Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1953-06-05 / 23. szám

8 AMERIKAI MAGYAR SZ<5 June 5, 1953 Editorial Office: 2z East, 17th Street, New York 3, N. Y. Subcription rate in New York, N. Y. and U. S. $4.00 — Canada $5 — Foreign $6 per year. Pulished by the Hungarian Daily Journal Association, Inc. 84 130 E. 16th St., New York 3, N. Y. — AL 4-0397—0398 fllllllMIMIMIMIIIIMIItllltllllllllllllllllHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIlilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllltllllllliitlllllltlllllllll'Ii A krónikus francia kormányválság A francia kormányválságot a néptömegek növekvő el­lenállása idézte elő a kormány politikájával szemben és az az élegedtelenség, amelyet a Wall Streetet kiszolgáló politika vált ki a lakosság legkülönbözőbb rétegeiben. Az ország dön­tő többsége békét akar Indokínában és általában az időszerű nemzetközi kérdések békés rendezését követeli tárgyalások utján. A kormány a "végtelenségig akarta folytatni a viet­námi háborút, súlyosbítani akarta a gyarmati elnyomást, fenntartani a katonai kiadások óriási terhét, megakadályoz­ni a nemzetközi feszültség enyhítését. A kormánynak az a tervezete, amellyel a pénzügyeket akarta rendbe hozni és amelyet a nemzetgyűlés elé terjesz­tett, azt a célt szolgálta, hogy növekvő terheket rójon a nép vállára. Ezenkívül a parlamenti jogok újabb korlátozását irta elő és további lépést jelentett a fasizálódás utján. Ez a törvénytervezet a legidőszerűbb és a leg jogosabb nyugta­lanságot váltotta ki a munkásosztály soraiban, jelentős mér­tékben hozzájárult a dolgozók harcának fokozódásához kö­veteléseik kivívásáért és szabadságuk megvédéséért. Ilyen körülmények között a többség, amely kezdetben kedvezően fogadta Mayer tervét,-nem maradhatott fenn. A többség megoszlása egyes törvénytervezetek elutasításához és a kor­mány bukásához vezetett. Hangsúlyozni kell, hogy a kép­viselők egy része, akik engedtek a tömegek nyomásának és Mayer ellen szavaztak, úgy vélik, hogy a jelenlegi kormány- válságot széleskörű többségre támaszkodó kormány megala­kításával kell megoldani. Szerintük ez a többség szembehe­lyezkedne a munkások követeléseivel és a nemzeti törekvé­sekkel ; véleményük szerint ez a többség a szó fasiszta ér­telmében “hatalmasább” lenne. Ebből a szempontból az az akciószabadság, amelyet De Gaulle adott parlamenti cso­portjának, megkönnyíti azt, hogy a holnapi kormányban részt vegyenek a diktátori címre pályázó De Gaulle megbí­zottai. A munkásosztály és a nép véleménye szerint nem az a kérdés, hogy az összeesküvő kormányt hasonló kormánnyal, vagy még rosszabbal cseréljék fel, hanem arról, hogy elérke­zett az ideje, hogy olyan szilárd kormány kerüljön hatalom­ra, amely uj politikát folytat. Az ország megmentésére olyan kormányra van szükség, amely megteremti a békét Indokí­nában, elutasítja a bonni és párisi militarista szerződéseket, állást foglal amellett, hogy a német kérdést és az össze többi kérdést tárgyalások utján rendezzék, csökkenti a katonai kiadásokat, kielégíti a nép követeléseit: szabadlábra helyezi a börtönben tartott hazafiakat, helyreállítja a demokratikus szabadságjogokat és a nemzet függetlenségét. BIHARI JÁNOS EISENHOWER VIZSGÁLATOT RENDELT EL A NYUGAT-KELETI KERESKEDELEM ÜGYÉBEN WASHINGTON. — Harold Stassen, a Kölcsönös Bizton­sági Tanács vezetője bejelen­tette, hogy Eisenhower elnök utasította hivatalát, hogy új­ból vizsgálja meg a Nyugat- Kelet között folyó kereske­delme^ Arra a kérdésre, hogy mi az újabb vizsgálat célja, Stassen kijelentette: “A Nyugat-Kelet közötti keres­kedelmi ellenőrzések