Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1953-05-15 / 20. szám

MAGYAR JÖVŐ — HUNGARIAN DAILY JOURNAL May 15, 1953 Korea elutasítja az UN javaslatot Az északkoreai és kínai fegyverszüneti tárgyaló bi­zottság teljes egészében el­utasította az úgynevezett U. N. ellenjavaslatot, mely 14 j ezer kínai hadifoglyot kivéve,} a fegyverszünet aláírása után azonnal szabadlábra akarja helyezni, azaz Délkoreában tartani a “hazatérni nem1 akaró” északkoreai hadifog-! lyokat. Ugyanakkor Nam II tábor­nok, az északkoreai bizottság vezetője, azzal vádolta az UN j katonai vezetőit, hogy “tel­jesen félredobják a tárgya­lás minden alapját, azokat a pontokat, melyeket mindkét fél elfogadott még a teljes tárgyalás újbóli megkezdése előtt.” A pekingi rádió “kétszínű játékkal” vádolta az ameri­kai vezetőket és azt hangoz­tatta, hogy az uj javaslat ma ismét folytatják. " A tárgyalást mindazonáltal célja megsemmisíteni a fegy­verszünet reménységét. Az UN javaslata, miközben azt hangoztatja, hogy elfo­gadja a Kina és Északkorea i által javasolt semleges or­szágokat, mint a fegyver- szünet, ellenőrzőit, ellenzi, hogy azok katonái vegyék őrizetbe a hadifoglyokat. — Mindössze India végezné ezt a feladatot és a fogolytábo­rokban szigorú feltételekhez kötnék az északkoreai és kí­nai kormány képviselőinek beengedését, hogy érintke­zésbe léphessenek az úgyne­vezett hazatérni nem aka­rókkal. építési programját WASHINGTON. — Az AFL la­kásügyi bizottsága nevében Bo­ris Shiskin titkár támadást in­tézett Eisenhower kormánya el­len, az országos lakásügyi kon­ferencia záró napján. Azzal vá­dolta a kormányt, hogy annak ad, akinek sok van és attól vesz el mindent, akinek kevés van ugy is. Vagyis a “kutyára bizza a szalonnát.” A bankárokat a bankárokra, a farmereket a far­merekre, az orvosokat az orvo­sokra stb., hogy magukat meg- rendszabályozzák, viszont sem­mit sem tesz ott, ahol arra leg­nagyobb szükség volna, mert először “tanulmányozni” akar. A lakásügyi bizottság élére Eisenhower azt nevezte ki, aki mindennemű népjóléti intézke­dést ellenez, különösen mikor a házak építéséről van szó, Albert M. Cole, volt republikánus kép­viselőt. Kinevezése ellen is tilta­kozásukat fejezték ki a szak- szervezetek vezetői. Az országos lakásügyi konferencián több, mint 50 szervezet vett részt. A U. S. koreai veszteséglistája 153 személlyel növekedett az el­múlt héten, miután csak kisebb összecsapások voltak. A veszte­séglista teljes száma: 134,959. A halottak száma: 21,494. Donegan püspök a McCarthyisták ellen NEW YORK. — “A kongresz- szusi bizottságok álhazafiai a kommunizmus elleni hajsza ürü­gye alatt hazánk minden alap­vető szabadságát aláássák,” — mondta Horace W. B. Donegan, protestáns episzkopális püspök keddi beszédében. Donegan püs­pök a papitanács 172-ik kon­vencióján beszélt, a St. John The Divine székesegyházban. — Bár beszédében nem említett neveket a püspök, később meg­mondta az újságíróknak, hogy McCarthy szenátorra és Velde képviselőre célzott. PERLŐ AZ ERETNEKÜLDÖZŐK ELŐTT WASHINGTON. — Victor Per­lő, a New Deal-korszak egyik legtehetségesebb közgazdásza, állt a szenátus belső biztonsági albizottsága előtt, amelynek fe­je Joe McCarthy politikai csat­lósa, William E. Jenner indianai republikánus szenátor. A kihallgatás során ismét be­bizonyosodott az eretneküldözök rosszindulata, ártalmas elfogult­sága, egyben az üldözöttek fö­lényes, magas szellemi színvona­la, amely nem egyszer zavarba hozta és elnémította az inkvizi- torokoat. Perlő az alkotmány ötödik módosítására hivatkozott, ami­kor megtagadta a választ az ül­dözők jogtalan kérdéseire, de nem azért, hogy az alkotmány sáncai mögött megbújjon, ha­nem mert elvi álláspontja ellen­kezik a bizottság eretneküldö­zésével. Victor Perlonak ragyogó poli­tikai múltja van: a NRA ide­jén mint helyettes főstatisztikus dolgozott a kormány szolgálatá­ban, a kereskedelmi mluisztó-i­umban, majd a pénzügyminisz­tériumban, más közhivatalok­ban és mindenkor a kisembe­rek, valamint a munkások ér­dekeit védte. Azóta pedig a munkásság közgazdásza lett. Eli­zabeth Bentley, a közismert spicli, hamis vádjai alapján idézték be Perlőt a bizottság elé, de mivel semmit sem tudtak ki­szedni belőle, sem rábizonyíta­ni, szemére hányták a békemoz­galomban kifejtett erőfeszítése­it, könyvének, az “American Imperialism”-nek egy fejezetét, amelyben a békéről szól. “Mi­ért? — kérdezte tőlük Perlő. — önök talán a háború s az atom­mészárlás mellett állnak?” Vá­laszt nem kapott. “Mi a kap­csolata a stacholmi békeivek­kel? — kérdezték tőle. “67 alá­írást gyűjtöttem”, felelte. Fag­gatták Koreáról, a szovjet gaz­dasági rendszerről és ehhez ha­sonló tárgyakról, hogy valami­lyen kijelentésbe beugrasszák, de Perlő talpraesetten válaszolt és fogas viszontkérdésekkel hall­gattatta el őket. « £ AMERIKAI r Maauardzo Editorial Office: 22 East 17th Street, New York 3, N. Y. Subcription rate in New York, N. Y. and U. S. A. $4.00 — Canada $5 — Foreign $6 per year. Pulished by the Hungarian Daily Journal Association, Inc. 130 E. 16th St, New York 3, N. Y. — AL 4-0397-0398 MÜNCHEN William F. Kndwland, aki Formózát, bocsánat: Californiát képviseli a szenátusban, hara­gosan elítélte Churchill abbeli javaslatát, hogy a világ vezető államférfiai tartsanak konferen­ciát a háborús feszültség enyhí­tése s a béke szilárddá tétele ér­dekében. “Abban a helyzetben találjuk magunkat, hogy legfőbb szövet­ségesünk egy távol keleti Mün- chen-re sürget bennünket” — kiáltotta haragosan a China Lobby hirhedt szószólója, Mr. Knowland. A szenátor ur “Münchent” emleget abban a meggyőződés­ben, hogy az átlagos amerikai már nem emlékszik, vagy nem érti meg “München” jelentősé­gét. Münchenben, 1938-ban, mint tudjuk, az angol és francia nagytőkések, akiket Chamber­lain és Daladier képviseltek, sza­badkezet adtak Hitlernek Cseh­szlovákia feldarabolására, ami megnyitotta az utat a második világháborúra. Münchent pontosan az olyan reakciós, vörösfaló, szovjetgyü- lölő államférfiak készítették elő, mint Mr. Knowland, vagy, ami azt illeti, Dulles, McCarthy s a többiek. A népek emlékezetében a fa­sizmussal való megalkuvás, a háború özönvize gátszakadásá­nak gyűlöletes szimbólumaként él München. A harmadik világháború elő­készítői amikor a béketörekvé­seket “Münchennek” rágalmaz­zák, azt akarják, hogy a népek megtanulják a bókét ugy gyű­lölni, ahogyan Münchent gyűlö­lik. A történelemhamisitás és há­borús uszitás egyik leggyaláza­tosabb eszköze és módszere ez. Egyiptomi vád Anglia