Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1953-06-18 / 25. szám

JP_ AMERIKAI MAGYAR SZÓ June 18, 1953 Honfoglalás Ürömben A New York Times európai tudósítója, Mr. C. L. Sulzber­ger, aki mellesleg megjegyez-1 ve, éppen Budapesten tartóz- j kodik a Béke Világtanács nagygyűlésével kapcsolatban, a legújabb nemzetközi ese-( mények összegezéseként meg­állapítja (N. Y. Times, jun.1 12), hogy a Szovjetunió az utóbbi hetek s napok folya­mán visszanyerte a diplomád ciai kezdeményezést az Egye­sült Államoktól. Mr. Sulzberger szerint, ezt a kezdeményezést Eisenho­wer elnök megszerezte Ame­rikának a hires április 16-iki békebeszédével. De a beszéd csak beszéd maradt és az Eisenhower-Dulles kormány,! amely a szovjettől ‘tetteket’ követelt, békekivánságuk alá­támasztására, a maga részé­ről nem követte tettekkel a békebeszédet. Ezzel szemben a szovjet kormány ‘politikai akcióval’ húzta alá a maga békeszán­dékait három különböző fron­ton. Ez a három akció, álla­pítja meg szomorúan Mr. Sulzberger, párosulva ‘előre nem látott nehézséggel’ a nyugati táborban ‘kedvezőt­len helyzetet’ teremtett szá­munkra. Nézzük meg először is, hogy mik voltak az ‘előre nem látott nehézségek’ Nyu-1 e.iteu répában. Végül pedig vessünk egy pillantást a ‘kedvezőtlen helvzet’-re. A Szovjetunió font,os lépé­si két tett Kelet Németor-' szágban, Ausztriában és Tö­rökországban fennálló viszo- nvában. Kelet Németországban a szovjet, kormány megszüntet­te a katonai ellenőrzést és he-! l;ébe egy polgári főbiztost,' Vladimir Szemjonovot neve-^ zett ki. Ezt követőleg a Né­niét, Demokratikus Köztársa­ság kormánya- sorozatos in­tézkedést hozott a belső har­mónia fokozására. Konkordá: t.imot kötöttek a lufherán egyházzal, uj előnyöket nyúj­tottak a még megmaradt magánüzletnek, lelassították a szocializálás ütemét. Ausztriában szintén pol­gári főbiztost (Iljicsev) ne­veztek ki a megszállt terüle­tek fölé, majd intézkedtek a keleti és nyugati zóna közöt­ti közlekedés megkönnyíté­sére. Végül pedig felszólitot-1 ták az osztrák kormányt,,! hogy küldjenek nagykövetet Moszkvába és Iljicsevet pe­dig, a főbiztost, szovjet nagv-j követnek nevezték ki. Törökországgal kapcsolat­ban javaslatot tettek az 1936- iki Montreuxi szerződés revi- deálására, amely a Dardanel-I Iákon keresztüli forgalmat j szabályozza. Ezzel szemben hajlandók lennének lemonda­ni a három kelettörökországi tartományról, Kars-ról, Ar-j daharról és Artvinról, melyek lakossága nagyrészt örmény. E lépéssel a szovjet-török viszony nagymértékben meg-1 javulhat. Élőié nem látott nehézségek Sulzberger urat, aggasztja a szovjet engedékenysége, fokozzák aggodalmát az elő- e n^m látott nehézségek Nyugateurópában. Mik ezek i nehézségek? Először is egyik legfőbb jurópal szövetségesünknek, j Franciaországnak már hetek j ita nincs kormánya. A fran­cia tőkésrendszer nehézségei na már oly méretűek, hogy ■gén nehéz kormányozni és iehéz nekik megfelelő em­bert találni a kormányzásra.' addig pedig, amig Franciaor­szágnak nincs kormánya, jsm tudnak közös tervet ki­dolgozni a Szovjetunióval szembeni “nyugati’ álláspon- ,ot illetőleg. Ehhez járul a egujabb ‘előre nem látott íehézség’: a nyugati politika súlyos politikai veresége Olaszországban De Gasperiék választási fiaskóján keresz­tül Ez utóbbiért, a sorok kö- ött olaszországi nagyköve-1 linket. Mrs. Luce-t,. valamint i Kongresszust okolja Mr.! Sulzberger. “Elmúlt az idő,1 Danaszolja Mr. Sulzberger, tmikor azt mondhattuk Eu­rópának, hogy “ha nem teszik :ek ezt meg, akkor nem kap-; tok tőlünk segélyt.” Ezzel! Dersze öntudatlanul is beis-! meri Sulzberger, hogy volt. :dő, amikor ezt tette Wash- j ington. ‘Elmult az idő, zárja; beszámolóját Mr. Sulzberger; (N. Y. Times jun. 12), ami­kor ilyen bunkósbotot hasz-! nálni lehetett.’ Azért szép a Varga Irmá­val való találkozásom, mert igaz. Kitalálni nem is lehetne ilyen szivmelegitő históriát. Üröm községben jártam. Hegynek indult dombok veszik körül a kitárult völgy­ben elterülő falut. Oldalaikon szőlőkért, gyümölcsös; a lan-j kák gabonatermő síksággá i nyúlnak. A falu néhány tá­gas utcáját dió és szilvafai szegélyezi, Üröm szövetkezeti község. \ A földmivelő népe közösen gazdálkodik a “Béke” terme­lőszövetkezetben, iparosai /s szövetkezeti tagként fúrnak, faragnak. Az ürömiek jó gaz­dálkodásának messzi hire * van. Komárom, Győrmegyé-| bői is eljönnek ide a dolgozó parasztok okulni, tanulni. Az | ürömi bor ize a pestieket csa­logatja. Jár ide ujságiróem- ber is megnézni, miként él-1 nek a gazdává lett volt cse­lédek : ilyen körülnézésre ke-: ríiltem jó magam Ürömre, i ★ Járom a falut. Már utat,1 kutat, napközi otthont, kul- turházat, mozit és sok más egyebet is kapott a falu. Az “uj telepen” — ig.v hívják i azt a reszt, ahol a termelő-; szövetkezet istállói, műhelyei sorakoznak — különösképpen! látszik, hogy fejlődik, gaz-J dagszik Üröm. A falu közepetáján betérek' egy portára, kis diskurálásra.' Nyitva az ajtaja. Az udva- on érett menyecske ősziba­rackot válogat. Három gye­rek pajkoskodj a körül. — Ez a három a család?; — kérdem. — Még csak a kéne, nyolc van belőlük. — Milyen idős a legna-; gyobb ? — Tavaszkor múlt húsz. Rácsodálkozom az asszony­ra. Jobban megnézem. Sima az arca, nevetős a szeme, ne-; hezen hiszem el, hogy negy­venen túl van... Valahogy; ismerős. De honnan ? A beszélgetés legelején is örömmel hallom, hogy ottho-; niasan, beregiesen ejti a szót. Otthonról kell, hogy is­merjem. Még jobban szemre vpszem, töröm a fejem. Ke­resgélek emlékeimben Hirtelen megelevenedik, egy arc. Varga Bálint okos sze­me nevet rám, úgy mint ré­gen: ravaszdian, melegen. ★ Varga Bálint bátyám, a hedzepusztai örökcseléd, aki­nél senki sem beszélt izeseb- ben a beregi kurucokról, a muzsalyi hegyekbe rejtett kincseikről. Hordtam is a toliam alá a színes históriát, melyekben mindig csak ke­vés hiányzott ahhoz, hogy a I szegények kerekedjenek fe­lül az urakon. — Egyszer aztán ez sem lesz híjával —- mondogatta Varga Bálint — még Friese nagyságos urra is rá jár a rúd... ‘-‘Friese nagyságos ur”, va­lamikor tiszt volt a Monar­chia ármádiájában, amig meg nem házasodott, Hozo­mánynak kapta