Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1953-02-13 / 7. szám

February 13, 1953 2 AMERIKAI MAGYAR SZÓ NAGUIB ÉS A NÁCIK Naguib, egyiptomi minisz­terelnök teljes katonai dikta­túrát vezetett be Egyiptom­ban. A Wall Street Journal jelentése szerint, 13 tagból álló katonai tanács vezeti az államot, amelynek természe-' tesen Naguib is tagja. Sutba-' dobva a régi alkotmányt, minden politikai pártot fel­oszlatott. Három éves “vál­tozási” időt proklamált az or­szágban. A világ előtt majdnem is­meretlen egyiptomi generális Mohamed Naguib a múlt év júliusában palotaforradalmat rendezett. Mi állt mögötte? Milyen célokat szolgált ? Naguib szei'int “nem poli­tikai forradalom volt.” A New York Times azt irta ró-1 la, hogy “a korrupció elsep- rése a célja.” A United Na- tions World News cimíi fo-| lyóirat szerint “mindenben a' Hitler puccshoz hasonlít.” Az események bizonyítják, hogy valóban hitlerszerü Naguib generális uralma. Megborzong ! az ember, ha olvassa a neve­ket, akik Hitler'gyilkos ural­ma alatt is szerepeltek. Náci vezetők Egyiptomban Hans Eichmann, 1945-ben kérkedett, hogy “kacagva megy sírjába, mert 5 millió zsidót gyilkolt le.” Ez az Eichmann az Auschwitjz ha-! láltáborban szerepelt, neki adják azt a dicsőséget, hogy az embereket gyilkoló gázko­csik az ő találmányai. Eich­mann, ma Naguib egyik ka­tonai tanácsosa. Wilhelm Fahrnbacher tá­bornok Naguib egy másik katonai szakértője és tanács­adó j a. Hadtestparancsnok volt Hitler alatt. A franciák, mint háborús bűnöst tartot­ták fogva egy ideig. Gerhard Martins, az egyip­tomi légierőnél ejtőernyős taktikát tanít,. Ezredparancs­nok volt Hitler Nyugatén ré­pa elleni támadás idején. j Teifenbacher ma a cairoi rendőrség kiképzésénél dol­gozik. Hires S. S. náci. ! Hans Voss az egyiptomi tervező bizottság feje. Hitler birodalmában a Központi Fel-! figyelő Hivatal főnöke, a Csehszlovákia Skoda muni-! ciógyár igazgatója' volt a ná­ci okkupáció alatt. A középkeleti országokban ápu-^ag goo körül van a ná­í vezetők szama. Ezek nagy- észe Cairóban van. Hitler /olt spanyolországi követe Van Stuhrer irányítása alatt fiinak. Szoros kapcsolatot ártanak fenn a hiredt anti­szemita jeruzsálemi főmufti- /al, aki Hitler legjobb támo­gatója volt a Középkeleten, a .mit háború alatt. \ külügyminisztérium /édelme alatt A legrosszabb a dologban, íogy ezek a náci rablógyilko­sok ma a washingtoni kül­ügyi hivatal áldásával dolgoz­nak. Még január 22-én irta i Jewish Sentinel nevii újság washingtoni riportere, hogy .ervbe vették Naguib náci íadseregének hadianyagok­at] való megsegítését. USA stratégistái, a fenti ijság tudósítója szerint kö­vetelik, hogy “védelmi szer­ződést, kössenek Naguibbai, nert az egyesíti majd maga mögé az Arab Ligát.” Már készül a külügyminisztérium arra is, hogy Egyiptomot be­vonja az Atlanti paktumba, sőt, ha igaz, a Sentinel állí­tása, “hivatalos körök arról tárgyalnak, hogy Naguib még > télen látogatást tesz Eisen- íower elnöknél.” Izraeli kormánya ugyan- ikkor enyhén tiltakozik az dien, hogy több hadianyagot szállítanak Naguib náci ve­zetés alatt álló hadseregének, mint Irzáelnek. Moshe Sha- •ett Izráel külügyminisztere, hűségesen segíti a hideg há­borús propagandát. Nemléte- ő szovj et-antiszemitizmust íiabál. Naguib pedig eddig nár 46 arabot, hurcolt el kom- aunizmus vádjával, azért, nert békés együttélést hir­dettek az arabok és zsidók vözött, és az idegen béklyó rázását követelték. A vénél Auto Body REPAIR SHOP tODY fia FENDCiU JAVÍTÁSOK IMINÉL, NEW JERSEY « ív r j n t n o • B R A Z I N O • SPRAYING »36* St. George Avenue >MJÍ »uirvNCZY, tulajdon«» Telefons Klhwm, 7-148" KÜLPOLITIKAI SZEMLE AZ “INGYENMQTÖR”, AM