ellen Az egyiptomi kormány vádja szerint a Szuezi csatorna mel­lett állomásozó angol katonák április 3-ika óta megöltek nyolc egyiptomi polgárt és 17-et meg­sebesítettek. A vádat Gamal Ab­dul Nasser alezredes, Nagib dik­tátor egyik fő embere és vezér­kari főnöke hozta nyilvánosság­ra a sajtó képviselői előtt. — Ugyanakkor kijelentette, hogy az egyiptomi polgárok felkelését nehéz lesz megakadályozni, ha az angolok 2—3 hónapon belül nem távolitják el haderejüket a csatornamenti bázisokról. Az egyiptomi vádakkal szem­ben Selvin Lloyd helyettes angol külügyminiszter azt hangoztat­ta, hogy 30 támadás történt an­gol katonák ellen. Béremelés a női ruhaiparban A newyorki női ruhaiparban dolgozó 60,000 kabát- és kosz- tümkészitő munkás számára heti 3—5 dolláros béremelést Ítélt meg a döntőbiró. A női ru­haipari munkások 1950 óta nem kaptak béremelést. Hasonló bér­emelést kérnek az ipar többi munkásai számára. Eisenhower aláírására vár az olajajándék A szenátus után a képviselő­ház is sietve jóváhagyta az Eisenhower-kormány javaslatát, melynek alapján a partmelléki olajat az államoknak, illetve azokon keresztül az olaj tröszt­nek adják. AZ ALKOTMÁN YOS JOGOK MEGFÚRÁSA ELLEN KÜZD AZ IWO A New York állami bíró­ságok immár harmadizben hoztak döntéseket az Inter­national Workers órder biz­tositó és betegsegélyző inté­zet ellen, melyek óriási hord­erejűknél fogva nemcsak ezt a, munkásszervezetet érintik, hanem az egész amerikai né­pet. A Smith-McCarran törvé­nyek és az uj republikánus kormány u r a 1 o m rajutása után ma már nemcsak hallo­másból s távoli országokból ismerjük a fasizmust, ha­nem saját lazánkban látjuk tért hódítani napról-napra. Brownell igazságügyminisz-- ter, mint elődje, Tom Clark, sietett az IWO-t a kommu­nista frontszervezetek listá­jára helyezni másik tizenegy szervezettel együtt. A szer­vezetek vezetőségének jelent­keznie kellene, ellentétben az ugynvezett kommunista ak­ciószervezetekkel, ahol a tag­ságnak magának kell jelent - kzenie. Természetesen mielőtt vég­legessé válna ez a jelentke­zési rendelet, még szükség van arra, hogy a Subversive Activities Control Board előtt kihallgatások folyjanak le, majd utána bíróságokon tár­gyalják az ügyet» és ez elő­reláthatóan hosszú időt ve­het igénybe. Az IWO álláspontja ebben az ügyben nagyon határo­zott. Már maga az a tény, hogy a szervezet vezetősége meggyőződéses hive a de­mokratikus szellemnek, lehe­tetlenné teszi, hogy bármi­lyen listázást is elfogadhatna. Egyébként a jelentkezésre irányuló rendelet, kizárólag a központi vezetőségre vonat­kozik és nem az osztályok vezetőire. Az IWO nem fog­ja segíteni a McCarthykat abban,, hogy az amerikai nép alkotmányadta jogait meg­semmisítse. délyén belül, nagy veszélyt jelent minden más szervezet­re, mely az egyes államoktól kapott engedéllyel működik. Bármely testvéries nemze­tiségi szervezet, vagy bizto­sítási intézet feloszlatható ezen az alapon, ha a reakciós politikusok, vagy hatalomra törő bürokraták ezt ugy lát­ják jónak. Az IWO vezetősége a kö­vetkező lépéseket vette terv­be védelmének továbbvitelé­re : Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága elé ter­jeszteni az IWO ügyét a kö­vetkező 90 napon belül, hogy vizsgálja felül a feloszlatás­ra hozott