Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1953-06-18 / 25. szám

June 18, 1953

AMERIKAI MAGYAR SZŐ

111769-ben, egy szeles tavaszi napon, a bécsi császári: palotában egy francia tudós' bűvészkedett. Mária Terézia | is ott volt. Mihelyt a francia! befejezte mutatványait, a királynő magához intette a pozsonyi magyar kamara egyik tisztviselőjét, aki fölényes mospllyal kisérte a kísérleteket.

— No, mit szól a franciához, Kempelen?

— Különb dolgot is t.udok ennél! — válaszola a magyar.

— Szavánál fogom, fiatalember! — mondotta a királynő.

De Kempelen Farkast nem hagyta el rendületlen nyugalma s mosolya azután sem. Hazament. Hanem Bécs és Pozsony közt nagyot, gondolhatott, mert mikor Pozsonyban leszállott a határról, ezzel nyitott, be feleségéhez:

— Fabábut készítek, amely sakkozni tud. Majd megírni-; tatom nekik!

Pontosan hat hónap múlva jelentette az udvarnak, hogy elkészült a különb dolgával. Vitte is legott a Burgba. Ott egy nagy teremben állították fel Kempelen találmányát: egy magas asztalt, amely minden oldalról le volt zárva. J

A feltaláló egymásután' nyitogatfa fel az asztal oldalait s megmutatta a nézők-' nek egy gép lezárt szerkeze-' tét. A kerekeken tologaható asztal mögött egy török basának öltözött fabábu ült,. Előtte, az asztal lapján, egy sakktábla. S a bábu bárkivel, aki hozzáült, elsakkozott. Még pedig olyan kitünően, hogy; soha senki sem tudta legyőzni. Midőn a játszma elkezdődött, Kempelen egy fogantyúhoz nyúlt s felhúzta, mint egy órát. At,tói fogva a gép egyenletesen ketyegett a játszma végéig, vagyis, amig a basa-bábu mattot nem adott ellenfelének. De Kempe- i len gépembere még többet is tudott. Egy ábécés tábla betűire mutogatva válaszolt szóbeli kérdésekre. Aztán vörös elefántcsont korongocskákkal sebesen elvégezte a sakktáblán az Euler-féle lóugrásos feladványt.

Ámult-bámult a császári udvar. De elámult a sakkozó gép láttán nemsokára egész Európa. Kempelen gépembere túlszárnyalta a XVIII. század minden mechanikai csodáját, amely csodákban tud- ' valevőleg hitt ez a század, mert az emberi észt minden csodálatos tettre s találmányra képesnek tartotta. A magyar automatáról olyan irodalom keletkezett,, amilyenhez hasonlót nem igen találunk. Már 1782-ben a svájci Báselben megjelenik a pozsonyi Windischnek, Kern-1 pelen tudós barátjának köny-i ve, a sakkozó gépről. A felvilágosult II. József király két évi szabadságot adott, Kempelennek s megbízta, járja be Európát, mutogassa gépét. Kempelen vonakodva tett eleget a királyi felszólításnak. Windisch is Írja, hogy nem becsülte sokra a

gépembert. Azt mondta róla, nem több, mint egy szórakoztató játék. S ebben igaza is volt Kempelennek, mert a gépben — ma már tudjuk — ember volt elrejtve; egy kiváló sakkjátékos. Nem is képzelhető a dolog másként. De Kempelen életében erre soh- se jöttek rá, azután sem hitték el olyan könnyen.

Bészélőgép siketek számára

— Írógép vakok számára

Szemfényvesztés volt ugyan a sakkozó gépember, de ragyogó szemfényvesztés. Edgar Allan Poe; a kiváló amerikai költő, 1835-ben tanulmányt irt róla. Pedig t.udta, mi a titka. A sakkozó gépet nagyon felkapták a kortársak, ilyesmi bámulatot keltett.

De az igazi Kempelen Farkas sokkal nagyobb tudós és feltaláló volt, mint amennyit egy mechanikai bűvészmutatvány elárult belőle. Kempelen a XVIII. század nagy feltalálója volt. Csak részben ismerte igy a világ. Igazi találmányokat állított az emberiség szolgálatába.

Már Windisch ir említett, könyvében Kempelen beszélőgépéről, mint világrászóló találmányról. Úgy történt a dolog, hogy Kempelen egyszer találkozott egy siket,né- mával. Megsajnálta s elhatározta, beszélőgépet készít siketnémák oktatására. Akkoriban már foglalkozott az emberi beszéd keletkezésével. Irt egy német könyvet, egy fiziológiai hangtant. E mü tudományos úttörő jelentőségét azóta is mindmáig elsőrangúnak imeri el a szaktudomány. A “Mechanismus der menschlichen Sprache”

— ez a könyv cime — 1791- ben jelent meg. Kempelen érdeme, hogy felismerte a kemény és lágy mássalhangzók közti különbséget s az eltérést a magánhangzók s a mássalhangzók képzése között, Elméleti megfigyelései vezették olyan gép összeállítására, mely híven utánozza az emberi hangot, szavakat és mondatokat ejt ki. A gépben megvolt, az emberi tüdőnek megfelelő fújtató, a hangszalagokat helyettesitő sip, ott voltak az orrüreget pót,ló nyílások s a száj üreget utánzó tölcsér.