í FÜTEHEiC Amikor félévezreddel ez- lőtt Diaz, a bátor portugál jngerész végighajózott Af- ika "partja mentén, egészen a óreménység fokáig — elő­zöl’ törtek be a “fekete föld- isz” távoli részeibe is az urópaiak. Az első gyarmato- itók, akik Diaz után vitor- áztak dél felé, mégcsak szi- les üveggyöngyöket, tiikrö- ;et, mutatós csecse-becséket ittek magukkal s elefánt- :sontot, fűszereket hoztak ;rte. De száz' esztendővel ké­sőbb az európaiak málháiban nár pálinkával, telt bütykö­sök és puskák rejtőztek. Em- oerkereskedők árasztották el Afrikát s “élő árut”, négere­det hurcoltak Amerikába, a- íol rabszolgaként adták el őket. A kizsákmányolás kísérleti telepe A rabszolgahajcsárok utó­dai azóta ellepték egész Afri­kát. Angol, francia, spanyol, portugál,' belga mágnások szívják a gyarmattá siily- ieszt,ett 30 millió négyzetkilo­méternyi földrész 180 milliós lakosságának vérét. Elragad­ták az afrikaiaktól a legjobb földeket, magukénak tulajdo- nitották az ásványi kincse­ket. Az imperialistáknak mind több és több kongói urán, al­gíri ólom, marokkói kobalt, egyiptomi vas, délafrikai réz, arany, gyémánt, több és több króm, mangán kell háborús terveik megvalósításához. Af­rikát ezért a szabad rablás területévé tették. Az angol tőkések például minden 100 font,sterling értékű, Afriká­ban kitermelt ásvány eladá­sából 92 fontsterling hasznot kaparintanak meg. Ugyanakkor, az utóbbi esz­tendőben tovább fokozódott a marakodás az egyes gyarmat- tartó hatalmak között. Az Egyesült, Államok monopolis­tái igyekeznek megkaparinta­ni a stratégiai fontosságú te­rületeket. Befészkelték ma­gukat a Belga-Kongó urán­érctelepeire, ahol tudvalévő, hogy az atombombák gyártá­sához szükséges urániumot bányásszák. * “Afrika a kizsákmányolás kísérleti telepe világviszony­latban” — irta az imperialis­ták terveiről leplezetlen nyílt­sággal a “Herald” cimü bos­toni újság. S ha végigtekin- ünk az utóbbi évek történe­tében, bebizonyosodik, hogy a gyarmatosítók mindent megtettek tervük megvalósí­tására. Nyugat-Európa parlament­jeiben,- Londonban, Brüsszel­ben, Páriában, Madridban ugyan már régen kinyilatkoz­tatták, hohgy “megszűnt” a rabszolgaság, azonban az af­rikai földrészen hol leplezett, hogy leplezetlen formában még mindig megtalálható az emberekkel való kereskedés, a rabszolgamunkáspk sok “modern” változata. Mozam­bique portugál gyarmaton tö­megével fogdossák össze a néger férfiakat és eladják őket a Délafrikai Unió arany­ányáinak — mint olcsó mun- aerőt. A belga kormány Bel ;a-Kongóban külön rendelet­éi hivatalosan is engedélyez e a kényszermunkát. Kenyá­ban, Ugandában és a több ifrikai gyarmaton ráadásul i legkezdetlegesebb módsze­rekkel dolgoztatják a nége­reket. Az angol gyarmatügyi minisztérium fehér könyve, amelyet múlt év végén adtai ki, elismeri, hogy a bennszü .öttek mezőgazdasági terme iési módszerrel ma is ugyan olyanok, miiít az európaial betelepülése előtt.” Albert Londres francia új­ságíró, akit egyáltalán nem nevezhetünk a gyarmatosítás ellenségének, maga is meg irta, hogy szükség volna gé­pekre, “de a benzin rettene­tesen drága, a banánfák meg vadon nőnek itten. A négei az ingyenmotor, amit banán­nal fütenek.” Ez a 20 évvel ezelőtt irt megállapít,ás ma is élő valóság Afrikában. Szörnyű nyomorban, jog- fosztottságban élnek Afrika népei. ^Szalmával, vagy leg- dett kunyhó, néhány agyag­edény — ebből áll a néger la­kása. De a nagyobb városok­ban sem jobb a helyzet. Az európai negyedek fényűző felhőkarcolói mellett, bádog­lemezekből és deszkadarabok­ból összetákolt nyomorúságos jobb esetben bambusszal fe- kunvhók roskadoznak. Eze­ket a kunyhónegyedeket — mint Datlin Írja könyvében — ' “bádogvárosoknak” neve­zik. A marokkói Casablanká- ban 200 ezer ember él öt ilyen “bádogvárosban.” A Délafrikai Unióban, amelyet a faji előítéletek hazájának neveznek, a négereknek ál­landóan 12 különböző igazol­ványt kell magukkal hor­dozniuk: személyazonossági, kijárási, munkavállalási iga­zolványt, a rokonok megláto­gatására vonatkozó enge­délyt, az éjszakai kijárásra jogosító engedélyt, az adó be­fizetését, igazoló nyugtát, stb. Ha ezek egyikét nme tudja a rendőrnek felmutatni, azon­nal börtönbe vetik. Amit 300 év hozott . . . Elrettentő képet adnak a közoktatásról, közegészség- ügyről közzétett számadatok, Szudánban és Brit-Szomáli- ban a lakosság 99 százaléka analfabéta. Nigériában 300 orvos jut harmincmillió em­berre. Marokkóban 9 millióra 181. Milliók vannak, akik még sohasem láttak orvost,, gyermekeik sohasem járnak iskolába s el sem tudják képzelni, hogy a Föld gömbö­lyű. Amikor a franciák Sze­negál 300 éves megszállását ünnepelték, Auriol köztársa­sági elnök Párisból Afrikába utazott. A St. Louis felé ve­zető feldiszit/ett utón azon­ban váratlanul két néger je­lent meg toprongyos ruhában s a megrémült ünneplők előtt hirtelen a következő szövegű plakátot, bontották ki: Ilyenek vagyunk a 300 éves francia uralom után. A gyarmatosítók azonban íz elnyomásnak még ezekkel i szörnyűségeivel sem elé­gednek meg. Hajóikon ágyu­kat, bankokat; és csatlóskato­naságot szállítanak Afriká­ba. Wall Street urainak ag­resszív .terveiben nagy szere­pet szánnak ennek a hatalmas földrésznek: a béketábor or­szágai ellen indítandó háború felvonulási területévé építik ki s megpróbálják innen ki­elégíteni stratégiai nyers­anyag- és emberanyagszük­ségleteik nagy részét. “A Földközi-tenger a mai Wall St. stratégia fontos térsége — irta a Newsweek Cimü hetilap — és utat jelent Oroszország létfontosságú központjai felé.” Az Egyesült Államok tengeri és légitá­maszpontok egész hálózatát építik Tuniszban, Marokkó­ban, Algírban és másutt. Emellett igyekeznek egysé­ges hadseregekbe szervezni a bennszülött katonaságot, a- melynek az olcsó ágyutölte- lék szerepét szánják. A napol néni lehel tenyérrel eltakarni Afrika népei azonban egy­re erőteljesebben küzdenek nemzeti felszabadulásukért, az imperialisták háborús ter­vei ellen, a békéért. A Tu­niszban, Algírban, Marokkó­ban, Kenyában legutóbb le­folyt események bizonyítják, hogy Afrikában — amely Marx szavaival “a feketebő- rtiekre rendezett vadászatok vadaskertje” volt — egyre fenyegetőbben ég a talaj az imperialisták talpa alatt. A marokkóiak, tunisziak, algi- fiak, a hazafiak vezetésé­vel, életüket sem kiméivé küzdenek a francia imperia­lizmus ellen. Aranyparton — amelyet, az angol imperialis­ták hosszú időn át “minta- gyarmatnak” tartottak — szintén megmozdult a nép. Mindenütt erősödik a sztrájk­mozgalom. Legutóbb Észak- Rodézia négy rézbányájának 37 ezer dolgozója, Szudánban 20 ezer vasutas lépett sztrájk­ba. Tuniszban a menzel-dzse- mili parasztok megakadályoz­ták, hogy földjüket amerikai katonai repülőterek építésére használják fel. A gyarmatok fiataljai mindenütt ott van­nak, ahol szülőföldjük sza­badságáért küzdeni kell. A béke híveinek soraiban ott találni a sokmillió afrikait, akik még Írástudatlanul, de bambuszbotokra vésett ro­vátkákkal terjesztették elő követelésüket az atomfegy­ver betiltásáért, az öthatal­mi békeegyezmény megköté­séért. I X^an egy afrikai közmon­dás: Az igazság olyan, mint a felkelő nap. Amikor a nap felbukkan a látóhatáron, nem rejtőzhetsz előle a .tenyered mögé. David Reed volt pennsylvaniai szenátor, szélsőséges reakciós politikus ügyvéd és acélgyáros 72 éves ko­rában meghalt..

Next

/
Oldalképek
Tartalom