Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1953-01-16 / 3. szám
January 16, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 MI ÚJSÁG AZ ÓHAZÁBAN? KISTORMÁS AZ ELSŐ SZOCIALISTA FALU MAG YARORSZÁGON — Budapesti tudósítónktól — Magyarország nagytérképén kár keresni Kistormás községet. Tolna megye részletes térképén egy pici pont mutatja helyét. Budapesttől délnyugatra, körülbelül 130 kilométerre, akár autóval, akár vonattal is megközelíthető, négy és fél kilométernyire van a vasúti állomástól. Kistormás érdekes kis község: az első magyar szocialista falu. Ennek a falunak kialakulását és jelenlegi életét mutatjuk be. Mi az a “szocialista falu?” A magyar mezőgazdaságban egyre nagyobb tért hódit a szocialista , a társas gazdálr kodás termelőszövetkezetek formájában. Az egészségesen fejlődő termelőszövetkezeti csoportok mind nagyobb önállóságra tesznek szert és eljutnak odáig, hogy termelvényeiket — közvetítő szerv nélkül — értékesíthetik, feldolgozó iparágakat létesíthetnek és szükségletemet üzemeikben önmaguk állíthatják elő. Tagjaikat áruellátással is biztosíthatják. Ennek a fejlődésnek nemcsak a tagok jó munkája, hanem a taglétszám emelkedése is feltétele. Ha valamelyik községben minden dolgozó paraszt, vagy legalább többsége tagja lett az önállóan működő termelőszövetkezetnek, úgy kialakult a szocialista falu. Nézzük meg, hogy történt ez Kistormáson. Javakhoz jutnak a nincstelenek Kistormás sváb 1'alu volt, lakói Hitlert imádó Volksbundisták voltak, akiket a potsdami határozat értelmében Németország nyugati zónájába kellett kitelepíteni. Szolno.k-megye messze van Kistormástól, ott nyomorgott a felszabadulás előtt a szocialista falu népe. Voltak közöttük napszámosok, urasági cselédek. Voltak közöttük kisiparosok (kőműves, ács, cipész), akiknek sora alig külöbnözött a nincstelen parasztokétól. Magyarország felszabadulása után azé lett a föld, aki megműveli, de nem minden szolnok- megyei szegényparasztnak jutott föld. A kormány segített ezeken is. 140 sokgyermekes családot, összesen 880 fővel — a svábok helyére — Kistormásra telepített. Itt azután kaptak földet, házat, valamelyes berendezést. Minden családfő hat hold földet kapott, minden családtag után egy holddal többet. Termelőszövetkezeti csoportok alakulnak Földhöz ugyan jutottak Kistormás uj lakói, de mint egyénileg gazdálkodók nehezen boldogultak. 1948 nyarán a kistormásiak közül többen már őszre elhatározták, hogy közösen fognak gazdálkodni. Megalakították a termelőszövetkezeti csoportot. Az 1514. évi paraszforradalom vezéréről Dózsa György-ről nevezték el szövetkezetüket. Tizenheten léptek be a csoportba és 136 holdon kezdtek gazdálkodni. Öt rossz lovuk volt, néhány sovány tehenük. És 1949 nyarán, a közösen végzett munka eredményeképpen öt mázsa, búzával, hat mázsa őszi árpával ugyanannyi területen több termett a termelőszövetkezeti csoportnak, mint az egyénileg gazdálkodóknak. Ugyanígy volt a borsóval, lucernával, szebb volt a dohányuk, a gyapottermesztési kísérletük is sikerült. A többiek igazolva látták, apóiról hallottak s olvastak, a közös gazdálkodás előnyeiről és 1949 őszén már 58-ra emelkedett a “Dózsa” csoport tagjainak száma. Ezenkívül két uj csoport is alakult, egyik a “Petőfi”, a másik a “Március 15” elnevezésű. A “Dózsa" csoport fejlődése 1949 Őszén a “Dózsa György csoport” munkájának eredményeiből már bőven jutott beruházásokra. Építkezési tervet dolgoztak ki és a termelőszövetkezeti csoportok, a terv végrehajtására épitöbrigádokat alakítottak. Szakemberek (kőműves, ács, stb.) is volt közöttük Saját maguk 150,000 forint értékű téglát, vályogot, terméskövet termeltek ki, amihez a közös bevételből 20,000 forintot fordítottak, a kormánytól pedig 15,000 forintot kaptak. Lóistállót, tehénistállót, 200 darab hízónak hizlaldát, 21 sertésnek hizlalót, silót építettek, a régieket pedig kibővítették. Nemcsak gazdasági beruházásokat eszközöltek, hanem csináltak kultúrtermet is, színpaddal, könyvtárat rendeztek be, mert mindez együtt jár a falu, a dolgozó paraszt fejlődésével. Az 1950. évi termés uj nagy eredményeket hozott a “Dózsa” csoportnak, melynek földjén a mezőgazdasági munkák gépi részét az állami mezőgazdasági gépállomás végezte, — már telt házaik átalakítására, renoválására, szépítésére, telt uj berendezésekre, kerékpárra és sok mindenre, ami régen elérhetetlen volt számukra. A fejlődés és az eredmény hasonló volt a többi kistormási termelőszövetkezeteknél is. Kormánysegitségek A szocialista, falu fejldését a kormány elsősorban -azzal segítette elő, hogy egy agronómust küldött tervszerű munkájuk megkönnyítéséhez, de ezenkívül más segítséget is kaptak. így többek között a földművelésügyi minisztériumtól marhatenyésztéshez törzsteheneket kaptak és pedig olyan hitelre, hogy az árát a szaporulatból kell törleszteni. A szövetkezet tagjait, jó munkájuk jutalmazásául a kormány 45,000 forint ruházati segéllyel tüntette ki. A kistormásiak ezt a segélyt csak kölcsönként fogadták el, azzal, hogy jövedelmükből visz- szafizetik. A falu fejlődése Ma már közösen .gazdálkodik a szocialista falu. Egységes területté lett a kistormási szántóföld, amelynek termése a falu minden egyes lakójának életszínvonal emelését szolgálja. A falu lakói a közös munkájuk mellett egyéni, háztáji gazdálkodást is folytatnak, mindeniknek van 800-^1,200 négyszögöl kei*tje, szőlője és mindenkinek lehet háziállata (tehén, sertés, bárány, baromfi). A falu ötéves tervében felépül az egészségház, bevezetik a villanyt, lesz mozijuk! már ki is jelölték, hogy kit tanítanak ki mozigépésznek), kibővítik az iskolát, a kulturházat, a napközi otthont és mindent megtesznek, ami a falu .kulturális felemelkedéséhez szükséges. De az, ami már meg van, az is mind bizonyítéka a dolgozó paraszt alkotó készégének, amely a szabadságban jól tud élni a lehetőségekkel. A falu egyre szépül, fejlődik, a fiatalság közül mind többen mennek magasabb iskolákba és a volt elnyomottak, uj örömöket’ ismernek meg, a szocialista társadalom nyújtotta örömeit. A dudari szénbányászok uj bányatelepe és uj lakótelep épül Zircen A dudarkörnyéki szénben gazdag területen a három és ötéves terv beruházásaival virágzó bányatelep fejlődött. A dudari bányászok három év alatt több, mint négyszázezer forintot kaptak hűségjutalom formájában az államtól. Két év alatt minden bányász kétszer kapott munkaruhát és lábbelit. A bánya dolgozóit a környék községeiből tiz kényelmes autóbusz szállítja az üzembe. Az ötéves terv során az üzem mostani termelésének több mint kétszeresét adó, uj aknaüzemet létesitenek. Két korszerű akna mélyítésével már elkészültek, jelenleg a földalatti rakodóterek kiképzése folyik. Decemberben már szenet ad az első munkahely. Az ikeraknák mellett már kibontakoztak az uj bányatelep körvonalai is. Elkészült az uj szállitógépház, igazgatósági irodaház, az anyagraktár, mentőáirómás, a transzformátorház és két emeletes lakóház a bánya dolgozói részére. A most épülő bányatelep lesz az egész bánya központja, ezen a területen évtizedekre elegendő szénmennyiséget tárnak fel fokozatosan. Az 'idén megkezdődött az uj bányavárosrész építése is Zircen. MAGYARORSZÁG 1953-ban-Itt közlünk egy néhány frissen érkezett fényképet az épülő uj Magyarországról, amelyek szemléltetó'en mutatják szülőhazánk fejlődését 1953 küszöbén. Fenti képünk egy uj bérbáz- esoportot mutat be, melyek százszámra épülnek az ország minden részében. Rohamosan halad előre az ország iparosítása. Különösen a vidéken rengeteg uj gyár épül. Képünk a szegedi textilkombinát modern berendezését mutatja. A népi demokrácia a legmodernebb gépek ezreivel segiti a parasztságot a föld eredményes kihasználásában. Képünk az első magyar gyártmányú négyzetes kukoricavetőgépet mutatja munkában. A mai Magyarországon a régi időben elha nyagolt, kopár, puszta földek sokszázeze holdják vették öntözés alá és alakították á termékeny földdé.
