekszervezetek Országos Tanácsa a jövő évben tovább fejleszti üdülőinek hálózatát. 1954-ben a szakszervezeti szanatóriumokban már havonta mintegy l,t?00 dolgozó jut orvosilag ellenőrzött pihenéshez. Ba- latonfüreden 250 férőhelyes szivszanatórium, Balatonié.lén idegszanatórium létesül. Mátra házán tízmillió forintos költséggel ugyancsak uj szaks er- vezeti szanatórium épül. Csehi- mindszenten 150 férőhelye gyermeküdülőt, Mátrai üreden

500 személyes éttermet és kultúrtermet, Balatonfüreden uj központi konyhát létesítenek.

y

jiiiiiiiiiiiitifiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimifiiiiimiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiijtiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiHi

FEJLŐDIK A MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY KULTURÉLETE