Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1953-05-01 / 18. szám
“Educate and inform the wholt mass of the peo- ■ pie. They are the only sure reliance for the preservation of our Liberty.”-Th. Jefferson.f Vol. IT. No. 18. Friday, May 1, 1953 New York, N. Y ÁRA lOcent Enteret1 as Second Class Matter Dec. 31, 1952 at the l ost Olfice of New York, N. Y. under the Act of March 2, 1&79. Május 1, 1953 A munkásosztályt a történelem viharos századain ke- fsztül legfőképpen az jellemezte mindig, hogy épített és ilkotott, hogy célkitűzései pozitív jellegűek voltak és azok ■ényege a dolgozók anyagi, politikai és kulturális helyzetének javítására irányul, ennélfogva a munkásosztály mindenkor a haladás hive volt. Mindennapi harcaikban, a dolgozók céljai az adott körülmények között változtak, lényegük azonban mindig ugyanaz volt. Ezekben a harcokban vált szimbólummá a nunkások május elsejei felvonulása. Áz csak külön dicső- . ;ége az amerikai népnek, hogy itt rendezték meg a történelem első május elsejei felvonulását hatvanhét évvel ezelőtt az akkori munkásmozgalom központi kérdése, a nyolcórás napi munkaidő követelése körül vívott harcok közepén. Ezen az amerikai példán felbuzdulva fogadta el a világ összes országának munkásosztálya a május elsejét, mint a munkásság nemzetközi szolidaritásának ünnepét. A munkásság május elsejei ünnepe a világ legnagyobb ünnepe, ünnepi hangulat ömlik el a földön New Yorktól— Moszkváig, Tokiótól—Budapestig, az északi sarktól a déliig, mert mindenhol vannak munkások és minden egyes munkásnak és minden ország munkásosztályának egy és ugyan- _ azt jelenti a május elseje. Az ünnepélyes hangulatba beleolvad az uj tavaszok lendülete, a természet mélységeiben és az emberek belsejében felbuggyanó uj élet akarása, uj remények napsugara, uj vágyak hajnalhasadása, az örök emberi jókívánság, hogy az emberek és társadalmak életét szebbé és jobbá tegyék. Ha volt május elseje, amely nagy remények lobogása közepette virradt az emberiségre, akkor az 1953-iki, a mai május elseje az. A csaknem három esztendeje folyó koreai háború befejezésének lehetősége oly közel fekszik, mint eddig még soha. A koreai fegyverszüneti tárgyalások a hadifoglyok kicserélésének kérdésén akadtak el és ime, ez a kér— ^''akkoreai-kinai hadvezetőség engedékeny magatar- an is~megoldódott. Ezzel együtt fellobhantak a _ . ,eg tavaszi tüzei, hogy ki lehet küszöbölni a nemzet< .szükség egyéb kórokozóit it, csak akarat és egy kis kell hozzá. .if béke lehetősége zsongitó erővel dalol a dolgozó emberiség szivében. A béke véget vethetne a hidegháborús évek gyötrelmeinek, a jogfosztó és néptipró törvények további halmozásának, mely törvényekkel a hidegháború zavaros atmoszférájában billiós hadimegrendelésekből példátlan hasznot húztak a nagyvállalatok, a monopóliumok, és bilincsekkel felérő súlyos terheket raktak az amerikai dolgozók kezére, nehogy tiltakozásból túlságosan gyakran felemelhessék öklüket. Az imperialisták országvezetése egyre nagyobb súllyal nehezedik a dolgozó népre. Miután a Wall Street egyik pártja, a demokraták, a Truman-kormánnyal az élén, bevezette és kiterjesztette a hidegháborús rendszert, átadta helyét a Wall Street másik pártjának, a republikánusoknak, az Eisenhower milliomos kormányával az élén, amely McCarthy- ékkal, mint az amerikai fasisztajellegü törekvések uttörői- (Folytatás a 12-ik