Hedzepusz- tát. Ettől kezdve Hedzepusz- ta nemcsak birtok volt, ha- 1 nem kastély is. A cselédség­HAJSZ* A Vb ix»! BIZOTTSÁG ELLEN NEW YORK. — Arthur W. Moulton püspök, Louise’ Fettibone Smifh professzor és George B. Murphy Jr. azon i véleményüknek adtak kife­jezést,- hogy az amerikai nép segítségével visszaverik az igazságügyminiszter támadá­sát a Bevándoroltakat Védő Bizottság ellen. A Bevándoroltakat Védő Bizottság vezetői a legna­gyobb igazságtalanságnak mi- /. ősitik a bizottság ellen emelt “felforgat,ási” vádat, mely szerint azt követeli az igaz­ságügyminiszter, hogy re­gisztráljanak, mint kommu-1 ista frontszervezet. A bi- ictt.ság tagjai ígéretet tét-; 1ek, hogy továbbra is teljes! erejükből támogatni fogják' Bevándoroltak érdekében ■3 ifejtett nemes munkát,. I A fentemlitet három köz­ismert egyéniség főcéljának tekinti, hogy a Walter-Mc- Carran Törvényt eltöröljék, miután ennek alapján foly­tatják a mai deportálási haj­szákat. Egyre jobban nyir­bálják a külföldi születésűek jogait és rendőrállamot te­remtenek a 14 millió honosi- ‘-,'itt polgár ellen. “Meggyőződésünk, hogy Amerika szabadságszerető né­pe velünk tart szabadság és polgári jogaink megvédelme- zésére, akár polgárok, akár nem polgárok védelméről van szó,” mondták. Három bankárt nevezett ki Eisenhower eli\ök három nagyköveti állásra, Bra­zíliába, Norvégiába és Portugá­liába. nek haptákban kellett jelen-1 teni, megválaszolni a kérdé-j sfekre, még a fehérnépségnek | is. Az öreg Varga Bálint Iá-; nyának is. ö is cseléd volt Hedzepusztán. Férjhezmene- • tele után is az maradt, sőt; még azon túl is, amikor há-J rom évi ölelésekkel vigasztalt élete után hirtelen meghalt az embere. Két árva maradt rá. Friese nagyságos ur nem szívlelte a cselédség gyere­két, kenyérpusztitónak tar­totta. Egy asszony két gye­rekkel sok volt számára. Varga Irmának a robotolás­ból több jutott, kenyérből pe-[ dig kevesebb, mint másnak, de állta a haptákot. Jó kétj esztendő után letelt a bánata. Péter Károlynak lett a fele­sége. Elmentek feledohá­nyosnak, eltűntek életemből... Most itt áll előttem, mert) annak kell lennie. ★ — Nem a Varga' Bálint lánya ? — Az — csodálkozik. Eszébe juttatom magam.; Csapja is össze a kezét, csii-; log a szeme. — Nő de ilyet. . . “Kicsi a világ”... és már-1 is pereg a sok emlék. — Rendes emberem lett a Péter — kezdi. — A két ki­csihez olyan volt, mintha sa­játja lett volna. Csak a gond nyütte életünket. Nem vált be a dohányosság, cselédes- kedtünk tovább. Jött egyik pulya a másika után. Minél több lett a pulya, antul keve­sebb a kenyér. Egykutya volt minden bix-tok, csak egyik i urnák a haptákoltatás volt a bolondériája, . a másiknak meg más. Végén is édesapám-! nak lett igaza, fordult a vi­lág. Kár, hogy nem élte meg. ★ Megérkezett a gazda is — Péter Károly. Beinvitálnak a vendégszobába. Saját bor-j ral kínál és mesél: — Felszabadultunk, az asz- szony is, a gyerekek is. El-1 kerültünk ide Ürömre. Tiz hold földet kaptunk, meg há­zat, kertestül, istállóstul. Együtt jöttünk ide azokkal a tarpaiakkal. akiknek a ha­tárban már nem jutott föld, az osztáskor. A magunk ura lettünk ürömön. Három évvel ezelőtt összehoztuk a terme­lőszövetkezeti csoportot. “Bé­ke” nevet adtuk. Az asszony, a legnagyobb fiú, meg a lány is együtt lépett be ve­lem. Most már együtt van a falu, egy a határ, közösen dolgozunk. Tavaly óta szö-- vetkezeti község lett üröm. Ki is számolja, hogy 104 család — mind régi cseléd­népség — 853 holdon gazdál­kodik, ebből 43 hold gyümöl­csös. szol). — A háztájon van még kü­lön szőlőnk, gyümölcsösünk \ — szól közbe az asszony — négy disznót hizlalunk egy­szerre. A nagy lányomat, a Borist, könyvelőnek taníttat­ta a csoport. Jól érti a dol­gát, szeretik is a munkáját. Egymásután sorolja fel a gyerekeit. Mind a nyolcat, a dedósat is. Kikivánkozik a kérdés: — A kilencedik mikor jön? Az ember dülleszti a mel­lét. Megindul a kedves vita. Az asszony öregli magát, de a férfi bizony-kodja a kinelce- diket. ★ Hazakerül a nagy fiú is. A szentendrei gépállomás most szántja alá az ürömiek földjét. Annál volt kint. A termésről érdeklődünk. — Volt olyan búzatáblánk is, hogy holdanként húsz mázsa termett. A gyümölcs is kitett magáért. A barack­ból, meg a málnából három- százezer forint jön be a té- esz kasszájába. Már azt is tudjuk, hogy mit kapunk egy munkaegységért. Sorolja is elő a fiú a kész­pénzt, a búzát, a rozsot, a bort, mindent, ami a közös gazdálkodás gyümölcse. — Mennyi az? — Ki kéne számolni. Fogja is Péter nKároly, meg a fiú a papirt, ceruzát. Mozog a szájuk számvetés közben. Mi addig az asszony­nyal halkitjuk a szót. Meg­kérdi, hogy mikor járok me­gint erre. Mondom: egy év múlva megnézem ismét a falut. — Csak jöjjék, jöjjék. Ak­korára meglátja a legkisebb pulvát is. — Melyiket? — Hát a kilencediket. Huncutul nevet a szeme a papír fölé hajló urára. Nézem a beregi cselédek­ből lett ürömi gazdálkodó­kat. . . Átárad rám Varga Irma boldogsága. . . Hát igen. Ez a — honfog­lalás. . . f ‘ \ DETROIT, MICH. A Detroiti Petőfi Kör Női Cso­portja junius 20-án, szombaton este társasjátékkal egybekötött partyt rendez, melyre meghívja a Klub tagjait és barátait. Egy nagyszerű, szórakoztató és kel­lemes összejövetelre a klub he­lyiségében. V---------------------------------------/ ATLANTIC CITY RALEIGH HOTEL 16 So. Brighton Avenue Free parking, gemrn cuisine, TV, Verandas. All reams with 2 beds and private bath. R? tes: Breakfast and Dinner incl. $7.50, S and 9 per per­son dai’y. W ekly. $50, 55 and 60. Gee an rlgjit at the door. Tel. 5-91S2 Chas. Wirtschafter FÉRFIRUHÁK Uig használt neves gyártmá­nyú, sok rendelésre készült $100 és magasabb értékben, $12.75 és leljebb kapható. Louis Sanders 1541 First Avenue, N. V. C. Telefon: RE 4-5043 a 80 és 81-ik utcák között ; E hirdetés felmutatói a a vá-J ; sárolt ruhával fehér inget | ! kap ajándékba! Figyelem! 1953 junius 11-tó'l kezdve a Magyar Szó szerkesztőségé­nek cime ugyanaz lett, ami eddig a kiadóvállalaté volt, azaz 13C East 16th Street, Nett York 3, N. Y. v---------------------------------------/ “Elmúlt a bunkózás ideje”

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom