Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1953-01-16 / 3. szám
4 AMERIKAI MAGYAR SZŐ January 16, 1953 LEHALLGATJÁK-E AZ ÖN TELEFONJÁT? (Folytatás az 1-ső oldalról) a telefonlehallgatást, de ugyanakkor hivatala állandóan alkalmazta azt, ámbár nem a maihoz hasonló méretekben. 1940-ben egy szenátusi bizottság, Wheeler mon- tanai demokrata szenátorral az élén,' vizsgálatot követelt a telefonlehallgatások ellen s erre az igazságügyminiszter elrendelte azok beszüntetését, ami egvidőre meg is történt. A lehallgatásokat akkoriban a náci rokonszenvezek ellen alkalmazták s ami az FBI-t illeti, soha nem végezte a munkát olyan lelkesedéssel, mint a kommunisták elleni hajszát. Jackson főbíró ugyanakkor törvénytelennek mondta ki a telefonok lehallgatását. A tilalmat mindössze nyolc héten át tartotta be az igaz- s á g ii g y minisztérium,' aztán mentesítette magát alóla. Azóta szakadatlanul és egyre nagyobb mértékben folytatja az FBI a magábeszélgetések lehallgatását. A háború alatt' állítólag Roosevelt rendeletére lehallgató készüléket helyeztek el egyes vezető személyek telefonjában, akikről feltételezték, hogy az ellenséget pártolják. Az “America First” vezetői voltak ezek, közöttük Gerald Nye szenátor, aki később elmondta egy újságírónak, hogy J. Edgar Hoover azonnal értesítette őt,! hogy “felsőbb rendeletre” lehallgatják telefonját. Egyes államok, mint New York és Massachusetts állam nyíltan megengedik a telefonok lehallgatását. Dewey kormányzónak, mint new yorki ügyésznek a telefonok lehallgatása volt a legfőbb módszere vádjai előkészítésében s nyilván ma sem adta fel ezt a módszert. Ahol a IV helyettesíti a tanítót A telefonlehallgatás mindig jó eszköz volt a zsarolók -számára, de még jobb eszköz i szakszervezeti kémek és a nunkásság ' ellenségei számára. om Clark s John L. Lewis 1948-ban John L. Lewis, a ányászszervezet elnöke nyilán azzal vádolta Tom Clark gazságügyminisztert, hogy ,z FBI egyik emberével le- allgatót akart elhelyeztetni elefonjába. “Egész biztos, ogy Tom nem felejti el azt i napot, mikor ideküldté gu- aitalpas emberét, hogy hi- atali telefonjaikba lehallga- .ó készüléket helyezzen el, de ajtakaptuk és fülénél fogva idobtuk. A pincében csípték1 neg, miközben a vezetékek között babrált s kidobták.” Jiark azt válaszolta,' hogy lem volt szükség, hogy lehallgassák a telefont, mert Lewis amúgy is ordít, mint tz oroszlán. Judith Coplon esetében az igazságügy minisztérium nyíltan alkalmazta a telefonlehallgatást, nemcsak bizonyi- ékokat akart igy szerezni, de nég a volt igazságiigvminisz- ériumi tiszaviselőnő ügyvédével folytatott beszélgetéseit is lehallgatták. A biró a lyilvánosság előtt elitélte a elefonlehallgatást, de mind- z nem jelentette azt, hogy íz állítólagos telefonbizonyi- ék alapján el ne Ítélje a vád- ottat. Valahogy úgy vagyunk a selefonok lehal lgatásával, mint a “demokrácia” védelmével. A törvény tiltja a te- efonok lehallgatását, mert xlkotmányellenes. Politikai vezetőink szavakkal támogatják a törvényt, de a gyakorlatban elvetik azt. A kikötőben dühöngő gengszteruralom és zugpolitika igazi alozatai a .neghajszolt és tengődő rakparti munkások. i !-! MAGYAR CATERING A RRONXRAN !-! KITŰNŐ AMERIKAI MAGYAR KONYHA BRONX HUNGARIAN RESTAURANT ; 2141 Southern Blvd. (a 181 és 182-ik utcák közt) Bronx, N. Y. ; Bankettek, lakodalmak, születésnapi partyk és minden más alkalomra ; GYÖNYÖRŰ TERMEK — SZÍNPAD — MÉRSÉKELT ARAK! Érdeklődni lehet esténként FO 4-9430, vagy TA 8-4618. Baltimore városa köztisztasági munkásainak, iskola- szolgáinak, házmestereinek s más községi alkalmazottainak sztrájkja érdekes következményekkel járt. Mintha csak a munkások, még akkor is, amikor mostoha sorsuk egy minden tekintetben s elsősorban őket sújtó munkameg- állitásra kényszeríti őket, hozzájárulnának a haladás ügyéhez. A sztrájkolok 25 centes órabéremelést követelnek munkaszerződésükben, a- mely január elsején lejárt,.a gazdag, de szűkmarkú konzervatív város azonban vonakodik eleget tenni a munkások és közalkalmazottak e legalsóbb rétegébe tartozó vagyontalanok jogos kívánságának. 80 ezer tanuló iskola nélkül A sztrájk következtében a | város 174 nyilvános iskolája j közül 107-et -becsuktak és1 igy 80 ezer tanuló nem mehet iskolába. A város közoktatási hatóságai arra az ötletre jutottak, hogy televíziós leadásokkal közvetített iskolai előadások rendezésével mentsék meg a tanulóifjúság számára elvesztett időt. Ezzel elindították az ország első kísérleteit, hogy a televíziót tömegoktatásra használják fel. * Az előadásokat az iskolajárás idejében tartják. A leadóállomás közelében lakó gyermekek csoportjával veszik körül a tanítónőket, akik jobban tudnak tanítani, ha valóságos hallgatóságuk van. Az otthonmaradt tanulók pedig jegyzeteket készítenek a televízión közvetített előadásokról és másnap bemutatják az iskolában, ahova minden reggel el kell ugyan menniük, de nem maradnak ott, mert nincs fűtés, viszont megkapják a' másnapra szóló leckéiket és feladataikat. Népbutitás helyett népnevelés Az első televíziós tömegelőadás tárgya volt a “hőmérő és alkalmazása.” Tanítottak továbbá nyelveket, számtant, művészeteket és volt egy “a múlt kultúrái” | cimii előadás is. A módszere-1 két fejlesztik. Költségesebb! kísérletekkel járó előadásokat is szerveznek, mert a hallgatóság nagyobb száma, tömeg- jellege, érdemessé teszi az ilyen előadások megtartását, amelyet egy-egy közismert szakemberre biznak, aki máskülönben nehezebben volna elérhető. Az ötlet valóban kiváló, de mint minden hasonló ötlettel és vívmánnyal, ezzel is felmerült az a kérdés, hogy valóban a haladás ügyét szolgálják-e vele, vagy pedig úgy félretorzitják, (mint magát a rádiót, a televíziót, stb.) hogy nincs sok köszönet benne. Az ötlet mindenesetre megszületett és itt van, csak helyes irányban kell továbbfejleszteni. Valóban oktassanak és ne változtassák át népnevelés helyett a népbutitás eszközévé. Közben a szomorú sztrájk folyik tovább és ki tudja, mikor áll meg. Az AFL fuvarozók országos szakszervezetébe tartozó sztrájkoló munkások kedden este ismét kénytelenek voltak - visszautasítani a város ajánlatát, amely az volt, hogy idén nem adnak béremelést, majd csak 1954-re, az esetben, ha az árak valóban tovább emelkednek. Mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a városi bizottság urai ki akarják éheztetni a munkásokat, nem tágítanak és inkább kiteszik magukat és a lakosságot az el nem takarított szeméttel járó fertőző betegségek veszélyeinek. AMIRŐL NEM SZABAD BESZÉLNI Joseph és Stewart Alsop, a N. Y. Herald Tribune washingtoni testvérrovatiró együttese körülbelül mindent el- Követett, amit befolyásos újságírók megtehetnek a hideg háború, sőt a tüzes háború uszítására. Most aztán, a Herald Tribune január 14-iki számát olvasva, a felületes lapolvasó előtt úgy tűnik, hogy a kétpárti külpolitika eme két zászlólengető je egyszerre megijedt. Rovatukban természetesen nem éj tik ki a “béke” szót, ami valósággal tabu számukra, de mégis, mintha olyasmit pedzenének, hogy valamit tenni kell. Hogy mit, azt az olvasónak sajátmagának kell kitalálnia, mert a két úriember szigorúan ragaszkodik a diplomáciai stílushoz, ami azt jelenti, hogy elrejtik a sorok között, amit, mondani akarnak. Az Alsop fivérek nemcsak | önmagukat, hanem a kétpárti j háborús politika táborának j egy csoportját képviselik. Ezért kell foglalkoznunk cikkükkel s elsősorban azt kell megvizsgálnunk, hogy mi az, ami félelmet gerjeszt bennük. Az Alsop fivérek cikke j Truman elnöknek, a Kongresszus elé terjesztett jelentésével foglalkozik, melyben — enyhén mondva — figyelmezteti, — erősebb kifejezéssel — megfenyegeti a Szovjetuniót, hogy az Egyesült Államoknak kezében van a] hidrogénbomba, kipróbálták j azt, tehát jó lesz alkalmazkodni. A két rovatiró fivért egyáltalán nem ijesztette meg ez a kijelentés, ők attól félnek, hogy a hidrogénbombával az Egyesült Államok egész politikáját meg kell változtatni? Rámutatnak arra, hogy a hidrogénbomba használata megváltoztathatja az egész föld felületét. Az Eniwetokban kipróbált, aránylag kis bomba olyan pusztL fcást végzett, ami felér három vagy ötmillió tonna dinamit erejével. Mindez természetesen emberi aggyal szinte elképzelhetetlen. A bombának ezentúl utóhatása is van s néhány hidrogénbomba any- nyi rádióaktivitást hagyna maga után, hogy a borzalmas puszttás meillett, a fennmaradó emberek és magasabb- rendü állatok szaporodóképességét is megölné, tehát a végén az egész föld a férgek tanyája maradna. A félelem kiküszöbölésére igen egyszerű megoldás volna a föld békéjének biztosítása, a nagyhatalmak egyezményével. A két rovatiró számára az volna a normális valami, ha javasolnák, hogy a nagyhatalmak k é p v i s élői mindaddig és szakadatlanul tárgyaljanak, mig végre valóban megteremtik a békét és teljes eredmény nélkül ne1 hagyják abba a tárgyalást. Természetesen nem ezt teszik, hanem “uj politika” szükségét hangoztatják, mert a szakértők szerint legkésőbb két éven belül a Szovjetunió is kipróbálhatja a hiirogén- bombát s “mi történik akkor?” “A Truman politFájának fáradt létrehozói számára ezek a tények annyira kellemetlenek, hogy már odáig jutottak, hogy nem túrják elviselni azokat,” írják az Alsop fivérek, majd folytatják: “Minthogy ezek a tények elviselhetetlenek, nem sokat gondolkoztak fölöttük. Minthogy a gondolat is elviselhetetlen számukra, egyszerűen nem beszélnek róla, még maga Truman elnök sem. Akármennyire elviselhetetlenek és kimondhatatlanok is legyenek azonban, mégis csak tények maradnak s miután tények, elkerülhetetlenül felvetnek bizonyos, csúnya kérdéseket.” Ugyanazok, akik támadásra uszítottak a Szovjetunió ellen, mielőtt még annak is meg volt az atombombája, azt hozták fel legfőbb érvnek, hogy a Szovjetunió “hirtelen támadást” indíthat US ellen, ha kezében lesz a fegyver. A támadás nem történt meg. Ellenkezőleg, a szovjet vezetők az atomfegyverek betiltását javasolták s lefegyverzést. Most megint ott tartunk, ahol a múltban, ezúttal a még borzalmasabb hidrogénbombával. Ez a bomba azonban már annyi elképzelhetetlen borzalmat jelent, hogy még az Alsop fivérek sem merik nyíltan javasolni annak felhasználását. Ehelyett leírják, hogy micsoda borzalmas pusztítást végezhet, a világ egész részeit átalakíthatja és elpusztíthatja. S miután ezt leírják, kibújik a szeg a zsákból, hogy a Szovjetuniónak is hamarosan meg lesz a bombája és “hirtelen” támadást indíthat U. S. ellen. A felületes olvasót megtéveszti a cikk olvasása. Még arra is magyarázhatja, hogy az Alsop fivéreknek kezd megjönni a jobbik esze. Ha azonban valaki a sorok közt olvas, akkor a cikkből csak egyetlen következtetést vonhat le: az Eisenhower kormánynak kell megteremteni a hidrogénbomba által követelt “uj politikát” és a bombát fel kell használni, még mielőtt a Szovjetuniónak is meg volna az. Hogy az egész világot megszabadítsuk a háborús félelemtől, arra csupán egyetlen, egyszerű módszer van: követelni az öthatalmi tárgyalást, mindaddig, air.ig valóban létrehozzák a világ békéjét