Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)

1953-09-10 / 37. szám

AMERIKAI MAGYAR SZŐ September lő, 1953 Eisenhower költségvetése lenyúzza a népet, de gazdagítja a gazdagokat Az Eisenhower kormány által kitervezett költségve­tés, melyet magyarázni pró­bál Joseph M. Dodge költség- vetési igazgató és George M. Humphrey pénzügyminiszter, a legvilágosabb bizonyítéka annak, hogy miként akarja a kormány még szegényebbé tenni a szegényeket s gazda­gítani a gazdagokat. Ugyan­akkor természetesen mindent elkövet, hogy a felületes pol­gárok előtt leplezze ezt a szándékát. Azt mondja a kormány, hogy a junius 30-án befeje­ződött 1953-as költségvetési év azért végződött 9.4 milli­árdos defiicittel, a Truman által számított 5.9 milliárd helyett, mert az üzleti fel­lendülés kisebb volt, mint azt előre várták. A kormány ki­adásai 74.6 milliárd dollárt tettek ki ebben az évben, mig a bevétel 65.2 milli­árd volt. Most azt akarják velünk elhitetni, hogy az Eisenho­wer kormány “takarékosko­dik”, megváltoztatta az egész költségvetés vonalát s ezen­túl kisebb lesz a deficit. A Kongresszus által elfogadott költségvetés összege 72.1 mil­liárd dollárt tesz ki s a kor­mány 68.3 milliárd dollár be­vételre számit, ami a defi­citet 3.8 milliárdra szállíta­ná le., Dodge azt hangoztatja, hogy Truman 13 milliárddal nagyobb költségvetést kért, amivel azt a benyomást akar­ja kelteni, mintha most, min­den nagyszerű volna, a kor­mány kevesebbet fog költeni. A jelentés következő olda­lán feltüntetett pénzügyi ki­mutatásban azonban ugyan­az a Dodge beismeri, hogy 1951 julius 1-ig 81 milliárd dollár, aminek elköltésére fel- hatlmazást kapott a kor­mány, még mindig elköltet- len volt. Mégis a Kongresz- szüs megszavazott újabb 62.3 milliárdot, ami azt, jelenti, hogy ezeket a hatalmas szám­lákat majd a jövőben kell ki­fizetni. Uj adók Dodge máris arról beszél, hogy a költségvetés kiegészí­tésére, azaz újabb összegekre lesz szükség s a pénzügymi­niszter afölött töri a fejét, hogy ezeket az összegeket a jövedelmi adó fölemelésével, vagy forgalmi adóval te­remtsék elő. Mindez termé­szetesen túlnyomó részben a fizetni legkevésbbé t.udó mun­kások és polgárok zsebéből kerülne elő s ha a Kongresz- szus valóban leszállítaná a jövedelmi adót, amint Eisen­hower ígérte a választás előtt, akkor azt forgalmi adó­ban többszörösen be fogják “vasalni. Dodge és Humphrey jelen­tésében még többet, elárul az Eisenhower kormány politi­kájáról az a rész, melyben a kormány “megtakarításaival” foglalkoznak. Dodge beismeri, hogy a védelmi minisztéri­umra, a külföldi segélyre és az atömprogramra, tehát köz­vetlen katonai kiadásokra megy el Eisenhower költség- vetésének 70 százaléka, azaz 50 milliárd dollár. Másutt be­ismeri, hogy más költségve­tési összegek is egyenes kap­csolatban vannak a védelem­mel, mint például a stratégiai nyersanyagok felhalmozása, x sorozási költségvetés, me- yekkel a katonai költségve- ,ís az összkiadásoknak jóval óöbb, mint 70 százalékát te­szi ki. Jár a veteránok is áldozatok Miközben a hatalmas, há­borús költségvetés folytató­dik, most már a veteránok iddig élvezett kedvezményeit s megcsorbitja, vagy elveti xz Eisenhower kormány. A cöltségvetés 4.2 milliárdra .zállitotta le a veterán intéz­mények költségvetését, azaz >50 millió dollárral kisebbre, aint' amit Truman kért. — dodge beismeri, hgoy ezt az jsszeget azzal akarják meg- .xkaritani, hogy leszállítják a veteránok anyagi segélyét és íyugdijait, a fogorvosi és egészségügyi szolgálatot pe­ng teljesen megszüntetik. A Társadalmi Biztosítással kapcsolatban az Eisenhower .ormány annyira leszállítot­ta a költségvetést, hogy még x jövő évben választás elé ,-cerülő Kongresszus is keve- jelte azt és valamennyire elemelte, azonban még igy is 7 millió dollárral kisebb, mint amit Truman kért. Az olcsó lakásokat, építő jrogram felrobbantásával, a milliomosokból álló Eisenho- ver kormánynak sikerült 502 millió dollárt megtakarítani a fruman által kért költségve­tésből. Dodge hangoztatja, uogy a kamatlábak felemelé­se nagyobb hasznot enged a magántőkéseknek, hogy köl­tsönt adjanak építkezésekre, gy a kormány megtakarít, le a munkáscsaládok, átlaga soha nem fogja tudni meg­fizetni az ilyen pénzen épí­tett lakóházak lakbérét,. Az iskolaügyi költségvetés Az iskolák számára kéi't költségvetésben az Eisenho- ver kormány előirányzata 12 millióval kisebb, mint amit fruman kért. A Truman ál- ,al javasolt költségvetés is gén messze elmaradt a szük­ség mögött, az Eisenhower íöltségvetés után pedig iga­ián nem csodálkozhat senki, íogy miért kell az országban >0 millió gyermeknek egész- végtelen, tűzveszélyes, össze­zsúfolt iskolatermekben gub- xasztani, miután az ország skolái normálisan csak. 20 nillió gyermeket tudnának >efogadni. Dodge 245 millió dolláros költségvetést számit munka­ügyi célokra, ami 23 millió tollárral kisebb a Truman ^ormány által kért összeg- xél. Ez azt jelenti, hogy az Jrszágos Munkaügyi Bizott­ság munkája lelassul, a gyer­mekmunka betiltását elren­delő törvényt és a minimális Srabért elrendelő törvényt ki fogják játszani, mert nem .esz megfelelő ellenőrzés. Röviden összefoglalva, az Eisenhower kormány költség- vetését a következő irányelv vezérli: Meg kell Szüntetni AZ ACÉLMUNKÁSOK HEGELÉGELTÉK A PROFITOT SZOLGÁLÓ FAJI ELKÜLÖNÍTÉST GARY, Ind. — Ötven évvel i ezelőtt elhagyott pusztaság! volt a Michigan tó melletti terület, ahol ma Gary, az acélváros áll. A várost, az U. S. Steel Co. tervezte ki, mint a legmegfelelőbb helyet a vi­lág egyik legnagyobb acélmű­vének építésére, ahonnan na­gyobb profittal láthatja el a középnyugati, épülő gyára­kat. 1904-ben vehették meg a város alapját és Eliot H. Gary biró, aki egyszersmind az U. S. Steel főnöke is volt, saját nevéről nevezte el azt. Garynek ma 140 ezer főnyi lakossága van. de utcái és épületei követik az U. S. Steel mintáját, xnelynek szo­ros tartozéka volt a.fajok el­különítése. Gary lakosainak 29.3 szá­zaléka néger, akiknek legna- gyobbrésze a város középső kerületében lévő gettóban él s a legalacsonyabb fizetésű | munkát végzi az acélüzemek­ben. Egészen a legutolsó idő- kig teljes volt, a faji elnyo­más a városban, úgy, amint az alapitó acélbáró .tervezte. Ezen a nyáron azonban a né­ger polgárok megelégelték azt s a fehér acélmunkások se­gítségükre siettek. Az első eredmény az, hogy ezen a nyáron először füröd- hettek néger polgárok és gyermekei a város ált,al épí­tett strandokon, miután a