Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1953-06-18 / 25. szám
ó AMERIKAI MAGYAR SZŐ June 18, 1953 Vezeklés Vietnamért 1 Az itteni lapok egyoldalu- i an foglalkoztak a múlt hét, ! elején életbeléptetett cseh- ! szlovákiai pénzreformmal. Mi I nem akartunk addig e kér- | déssel foglalkozni, ameddig 1 hivatalos, teljes jelentést ! nem kapunk az ügyről, mivel a kalmársajtó tendenciózus közleményei közismertek. A Magyarországról most ideérkezett lapok közük a csehszlovák kormány Jiivata- los jelentését.. Ebből közöljük azokat a részeket, amelyek legjobban megvilágítják a^ ügyet: “Közgazdaságunk nagyarányú növekedésének és a népi demokratikus állam erejének csak teljesértékü csehszlovák korona felelhet meg. * I Az 1945-ös pénzreform nem szüntette meg a fasiszta megszállás és a második világháború következményeit a l pénzforgalom területén, nem l csökkentette a pénz mennyiségét a népgazdaság számára szükséges mértékre annál ke- vésbbé, mert, már a legközelebbi években soktizmilliárd korona szabadult fel az értéktelen zárolt pénzbetétekből. Az 1945 utáni pénzforgalmat ezenkívül beszennyezte» a forgalomban lévő többfajta pénz, amelynek többségét még annakidején a kapitalis- í ta külföldön nvomatták. , A város és a falu kapitalista elemei és spekulánsai a győzelmes február előtt a reakciós párfok védőszárnya alatt níég jövedelmekre te-! hettek szert azokból az ipari, j kereskedelmi é§ építési vállalatokból, amelyek kezükben maradtak, hasznot húzhattak j a zugeladásokból és az elrejtett készletekből, a fekete- j piaci értékesítésből, a lakosság ellátásának aláaknázásá- val és az állam meglopásával, különböző külkereskedelmi mesterkedések utj án. Az üzérkedő elemek ki-1 használták a szabadpiaci és : a jegyesáruk nagyfokú árkülönbözetét, meggazdagodtak a dolgozó nép rovására és óriási pénzösszegeket összpontosítottak kezükben. A Slánsky-bandának az ipar, az építkezés, a bel- és * I- ban. Járták a Vörös-folyó és ! a Mekong vidékén _ Szaigon- j ban és Hanoiban. Közelről j látták a franciák “felszabadító” háborúját. Láttak égő falvakat és a vietnami pa- J rasztok karóra húzott fejeit.: Megbecstelenitett asszonyo- j kát, és halálrakinzott foglyo- j j kát. Látták a francia hadse- [ | reg termelőit, amelyek ott ; vannak minden város, köz- ! ség határában, ahová csak a I franciák betették a lábukat. | A sírokban légiósok és francia katonák nyugosznak, a- kiknek utolsó útjukon is hazudtak; fejfájukra Írták: “Meghalt Franciaországért.” Aztán jártak Ho Si Minh táborában, a vietnami nép közt. A három magyar fiú, aki a fogságban lett végre szabad, most ennyit mond: — Dolgpzni akarunk, sokat és jól, hogy jóvátegyük, amit, Vietnam népe ellen, a | béke ellen elkövettünk. Csató Éva, Budapest. JiHŰhlttlilll fclsl I ;Ai i ■; ), U; szabadságharcosokkal történt első találkozásukkor éreztek. Ekkor okozta a nyugat az utolsó csalódást számukra. —Ä franciák azt mondták: aki átáll a néphadsereghez, vagy fogságba esik, azt borzalmasan megkinozzák, lefejezik, vagy karóra szúrják. Mi is elkészültünk a halálra. De egészen más történt. A sebesült, francia és olasz katonákat visszaengedték csapataikhoz, a foglyok közül sokat szabadon bocsátottak. Tőlünk is megkérdezték: haza akarunk-e jönni, vagy ott akarunk maradni? A táborban elláttak bennünket min- j dennel, jól bántak velünk. Könyveket, újságokat kaptunk. Abban az évben kevés rizs termett. A hadifoglyok azonban rendes fejadagot ! kaptak. A néphadseregben jól ismerték a magyarokat. De egészen másként, mint a légióban. — Sokat beszéltek nekünk arról, milyen eredményeket, milyen sikereket ért el a magyar nép. Tőlük, tudtuk meg, mi történt eljövetelünk óta az országban. Nagy szeretettel, barátsággal és elismeréssel beszéltek a magyár népről, mint a vietnami nép testvéréről. It,t a vietnami nép táborában látta meg a három magyar fiú, ki ellen is harcolt. Olyan nép ellen, amely mindennap, minden órában űzi és hajszolja a betolakodód kát, védi hazája földjét; olyan nép ellen, amely néhány évvel ezelőtt még nem ismerte az ipart, s most, szabadsága védelmére gyárakat emel, fegyvereket gyárt az őserdők mélyén, nappalt csinált az éjszakákból is — I holdfénynél dolgozik a földeken, állítja helyre a szétlőtt, utakat, hidakat, s a gyermek, a felnőtt, a katona éjszakánként tanul az iskolá- ' ban, hogy müveit, tanult fia | legyen a szabad Vietnamnak. — Vietnamban katona minden ember. Ha leszáll az este, mindenütt a néphadsereg az 01'.' A lakosság a megszállt, területeken is Ho Si Minh 1rn»-rn4nyának a rendelteire hallgat. A vietnamiak mindig mindent tudnak arról, ami az ellenség táborában történik. Otthon vannak. A katonák, a nép, a hegyek és a természet úgy összefognak egymással, mint egyetlen sújtó ököl. • Több évig voltak VietnamimammmmiáMMMUÁmMitMMM. külkereskedelem terén kifejtett kártevő tevékenysége szintén nagy károkat okozott az állam pénzügyeinek és pénzforgalmának. A forgalomban lévő felesleges pénzmennyiség csökkenti a korona vásárlóerejét és árfolyamát, akadályozza a népgazdaság további fejlődé-, sét, fékezi annak a lehetőségét, hogy megszüntessék a jegyrendszert és áttérjenek az egységes állami kiskereskedelmi árakon történő fejlett kereskedelemre. Nem lehet tehát megengedni, hogy az üzéreknek továbbra is lehetőségük legyen a közszükségleti cikkek felvásárlására, még a jegyrendszer megszüntetése ut,án is — ahogy 1950- ben és 1951ben történt. Most az a feladat került a csehszlovák állam elé, hogy megszüntesse az élelmiszerek és iparcikkek jegyrendszerét, megjavítsa a dolgozók ellátását, kiszélesítse az áruforgalmat a város és a falu között. A pénzreform emeli a csehszlovák korona vásárlóerejét és megszilárdítja árfolyamát. Az uj koronának aranyfedezete lesz. Nem fog függeni többé az amerikai dollártól, amely válságnak van kitéve és amelynek vásárlóereje egyre csökken. A csehszlovák korona árfolyamát mostantól fogva a világ legszilárdabb valutájához, a szovjet rubelhez viszonyítják.” A jelentés aztán közli a beváltás feltételeit. Azok a polgárok, akik nem alkalmaznak munkásokat, azok a birtokukban levő pénzből 300 cseh koronát teljes áron válthatnak be az uj pénzre, azaz 5 régi koronáért kapnak egy uj koronát. Azonfelül minden ötvenért, kapnak egyet. Takarékbetéteket 5000 koronáig szintén ilyen alapon lehet beváltam. A munkások béreit, a nyugdíjasok illetményeit,, valamint a földmivelő lakosságnak a terményért járandó összeget az uj pénzben teljes értékű átszámolásban kapják. A reform utolsó pontja a következő: “Felszámolják mindazokat az 1954 után kiadott állami pénztéteket, amelyeket pénz vagy biztosítóintézetekben vagy kapitalista elemeknél helyeztek el.” Nagy általánosságban megállapítható, hogy a csehszlovákiai pénzreform a pénz és áruharácsolókat sújtja elsősorban, mig a dolgozó nép számára csak némi ideiglenes veszteséget fog okozni, amelyet azonban hamarosan kiegyenlítenek azok az anyagi előnyök, amelyek a korona nagyobb vásárlóerejéből és a kereskedelmi árak leszállításáról származnak. — Köd, köd, köd ül az elmékre, álmosság, csüggedség . . . Ahhoz, hogy ez a köd felszállón, nem ábrándozni keli, az akarat sem elegendő, az egyszerű elhatározás, hanem tanulni kell, kitartóan és szorgalmasan. Tanulj, magyar !: . . (Cholnoky Viktor: JláHítiJüitMt*./,. -: ..... . . ,.U.i........ dent megértett: — Vietnam gazdag ország. Hatalmas gumiültetvények, dús rizsföldek borítják, a ! hegyek mélyén sok érc rejtőzik. Ezért nem akarják, hogy földje — lakóié legyen. Sok minden nyilvánosságra került már a francia csapatok kegyetlenkedéseiről. De I most a szemtanuk beszélnek a vietnami háborúról és igy^ még ezerszer borzalmasabbnak tűnik az öldöklés, ame-' lyet az imperialisták Viet-' nam földjén folytatnak. Példákat mondanak el, egy-két eset,et, amilyen naponta százával történik meg. — 1949 novemberében a ! bemmei őrs légiósai vietnami katonákat ejtettek fogságba. | Számszerint huszonegyen vol- * tak. Először borzalmasan megkinozták, aztán agyonverjék őket. Sokat lefejeztek; I kit még élve, kinek a tete- -j mét. — 1950 áprilisában Par- ! pen környékén visszavonulás- ! ra , kény szeritették a francia 1 csapatokat. A visszavonulás- ! kor a légiósok, tizenöt fa'lut felgyújtottak. A lakosságot, gépfegyvertüzzel szorították be az égő házakba... Az em- 1 berek szörnyethaltak, vagy szénné égtek. . . Hasonló mé- j 1 .száriás tprtént 1949 augusz-j tusában Pukienben is. Az égő bambuszházak alól menekült a lakosság. De egy sem menekült meg — Valamennyit megölték a gépfegyverek. És ez a hadsereg — nem aratott egyetlen nagyobb győzelmet sem, hat, év óta szakadatlanul visszavonul. A I három fiú elmondja:-- A légiósok rettegnek a vietnamiak támadásától. A: néphadseregnek az a hire, hogy ha támad, soha nem éri Vereség. Nem is vettünk részt, egyetlen győztes harcban sem. A vietnamiak kistermetű emberek és a fegyverzetük is sokszor rosszabb a franciákénál. De ha rohamra indulnak, elsöprik a kegyetlenkedéseiről hires légiót. A katonák támadás közben gyakran elbújnak, hogy ne kerüljenek a vietnamiak elé. Az ütközetek után aztán a polgári lakosságon, védtelen nőkön, gyerekeken, öregeken öltik ki vadállati bosszújukat. az állandó vereség, a par-j cizánok állandó előretörései- nek veszélye egyre inkább demoralizálja az expediciós nadsereget. — A légió sehol sincs biztonságban. A megszállt, városok utjain aknák robbannak 'el. A fák mö_gül feléjük lőlek. A falvakban liánkést ' dobnak feléjük. Egyre világosabb lett számukra: az egész ország ellenük van. S i légiósok közül mind többen szöknek át a néphadsereghez, igyre gyakoribb, hogy egész :gységek megadják magukat. • Az egyik fiú, Somodari lándor, átszökött, a néphadseregbe, Ho Si Minh katonái- íoz, a másik kettő fogságba esett. Még most sem feledik ’zt a meglepetést, amelyet a mmmummMi» it mum iMManl A háború után három fiatal fiú: Farkas Géza, Keresztessé' János és Somodari Sándor kiszökött Magyarországból. Nemrég tértek haza. Mi vit,te el őket hazájukból? — Nehéz volt itthon a háború utáni élet. Azt Ígérték, ott könnyebb lesz... — Világot akartam látni, kalandokat ígértek... — Aki ügyes, az ott köny- nyen jól él. így mondta a rádió. — Milyen rádió? — Szabad Európa Hangja. Amikor kiszöktek, az ottani újságok azt Írták róluk: “A szabadságot választották”. És igy festett a “szabadság világa.” Egyikük Strasbourgba, má- sikuK Münchenbe, a harmadik Neust,adtba jutott. Mind-| egyiküket elfogták — táborba zárták. Jöuek az idegenlégió ügynökei, akik ott vannak min-j den nyugatnémetországi vá- j rosban. Mint a héják a dögre,' úgy lesznek a reményüket vesztett, elkeseredett emberekre. Mindig tudják, hogy kit keil felkeresni. Pénzt Ígérnek: 5700 frank jár annak, aki a légióba lép. Képeket mutogatnak a szép légiós életről. A pénz, a kalandos, könnyű élet reménysége ugv lebeg a táborbazárt emberek szeme előtt, mint éhes ember álmában az étel. így került a hái'om magyar fiú az idegen légióba. Innen vezetett az ut Vietnamba, a szennyes háborút vivő francia zsoldoshadseregbe. Vietnamban a három fiú a “vörösök” fogságába esett, így lettek szabadok. Több mint hat éve folyik a francia gyarmatosítók hábot ruja, a francia expediciós hadsereg, a légió és a Bao Daj-fé.e zsoldos hadsereg küzde.me a vietnami nép ellen. | A magyarokat és a külföldieket általában — lenézik, megvetik a francia hadseregben. Kiült, Vietnamban azonban s.ívesen fogadják a magva, okát. Az a hírük, hogy “jó verekedők.” És az első so: okba küldik őket — golyófogónak. Nagyon sokan pusziinak el közülük. Ide került a három magyar fiatal. i Most nehéz kérdést teszünk föl nekik: miért harcol a L ancia hadsereg Vietnamban ? Erről mindössze egyszer beszéltek nekik a légióban, akkor, amikor Afrikában a francia tisztek oktatást tartottak az induló csapatok számára. “A francia hadsereg néhány piszkos lázadó ellen fo:,vtat kereszteshábo- rut, Vietnamban — mondják ilyenkor. — Harcol a banditák- ellen, akik ölik és fosztogatják az annamitákat.” Több szó aztán nem is esik a háború céljáról. A tábori lelkészek megáldják a csapatokat, azok mennek, ölnek, harcolnak és gyilkolnak. Kiért, miért,? A katonák között tilos politikáról beszélni. De a három fiú már járt a vietnami nép közt és sok mini CSEHSZLOVÁKIAI PÉNZREFORM