Amerikai Magyar Szó, 1953. január-június (2. évfolyam, 1-25. szám)
1953-06-18 / 25. szám
June 18, 1953 AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5 ^Jlétuéfyí levél írja: Rev. Gross A. László B. D., Th. M. A 1°CARTHYZMU$’ - A ‘JELEN VALÓ VESZÉLY’ A legmélyebb megilletődéssel és tisztelettel emelem meg kalapomat dr. Einstein Albert előtt. A világhírű tudósnak egy newyorki tanítónőhöz irt s nemrég közzétett levele olyan gyönyörű, lélekemelő megnyilatkozás, hogy azt minden müveit és művelődni kívánó egyénnek magáévá kellene tenni, mint saját személyes hitvallását, mint a gondolatszabadság Ujtestamentumát! A mccarthy-jenner-velde-féle garázdálkodásoknak ezekben a sötét napjaiban egy ilyen fen- költ szózat valóban úgy hat, mint egy Sinai-hegyi kinyilatkoztatás vagy a Hegyi Beszéd. . .-Csak egy rövid részletet idézek ebből a történelmi fontosságú levélből: ‘Minden intellektuelnek. akit beidéznek egy ilyen vizsgálóbizottság elé, meg keik tagadnia a vallomás tételt és készen kell lennie a börtönre és gazdasági romlásra — röviden: fel kell áldoznia saját egyéni jólétét hazájának kulturális jólété érdekében. A vallomástételt azon az alapon kell megtagadnia, hogy reá, mint bünteien (blameless) polgárra nézve megszégyenítő dolog alá1 vetni magát egy ilyen inkvizíciónak és hogy ez az inkvizíció sérti az Alkotmány szellemét. Ha akadnak elegen, akik erre a súlyos lépésre vállalkoznak, ez sikerrel fog járni. Ha nem akadnak, akkor ennek az országnak az értelmisége nem érdemel semmi jobbat, mint azt a rabszolgaságot, amit szántak neki.” Dr. Einstein az ő tudományos munkássága, amellyel a világot megajándékozta, olimpusi magasságba helyezi a mccarthy-jenner-velde társaság fölé és semmi kétség: az ő nevét a földkerekség legrejtettebb zugaiban még akkor is tisztelettel és elismeréssel fogják emlegetni, amikor a mi dicstelen jelend és még dicstelenebb jövőjű fiók-Torquema- dáinkat saját kisvárosaik lakói már régen elfeledték, vagy ha emlékeznek rájuk: restelni fogják a nevüket kiejteni a szájukon — amikor tehát az ősz tudós igy beszél, okunk van hinni, hogy bátor és meggondolt szavaira a mi megfélemlített intellektueljeink felfigyelnek és azokból uj bátorságot meritenek. Rá kell jönniük, hogy a princetoni bölcs útmutatása nem pusztán egy ideálista, álmodozó léleknek az érzelmeit, hanem egy nagyonis reálisan gondolkodó agynak a hűvös, higgadt konklúzióját is visszhangozza. Nemcsak a magasabb müveltségszülte szellemi szabadságvágy (amely nélkül igazi haladás és fejlődés el sem képzelhető!) diktálja az ilyen magatartást, hanem a tiszta, józan, gya-1 korlati ész is ugyanazt követeli. Mert — úgymond dr. Ein- j stein — ha nem állunk ellen, mint egy ember, akkor mindazok, akiknek felfogása eltér az inkvizitorok nézeteitől, előbb-utóbb úgyis elveszítik kenyerüket és az ehhalállai néznek szembe. Másszóval: ha már úgyis ezt a sorsat szánták a gondo- latszábadság füveinek, nem okosabb és praktikusabb dolog-e ellenállni ennek á sötét törekvésnek, mint ha egyenként meghódolunk előtte és. végképpen búcsút mondunk a gondolat- és tanszabadság eszméjének? Harc nélkül a jövő teljesen reménytelen, de az egységes ellenszegülés győzelme: Ígér. És ha a győzelem netalán el is maradna (ami azonban nagyon valószínűtlen'!), akkor is elmondhatjuk, hogy az inkviáitorok előtt álló intellektuel nem sokat kockáztat, amikor arra az elhatározásra jut, hogy inkább megtagadja a vallomástételt, semhogy gyáván meghunyászkodva beadja a derekát, mert hiszen akármelyik utat választjt is, az eredmény ugyanaz: pozícióját, cselekvőszabadságát úgyis elveszíti... S ne higyje senki, hogy dr. Einstein egy biztonságos páholyból, kockázatmentesen irta meg ezt a bátor nyilatkozatot. ő teljesen tisztában van azzal, hogy azok a bizottságok, amelyek arcpirulás nélkül be mertek idézni olyan makulátlan, nagynevű tudósokat, mint pl. a minap Chicagóban dr. Carlsont, dr. Ebyt és dr. Burgesst, nem fogják átallni egy dr. Eisenteint is a pellengére állítani, hiszen ezeknek a lélek-panduroknak az elvakult szemében semmi és senki sem szent...* Szinte kívánatos is volna, hogy öntelt elbizakodottságukban odáig merészkedjenek, hogy beidéznék az ősz tudóst, hogy alkalma volna az ő nvugodt, halk hangján — de egy atombomba robajának a hatásával — megmondani ezeknek az uraknak, mit tart felőlük és a számukra ' olv idegen szellemvilágban folytatott portyázásaik felől. . . WiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiaitHtiimiiiiiliHiiimniiiitimiiiiitiiiliiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiimiiiiiiijiiiiiiiim is ^ RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA * (a 81-ik utca sarkán) , 1437 3rd Avenue. Tel. BU 8-0660-0670 Gesztenye piré, mignonok, torták. — Este 11-ig nyitva van. NEW YORK UNDERTAKING COMPANY Temetéseket valláskülönbség nélkül, mérsékelt áron vállalunk. M. J. Balló, 240 E. 80 St., New York, N. Y. • TR 9-5405 Irta: EöRSI BÉLA II. Milyen erős McCarthy tömegbázisa Legyünk tisztában egy dologgal, a McCarthyzmus nem fog eltűnni Amerika politikai arénájáról! Ne áltassuk magunkat, a McCarthyzmus nem a sárga sajtó demagógiájának az eredménye. A McCarthyzmus az amerikai kispolgárságnak képe, igaz, torzított lelki képe. Kik képezik McCarthy tö-- megbázisát? Nézzük csak meg .Amerika osztálytagozódását foglalkozás alapján: Tulajdonososztály 1 Farmer, farmervezet,ő 8 százalék. Városi tulajdonososztály és vállalat vezetők 11 százalék. Középosztály Hivatásosak (professional) és üzleti alkalmazottak 7 százalék. Irodai alkalmazottak 12.6 százalék, eladással foglalkozók 6.2 százalék. Munkásság Iparosok, gyári előmunká- sok 13.9 százalék. Tanult munkás 21 és féltanult munkás 10.3 százalék. Tanulatlan munkások, me-1 zőgazdasági 4.4, ipari 5.6 szá-1 zalék. Elemezzük a fenti adatokat: Tulajdonos osztály 20' százalék. Független közép- f osztály és irodai kereskedelmi alkalmazottak 26, mun- . kásság 54, összesen 100 százalék. Kikből áll az amerikai kispolgárság, a kereső lakosság: farmerekből 8, irodai alkalmazottakból 18, iparos és munkás arisztokrácia 14, ösz- szesen 40 százalék. A megmaradt 60 százalék feloszlik: kereső lakosság, független polgárság 7, tőkés csoport, és a nagyvállalatok vezetői 11, munkásság 42, összesen 100 százalék. Bár nem lehet állítani, hogy a McCrahyzmus csak a kispolgárság betegsége, hogy a többi osztályok mentesek ettől a társadalmi fertőzéstől, mégis sejteni lehet, hogy McCarthyzmus — mint, minden ' fasizmus, főként a kis- \ polgárságra hat. I A kispolgárság alap- tulajdonsága: félelem Ha lehetne egész» társadalmi osztályt orvoshoz küldeni, hamarosan megtalálnánk a betegségeinek legfőbb okát, amit talán legkönnyebb a “félelem” szóban kifejezni. A kispolgárság jóléte Az amerikai kispolgárság 15 évvel ezelőtt még a gazdasági válság szenvedését él- j te át, igen sok még jól em-l lékezik a munkanélküliségre [ és gazdasági bizonytalanságra: A háború alatt ez az ősz- J tálv kihasználta az áremel-; kedés összes előnyeit, vagy [ álláshoz j ütött és nem álmo- j dott “aránylagos” jólétbe került és hamis biztonságérzés fejlődött ki benne. Az ameri-: kai sajtó, reggelenkint hozta! az európai és ázsiai háború-1 sújtotta területeken élő tö-| megek' nélkülözését és igy mennyországban érzi magát. Minden úgy hat reá, mint kábítószer, nem figyel a maga helyzetének bizonytalanságára. De kifejleszti benne a félelmet — hogy ő mindezt a “vörösök” álnok és pokolian j ügyes terveivel máról hol-j napra elveszítheti. Minthogy j rémálma nem ad nyugtot, \ azonnali háborút akart (ha-; csak a koreai háború kissé ki' nem ábrándította ebből az illúzióból.) Az otthoni fronton' minden ágy alatt vöröst lát. Igen sokan igy a McCarthyz- musnak áldozataivá lettek. Az amerikai kispolgárságnak sikerült házhoz, biztosításhoz, megtakarított kis tőkéhez jutni. Amerika családjainak egy- hatodának 30 ezer dolláron felül van vagyona. A tőkés- osztály családok felének j 7,500 dollár vagyona van és csak a másik felének van ennél kevesebb, vagy semmi.; Az amerikai kispolgárság j nagyrésze saját házban lakik.! Amerika egy vagy két csalá-j dós házainak értéke 150 billió | dollár. . . | Amerika lakosságának autói 40 billió dollár értéket képvielnek. (Igaz, hogy úgy a házon, mint, az autón adósság van). Televízió, refrigerator, rá- j dió és újabb más részletfize-! tésre vehető 'háztartási cik-, kék értéke 15 billió dollár. Mindez képezi az amerikai j kispolgár egyetlen örömét, j Ez a büszkesége. Ha nincs is | egyetlen könyv vagy kép a házban, akkor is jó neki, csak otthona, autója és televíziója legyen, mert igy van a szomszédnál is, tehát feltétlen igy kell lenni. • A hivatalos statisztika sze-} rint a kispolgárság minden 5 családja közül háromnak van saját, háza. Ugyancsak háromnak minden " ötből van autója. 1920-ban felhalmozott meg-; takarított tőke volt 24 billió. 1929-ben 47 billió, 1945-ben 136 billió, 1949-ben 169 billió dollár. * A kispolgárság megtakarított 169 billió tőkét, állami kötvényben 49 billiót tartott,, életbiztosításban 50 billiót, bankban 35 billió dollárt. A többit takarékpénztárakban halmozta fel. Alabamá- ban körülbelül 3 százalékot hoz a pénze. A kispolgárság nem meri, de nem is tudja í tőkéjét másként hasznosi-j tani. Itt van a kispolgárság ké- \ pe. Most látjuk, miért fél. A, háború alatt megtollasodoft, a munkásokban vetélytársat és veszélyt lát, akiknek jóléte csak az ő rovásukra emel-| kedhet. A McCarthyzmus mai tulajdonságai Európa fél, hogy a Mc-; I Carthyzmus ártani fog Euró-1 ! pának. Elsősorban, mert ez a Taft csoport tömegbázisa, amely el kíván fordulni az 1 európai gondoktól és másutt, Ázsiában, esetleg Afrikában i kíván magának piacot teremteni termékei részére és befektetési tőkelehetőséget, stb. Európa maga akarja kihasználni ezeket a területeket és igy gazdasági ellentétbe kerül a Taft,-McCarthy által befolyásolt washingtoni kormánnyal. Másodszor: Európa sokat szenvedett a fasizmus alatt. Összerombolt épületei, halottjai naponkint emlékeztetik a fasizmusra. Amerika ezt már elfelejtette. Európa gyűlöli a fasizmust, minden formában, még az amerikai formában is. A McCarthyzmus mint a gyűlölet hite, Európa szemében, a fasizmus egy fajtája. Minden fasizmus igy kezdődött. Eleinte csak vörösfalók voltak és főként a rózsaszínű, jólkereső, városi intelligensek ellen harcoltak. De ez a kezdet. Utána jön a kisebbség elleni küzdelem, mert a munkásság legnagyobb része Amerikában vagy a kisebbségből ered, vagy a kisebbségi csoportok adják meg a dynamikát, a lendületet benne. A kisebbségi csoportok megalázása, elnyomása belső erőt ad minden mozgalomnak. Ezért kell a McCarthyz- musnak ezzel különösen számolnia. A McCarran bevándorlási .törvény segít ezen az állapoton. Ez a McCarthyzmus eszköze. Ez alkalmassá teszi majd őket, hogy a fasizmus második stádiumba kerüljenek: Harc a kisebbségi csoportok ellen. A McCarthyzmus szoros összeköttetésben van a nagytőkével és annak érdekeit szolgálja, de természetesen kifejezi a tömegbázisának, a kispolgárságnak álmát,, félelmét és érdekeit. A liberális elemek megfélemlítése és kiirtása lehetővé teszi a szabadságjogok megcsorbítását, esetleges megsemmisítését. Ha ez sikerül nekik, a munkásosztály eddig elért eredményeit könnyen elvehetik. A fasizmusban nincs munkásmozgalom, nincs béremelés vagy sztrájk. Mindebben McCarthyzmus egy utón jár a nagytőkével. De ez az eszményi állapot nem tart soká. Mi lesz a nagy tőkével, ha McCarthy ék veszik át a hatalmat, mint Hitler átvette? Mi lesz, ha a nagytőke győzelme a kispolgárság tönkretételére vezet? A McCarthyzmus veszélye eszköz -még a nagytőke részére is. A Bronxi Magyar Filmklub Junius hó 19-án pénteken este 8.30 kezdettél mutatja be a ROBERT FLAHERTY gyönyörű filmjét “MAN OF ARM” Azonkívül szép kisérö műsor. Belépőjegy 75 cent