nyár elején még megtámad­ták az első négereket, akik bemerészkedtek a kizárólag fehérek számára fenntartott, tóparti fürdőkbe. A rendőrség még a tópar- j -ton elterülő Marquette park-1 i ba sem engedte be a négere- j 1 két s ha véletlenül egy beve­tődött, azonnal kizavarták onnan. Az U. S. Steel, mely a várost kitervezte, szigorú kor­látokat állított fel, azonban j történtek dolgok, amikre az U. S. Steel egyáltalán nem j számított. * Az utolsó években sok né­ger munkás kiharcolta, hogy mint szakmunkást alkalmaz­zák s a múltban lilliomfehér műszaki üzemekben is helyet ! kellett adni nekik. Az U. S, j Steel üzemeiben ma már fontos helyet foglalnak el a j néger munkások s a szakszer- j vezet 11 tagú vezetőségében 6 néger munkás foglal he­lyet,. | A néger munkások politikai mindent, ami a kis ember számára az életet egy kissé könnyebbé és kényelmesebbé ] teszi. Magasan kell tartani a1 katonai kiadásokat, melyek a végén a nagy korporációk profitját növelik. Ugyanak­kor azonban úgy kell feltiin-, tét,ni a költségvetést, mintha' pénzt takarítanának meg az adófizető kisember számára. Valamikor a távoli jövőben majd bőven lesz tej és méz mindenki számára, — hangoz­tatják, lesznek iskolák a gye­rekek számára, lesz munká- védelem, sőt talán még be­csületes lakóházak is. Most, azonban a legfontosabb az, i hogy elegendő • prüf itot, bizto­sítsunk a nagyipáV számára: j tekintetben is egyre nagyobb helyet fogiáinak el a közös­ségben s független, progresz- sziv, harcos erőt jelentenek, annyira, hogy a jelek szerint a nyáron történt események a faji elkülönítés teljes meg­szüntetésének kezdetét jelen­tik s teljes megváltoztatását a tervnek, melyet az acél- tröszt készített. A cél a profit növelése volt 1904-ben Gary biró, -az U. S. Steel akkori elnöke olyan 1 helyet keresett az uj üzem j építésére, mely elhagyatott és messze esik a szakszervezeti központoktól. A munkaerőt főleg újonnan érkezett euró­pai bevándoroltakból és né­gerekből toborozták. Az U. S. Steel három le­ányvállalatot teremtett,: az Indiana Steel Companyt, az üzem felépítésére, a Gary1 Heat, Light and Water Com-1 panyt, a városi viz, villany és gázmüvek kifervezésére és a Gary Land Companyt, az uj város kiparcellázásái"a és az ingatlanok elárusitására. Az U. S. Steel megvásárolt 11 ezer holdnyi területet, ezen építette fel a várost, szigorú­an követve a mintát a faji el­különítésben. A Gary Land Company három kerületet lé­tesített, elkülönített terüle­teket,: az amerikai születésű­ek, az idegenszületésü fehé­rek és a négerek számára. Minthogy a föld az acéltársa­ság tulajdona volt, a középü­leteket, templomokat és is­kolákat is a faji elkülönítés alapján építették, az U. S. Steel által ajándékozott tel­keken. A legszebb helyen, a Michi­gan tó partján, a hatalmas acélműveket építették fel. Később sokan kritizálták ezt, szépséghibának nevezve, de a társaság azzal válaszolt: “mi nem foglalkozunk nya- raltatási üzlettel.” Miután az alaptervet befe­jezték, az acéltársaság fel­építette a fehér vezetők és | munkafelügyelők lakóházait s az elkülönített területeket átadta az ingatlan cápáknak, akik felépítették és nagy ha­szonnal Joérbeadták az ócska házakat, melyek ma Gary nyomornegyedét alkotj