alsóbbfoku bírósági ítéletet, A legfelsőbb bíróság elsősorban azt vizsgálja ki, hogy felmerült-e alkotmány- sértés az ügy kezelésében s ezen az alapon mérlegeli, váj­jon hatáskörébe tartozik-e az az ügy, vagy sem. Mivel a nyári szünetek most kezdőd­nek, US Supreme vourt előre láthatólag csak szeptember, vagy októberben fog az ügy- gyei foglalkozni. Természetesen az IWO ve­zetősége nem ringatja ma­gát illúziókban a legfelsőbb bíróságot, illetően. Azonban történjék bármi, az idő iga­zolni fogja igazságában. A múltban végzett munká­ja bizonyíték a bányászta­gok, az acéliparban, autó­iparban dolgozó tagok előtt» hogy a szervezet fenntartása nélkül minden esetben a tag­ság és az amerikai nép érde­keit szolgálta legjobb igyeke­zetével. Hogy IWO vezetősé­gének miért kell bíróságról bíróságra mennie ügyének védelmében, annak okát Ame­rika munkássága az általá­nos jogok sárbatiprásában, a háborús törekvésekben és a fasizmus meghonosításában találhatja. Sajnos, a New York álla­mi legfelsőbb fellebbezési bí­róság döntése nem segített az ártatlanul meghurcolt in­tézmény helyzetén. Megállapításaiban óvatosan kerülte a “veszélyesének ne­vezett vádtételt, mely az előb­bi bíróságok megállapítása vo!tf mert, ezen az alapon nem látta lehetőnek a feloszlatás elrendelését. A Fellebbezési Bíróság szem előtt tartotta a Supreme Court hatáskörét, mely főképpen az alkotmá­nyos ügyek vitás kérdéseivel foglalkozik. Megállapításában a fellebbezési bíróság az ala­pítólevél, a működési enge­dély megsértésével foglalko­zik. Azonban még ebben az esetben is alkotmányos jo­gok megsértéséről van szó, mivel korlátok közé akarják szorítani az egyén szabad tár­sulási és szervezkedési jogát. Az állam által a szerveze­teknek adot,t működési enge­délyek szövege rendszerint rövid és általános. Értelmé­ben olyan széleskörű, hogy többféleképpen lehet magya­rázni. Tehát az a vád, hogy az IWO megszegte működési engedélyét, nagyon átlátszó koholmány, amelyben a rossz­akarat nagy szerepet játszik. Az a vád, hogy a szervezet nem mozog működési enge­Ezen Amerika történeté­ben páratlanul álló esetben az IWO tagságának munkás és hazafias kötelessége to­vábbra is kitartani demokra­tikus és hősiesen küzdő szer­vezete mellett. Ha az igazsá­got egy ideig el is lehet né- mitani, de Jefferson, Lincoln, i Roosevelt hagyományainak örökösei nem fogják tűrni a szabad szellem béklyóba kö­tését. Az IWO nem felforga­tó, hanem minden esetben ar­ra törekedett, hogy Amerika népe történelmi nagyjainak példájára utat találjon a bé­ke, a szabadság és boldogság megvalósításához. Tiltakozás N. Y.-ban és Los Angelesben Az IWO Kötvénytulajdono­sok Védelmi Bizottsága jú­nius 7-én hatalmas tömeg- gyűlést tervez a St. Nicholas Arénában impozáns művészi programmal. — Belépőjegyek ára 60 cent. A tömeggyülést megelőzőleg állami konferen­cia lesz délután 1 órakor a Hotel Capitolban, 51-ik utca és 8-ik Ave. Los Angelesben május 24- én lesz az állami konvenció a Park Manorban, 607 S. Western Avenue alatt. _2 AFL ellenzi az elnök A veszteséglista K f v u e n a n n v ] g s ii s. F z p n f< tt ti $ Sí a: ti r. ifi v vet d ’ fi a tt b. k tt é: v k é: it ii k s: s: d tt b a st tt H d' h. P h a H VI rí hí A m U k ír rt I»

Next

/
Oldalképek
Tartalom