Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1953-06-18 / 25. szám
6 AMERIKAI MAGYAR SZÓ June 18, 1953 Tervezik már a munkásfrontot Egy t,örvény javaslat fekszik a Kongresszus mindkét háza előtt, megszavazásra várva. A javaslatot részvény- társasági jogtanácsosok és ügyvédek készítették el s beterjesztésére kiválasztották Barry Goldwater szenátort és John Rhodes képviselőt. — Mindkét törvényhozó a kevés iparral rendelkező Arizona államot képviseli s igen kevés ipari munkás van szavazóik között. A javaslatot, a “kommunizmus elleni harc” jegyében nyújtották be, azt hangoztatva, hogv arra szükség van az ország oelső biztonságának védelmében. Amennyiben azt | megszavazzák, két, vagy három olyan reakciós egyén, a- J kiket, munkásellenes felfogásuk miatt választanak ki, telj- J hatalmat kapna a munkásmozgalom fölött, betilthatna bármelyik helyi, vagy országos szakszervezetet és egész életükre fekete listára helyezhetné azok vezetőit. j I Mint Arthur Eggleston, egyk legkiválóbb munkás- mozgalmi iró írja a Monthly Review e havi számában: “A fasizmus eddig csak apró macskaléptekkel kapaszkodott fel Amerikában, de ez már a nagy lépés. Ez Hitler munkásfrontjának megvalósítását jelenti, egyenruhák és marsolások nélkül, melyek illettek a német fasizmushoz, melyekre azonban még nincs szüksége az amerikai fasizmusnak.” 4 Úgy Goldwatert, mint Rho- dest a múlt évben- választották be a törvényozásba. — Egyik sem ért a munkásügyekhez, mégis az előbbit a szenátus, az utóbbit a képviselőház fontos szerepet, betöltő munkaügyi bizottságába nevezték be. Rhodes beismerte, hogy választási kampányához 1,000 dollárt kapott a hírhedten munkásellenes Joseph N. Pew, pennsylvaniai ' olaj mágnástól, mely beismerés igen érdekesen felfedi, hogy mint dolgoznak a nagy, északi iparérdekeltségek, mint állítják szolgálatukba a távoli, földmivelő államokban képviselőnek jelóTt, kisvárosi ügyvédeket. Ha Goldwater szenátor elszámolást adna választási költségeinek forrásairól, az minden bizonnyal némi világosságot vetne arra, hogy kik választották ki a két embert a munkára s kik készítették el a javaslatot, melynek benyújtása a feladatuk lett. i A két javaslat szövegében igen kevés eltérés van s köny- riyü felismerni, hogy azonos forrásból származnak s hogy ez a forrás sem a szenátor, sem a képviselő, akik eltérő történeteket adnak elő arról, hogy mint szállta meg őket az ihlet a munkásellenes törvényjavaslat elkészitésére. Egészen bizonyos, hogy a Kereskedelmi Kamarának, a Gyáriparosok Országos Szövetségének, a bányatulajdonosok szervezetének, valamint a General Electric és Westinghouse társaságoknak egyformán szerepe volt anno k kitervezésében. VJE VHöv/ Wbvl To V ; UMAVCE tÄOSE, Wß A nagyipar stratégiája az volt, hogy miközben a T-H t,örvény kiegészítésére beterjesztett javaslatok tárgyalásával lekötik a figyelmet, szép csendben beterjesztik az 1953-as munkásellenes törvény változatát, mely magában foglal min- ient, amiről az iparbárók álmodoztak. A javaslat felhatalmazza z igazságügyminisztert, (a- :it mindig igen gondosan vá- asztanak ki a munkára), logy eljárást indíthasson bármely szakszervezet, vagy x munkásmozgalomban szereplő egyén ellen, azt hangoztatva, hogy az “kommunista munkásképviselő.” Ettől a jerctől kezdve aztán a Mc- larran-féle, úgynevezett Belső Biztonsági Tanács venné kezébe a dolgot, az 1950-ben hozott törvény alapján. E bizottság egy, vagy két tagja döntene a vád alá helyezett, szakszervezet, vagy munkásmozgalmi vezető sorsa fölött s e bizottságnak teljhatalma volna az egész amerikai munkásmozgalom fölött. Az a tény, hogy az ősreakciós Harry Cain, volt washingtoni szenátort nevezte ki Eisenhower e bizottság élére, anrtak a jele, hogy hosszutávu, előre pontosan kidolgozott tervről van szó. A Goldwater-Rhodes javaslat azzal kezdi, hogy csak azon szakszervezetek és vezetők ellen irányul, melyek vagy akik “kommunista” befolyás, vagy uralom alatt állnak és sztrájkokat, ipari egyenetlenséget akarnak létrehozni. Természetesen ez magában elegendő volna ar- a, hogy bármely szakszervezetei betiltsanak, mert az iparbárók taktikája minden :setben azt, hirdeti, hogy a sztrájkokat a kommunisták sugallják. A javaslat alapján azonban nem is kellene megvárni ízt, hogy egy szakszervezet sztrájkot rendel el, mielőtt negindulna az eljárás ellene s letiltanák működését. A szakszervezet vezetőit fekete isi,ára helyezhetnék minden setben, ahol sztrájkot készítenek1 elő s elítélhetnék íket a náci mintára hozott törvény alapján, még mi-, előtt bármit elkövettek volna A Goldwater javaslat az Eisenhower kormánnyal a hatalmat teljesen kezükbe ragadó monopóliumok leplezetlen lépése a valódi szak- szervezetek és a kollektiv bértárgyalás megsemmisítésére. Amennyiben á javaslat törvényerőre emelkedne, Herbert Brownell, a Rockefeller érdekeket képviselő Dewey által kiválasztott igazságügyminiszter és hasonló utódai minden szakszervezetet a fekete Isitára helyezhetne és felfüggeszthetné azok működését,, megfosztva a munkások millióit a kollektiv bétárgyalás lehetőségétől és annak eredményeitől. Hogy működik a javaslat Ha valamelyik helyi szak- szervezet b i z o t, t s ágában egyetlen olyan munkás is helyet foglal, akiről valamelyik boszorkányüldöző bizottság megállapítja, hogy a “kommunista fronthoz” tartozik, ez elegendő nemcsak a helyi szakszervezetek, de az egész országos szervezet felfüggesztésére. Vagy tegyük fel például, hogy egy nagy szak- szervezet országos konvenciót tart. A konvención részt- vesz 2—3 ezer delegátus. Minthogy ezek szavaznak a beterjesztett indítványokra, a Goldwater törvény * szerint vezetők, akik résztvesznek a szakszervezet politikájának meghatározásában. Legyen ezek között csak egyetlen egy is, akire ráfoghatják, hogy a “kommunista vonalat” követi, ez elegendő az egész szakszervezet felfüggesztéséhez. Ha pedig nem akadna ilyen, akkor ott van a fizetett besúgók hada, mely gondoskodik arról, hogy akadjon. Az olyan egyént, akiről a besúgók kiderítik, hogy a “kommunista vonalat” követi s megfertőzheti az egész szakszervezetet, egész életére kitiltja a törvény a munkásmozgalomból. A szakszervezetek felfüggesztését azonban megszüntetheti a kormány, ha a szakszervezet aláveti politikai, közgazdasági és társadalmi működését a McCarran-féle Belső Biztonsági Tanács akaratának, azaz mindenben engedelmesA TAFT-HARTLEY TÖRVÉNY DEPRESSZIÓT TEREIT, — FIGYELMEZTET JOIN L. LEWIS CHICAGOS — Amennyiben a Taft-Hartley törvény továbbra is veszélyeztetni fogja a munkásság erejét, a kollektiv bértárgyalásokban, akkor az Egyesült, Államokban biztosan bekövetkezik a depresszió, hangoztatta John L. Lewis, a bányászszervezet elnöke. Lewis a chicagói nagyiparosok és üzletemberek bankettjén beszélt, a Hilton Hotelben, 2,000 főnyi hallgatóság előtt, miközben az emelvényen ugyancsak helyet fgolaltak a legnagyobb bányatársaságok vezetői. Lewis megkérdezte az üzletembereket, hogyan akarják fenntartani a vásárlóerőt békés körülmények között, ha ugyanakkor elnyomó törvényeket, hoznak a munkásság ellen, mint a Taft-Hartley törvényt, melynek célja meg- gyengiteni s ha lehetséges, szétrombolni a szakszervezeteket. Lewis azt, hangoztatta, hogy a világban fennálló “kommunista veszedelemmel” szemben az Egyesült Államok képtelen lesz segítséget vásárolni politikája támogatására. amennyiben depresszió következik. “Önök tudják,” hangoztatta, “hogy embereket vásárolunk az egész világban a kommunizmus ellenzésére. Nem vásárolhatunk azonban embereket olyan ideák ellen, melykedik. Természetesen a törvény pénz és börtönbüntetéssel sújtaná úgy az egyéneket, akik megtűrik a “kommunista vonalat” követő vezetőket, mint az egész szakszervezetet. A börtön- büntetés 5 évig terjedhetne az egyének ellen, a pénzbün-i tetés kerek 10 ezer dollár volna egyénenként, az 1000 j taggal rendelkező szakszervezet ellen azonban 1 millió dollár is lehetne, azaz tagonként 10 ezer. A Goldwater javaslat teljes egészében fasiszta mun- Tervezik már a munkás- u front.ot kásfront megtermetését célozza, nincs olyan szakszerve zet, beleértve a kommunistaellenes hajszát folytató CIO-t és AFL-t, mely mentesítve volna az üldözéstől. A törvényt létrehozó erők nem a j szakszervezetekben lévő kom- t munistáktól félnek, hanem a • szakszervezetektől. A “kommunista veszély” hangoztatása csunán a már megszokott köriték, ami kiderül az egyes törvényhozók elszólásaiból. Így például Barden északkaroliniai képviselő elszólta magát, március 17-én a képviselőház munkaügyi bizottságában, mikor ezeket mendta: “Először a kommunista uralom alatt lévő szakszer-' vezetékkel kell számolnunk,! aztán természetesen azokkal a szakszervezetekkel, melyek a gyakorlatban hasonlítanak hozzájuk, melyekről azonban azt nem lehet kideríteni. A valóságban a helytelen mü-j ködés az, amit mi el akarunk tüntetni.” Ebből aztán mindenki érthet s remélhetőleg ért is. A haladószellemü vezetés alatt álló szakszervezetek mellett most már a CIO és AFL egyre több szervezete is jelét! adja, hogy érti, mit terveznek a nagyipar urai és az! őket képviselő törvényhozók. í John L. Lewis ben esetleg hisznek s nem várhatjuk el tőlük, hogy tovább folytassák munkájukat, mint ameddig megfizetjük őket.” Lewis kijelentette a figyelmesen hallgató üzletemberek előtt, hogy a Taft- Hartley törvény “büntető jellegű rabszolgatörvény, az első lépés az elnyomásra alapuló kormányzat felé.” “A Taft-Hart.ley törvény megnehezíti azt, hogy a szak- szervezetek uj vért kapjanak és állandóan zaklatja a szak- szervezeteket.” “A • Taft-Hartley törvény másodosztályú polgárt csinál belőlem, mert egy szakszervezet képviselője vagyok,” hangoztatta, “s én ellenzem Taft azon jogát, hogy másodosztályú polgárrá degradáljon s olyan embereket képviselek, akik nemcsak felhatalmaztak erre az ellenzésére, de egyenesen elvárják azt tőlem.” Amennyiben* sikerül szétrombolni a szakszervezeteket, a köztársaság sem tud fennmaradni; hangoztatta Lewis s a depressziót csak úgy lehet elkerülni, ha emeljük a munkások vásárlóerejét, hogy felvásárolhassák, amit az ipar termel. Lewis rámutatott arra, hogy Amerika “úgynevezett szövetségesei” kereskedelmi kapcsolatot kezdtek a szocialista országokkal és az U. S. kivitele állandóan csökken. “Az országnak 50 millió tonnával több szenet kellene kiszállítania,” hangoztatta. Kábán is megnyílt május elsején a bölcsőde. Gondosan vigyáz- na.k itt a dolgozó parasztok gyermekeire. Hófehér ágyacs- kák, szekrények, fürdőkádak, szebbnél-szebb játékok és játszóruhák képezik a bölcsőde felszerelését. A Győr-Soprcsn megyei Veszkényben nemrég avatták fel az uj iskolát, melyben óvoda is van. Az állam költségén alakították át az egyik uradalmi épületet korszerű, szép iskolává.