ák. Először az európai beván­dorolt munkások foglalták el ezeket a kényelmetlen, primi­tiv lakásokat, akiket ezresé­vel toboroztak az üzemek szá­mára. Mikor az első világhá­borúval megszűnt a beván­dorlás, az U. S. Steel ügynö­kei a déli államokból toboroz­tak néger munkásokat és a mexikóiakat csalogatták az országba. Ezek a munkások örökölték a férgekkel tele tűzfészkeket, melyek ma a város középső kerületét alkot- \ ják. Ez ma a néger gettó,! közvetlenül a kohók kémé-! nyienek tövében. A faji korlátok töredeznek | Az U. S. Steel ügyelt arra, hogy a város Hetének min­den fázisában, a közgazdaság- .fefttí, 'politikában és. társadal­mi életben pontosan betart­sák a fajelkülönitő szabályo­kat. A Gleason parkot például két részre osztották: északi és déli parkra, fehérek és né­gerek számára. A két park­részt összekötő utón állandó­an rendőr állt,, megakadályoz­va, hogy megsértsék a sza­bályt. 1951-ben a Gary Post-Tri­bune, a város napilapja golf­versenyt rendezett, felszólít­va olvasóit, hgoy nevezzenek be. A versenyt a park fehér részében tartották s a bene­vezettek között egy Nolan Jones nevű néger is volt, aki egyébként meg is nyerte a versenyt. Ettől az időtől kezdve a parkban már nem tartották be többé szigorúan az elkülö­nítést. azonban a lakóházak­ban és iskolákban folytató­dott az. • Van a város mellett négy mérföldnyire az U. S. Steel üzemétől egy igen szép strandfürdő, a Michigan t,ó partján lévő Marquette park­ban. A fürdő a város tulajdo­na, azonban a Garyben lakó 41 ezer néger közül a múlt­ban egyetlen egy sem léphet­te át kapuját. A rendőrség szigorúan ügyelt, hogy meg ne sértsék a szabályt és szer­vezett csőcselék erőszakkal fenyegette azokat a négere­ket, akik be mernek lépni a strandra, miután a demokrá­cia értelmében azt nem le­hetett, hivatalosan fehér für­dővé nyilvánítani. Két hó­nappal ezelőtt hat néger asz- szony, közöttük egyik szak- szervezeti vezető felesége el­határozta, hogy megsérti a szabályt s a strandon tölt el egy délutánt. A szervezet cső­cselék tettlegesen, fizikailag bántalmazta őket. Az inci­dens óriási felháborodást kel­tett és megmozdultak a város összes, demokratikusan gon­dolkozó csoportjai, akik a né­ger vezetőkkel egyetemben kijelentették a polgármester előtt, hogy nem tűrik tovább az elszigetelést a köztulajdon­ban lévő strandon s bármi történik is, ezentúl négerek is élvezni fogják a fürdőt. A harc élén az acélmunkások néger s fehér vezetői álltak. Azóta a négerek együtt für- denek a fehérekkel. Mindez nem jelenti azt, hogy a fe­szültség megszűnt volna, azon­ban a néger acélmunkások bá­tor fellépése a tóparton már győzelmet ért el, ami azon­ban még csak a kezdet, mert bejelentették, hogy megelé­gelték az U. S. Steel mintája alapján 50 éve fennálló faji elkülönítést s minden vonalon követelik annak megszünte­tését. liiimiimiiiitmiiMiiiiiiiiimiiiiiiiiimiiMiiiiiiiiiimiiiiiii) Német nagyiparosok pénzelik Adenauert BONN. — A Reuter hírügy­nökség jelenti: A német szociáldemokrata párt vezetősége azt állítja, hogy az Adenauer kormánykoalíciót alkotó pártok mintegy 150 mil­lió márkát kaptak a német nagyiparosoktól a választási hadjarat finanszírozására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom