Amerikai Magyar Szó, 1953. július-december (2. évfolyam, 29-52. szám)
1953-09-10 / 37. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZÓ September 10, 1953 Editorial Office: 130 East 16th Street, New York 3, N. Y. Siibsoription rate in New York, N. Y., U. S. A., Canada $7.00 Foreign $8.00 per year Published weekly by the Hungarian Daily Journal Assoc., Inc. .^».84 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. — AL 4-0397—0398 PRÓKÁTOR URAK, EZEKRŐL IS ÍRJUNK? A külgyminisztérium hivatott vagy hívatlan prokátor- ügynöksége, a Common Council Labor Day alkalmával “Szabad munkásság, szabad nemzet” cim alatt körlevelet adott ki. A körlevélben többek között ezek állnak: “...a munkásság a demokrácia alatt tiszteletreméltó helyzetben van... “. . . a munkásságnak ma már sok helyen a vállalatok vezetésébe is beleszólása van, amit pedig még a 19-ik században forradalmi követelésnek tartottak...” “... minden acélgyárban a kerékasztalhoz való tárgyalásra hívják meg a vállalat és a munkásság képviselőit, problémák megtárgyalására. Az ilyen találkozások a felek egyensúlyát elősegítik, mindkét fél önérzetét alátámasztják. (A nagy acélgyáraknak igazán nagy szükségük van önérzetük alátámasztására és egyensúlyuk elősegítésére — Szerk.) “Ha például Labor Day táján levelet írunk külföldre, említsük meg, hogy... gyakran a vállalat vezetője és a legifjabb kiképzetten munkás egyforma helyet foglalnak el a díszvacsorán.” A Magyar Szó ezúton szólítja fel mindazon acélmunkás olvasóit, hogy akik az elmúlt 50 év folyamán egy tálból cseresznyéztek, vagy mondjuk egyforma helyet foglaltak el gyárizagatójuk dics vacsoráján, sürgősen tudassanak bennünket és mi azonnal küldünk nekik egy ajándék példányt a March of Labor legutóbbi számából, melynek cime: 40 millió amerikai szabadsága veszélyeztetve. De nem is erről akartunk Írni, hanem az amerikai munkásság egyensúlyáról és önérzetének állapotáról. A munkásság önérzeti állapotát illetőleg ezekről tudatjuk a Common Council tiszteletreméltó segédprókátorait: Kezünkben van egy levél egy amerikai munkástól, aki 50 évig becsülettel szolgálta az amerikai társadalmat, az ipart, a hazát. Büntetlen előéletű, fiai életüket tették kockára Amerika védelméért a második világháborúban, ő maga is serénykedett war-bondok eladásán, véradományozáson, a termelés fokozásán, amidőn megtámadott hazánk védelméről volt szó. De jelenlegi önérzeti állapota nem kielégítő. Ezt írja ez a munkástárs: (aki egy munkás testvéri szervezet tagja, amelynek működése mindenkor a tagság érdekét szolgálta és amely ellen soha senki kifogást nem tudott emelni) : “a tagjaink félnek egymáshoz beszélni. Amikor tagdijat jönnek fizetni, nem is néznek egymásra és sietve távoznak. Nálunk már lassan megszűnik a munkásmozgalom.” Ezt a munkást, valamint szervezetének 162,000 más tagját, sőt mondhatni Amerika hárommillió nem polgár hasznos polgárát, nem igen hívogatják díszvacsorákra és kerekasztal tárgyalásokra. Hívni ugyan hívják őket, de nem dicsvacsorákra és nem kerek, hanem négyszögletes asztalok mellé, melyeknek túlsó oldalán a bevándorlási hatóság s az igazságügyminisztérium emberei ilyen kérdéseket intéznek hozzá: “Milyen szervezetekbe tartozol, mióta, kik annak tisztviselői, milyen újságot olvasol?” Kérdezzük alássan a Common Council silány prókátorait, hogy ha Labor Day táján levelet írunk külföldre, EZEKRŐL IS ÍRJUNK ?f A McCarthyzmus bevonul az ügyvédek szövetségébe iimiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimimmiii iimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiii miinm VÉDJÜK MEG VÉDELMEZŐNKET! Több mint 21 éven keresztül az American Committee Tor Protection of Foreign Born (Külföldi Születésüeket Védő Amerikai Bizottság) szüntelenül és következetesen harcolt a külföldi születésűek jogaiért, ügy a törvényhozás terén, mint a bíróságokon a Bizottság minden vonalon közbelépett s feltárta a problémákat, melyek a nempolgárokat, valamint a külföldi születésű, naturalizált polgárokat érintik. Ma maga az Amerikai Bizottság is támadás alatt áll, s harcolnia kell a jogért, hogy továbbra is védelmezhesse a külföldi születésű amerikaiak szabadságjogait. A múlt héten a Bizottság felhívást tett közzé, melyben adományokat kér, melyek szükségesek a szervezet védelméhez. Mi, a Magyar Szó szerkesztői nemcsak továbbítjuk ezt a felhívást olvasóinkhoz, de kérjük önöket, hogy amennyire csak lehetséges, tehetségükhöz mérten támogassák a szervezetet. Az igazságügyminisztérium bejelentette, hogy 10 ezer külföldi születésűt meg akar fosztani a polgárságtól és deportálni akar 12 ezer nempolgárt. Ugyanakkor felszólította a Felforgató Tevékenységeket Ellenőrző Bizottságot: rendelje el, hogy a Külföldi Születésüeket Védő Amerikai Bizottság jegyeztesse be magát, mint “kommunista frontA szabadságharc utáni Amerika ügyvédi karának igen nagy szerepe volt abban, hogy létrejött az alkotmány első 10 kiegészítő pontja, amit ma a Jogok Törvényének nevezünk. Az ország ügyvédei szinte kivétel nélkül Thomas Jefferson, a kiegészítő szakaszok benyújtója mögött tömörült. A forradalom és szabadságharc Amerikájában azonban az ügyvédek a nép táborában álltak, sok esetben irányitói voltak a gyarmati elnyomás ellen, a függetlenségért és a szabad, becsületes igazságszolgátatás- ért folyó harcban. XX. század Amerikájában az ügyvédi foglalkozás számára a nagyipari társaságokkal való együttműködés adja a legnagyobb profitlehetőséget s igy természetes, hogy az ügyvédi foglalkozás elsősorban a profitérdekek védelmét jelenti. Ugyanakkor azonban az ügyvédi kar egy részében még mindig él a ii- berálizmus hagyománya s míg egyik oldalon a törvény- hozásban ügyvédekből lett képviselők és szenátorok képviselik a monopólérdekeket, a másik oldalon még mindig az úgynevezett liberális szervezetekben működik azok kisebbsége. Mig az előbbi csoport teljesen elveszítette minden kapcsolatát a néppel s meg akarja semmisíteni az alkotmány szabadságjogait biztositó szakaszait, a kisebbség hajlandó együttműködni a szakszervezetekkel s időközönként felemeli hangját a demokrácia teljes megsemmisítését célzó törekvésekkel szemben. A háborús és profitérdekek, melyek számára veszélyes minden kritika s melyek a McCarthy tipusu “jogászokat” igyekeznek a hisztéria segítségével országos tekintélyekké emelni, egyik legelső feladatuknak tekintették, hogy elnémítsák azokat az ügyvédeket, akik nyíltan a munkásság barátjainak bizonyultak. A Smith törvény alapján, a kommunista vezetők elleni hajszával párhuzamosan megindult a hajsza azon ügyvédek ellen is, akik hajlandók voltak azokat védelmezni s feltárták a hamis vádakat, a fizetett besúgókra alapított módszert, mely nem állhatna meg egyetlen, az igazi demokrácia szellemében működő bíróság előtt. A vádlottakkal egyetemben az ügyvédek egy részét is börtön- büntetéssel sújtották, hogy elijesszék azokat, akik a jövőben őszintén, becsülettel akarnák képviselni a vádlottakat. A hisztéria odáig fajult, hogy egyes városokban nem akad ügyvéd, aki önként vállalni merné a hamis vádak egyre szaporodó áldozatainak védelmét, tudva, hogy saját és családja megélhetését kockáztathatja a becsületes fellépésével. Ugyanakkor azonban még- mindig sok ügyvéd van az országban, főleg a legképzettebb, a demokratikus hagyományokat legpontosabban ismerő jogászok között, akik felemelik hangjukat a hisztéria, a mccarthyzmus és minden fasiszta törekvés ellen. A legújabb cél tehát ezek teljes elnémitása “hazafias kötelességi” alapon. Az American Bar Association, mely a bíróságok mellett működő ügyvédek 'országos szervezete, elfogadott egy határozati javaslatot, melysze- rint a “kommunistákat” ki kell zárni a szervezetből és megtiltani azok szereplését a bíróságok előtt. Természetesen “kommunistának” tekintendő a mai értelemben minden olyan ügyvéd, aki hajlandó védelmezni azokat, kiket politikai felfogásuk miatt helyeznek vád alá, azaz azokat, akik szembehelyezkednek a háborús érdekekkel, akik a békét hirdetik és figyelmeztetnek a fasizmus növekvő veszélyeire. A javaslatot a szervezet egyik tekintélye, Herbert O’Connor, volt mary- landy szenátor térj esztette be, aki a múlt évben még tagja volt a szenátus McCar- ran vezetése alatt működő albizottságának s aki egyike a legbefolyásosabb, világi, katolikus vezetőknek. Hogy azonban szépítsék a demokratikus szellemmel teljesen szembenálló határozati javaslat látszatát, egy másik javaslatot is elfogadtak, mely- szerint speciális bizottságokat kell létesíteni, hogy az ügyvédi védelmet biztosítsák azok számára, akik “népszerűtlen elveket” vallanak. A két javaslat teljesen ellentmond egymásnak s összeférhetetlen egyik a másikkal. A logikus megfigyelő csak azt a következtetést vonhatja le belőle, hogy minden esetben, ezúttal is demokratikusan hangzó szavakkal igyekeznek leplezni a valót, mely a demokratikus jogok megsemmisítését célozza. A “rendkívüli bizottságoktól” senki nem várja, hogy valódi védelemről fognak gondoskodni például a kommunista vádlottak számára. Kibújik a szeg a zsákból Az ügyvédek szervezete alig fogadta el a javaslatot, mindjárt ki is bujt a szeg a zsákból. A szervezet diszszó- nokaként Herbert Brownell, a Dewey, new yorki kormányzó és a Chase National Bank jogtanácsosából lett igazságügyminiszter bej elentette, hogy a National Lawyers szervezet” Amennyiben sikerülni fog szétrombolni az Amerikai Bizottságot, 10 ezer embert megfoszthatnak polgárságától és 20 ezer másikat deportálhatnak. Ha a Bizottságot nem sikerül szétrombolni, akkor minden hajsza alá vett külföldi születésű számára biztosítva van a védelem, fajra, vallásra, színre és politikai felfogásra való különbség nélkül, akár tud fizetni az illető, akár nem. Segítsük megvédeni védelmezőnk jogát! Segítsünk adakozásunkkal megvédeni az Amerikai Bizottságot! Küldjük adományainkat a következő címre: American Committee for Protection of Foreign Born, 23 West 26th Street, New York 10, N. Y. Guildet, a liberális szellemű ügyvédek szervezetét felforgató listára akarja helyezni, mert a Kommunista Párt “jogi szócsövének” tekinti. A valóság az, hogy a szervezet tagjai között igen kevés kommunista van, ha egyáltalán van ilyen, azonban tagjai a sz ervezetnek azok az ügyvédek, akik a demokratikus szabadságjogok szakértői és akik kimagasló munkát végeznek a polgári jogok védelmében. A cél tehát elnémítani minden olyan ügyvédet, aki hajlandó védelmezni a demokratikus felfogás miatt vád alá helyezetteket és a de- portálási hajsza áldozatait, elnémítani a kritika utolsó maradványait is. Hogy menynyire ez a cél, az bizonyítja, hogy az American Legion St. Louisban megtartott konvenciója, mely atombombás háborút hirdetett Kina ellen, kongresszusi boszorkány hajszát követelt az igen enyhén liberális, vörösfaló, de a mc- carthyzmust kritizáló Civil Liberties Union ellen, melynek vezetőségében néhány szociáldemokrata ügyvéd ül, akik időközönként halkan tiltakoznak a legkirívóbb demokráciaellenes túlkapások ellen, miközben maguk is a háborús és nagyipari érdekeket képviselik. Uj bizonyíték • Dr. Ralph Lapp atomkutató szakértő kijelenti, hogy nem volt atomtitok és Rosenber- gék nem szolgáltathatták ki az A-bomba titkát Oroszországnak. • Bizonyíték van rá, hogy a vádat képviselő ügyész munkája, hogy hamis tanukat állítottak Ro- senbergék és Morton Sobell ellen. Uj erő • Amerika lelkiismerete megszólal, az ország egyik partjától a másikig. Megnyilatkozik ez a sajtóban, a szerkesztőkhöz intézett levelekben, a nyilvános felszólalásokban, a vélemény- kutatásban ... Amerika . követeli az igazságot. Uj tárgyalást • Az uj tárgyalást el lehet érni Morton Sobell számára s Amerika népe meg fogja ismerni az igazságot a Rosen- berg-Sobeil ügyben. Mindenki legyen jelen a Rosenbergék emlékére és Sobell védelmére dedikált NAGYGYŰLÉSEN RandalVs Island-on szeptember 16-án, szerdán este 7.30-kor. Belépőjegy ára $1 adóval. Földszinti ülések $1.50c. 16 éven aluliak nem fizetnek belépti dijat. Jegyek kaphatók: National Committee to Secure Justice in the Rosenberg Case, 1050 Sixth Avenue, New York 18, N. Y.