meg­vizsgálása, a világ jelenlegi helyzetéhez viszonyít,va.” Mint tudvalévő, McCarthy szenátor heteken keresztül kritizálta az U. S. szövetsé­geseit,, melyek kereskedelmi- kapcsolatot folytatnak a Szovjetunióval és a népi de­mokráciákkal és fokozni akarják a kapcsolatokat, mi­után ez az . egyetlen kivezető ut, közgazdaságunk megmen­tésére s ugyanakkor az ilyen kapcsolat a béke felé vezet­ne. Stassen nyilatkozatában hallgatott McCarthyról, aki­vel korábban éles szóváltása volt a szenátus bizottságá­ban. Stassen, aki Dullessel együtt beutazta a közelkeleti országokat,, visszatérése után kijelentette, hogy támogatja a korlátolt kereskedelmi kap­csolatot a nyugati és keleti országok között, amennyiben az nem stratégiai anyagokra vonatkozik. DEÁK ZOLTÁN ELŐADÁST TART A BR0NXBAN A Testvériség bronxi kultur- bizottságának rendezésében tar­tott magasszinvonalu előadás- sorozat legközelebbi fontos ese­ménye Deák Zoltán, a Magyar Jövő szerkesztőjének előadása lesz pénteken, junius 5-én. Deák Zoltán a legaktuálisabb politikai és gazdasági fejlemé­nyekről fog beszélni, külön hangsullyak az idei newyorki polgármesterválasztás kérdésein. Azok, akik a múltban résztvet- tek Deák Zoltán előadásain tud­ják, hogy előadásai mindenkor mélyenszántóak és gondolkodás­ra késztetők. Deák Zoltán előadása pénte­ken este 8.30-kor kezdődik a Ma­gyar Házban, 2141 Southern Blvd. Beléptidij nincs. Lapunk olvasóit és barátait szívesen lát­ja a rendezőség. Százhuszonöt esztendeje, hogy meghalt Bihari János, a hegedű virtuóz mestere, aki a Habsburg-e'lnyomás szomo­rú korszakában zenéjével adott hangot népünk szabad- ságszeretetének. Bihari pá­lyafutása a XVIII. század végére és a XIX. század ele­jére esik, arra a korra, ami­kor a haladó köznemesség, valamint a főnemesek leg­jobbjai felvették a harcot Ausztria gyarmatosító ural­ma ellen, az ország nemzeti függetlenségéért. A nemzeti érzés nagy fellobbanásának korszaka ez, amely — mint Révai írja — a II. József re­formjai elleni reakciónak volt ugyan köszönhető, de haladó volt annyiban, amennyiben az idegen nemzeti elnyomás és az ország gyarmatosítása ellen irányult. A Martinovics-féle szabad­ságmozgalom — amely már a polgári szabadságjogokért indított har'cot irta zászlajá­ra — vérbefojtása után hosz- szu ideig tartó megtorpanás következett be népünk leg­jobbjainak szabadságküzdel­meiben és reformtörekvései­ben is. A reakció erői évtize­dekre felülkerekedtek, a ha­ladás tábora felbomlott, pasz- szivitás, csüggedés és pesz- szimizmus vált úrrá az or­szágon. A lemondás, a reményte­lenség e korszakában Bihari János művészete-"— amely a zenében diadalra vitte a népi művészet ügyét — mintegy előhírnöke volt annak a fel­lendülésnek, amely később a politikában is bekövetkezett és a reformkorszak harcai­hoz, majd a dicsőséges negy­vennyolcas forradalomhoz és szabadságharchoz vezetett. Bihari János személyében egy elnyomott nép ke­servét szólaltatta meg. Fel­elevenítette és ápolta a ku- rucvilág szabadsághagyomá­nyait, dalkincsét, a régi ma­gyar dalhagyományokat, a- melyeket azidőtájt kiszorított a külföldieskedő divat. A fő­urak és művészetének bécsi tisztelői csak virtuóz hegedű technikáját csodálták meg. De a zeneművészet külföldi óriásai és a szabadságért küz­dő, népünk sorsáért aggódó hazafiak felismerték benne a nép nagy muzsikusát is, aki­nek elévülhetetlen érdemei vannak a régi magyar zene továbbfejlesztésében és át­mentésében. Amikor a legtöbb vidéki városban és Pest-Budán is német szó és német “módi” járta, Bihari feltámasztotta s az erős nemzeti érzés áram­latától segítve, széles kö­rökben terjesztette “verbun­kosait”, “hallgatóit”, “lassú­it”. Bercsényi és- Kisfaludy, Kazinczy és Kölcsey elra­gadtatással hallgatták a Bi­hari vonója nyomán felcsen­dülő hol szilaj, hol mélabus dallamokat, a sokat s'zenve- dett nép érzéseinek zenei ki­fejezéseit, melyeket a cigány- száramzásu művész megannyi uj és uj, szebbnél szebb darabokká formált. Hegedű­je húrján nemcsak a már alig ismert “Rákóczi siral­ma” szólalt meg, hanem a “Te vagy a legény...” és más “bujdosó nóta” is. A hadseregbe toborzó altisztek huszártáncainak dallamát Bi­hari vette hegedűjére és men­tette meg a feledéstől. Bihari öltöztette uj köntösbe, az ő játékának varázsa, igaz nem­zeti érzése tette népszerűvé azokat. A “Husztalléros verbun­kos”,, “Hadik óbester nótá­ja”, “Hatvágás verbunkos” gyönyörű hangjaiban máig is az ő müve él, épugy, mint' a “Bihari nótájá”-ban vagy a világhírű “Rákóczi-indu-| ló”-ban, amelyet Bihari elő­adása nyomán 1807-ben Scholl katonakarmester kot- tázott le és amelyet Petőfi barátja, Teleki Sándor mu­tatott be először Liszt Fe­rencnek. Bihari nem volt ta­nult zeneművész, de nagy kortársai: Beethoven, Ber­lioz, Liszt Ferenc és Erkel szerették alkotásait. Sok mo­tívumát vették át, mint pél­dául Berlioz a hires “Rákó- czi-induló”-variációt a “Faust elkárhozásáéban. Liszt ta­nulmányt is irt róla. Hírneve messze elterjedt Haydontól Schubertig fel-fel- Haydntól Schuberig fel-fel- tünő “all ungherese” forrása Bihari muzsikája. A Magyar- országra jövő idegenek nem mulasztották el meghallgatni a “magyar Paganinit.” ő maga Ausztriában és Len­gyelországban is sokszor mu­zsikált zenészeivel. Az 1815­ös bécsi nemzetközi politikai kongresszuson a kor híres­ségei megcsodálták játékát. Bihari mindvégig megma­radt a népi muzsika, a sza­badságeszmék zenészének. — Nemcsak a bujdosó Rákóczi és Bercsényi keservét öntöt­te egy-egy hegedüdarabjába, hanem Chlopicki József, a hires lengyel szabadsághős tiszteletére is költött egy nó­tát. A haladó, magyar ifjú­ságnak az ő zenéje nyomán váltak kedvenc dalaivá a buj­dosó énekek és a hajdután- cokból készült huszártobor- zök, amelyek a kor németes zenéjével szemben a magyar nép törekvéseit jutatták ki­fejezésre. 1824-ben az egri tisztuji- tásra hívták muzsikálni. Ha­zafelé Hatvannál a megbok­rosodott lovak elragadták szekerét. A baleset következ­tében Bihari balkezét törte. A csont összeforrt, de keze nyomorék maradt, nem tud­ta többé a húrokat leszoríta­ni. Lassanként kegyelemke­nyérre szorult. Akiknek oly sok szép órát szerzett játé­kával, nem siettek segítsé­gére. Csak a pesti Hatvani­kapu sarkán levő Zrínyi ká­véház hazafias jurátus ifjú­sága nem feledkezett meg a magyar népi zene ébresztőjé­ről. Nekik muzsikálgatott, a- mennyire elnehezült ujjai en­gedték, egészen haláláig. Ha ragyogó egyéni játék- technikája el is enyészett ve­le együtt, müve fennmaradt. A. F. (Budapest.) TAGOK? BARÁTOK! FIGYELEM! Tiltakozó tömeggyiilés a felszámolásra irányuló hajsza megállításának követelésére. MENTSÜK MEG AZ INTERNATIONAL WORKERS ORDERT! Vasárnap, junius 7-én, este 7 órakor a ST. NICHOLAS ARÉNÁ BAN 69 West 66th Street, New York, N. Y. ★ Szónokok: RÉV. CHARLES A. HILL, Detroitból PETER SHIPKA, az IWO főtitkára ALBERT PEZZATI, a Mine, Mill and Smelter Workers union kerületi igazgatója ★ Nagyszabású kulturális program: Nemzetiségi csoportok, a Zsidó Ifjúsági Népi Énekkar, a Portorikói Gyermekkaraván részvételével — BELÉPTIDIJ 60 CENT A gyűlés este 10 órakor véget ér. I.W.O. Policyholders Protective Committee 80 East 11th Street, New York, N. Y. Tel.: GR 7-8846

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom