Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)

1953-06-18 / 25. szám

June 18, 195c AMERIKAI MAGYAR SZÓ ( KÖZGAZDASÁGI SZEMLE ] Mi van Európa uj jelszava: “Trade-not Aid’ (kereskedelmet, nem könyöradományt) hátterében Eisenhower elnök a kongresszushoz intézett első üzene­tében azt Ígérte, hogy megváltoztatja az Egyesült Államok kereskedelmi politikáját. Azóta körülbelül öt hónap telt el, de az Egyesült Ál­lamok kereskedelmi politikájának megváltoztatására egyet­len konkrét lépés sem történt. A monopóliumok számára az országon belül a maximá­lis profit megszerzése szempontjából az egyik legfontosabb eszközt a magas monopolista árak jelentik. Csakhogy ahhoz, hogy az árukat a belső piacon lehessen eladni, nem elég, ha az illető iparág monopolistái megállapodnak egymással a* illető áruk kínálatának korlátozásában. Ezenkívül azt is biztosítani kell, hogy külföldi árukat ne adjanak el a belsc piacon alacsonyabb áron. Az Egyesült Államokban ezt maga: vámok, bonyolult díjszabások és más, ehhez hasonló intézke dések segítségével oldják meg. Ahhoz, hogy a monopolisták az árak segítségével bizto sitsák maguknak a maximális profitot, nem elég, ha kizár ják a belső piacról a külföldi áruk versenyét. A monopóliu moknak arra is szükségük van, hogy külföldi piacokra vi­gyek ki azokat az árukat, amelyek a belső piacon “felesle gesnek” bizonyulnak. Ezt dömping utján érik el. Az ameri kai dömping jellegében bizonyos “fejlődés” állapítható meg Azelőtt maguk a monopóliumok viselték a dömpinggel kap csoiatos kiadásokat, amikor a külföldön áron alul, néha mé; önköltségen alul is adtak el árukat. Most viszont a monopó liumok az állam számlájára, vagyis az amerikai adófizetői rovására csinálnak dömpinget. Ez a politika rendkívül romboló hatást gyakorol az Egyesült Államoktól függő országok gazdaságára. Elég, ha e politika egyik eredményét vesszük közelebbről szemügyre A marshallizált országok krónikus dollárhiányára gondo­lunk. Ezt az amerikai monopóliumok az illető országok nya­kára illesztett hurokként használják fel. A monopóliumok mesterségesen fenntartják a dollárhiányt. Egyfelől fokozzál áruik kivitelét a kapitalista világpiacra, másfelől minden­képpen korlátozzák az Egyesült Államok behozatalát. Az Egyesült Államok kivitele és behozatala közötti különbség évente többmilliárd dollárra rúg. Az Egyesült Államok kereskedelmi politikája — a be­hozatal erős csökkentése és a dömping széleskörű alkalma­zása. vagyis a kapitalista világpiac elárasztása amerikai árukkal;— ellen egyre jobban tiltakoznak a többi kapitalista országok monopolistái. A tények újabb erővel leplezik le, milyen mélyreható ellentétek vannak az amerikai monopolisták és a nvugat- európa’ kapitalisták érdekei között. Az amerikai monopolis fák mindinkább lehetetlenné teszik, hogy a nyugateurópai Kapitalisták magas profihoz jussanak. A piacokért folyt harc egyre élesebbé és elkeseredettebbé válik. Anglia, mint az Egyesült Államok után legerősebb ka­pitalista ország “nem segélyt, hanem kereskedelmet” jel szóval tanúsít ellenállást e politikával szemben. A maximális profitot hajszoló Wall streeti monopóliu­mok azonban a maguk utján járnak. A Wall streeti fnono- pól umok nem mondtak le a magas vámokról közvetlenül a második világháború befejezése után sem, amikor pedig nem volt nagy a lehetőség az angol, a francia, a német és a japán áruk behatolására az Egyesült Államok piacaira. Ho-1 gj'an tételezhetnők fel, hogy lemondanak védővámos politiká­jukról most, amikor a kapitalista világpiacon kiéleződött a konkurrencia, amikor az amerikai munkásosztály elszegé­nyedésének és a farmerság tönkremenésének egyre fokozódó folyamata következtében tovább csökken a fizetőképes ke­reslet. • flyen körülmények között értelmetlen dolog volna azt várni, hogy az amerikai monopóliumok szélesre tárják a kaput a külföldi áruk előtt. Ellenkezőleg: Wall Street védő­vámos politikájának további fokozódását várhatjuk. Nem kétséges, hogy ilyen körülmények között elkerül­hetetlenül tovább élesednek az ellentétek az amerikai mo­no; cliumok és a többi kapitalista ország érdekei között. Csak olajat önt a tűzre az a nyomás, amelyet a nvugateu- rópai országokra gyakorolnak azért, mert ezek haboznak az úgynevezett “egyesült Európa” megteremtésében részt ven­ni. _ . Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy nemcsak a néptöme­gek hanem a nyugateurópai országok úgynevezett üzleti kör-i :> igyekeznek kivezető utat találni, amelynek alapján kiszabadulhatnak Wall Street “baráti” öleléséből. A GAZDASÁGI VÁLSÁG ÉRLELŐDÉSÉNEK JELEI AZ AMERIKAI ÜZLETI SAJTÓ TÜKRÉBEN Külföldi születésűek figyelmébe! A Külföldieket Védő Bizotfsáf magyar osztályának irodája nyitva van az érdekeltek szá­mára minden szerdán délután 5 és 7 között. A cím: 22 E. 17th Street Room: 1020. V U. S. Steel 4 dollárral felemelte az acél onná.iát, miután az acelmun- ások 8 és fél cent órabéreme- őst kaptak. Az aítalános ár- melkedés, ami a U. S. Steel e epését követni fogja, megsem- nisiti a béremelés értékét. Az amerikai sajtóban ki­je j tett számos vélemény arról tanúskodik, hogy az utóbbi .dobén jelentékenyen növeke-| Jett, az üzletemberek aggo- lalma az USA gazdaságának egközelebbi kilátásai iránt.1 Számos lap beismeri, hogy a' xözel jövőben elkerülhetetlen íz üzleti tevékenység szinvo-j nalának csökkenése. “Sokasodnak azok a tíine-! tek, amelyek arra mutatnak, | logy az üzleti tevékenység] bökkenőben van — Írja a Jnited States News and A'orld Report cimii folyó- rat. — Lehetséges, hogy ez -V második felében az ame- ikai üzletemberek szemben j alálják magukat a tulfcerme-j is problémájával.” A folyó-! rat hangsúlyozza, 1930 ótaj lém történt meg, hogy a túl-, ermelés ilyen széles köröket rintsen. A Fortune cimii lap, j i monopolisták egy másik ] ajtószerve 1953 első ne-j yedévi gazdasági tevékeny-j égéből kiindulva, arra a kö-j •étkeztetésre jut, hogy az merikai iparra a legköze-| ebbi jövőben hanyatlás vár. ' USA gazdasága három év >ía a kormány óriási arányú egyverkezési kiadásainak be- olyása alatt áll. “A fokozott egyverkezési program, ame- yet a koreai háború óta lép­ettek életbe, — irta nemré­giben a Journal of Commerce — hatalmas ösztönző erő volt gazdasági életünk számára.” Csökken a polgári termelés | Az USA gazdaságának mi- litarizálása tette lehetővé a termelés színvonalának ideig- enes emelését. Az ipari ter-| nelés évi ro A.atószáma, a- nely 1949-ben 176 volt (az 935—1939-es színvonalat 00-nak véve) 1950-ben 200- a, 1951-ben 220-ra, 1952-ben 219-re emelkedett. De azj pari termelésnek ez a nőve-, cedése csupán a hadiiparban,; /agy a vele összefüggő ipar-; igákban volt észlelhető. A! hadiipari termelés növekedé­sével párhuzamosan egyre ] inkább csökkent a polgári termelés. Nő a megvásárolatlan áruk állománya 1951-ben az amerikai béke-! ;pari termelés színvonala hír­eién zuhant. Ez folytatódott L952-ben is. A Monthly Bulletin of Sta­tistic, az Egyesült Nemzetek gazdasági kiadványa ezt ir- :a: 1952-ben az USA ipar­ágainak többségében, a köz­szükségleti cikkeket előállító iparban csökkent a textiláruk a pamutáruk, a nem fémből gyártott cikkek, a nyomda-1 ipari felszerelési cikkek és az élelmiszerek termelése. — Ügvanez volt észlelhető az építőiparban.” “A múlt évben — Írja a Survey of Current Business kereskedelmi minisztérium sajtószerve — a tőkeberuhá­zás a hadiiparral kapcsolatos iparágak kiterjesztésére kor­látozódott. Ugyanakkor a polgári iparágak többsége vagy csökkentette, vagy csak éppen, hogy fenntartotta be­ruházási, színvonalát.” A békeipari termelés csök­kenése olyan nagyarányú volt, hogy ezt még a hadiipa­ri termelés fokozása sem volt képes ellensúlyozni. Ennek következtében az utóbbi két évben az USA ipari termelé­se ténylegesen egy helyben topogott. Az utóbbi időben egyre sű­rűbben jelennek meg az ame­rikai tőkés sajtóban az ame­rikai gazdaság “gyenge pont jaira” vonatkozó riasztó nyi­latkozatok. E nyilatkozatok rámutatnak arra, hogy a gyenge pontok” a komoly gazdasági hanyatlás tényle­ges lehetőségét, rejtik ma­gukban. Amerikai gazdasági megfigyelők a “gyenge pon­tok” közé sorolják a követke­ző tüneteket: az árutartalék szüntelen növekedése, a fo­gyasztási hitel rendellenes felduzzadása, az export jelen­tékeny csökkenése, a mező- gazdasági termények nagy­bani árának esése és a far­merek jövedelmének csökke­nése. Lap jelentések szerint az iparban és a kereskedelemben az árutartalékok összérétke március végén 76.6 billió dől-' lár volt, vagyis 1,400 millió dollárral több, mint a múlt évben. Pénzügyi s ipari szak­értők véleménye szerint az árukészlet ilyen arányú növe­kedése a legsúlyosabb követ­kezményekkel járhat a ter­melésre. “A 75 billió dollár értékel meghaladó árukészlet — írja a Business Week — már ön­magában véve is nyugtain nitó.” A gazdasági megfigyelő nyugtalanul állapítják meg, hogy a jelenleg felhalmozót! árukészlet sokkal nagyobb, mint 1948—1949-ben a vál ság küszöbén volt, amiko. csak a koreai háború és a: USA gazdaságának fokozott militárizálása mentette me? a helyzetet. A? árukészlet szüntelen I növekedése annak az ered­ménye, hogy az USA belsc | piacain a lakosság vásárló- I erejének fokozatos csökkené- 1 se folytán a lakosság nen I képes megvásárolni az ipa.' I által piacra dobott áruk t, megét. “Iparunk — állapítja meg a United States New and World Report — többe termel, mint amennyit a pia- a jelenlegi árak mellett fe1 tud venni.” . Ez év elején a fogyasztás hitel, ami túlnyomó részbe- annak a következménye, hog­a lakosság részletre vásá | rol, még inkább megnöveke 1 dett. A fogyasztási hitel nö vekedése nem véletlen jelen­ség. Ezt a lakosság vásárló­erejének fokozatos csökkené j se idézi elő s nyomon követ1' e munkásosztály elszegényedé­sének és a parasztság tönkre­tételének fokozódása. A la­kosság vásárlóerejének csök­kenése következtében egyre nagyobb mennyiségű árut ad- \ nak el hitelbe. Amerikai köz- : gazdászok nem titkolják, hogy a hitelüzletek az USA gazdaságának egyik legfon­tosabb támaszává váltak “1945 óta rohamos ütemben növekedett a polgári adóssá­gok összege és ez volt, az USA gazdaságának egyik fő­ösztönzője” — jelentette nemréggiben a Journal of Commerce. A lakosság előre feléli jövedelmét Most számos gazdasági megfigyelő véleménye sze­rint a fogyasztási hitel meny- nyisége “kritikus ponthoz” érkezett és további növeke­dése komoly veszélyt jelent a termelés szempontjából. A la­kosság hitelvásárlásai nem je'entenek egyebet, mint esz­közt arra, hogy a fogyasztó jövőben jövedelmét is előre felhasználja. Viszont ezt á jövőbeni jövedelmet semmi sem biztosítja, sőt mi több, a dolgozók jövedelme, vagyis a fogyasztók döntő többségé­nek jövedelme szüntelenül csökken. Ilyen körülmények között a termelés bármi'ven jelentéktelen csökkenése és a munkanélküliség növekedése elkerülhetetlenné teszik, hogy az adósságokban elmerülő amerikaiak milliói egy adott pillanatban már ije tudják megfizetni adósságaikat. Az amerikai sajtó egyre sűrűbben hasonlítja össze a mezőgazdaság jelenlegi hely­zetét az 1930-as gazdasági válságot, követő évekkel. “A farmereket — irta nefn- T-'-riho,-, ft Magazine Wall Street and Business Analyst cimü lap — megrémítette a mezőgazdasági árak esése. Aggodalmukat még jobban megerősítik az 1930-as éveket követő fekete napok emlékei.” Valóban az Egyesült Álla­mokban a mezőgazdasági ter­mékek nagybani ára szüntele­nül csökken. Május közepén az árak 11 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint a múlt év hasonló időszakában. A következő hónapokban az árak műt,utószáma tovább csökkent. A farmerek jövedelmének csökkenése azzal a következ­ménnyel jár, hogy nem tud­nak mezőgazdasági szerszá­mokat, takarmányt, műtrá­gyát, ruházati cikket és más fogvasr-asi cikket vásárolni. így tehát az USA militari- zált gazdasága gyors- ütem­ben érleli a mély megrázkód­tatás előfeltételeit. HA GYÁSZ ÉRI.1-vj *" 1 13 X. S**ro”d ®treet-en lévő magyar temetkezési vállalatnak t lajdonosát Elizabeth M. tfeszlerl • Magyar- és németnyelvű szolgálat. • PHILADELPHIA, PA. — . f' K •> Avenel \Auto Body REFAIR SHOP BODY ÉS FENDER JAVÍTÁSOK AVENEL, NEW JERSEY • W E L D I N O • B R A / I M O «SPWAV1WO 136* St. Geeree A venu» PAD? »KIONCZY tulaldnno* *

Next

/
Oldalképek
Tartalom