oldalon) ROSENBERG GYŰLÉS VASÁRNAP A Julius és Ethel Rosenberg védelmében alakult bizottság által a múlt vasárnapra hirdetett tömeggyülést most vasárnap, május 3-án, délután tartják meg Randall Islandon. A gyűlésen kiállítják a Macy áruházban vásárolt rádióasztalt, mely a vádat képviselő ügyész egyik fő bizonyítéka volt, mint az “oroszok által adott, drága ajándék.” A gyűlésen felolvassák a Vatikán legújabb nyilatkozatát Rosenbergék védelmében, bemutatják a Rosenberg ügyet s Stephen Love chicagói jogászprofesszor, valamint, Waldo Frank iró tartják a fő szónoklatokat. A gyűlés színhelyére a következő útvonalakon lehet legkönnyebben eljutni: A 125-ik utca és Lexington Ave 1 sarkától autóbusszal, valamint, Astoriából a Hoyt Ave. és a 31-ikutca sarkáról, j Gyalogszerrel • Manhattanból 10 perc a 2nd Ave. és a i 125-ik utca sarkától s ugyancsak annyi Bronxból, a 134- ik utca és a Southern Bou- vard sarkától. Autóval a Triborough hídon kell áthajtani. Kl I UNION SQUARE-RE MÁJUS 1-ÉNi Szerdán délután, Leon St,raus, az Egyesült Májusi Bizottság elnöke nyilatkozatot adott ki az összegyűlt újságírók előtt a május 1-i Brownell működésben Washington. — Herbert Brownell igazságügyminiszter bejelentette, hogy ismét 62 szervezetet helyezett a “felforgató” listára, a már Tom Clark által “felforgatónak” nyilvánított 192 szervezet mellé. Úgy látszik hamarosan már csak “felforgató” szervezet lesz az országban, hacsak nem McCarthy és emberei j alakítják, azokat. Figyelem, apák és anyák! Mai ünnepi számunk utolsó oldalán egy angol- nyelvű cikket közlünk, melyet a “Külföldi Származású Szülők Fiainak és Leányainak Szervezete” küldött be lapunk szerkesztőségébe, “Nyílt levél az Amerikában született ifjú nemzedékhez“ címmel. A bevándoroltak ittszületett gyermekeinek ez az Írása vérrel és könv- nyel Íródott, lángol a szeretettől, sugárzik az ifjúság csodálatos értelmétől és oly megrázó a hatása, hogy szinte elképzelhetetlen, hogy mély megillető- döttség nélkül el bírja valaki olvasni. Apák és anyák, vágjátok ki ezt a cikket és juttassátok el minél több ittszüle- | tét amerikai fiú és leány I kezébe, akiknek szülei külföldről vándoroltak az Egyesült Államokba! Ezt kérjük tőletek mi, ezt kéri tőletek a Külföldiszármazá- su Szülők Fiainak és Leányainak Szervezete. Bridges a szenátus bizottsága előtt Harry Bridges, a nyugati parti dokkmunkások szervezetének elnöke, aki mint tanú jelent meg a Taft-Hartley törvény ügyében kihallgatásokat tartó szenátusi munkaügyi bizottság előtt, felszólította a Kongresz- szust a Taft-Hartley törvény teljes visszavonására. “Az az érzésünk,” hangoztatta Bridges, “hogy ha méginkább megerősítik ezt a törvényt, ahelyett, hogy visszavonnák, elkövetkezik az idő, mikor az amerikai munkások egyszerűen nem fognak dolgozni, mig a törvényt vissza nem Vonják, vagy másképpen át nem alakítják. Ami a mi szervezetünket illeti, szívesen fogadjuk az ilyen akciót és csatlakozunk ahhoz.” felvonulásra vonatkozólag. A New York Times, Post, Daily News, Associated Press, United Press, stb. képviselői mind megjelentek a sajtóértekezleten. “Megkaptuk az engedélyt a Union Square-i fömeggyü- lésre. Ez részleges győzelmet jelent New York munkássága részére, történelmi jogainak védelmére. Felhívjuk New York lakosságát, férfiakat, nőket, gyermekeket, hogy a világbéke és élet- biztonság érd'ekében mindenki legyen délután' 3 és 7 óra között a Union Square-en pénteken délután. “Ez a tüntetés nemcsak 67 éves történelmi jogunkat védelmezi, hogy ünnepeljük Május Elsejét, azt az Amerikában elindított ünnepet,, melyet ma az egész világ magáénak fogadott, de tüntetünk a koreai és a hideg háború ellen is. “Alkotmányadta jogainkért a Jogok Törvénye védelmében, melyet politikusaink olcsó trükkökkel lábbal tipornak. “Tüntetünk a 15 százalékos lakbéremelés ellen, a rendőrbrutalitás és a faji különválasztások ellen. Tüntetünk a subway viteldijak felemelése ellen. “Bár nem ismerjük el, hogy Impellitteri polgármesternek vagy Monaghan rendőrfőnöknek jogában áll a néptől megtagadni a város utcáit, mint békés polgárok nem szádunk szembe a rendelettel a felvonulásra vonatkozólag, de tőlünk telhe- tőleg harcolunk ellene törvényes utakon. A Polgári Jogok Védelmi- Bizottsága, (Civil Liberties Union) is velünk van e harcban, bár sok mindenben nem egyezünk meg, együtt harcolunk politikusaink jogtiprása ellen. Biztosak vagyunk abban, hogy New York munkássága és népe novemberben kiebru- dalja a polgári és szabadság- jogok e letipróit és olyan vezetőket választ, akik tiszteletben tartják a nép jogait és tradícióit.” New yorki magvra munkások és haladószellemü polgárok, akik nem akarják, hogy a fasiszta McCarthyiz- mussal helyettesítsék az amerikai demokráciát, legyünk ott valamennyien ma délután a Union Square-en! MÁJUSI ÜDVÖZLET Útban Kalifornia felé, vonatvárás közben irom e rövid, májusi üdvözletemet és köszöntésemet lapunk minden olvasójának. Történetesen ép Chicagóban ragadtam meg az alkalmat e sorok írására, ebben a városban, ahonnan 67 esztendővel ezelőtt világhódító útjára indult az az eszme, hogy a dolgozók összetartását ezen a napon ünnepeljék. A szabadság ellenségei, akik Amerika haladószellemü nemzeti hagyományainak mindegyikét szeretnék kitépni népünk történelméből és eszmevilágából, most Május elsejét is igyekeznek elrabolni az amerikai néptől. Ám e lépésük csak még jobban kidomborítja—és idővel a nép többségével megérteti—a nap jelentőségét. Abraham Lincoln már egy negyedévszázaddal Május 1-e gondolatának megszületése előtt hangoztatta azokat az eszméket, amelyek alapját alkotják a dolgozó, emberiség e nagy ünnepének. « Ezt mondta a mi halhatatlan Lincolnunk: “A család keretein kívül a legnemesebb emberi kötelék, amely embert emberrel összekapcsol, az ama kötelék, amely a különböző országok dolgozóit egymással összekapcsolja”. Ez az örökérvényű nyilatkozat, amelyet Lincoln—s előtte s utána az emberiség legnagyobbjai—megértett s a nép lelkére kötött, élni s inspirálni fog akkor is, amikor a Ma törpéi, a Monaghanok, Broylesok, Brownellek s a Mc- Carthyk már csak történelmi s múzeumi kuriózumok lesznek. Az amerikai magyarság szívvel lélekkel együtt ünnepli május elsejét hazánk legjobb fiaival, a progresszív munkássággal. Tudja, hogy ahol e napot ünnepük, ott a béke. haladás s demokrácia ügyét tisztelik s erősitik jóakaratu emberek— Chicagótól New Yorkig, Londontól—Moszkváig, Budapesttől —Pék ingig. Szeretettel köszöntőm lapunk olvasóit az ÖTVENEDIK május elsején, melynek ünneplésében sajtónk közreműködött. Deák Zoltán ■ ■■ ' | *—.——<V^T—— ■ ■ .......................■' ii. ■■ ~~ A BÉKÉÉRT, DEMOKRÁCIÁÉRT, A MUNKÁSSÁG JOGAIÉRT! * % Május 1-i óriási ünnepély a Union Square-en! MINDENKI LEGYEN OTT PÉNTEKEN DÉLUTÁN HÁROM ÓRAKOR!
