Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1953-06-18 / 25. szám

1 MAGYAR SZÓ KEGYELMI SÜRGÖNYE A Magyar Szó szerkesztőbizottsága az alanti sürgönyt küldte Eisenhower elnökhöz 1953 junius 16-án: The President White House Washington, D. C. Lapunk arra kéri önt, hogy adjon elnöki kegyelmet Ethel ős Julius Rosenbergnek. Amidőn ezt tesszük, hazánk és népünk legszentebb érdekei vezetnek bennünket. Népünk érdekei békét, igazságot, irgalmat követelnek. Rosenbergék kivégzése nem szolgálná ezen érdekeket. Az emberiség véleménye iránti illő tisztelet, amely ha­zánk alapítása óta nemzeti jellemvonásunk volt, megköveteli, hogy figyelembevegye a világ minden részében felhangzó követelést Rosenbergék megkegyelmezésére. Nem férhet kétség ahhoz, hogy amidőn az emberiség ekkora része egy­ségben követel kegyelmet, akkor ez a követelés megérdemli az illetékesek legkomolyabb megfontolását. Hazánk minden jól felfogott érdeke végett, a világ bé­kéje, hazánk békéje és az igazságosság érdekében kérjük adjon elnöki kegyelmet Ethel és Julius Rosenbergnek. A MAGYAR SZÓ SZERKESZTŐBIZOTTSÁGA Gellért Hugó, Dr. Pogány Béla, Bodog András, Holló Jenő, Rosner Sándor, Fodor Erna, Deák Zoltán VÉRTELEN FORRADALOM GOLOMBIÁBAN BOGOTÁ. — Gustavo Ro­jas Pinilla tábornok, a co- lombiai hadsereg főparancs­noka, múlt szombaton este csapataival és tankjaival kö­rülvette Laureano Gomez el­nök palotáját, Gomezt és kor­mányát letartóztatta és át­vette az elnöki hatalmat. A vértelen puccsról kiáltvány­ban értesítette Colombia né­pét, hangsúlyozva, hogy egy­öntetűen támogatják őt a haderő, a rendőrség, a kon­zervatív párt, országos direk­tóriuma: dr. Marionao Ospina Perez, Roberto Urdaneta Ar- belaez és Lucio Pabon Nu­nez, valamint mindkét politi­kai párt képviselői. — A je­lentések szerint, aztán Rojas tábornok a konzervatív és liberális pártok tagjaiból koa­líciós kormányt alakított. Gomezt,, a véreskezü volt el­nököt, háziőrizetbe vették. Gomez hadügyminiszterét, Jorge Leyvát, a felkelők szin­tén foglyul ejtették. A váratlan esemény egyik jellemvonása az, hogy az el­múlt száz év folyamán a hadsereg még sohasem avat­kozott be a politikai pártok küzdelmeibe. Az, hogy Rojas tábornok most kezébe vette a hatalmat, uj vonás az or­szág politikai történetében. Erre a lépésre az első jelen­tések szerint, amelyek több­nyire nem megbízhat,óak és zavarosak, az késztette, hogy Gomez elnök, aki immár más­fél éve nem maga, hanem helyettese, Urdaneta Arbe- laez utján irányított,a az or­szág ügyeit, hirtelen vissza­tért az elnöki, palotába és el­ső intézkedése az volt» hogy Rojas tábornokot elcsapta a h a dseregfőparancsnokságról, de még meg sem száradt aláírása a' rendeletén, amikor Rojas a csapatai élén meg­jelent. Colombia belpolitikái hely­zetét az államcsíny előtt a következőkben lehet össze­foglalni: két párt uralta ugyan a politikai élet po­rondját: a konzervatív párt és a liberális párt, azonban magában a konzervatív párt­ban két csoport harcolt a ha­talomért: Gomez állt a jobb­oldali csoport élén, amely a parancsuralmi rendszer beve­zetésére tört 8 ezt .olymódon akarta elérni, hogy az alkot- mányozó gyűlésen, amelynek az elmúlt hétfőn kellett vol­na megkezdenie ülésezését, át akarták szövegezni az alkot­mányt. A konzervatív párt mérsékelt, csoportjának élén Ospina Perez, volt elnök, állt. Rojas hadseregfőpa­rancsnok bizalmasan a mér­sékelt csoportot támogatta. Gomez elnök egyik főcélja a partizánok kiirtása volt a hadsereg segítségével, de Ro­jas tábornok tudta, hogy a zsarnokság ellen küzdő haza­fiakat éppen gerilla-taktiká­juk miatt, nem lehet teljesen megverni. Ebből keletkezett Gomez és Rojas között a né­zeteltérés, a jelentések sze­rint. Az ALP üdvözli a ko­reai fegyverszünetet NEW YORK. — Óriási bé­kefesztivált és nagy tömeg- gyűlést rendez az American Labor Party, hogy a koreai fegyverszünetet üdvözölje a Randall-szigetjen fekvő Tri- borough-stádiumban junius 28-én, szombaton. Tizenöt­ezer new yorki megjelenésére számítanak. Zene-, tánc- és színpadi müsorszámokbói álló előadást mutatnak be. Az ün­nepély főszónoka Vito Mar- cantonio, volt, kongresszusi képviselő, az ALP állami el­nöke lesz. Vérés összeütközés Kelet Berlinben Berlin keleti zónájában véres összetűzés volt egy tiltakozó munkáscsoport és a rendőrség között. Első jelentések szerint két halottja és több mint 12 sebesültje van a provokativ jel­legű összecsapásnak. Miként a N. Y. Times is jelzi “a tüntetést nyilvánvalóan né­hány száz munkás szervezte, akik vezették a tömeget s előre betanult jelszavakat hangoztat­tak.” Első benyomásunk az, hogy a véres incidens mögött Ade- nauerék állhatnak, akik nem csináltak titkot abból, hogy kétségbeéjti őket a német nép növekvő egység követelése. Ilyen provokációkkal akarják a vi­szonyt elmérgesiteni Kelet és Nyugat-Németország között. k ém afc> 3fc> 3Ét Wk Wá ""iffi ilfc ^ W». * r, Vol. II. No. 25. Thursday, June 18, 1953. New York, N. Y. Egyes szám ara 15 cent Entered as Second CUlss Matter Dec. 31, 1952 at the Pos» Office of New York, N. Y. under the Act of March l. I>79 Elhalasztották a kivégzést Rosenbergék uj kegyelmi kérvénye az elnökhöz. — Lázas tevékenység Rosenbergék megmentése érdekében Amerikában és a világ minden részében. — Douglas biró tanulmá­nyozza a halasztási kérvényt. —- EisenhoWer rideg a kegyelmet kérő lelkészekhez. — A francia parlament az angol és az olasz szakszervezeti szövetség a kegyelmet sürgetők világtáborában. — A lengyel Vörös Kereszt Rosenbergék kiadását kéri. William O. Douglas főbíró szerdán délelőtt meghozta dönté­si’ Gl I J O ö amelynek értelmében a Rosenbergék halálos ítéletét ^ W W meg nem határozott ideig elhalasztják. Douglas figyelembe­vette a védelem abbeli kifogását, hogy az Atomenergia Törvény rendelkezése é) te.nuben atomkémkedésben CSAK ESKÜDTSZÉK hozhat halálos Ítéletet, igy tehát Kaufman .úró­nak nem volt jogában a halálos Ítélet meghozatala. Az országot és világot a megpattanásig feszültségben tartó döntés villámgyorsaság­gal futott végig a földgolyón, reményt, bizalmat hozva mindazoknak, akik küzdöttek az ártatlanságukat mindvégig hangoztató fiatal házaspár életének megmentéséért. Rosenbergék uj kegyelmi kérvénye Szivtépő jelenet zajlott le a Sing Sing fegyház siralomházá­ban: Ethel és Julius Rosenberg két és félóra hosszat búcsúzott két kis fiától. Utána pedig Ema­nuel Bloch, a védőügyvédjük utján egy utolsó kegyelmi kér­vényt küldtek Eisenhower el­nökhöz. Ebben többek közt a következők álltak: “Pllőbbi kérvényünkben már. megmondtuk az igaza önnek: ártatlanok vagyunk, de az a törvényszékeink történetében példa nélkül álló tény, hogy a legfelső törvényszék kilenc fő­bírája közül négy az itelet vég­rehajtásának elhalasztása mel­lett döntött, azt mutatja, hogy időt akartak adni nekünk iga­zunk alátámasztására... Már csak óráink vannak hátra, de mégsem tudjuk elfogadni azt az árat, amelyet életünk fej eben követelnek, hogy nevünk be­szennyezésével hamis tanúságot tegyünk. Elnök ur, mi nem is­merhetünk be olyan bűncselek­ményt, amelyet nem követtünk el..»” Az egész világ sürgeti a kegyelmet Még az amerikai nagyüzlet legfontosabb szócsöve, a N. Y. Times is, amely helyeselte a Rosenbergék halálos Ítéletét, 'kénytelen volt szerdai (j'un. 17) lapszámában megái lapítani, hogy “a világ minden részéből | érkeznek kegyelmi kérvények a Fehér Házba.” A Times azzal magyarázza a világra szóló til­takozást, hogy “az európaiak nem szeretik a halálos bünte­tést és kételyeik vannak az amerikai igazságszolgáltatással ; szemben!” FRANCIAORSZÁGBAN ötmil- I lió szervezett munkás, köztük a szociáldemokrata és a katolikus ■szakszervezetek tagjai is mun­kabeszüntetéssel t i 1 t a koztak szerdán a kivégzés ellen. OLASZORSZÁGBAN Róma polgármestere, a római városi tanács nevében intézett utolsó pillanatnyi kegyelmi kérvény, Eisenhowerhez. ANGLIÁBAN a legnagyobb vasúti szakszervezet, a Szállító­munkások és a Dohányipari munkások szakszervezete sür­gette a kegyelmet. SZÜLŐHAZÁNKBAN, Magyar- I orságon száz és száz gyűlésen j követelte a magyar nép minden rétege Rosenbergék megmenté- ! sét. j A LENGYEL VÖRÖS KE- | RESZT NEVÉBEN a washing- Itoni lengyel követség ajánlatot I tett Washingtonnak, hogy Len- | gyelország kész befogadni Ro- I senbergéket, ha kiengedik őket i az országból. A State Depart­ment “szemtelenségnek” nunő- isitette a lengyel javaslatot. WASHINGTON. —' Közel tizenötezer férfi, nő és gyer­mek hetes oszlopokban mene­telt némán a Fehér Ház eiőtt. A kegyelmi vonattal és autó­kon érkeztek az ország min­den részéből, hogy néma tün­tetésükkel harcoljanak az ár­tatlan Rosenberg-házaspár életéért. A felvonuló tömeg méretei messze túlhaladták a Fehér Ház előtt lezajló felvo­nulásokat s amint a rendőr­főnök nem-hivatalosan kije­lentette, miután bámulva szemlélte a megrázó menete­lést, hogy huszonöt éve nem látott ehhez hasnolót az or­szág fővárosa. Az emberek némán meneteltek, de annál hangosabban kiáltottak a kö­rülhordozott feliratok: “Ne engedjétek Rose nbergéket meghalni egy hazug ember szaváért!” Egy másik ezt hirdette, idézve Ethel és Ju­lius Rosenberg kijelentését: “Ártatlanok vagyunk. Éle­tünk árán sem alkuszunk meg a tisztességgel és az igazsággal.” (Folytatás a 16-ik oldalon) Békekongresszus Budapesten Junius 15-én megnyílt a magyar fővárosban a világbéketanács egyheti konferen­ciája, immár a negyedik. Az üléssorozat .színhelye az épitőmunkások szakszervezetének székháza. A megnyitó beszédet Kuo Mo-zso, a Kinai Népköztársaság alelnöke és egyben a világbéketanacs alelnöke mon- • dotta. Azt fejtegette, hogy a koreai fegyverszünet megkö-j kését ellenző'Syngman Rhe: mögött a Wall-streeti impe-j rialista érdekeltségek állnak, akiknek célja a számukra nagy profitot jelentő háború folyta fása, aknamunkájukat azonban a közvélemény fo­kozódó nyomása egyre hatás- talanabbó teszi. Reményét fejezte ki, hogy úgy Koreá­ban, mint a Távol-Keleten tárgyalások utján sikerülni fog a békét, nyélbeütni. Kuo Mo-zsó elgondolása szerint, az ázsiai békének há­rom alapeleme van: 1) USA hagyjon fel Csang Kai-sek támogatásával és szüntesse meg Formóza “megszállását.” 2) Az összes idegen csapatok­nak vissza kell vonulniuk Ja­“... és csinálnak fegyvereikből ekéket” (Esaiás 2—4) tek tudósítókat a világbéke­tanács * konferenciájára a “vasfüggöny” mögé. így töb­bek közt három amerikai új­ságíró is megérkezett, autón Bécsből Budapestre, ahol az utcákat hetven nemzet zász­lóival fellobogózva találták. A zászlók közt amerikai, an­gol és francia lobogók is len­gedeztek. Az amerikai újság­írók közt, volt C. L. Sulzber­ger, a N. Y. Times legtekin­télyesebb európai tudósítója, akinek jelenléte is bizonyít­ja, hogy az egész világ sze­me rajta függ a világbéketa­nács budapesti konferenciá­ján, amelynek a jelenlegi kül­politikai helyzetben csak­ugyan óriási a jelentősége. Sulzberger, mint ismere­tes, nem szívesen mond jót semmiről, ami a népi demok­ráciákban történik, ezért fi­gyelemre méltó cikkének azon megjegyzése, hogy a nők, a- kiket a magyar vidéki t,ája- (Folytatás a 16-ik oldalon) pánból. 3) Véget kell vetni “az Egyesült Államok inter­venciójának.” 1950 óta ez az első eset,, hogy nyugati lapok is küld-

Next

/
Oldalképek
Tartalom