Még érdekesebb volt Kempelen írógépe. Ehhez is a gyakorlati segítségnyújtás vezette. Egy barátjának vak lányát lept,e meg vele 1799- ben. Az Írógép hasonlított a maihoz, csakhogy billentyűin a betűk domboruak voltak. A vak leány egyébként énekesnő volt és levelezni tudott Kempelen Írógépén Pozsonyból egy Németországban élő müyésztársával. Az egykorú pozsonyi újságban, a “Press- burger Zeitungéban cikkek jelentek meg Kempelen Írógépéről s a lap közölte a vak leány hálálkodó leveleit is.

A schönbrunni szökőkút és a Ferenc-csatorna gőzgépe

De nézzük csak további alkotásait. 1770-ben Kempelen megépíti a pozsonyi hajóhidat. Mikor a pozsonyi várban kiszárad a nagy kút, vízvezetéket épit s a városi kutakból látja el vízzel a dombon lévő várkastélyt. 1772-ben a bécsi császári nyári palota, Schönbrunn kertjében ma is használatos hatalmas szökő- kutat szerkeszti meg. Úgy készítette el, hogy a hegyről leomló viz nyomásával mozgásba hozott egy vízmentes körbefutó hengert, amely felszöktette a vizet. 1776-ban Kempelen részt vesz a budai királyi palota építésében. A budai Várszínházát Kempelen tervei szerint építették.

1770 és 1780 közt megszerkesztette gőzgépét, egyidő- ben az első orosz és angol gőzgépkonstruktőrökkel, de függetlenül tőlük. ‘ Ugyanakkor feltalálja a forgattyut, is. 1788-ban szabadalmazták Kempelennek egy másik gőzgépét, amely tulajdonképpen egy kezdetleges turbina volt már. Az első Kempelen-féle gőzgépnek nagy hasznát, vették a Ferenc-csatorna építése során. 1794-ben kidolgozta Kempelen egy Adriához vezető országos csatorna tervét, mely a Dunát s Budapestet közvetlenül összekötötte volna a tengerrel.

Lángész volt Kempelen

Farkas. Bármihez nyúlt, abból életrevaló s messzehat,ó dolgot csinált.

S mindezt tulajdonképpen mellékesen végezte, esténként, és vasárnaponként dolgozva találmányain. Hisz napi elfoglaltsága a kamarai tisztviselőé volt. A kamara akkoriban megfelelt a mai pénzügyminisztérium hatáskörének. De hivatalában is, az állam kezében is, lángész volt a nagy feltaláló. Tudták róla, hogy minden helyzetben feltalálja magát s minél bonyolultabb a história, annál vigabban dolgozik Kempelen. Kényes ügyeket bízott rá a király» bizhatott is. Kempelen a legellentétesebb feladatokat is varázslatosan, simán oldotta meg. S amikor elkészült, hasonló gyorsasággal megírja néha kötetekre terjedő jelentéseit az udvarnak. Ekkortájt Kempelen Farkas | a bánáti telepítés kormány- biztosa. Aztán a hétéves háború rokkantjait telepíti le. Majd az összes kamarai manufaktúrák és növénytermelő telepek felügyeletével bízzák meg. E tisztében posztógyárat építtet Apatinban és orosz lenmagot ültet el a Bácskában.

Sőt mi t,öbb, ott a Bánátban, ahol akkor a földesúri jogokat nem a nemesség gyakorolja, hanem a császár hivatala : Kempelen kisérletj ként paraszti faluközösséget | hoz létre. Egy 1768 február 17-én kelt 270 oldalas Bácskából küldött, jelentésében beszámol egy faluról, ahol a parasztok együttesen szánta- nak-vetnek s' közösen osztják el a learatott gabonát»

Egy másik nagy hivatalos megbízatása a magyar egyetem áthelyezése Nagyszombatból (a törökök miatt, volt ott) Budára. Kempelen ezt is kitünően -oldotta meg,

akárcsak egy harmadik kirá-; lyi megbízást: a magyar só-; bányák jövedelmének fölemelését. Életrajzírói beszá-l mólnak arról is, hogy tehet-! séges festőművész volt, könyvi veit maga látta el rézmetsze-j tekkel. Hagyatékából tudjuk,; verseket irt; Bécsben ma is■ őrzik egy színmüvét, amelyet! az udvari színházban mutat-1 tak be.

!

Forradalmár demokraták barátja

Ez a sokoldalú, rendkívüli'

I ember egyike volt azoknak, j ! akik a XVIII. század végén a magyar társadalom reform; ját akarták végrehajtani.

: Kempelen nemcsak kortársa j a magyar jakobinusoknak, de i velük egy gondolaton élt. Nem véletlen, hogy neveze- j tes hangtani müvét Born Ig- nácnak ajánlotta. Annak a Born Ignácnak, akiről tudjuk, hogy Bécsből pártfogolta a Martinovics-Hajnóczy mozgalmat» igazgatója lévén akkor a bécsi természettudo-, mányi múzeumnak.

Hivatali főnökei, a kevély; udvari emberek s a pozsonyi városi magisztrátus állandó- j an hadilábon állanak Kempe-j lennel. Féltékenyek rá. Félnél., tőle. Kempelen néha úgy tü ' nik fel a kutatónak, mini kortársa, Jókai hires “Rai ! Ráby” cimü regényének hő i se, Ráby Mátyás, aki egy |

maga folytat háborút a maradi vármegyével. Kempelen, akárcsak a többi felvilágosult magyar Írástudó s polgár, a haladó gondolkozása királyhoz fordult segítségért. A királyi tekintély védelme alatt élt és dolgozott. Térdet hajtott egyetlen ur előtt, hogy elkerülje a szapora térdhajli- tást a többi hatalmasság előtt. Ha pihenni akart, vidéki birtokára vitette magát, Gombára, Nagylégre vagy Hódosra. A nyarat mindig ott töltötte. Csallóközben ott volt a nép, a parasztság, a- melynek nyelvéről, fonetikájáról azt írja, hogy “a magyar kiejtés magvas s nyelvünk zengése heroikus.”

II. Lipót halála után más világ járja. I. Ferenc, ez a minden haladást gyűlölő s elnyomó uralkodó pallóssal sújt le a budai Vérmezőn a forradalmi demokraták vezetőire. Elhallgat, beburkolód- zik mindenki, aki forradalmi gondolatok tüzét hordozza. Kempelen is visszavonul, akárcsak a korszak legnagyobb közgazdasági forradalmára, Berzeviczy Gergely. Leginkább csallóközi birtokán él ezután. Nyugdijával valami baj volt. 1804-ben felcihe- lődik Bécsbe, ott éri a halál, ott temetik el a 18. század legnagyobb magyar feltalálóját, és tudósát.

^ Szalatnai Rezső.

Gyöpösfőy Kázmér levelei

Kérdezi tőlem, hogy mi uj ság errefelé, hát annyit mondhatok, hogy van elég sok újság. Az egyik legna- ! gyobb újság az, amit a mi- j nap olvastam a N. Y. Times- | ban, hogy asszongya: “Átadták áz elnöknek a programot az okos koponyákban való j hiány (dearth of brain power) megszüntetésére.”

Hát igy tudtam meg, hogy nálunk nagy a' hiány az okos emberekben. Eddig azt hittem, hogy Washington tele van okos emberekkel. Most aztán kiderül, hogy elnöki intézkedésre van szükség az eszes emberekben való hiány megszünetésére.

Már pedig én azt mondom, hogy ez sértés Amerika népére. Van itt elég ‘brain power’, csak persze, akinek esze van, az kétszer is meggondolja magát, mielőtt kormányalkalmazásba lép.

Mert áhhoz valóban nem kell sok ész megérteni, hogy mi vár az olyanokra, akik az eszüket néha a nép javára akarják felhasználni. Az egyik ipse kiugrott a 16-ik emeletről, mert az Amerika- ellenes Bizottság kopói nem hagytak neki nyugtot. A másik, valami Kaplan nevű, egy teherautó elé vetette magát. Állítólag McCarthy üldözte a halálba.

És igy tovább.

Dehát nem is gondolják az urak komolyan, hogy hiány van agyakban. Nem is kellenek nekik az okos emberek. Mi több: félnek tőlük, mint a hétnapos nehézségtől. Itt van például annak a Conant oak az

esete, a Harvard Egyetem elnökéé. Amikor németországi főbiztosnak jelölték, a tőkéslapok nagy ricsajt csaptak. Miért? Azért, mert, azt hitték, hogy Conant okos ember és még valami okosat talál csinálni Németország kérdésében.

De azért mégis megkapta a kinevezését és utólag meg- ! állapíthatjuk, hogy a tőkések aggodalma alaptalan volt. Conantól nem kell félni. Olvasott, ugyan sok könyvet, de ő mégis tanulatlanul fog | meghalni, mint sok jó pap.

I Attól tartok, hogy ez a beharangozott nagy hajsza az j okos emberek ut.án tulajdonképpen McCarthy trükkje.

I így hát, ha majd tudják, kik az okosak, akkor egy-kettőre beidézik azokat az Amerika- ellenes Bizottság .elé, rájuk rivalnak, kikérdezik őket ösz- sze-vissza, addig, amig ellenmondásba keverik őket,. Akkor aztán ‘hamis eskü’ vádja alatt eltehetik őket jó pár évre.

Hát kedves Eufrozina néni, ez az újság minálunlc j ezen a héten. Majd megint ! Írok a jövő héten Eufrozina néninek. Pá! Unokaöccse, Kázmér de Gyöpösfőy.

NEW YORK. — “South Paci- fic” a Pulitzer-dijat nyert zenés színdarab sokféle rekordot vert. Most fejezte be 4-ik évét a Majestic Theatreben, ahol 1949 április 7-én kerül először a színpadra és azóta állandóan telt j ház előtt játszották. Most öt ! hétre Bostonba viszik. Junius 29-én ismét New Yorkban hozzák színre a nagy Broadway T-heatreben.